Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-28 / 98. szám

1981. április 28. NÉPÚJSÁG 3 Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szolidaritása! A KISZ megyei küldöttgyűlése (Folytatás a 1. oldalról.) TAKÁCS LÁSZLÓ, a BHG lakatosa, a szekszárdi városi KISZ-bizottság tagja, az Alkotó ifjúság pályázat­ról beszélt és javasolta, hogy a politikai nevelőmunka ré­szeként legyen minden tag­gyűlés egyik napirendje a politikai tájékoztató. SZŐKE KLÁRA, a duna- földvári áfész KISZ-titkára a kereskedelemben dolgozók életéről és a szakmun kés- tanúik neveléséről beszélt. HAUCK FERENCa bony­hádi városi KISZ-bizottság iK. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára a megyei pártbizottság és saját nemzedéke nevében íköszön- szöntötte a küldöttgyűlést és rajta keresztül az egész KÍSZ-tagságot. Elismeréssel szólt a fiatalok munkájáról, majd beszélt azon külpoliti­kai összefüggésekről, ame­lyek ma a világot, így az if­júságot is befolyásolják. A megye gazdasági, társa­dalmi és politikai életének fejlődéséről szólva hangsú­lyozta, hogy ebben minden korosztály — így a fiatalok munkája is — benne van. Ideértve a kisdobosok és út­törők munkáját — tanulást is. Végezetül a további fel­adatokhoz kíván jó munkát a szövetség tagságának és a megye ifjúságának. TÓTH ÁGNES, a szekszár­di Garay Gimnázium tanuló­ja az ifivezetők munkájának jelentőségét hangsúlyozta. SCHMAUZE R ZSUZSAN­NA, a szekszárdi városi KISZ-bizottság PEB-elnöke, a gazdasági munkáról beszélt. CSÁKI BÉLA, ra szeszárdi járási KISZ-bizottság titkára titkára többek között a be­járók helyzetéről és a kultu­rális munkáról beszélt, meg­említve, hogy a kultúra ugyan nem áru, de nem is olcsó: TEMESI ÁGNES, a megyei úttörőelnökség elnökének hozzászólása a gyerekek ne­velésének nemes ügyéről szólt, majd a KISZ-től nem segítséget, • hanem jobb együttműködést kért a fel­adat megvalósításához. Szünet után a mandátum­vizsgáló bizottság elnöke tett jelentést a Végzett munkáról. többek között arról szólt, hogy a KISZ sok olyan fel­adatot vállalt magára, amely­nek a teljesítésére képtelen. Sokallta a munkaformák szá­mát is, végül azt emelte ki, hogy növelni kell a munka politikai, mozgalmi jellegét. DR. SZABÓPÁL ANTAL, a megyei tanács elnöke követ­kezett a hozzászólók sorában és a megyei tanács nevében köszöntötte a küldöttgyűlést, majd a VI. ötéves terv azon célkitűzéseiről szólt, ame­lyek elsősorban az ifjúság életét teszik gazdagabbá, jobbá. Beszélt az iskolaháló­zat fejlesztésének terveiről, a bölcsődétől a középfokú tan­intézetek helyzetének javí­tásáig, mindenről. A lakásépítés is a fiatal családokat érinti elsősorban, erről szólva hangsúlyozta, hogy a lakáselosztás fogyaté­kosságain változtatni kell, szélesebb társadalmi ala­pokra helyezve a döntést. Meg kell gyorsítani a la­káscseréket, ehhez átmeneti lakáslehetőség kell, ezért pél­dául újalbíb garzonlakások épülnek. Hangsúlyozta a tár­sadalmi összefogás hatalmas eredményeit -hozzátéve, hogy a társadalmi munkából a fia­talság is kivette a maga ré­szét. KACZ EDIT, a SIMOVILL dolgozója, a KISZ tamási já­rási politikai képzési munkai- bizottságának vezetője a vi­takörök és képzés szükséges változásairól beszélt. VERES ANDRÁS, a KISZ KB intézőbizottságának a tagja a kongresszusi előké­születeket és más megyék tapasztalatait ismertette. Nagy várakozás előzi meg a kongresszust, amelynek fel­adatai közé tartozik, hogy a tartalmi munka lényegének megtartása mellett, amelyet az előző kongresszuson meg­határoztak, új vonásokkal egészítse ki, korszerűsítse, az ifjúsági szövetség munkáját. DRESHER ATTILA, a dombóvári gimnázium KISZ- tanácsadó tanára a pártszer­vezetek irányító munkáját boncolgatta. LANG KATALIN, a PA- TEX szövőnője a lányok, fia- talasszonyak, bejárók hely­zetéről beszélt. BAJSZ JÓZSEF, az atom­erőmű párt végrehajtó bi- zottságáríák tagja a beruhá­zásról, a KISZ-vezetők pél­damutatásáról és a családi nevelés fontosságáról beszélt. Ennyi hozzászólaiét enge­dett az idő, ezenkívül még 10-en mondták el véleményü­ket írásban, kiegészítve a beszámolót, amelyet a kül­döttértekezlet egyhangúan el­fogadott. Ezt követően Herczig Fe­renc levezető elnök bejelen­tette, hogy Kamarás György- nét, a megyei KISZ-bizottság titkárát a KISZ-bizottság korábban felmentette fu nk- ciójából, mert kinevezeték a megyei pártbizottság párt és tömegszervezeti osztálya he­lyettes vezetőjének. Az ed­dig végzett eredményes mun­kája elismeréséül a KISZ Központi Bizottsága az Ifjú­ságért Érdemérem kitüntetést adományozta Kamarás Gyömgynének. A küldöttértekezlet ezután megválasztotta a 15 tagú me­gyei KISZ-bizottságot, a pénzügyi ellenőrző bizottsá­got és a kongresszusi küldöt­teket, köztük, a helyszíni je­lölés alapján Csáki Bélát. Az új megyei KlSZ-bizott- ság első titkárának ismét Péti Imrét választotta meg, titkárnak Kari Imrét és Tö­rök Máriát. K. Papp József felszólalása A küldöttek figyelmesen hallgatják a hozzászólásokat Kongresszusi Oklevél A közös munka ereje Munka közben a brigád — Nagyon szeretek ebben a brigádban dolgozni. Reg­gelente szívesen jövök be a munkahelyemre, hisz egy iga­zán jó közösség vár itt — mondja a Tolna megyei Ál­lami Építőipari Vállalat „FERRO” szocialista brigád­jának egyik legfiatalabb tag­ja, Ábrahám József. — Nem ment könnyen, míg felvet­tek a brigádba. Előbb bizo­nyítanom kellett, mint min­denkinek, aki itt szeretne dolgozni. Egy év után a bri­gád közösen dönt arról, hogy munkája, magatartása alap­ján brigádtag lesz-e a mun­katárs. — Bizony előfordult már olyan — veszi át a szót Sza­bó Imre —, hogy nem lett a brigád tagja valaki. Nem is sokáig maradt a vállalatnál, hisz a munka, közös tevé­kenység az, ami „összehozza” az embereket, nem igaz? A brigád tagjai helyesel­nek. Olyannyira igaz ez, hogy a jó eredményeket hosszú tá­von csak így lehet elérni. A „FERRO” fűtésszerelő brigád is így lehetett immár máso­dik ízben a vállalat kiváló szocialista brigádja. Milyen munkát takar ez a cím? — Az elmúlt évi vállalá­sainkat két kongresszus je­gyében tettük meg — emlé­kezik a brigádvezető, Róhr Ferenc. — A XII. pártkong­resszus, valamint a szakszer­vezetek XXIV. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója növelte vál­lalásaink teljesítésének fele­lősségét. A brigád kívánságá­ra közösen dolgoztuk fel a kongresszusi anyagokat öt foglalkozás keretében. Nem a határozatok felolvasásával töltöttük az időt, hanem vi­tával. Játszottunk is közben: esetjátékokkal, pozitív vagy negatív példa szemléltetésé­vel határoztuk meg a helyes cselekvést. Feladatuk a munkahelyek fűtésszerelési szerelvényeinek előregyártása, a térelemsze­relő üzem kiszolgálása. A munka gyorsítása miatt, ha szükséges, egyedi sablonokat is terveznek. Az egészség- védelem érdekében üzemük­be por- és füstelszívó beren­dezést készítettek, a csőhajlí­tót felújították, részt vesznek a munkavédelmi őrjáratban. Munkavégzésüket nagymér­tékben segíti az, hogy időben megkapják a havi programot, így a feladatokat „testre sza­bottan” tudják szétosztani, tudnak tervezni. Ennek kö­szönhető, hogy a tavalyi év­ben a programon túlmenően, pótvállalásként végezzék el a TÁÉV központi telepén le­vő kazánház technológiai Ötvenkét 1974-ben alakult meg a Tamási Állami Gazdaságban a Fekete István szocialista brigád, valamennyien halá­szok. ötvenkét tó gazdái, szinte még kimondani is sok. Az egész ágazat százhatvan hektár vízfelületen gazdálko­dik. Az elmúlt időszakban a gazdaság fejlesztette a halá­szatot, meglátszik az ered­ményen is. Hét éve hetven­négy hektáron kétszázezer fo­rint. volt a nyereség, a tava­lyi évben pedig már közel ötmillió forint. Tavaly kere­ken hét mázsával termeltek több halat hektáronként, mint a brigád alakulásának évében. A hal zömét export­ra szállítják. A brigád tavaly vállalta, hogy a tenyész- és piaci hal tervezett árbevételét négy százalékkal túlteljesíti, en­nek érdekében ünnepnapo­kon is etetik a halakat. A tervezett árbevételt közel Halásszák a teleltelöt Bar­naháton szerelését, így nem kellett az ott folyó munkának leállnia. A brigád életkori össze­tételét vizsgálva szembeszö­kő, hogy sok fiatal dolgozik náluk. Az életkori sajátossá­gokat figyelembe véve szer­vezik meg a munkát. Nem probléma a közösségben az, ha KISZ-es rendezvényekre kell menni, ilyenkor a töb­biek összefognak, hisz a fel­adatokat el kell végezni. A brigád legidősebb tagja, Gyén János, így vall a kö­zösségről: — Egy munkaerő­átcsoportosítás „alanya” let­tem néhány évvel ezelőtt. Ügy volt, hogy csupán pár hónapig kell ebben a brigád­ban dolgoznom. A pár hó­napból pedig az lett, hogy el sem tudtak volna zavarni in­nen, úgy megtetszett. Én már a „FERRO”-ból megyek nyugdíjba, csak azt sajná­lom, hogy nem előbb került sor az idejövetelemre. A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat „FERRO” fűtésszerelő szocialista bri­gádja elmúlt évi munkájá­nak elismeréseként vállalati ünnepségen vette át a megyei pártbizottság Kongresszusi Oklevelét. tó halászai négymillió forinttal túltelje­sítették. A vasárnapi eteté­sekért járó munkadíjat a ta­mási úttörőzenekar fejleszté­sére ajánlották fel. Vállalták többek között azt is, hogy a halastók töltéseit, környékét kaszálják. Ezenkívül részt vettek más ágazatok munkái­ban, így a sok kézimunka­erőt lekötő hibridelőállítás­nál és a komlótermesztés­ben. A brigádtagok közül az el­múlt hét évben négyen vé­gezték el az általános iskola nyolc osztályát, heten sze­reztek betanított, hárman pe­dig szakmunkás képesítést. Ottjártunkkor a brigád egy része a barnaháti telelőtava­kat halászta, ahol eddig iva­dékot tartottak. Ezeket rész­ben eladják, másrészt a saját tavakat telepítik be vele. A brigád többi tagja a terület más részén végezte a napi teendőket, etetést, műtrágyá­zást. A tavakban egyébként főként pontyot nevelnek, de van még fehér és pettyes bu­sa, arpúr és az igen keresett harcsa. Békés Ferenc, a ha­lászati ágazat vezetője — egyben a szocialista brigád tagja — az eredményeket két dolognak tudja be. Az egyik, hogy a gazdaság vezetése az ágazat fejlesztése mellett döntött és biztosította a kel­lő anyagi forrást, a másik, hogy a brigád tagjai sokszor vállalják a mesterséggel járó plusz munkát is, hiszen gyak­ran előfordul, sogy nem na­pi nyolc óra a munkaidő, kü­lönösen lehalászáskor. A ta­gok zöme régóta csinálja ezt a mesterséget, mint például az ágazatvezető, aki harminc éve halász. Munkájukért a megyei pártbizottság Kong­resszusi Oklevéllel tüntette ki a brigádot. Bátaszék Kiváló takarékszövetkezet A fennállásának negyed- százados jubileumához köze­ledő Bátaszék és Vidéke Ta­karékszövetkezet eddig 21 alkalommal kapott országos, vagy megyei elismerést, ki­tüntetést, köztük hatszor nyerte el a „Kiváló Takarék- szövetkezet” címet. Legutóbb az 1978. évi eredményei alap­ján, de tavaly is csak „haj­szálon múlott”, hogy meg­kapják. Most ismét ünnepeltek, a hetedik „Kiváló Takarékszö­vetkezet" kitüntetést, ame­lyet a tsz-klubba tartott ün­nepségen dr. Tóth- Tibor, a SZÖVOSZ osztályvezetője adott át a Pénzügyminiszté­rium és a SZÖVOSZ elnök­sége megbízásából. A szövetkezet minden te­kintetben többet produkált, mint az előző évben. Betét- állománya az 1979-es 3 mil­liós növekedéssel szemben 11 millió forinttal emelkedett. Az ország most kitüntetett 16 takarékszövetkezete közti „rangsorban” a bátaszéki a második a mezőgazdasági ter­melést segítő kölcsöAök ki­adása tekintetében. Alkal­mazza a profiljába vágó pénzügyi szolgáltatások min­den fajtáját. Tevékenysége minden téren növekedett, ki- emelkedőek a hatékonysági mutatói is. A küldöttgyűlés elnöksége

Next

/
Oldalképek
Tartalom