Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-24 / 95. szám
1981. április 24. NÉPÚJSÁG 3 Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! A vásárvárosban jártunk Újdonságok a mezigépiparban A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki Dolgozni kell, s nemcsak jól A budapesti vásárvárosiban legutóbb — április 7—12. között — teltek meg a pavilonok. Négy kiállítás volt egymás mellett, a legtöbb látnivalót az AGROMASEXPO szolgáltatta. A mezőgazdasági, élelmiszeripari gépek és műszerek bemutatóján 13 ország 113 kiállítója szerepelt, köztük 68 hazai vállalat, 9 szocialista és 36 tőkés országbeli cég. Két héttel a kiállítás bezárása után megállapíthatjuk, a MEZŐGÉP Tröszt kiállítása kiemelkedett, hiszen kereken 100-féle újdonságot kínáltak. Olyan újdonságokat, amelyek összhangban vannak a takarékossági követelményekkel, az energiaínséges időszakkal. Lehetne sorolni oldalakon a mezőgazdasági gépipar eredményeit. A szolnoki MEZŐGÉP bálázó gépe — amely nagydíjat kapott — is bizonyítja, hogy egyre többet és eredményesebben foglalkozunk a melléktermékek — széna, szalma, kukoricaszár — hasznosításával. Példa erre a KSZE vállalkozása is. A szekszárdi kukoricatermesztési rendszer a kanadai Mckee cégtől vásárolt petrenoéző berendezést, amelyet szintén a szolnokiak gyártanák, sőt, az év elején már vásárolhattak belőle a gazdaságok. A pet- rencéző használható bármilyen széna, sőt, kukoricaszár, vagy éppen szalma betakarítására. A természetes úton megszárított anyagot gyűjti össze és szállítja a szérűskertbe. Maradjunk még a szekszárdiaknál. A MEZŐGÉP kiállító placcán nagy sikert aratott a metszőgép. Nem volt perc, hogy valaki ne próbálgatta volna a pneumatikus berendezést. A szekszárdi MEZŐGÉP több géppel is szerepelt. Már ismert, de azért még nem eléggé elterjedt az új cukorrépabetakarító gépsoruk, és most úpdonságként mutatták a metsző- 'és a különböző gyümölcsösökben is alkalmazható, koronaalakító gépeiket is. A legimponálóhb gépet a győri RÁBA-gyár mutatta be. A RÁBA-MAN-motorral felszerelt gép csuklós szerkezettel készült. A kis helyen is megforduló, 132 kilowatt teljesítményű gép ■ a hozzákapcsolt — 84 csorosz- lyával rendelkező — vető- géppel 10 óránként 100 hektár elvetésére képes. A kisgazdaságoknak is rengeteg gépet ajánlott az ipar. Számtalan kistraktort, sözép teljesítményű erőgépet mutattak be. Ilyen a szovjet r—26—A és a T—16-os, vagy a csehszlovák Zetor-család új gépe, a veszprémi MEZŐGÉP Robi-gépcsalédja. A Robi—50-es gépből az idén 18 szer kerül az üzletekbe, ez ráro ml óerős, robbanómotoros, kiskertekbe való. Szólni kell még a magyar ’épek formatervezéséről is. Az ipar ezen a téren nem cényeztetett el bennünket. A RÁBA-gyár nagy teljesítmé- lyű gépcsaTádja már a szemlek is tetszetős. Mezőgazdaságunk világ- íírű, eredményeinkkel joggal jüszkélkedhetünk. Amint a kiállításon is látható volt, néz »gépiparunk ehhez a hír- lévhez igyekszik csatlakozni, /álasztékban, minőségben és árban is. H. J. Fotó: Kapfinger András A szekszárdiak metszőberendezése Ez a cukorrépa-betakarító Szekszárdon készült Gagarin brigád, Dombóvár Amíg végig megyünk a nemrég, átalakított növendékistállótól a fasor árnyékolta tiszta úton az öltözőkig, többször megállítják ai brigádvezetőt. „Megyünk és áthajtjuk a falkát” — mondják az asszonyok. A fiatalember szerint gyakrabban kellene leszedni a szippantóról az erőgépet, mert máshova is kell. Egy másik dolgozó a bejáratnál toporog: meszelő kellene még a takarításhoz, bemen- jen-e érte a városba — biciklivel? Mindez alig tíz perc alatt történt. De Dombóváron az Alkotmány Tsz Gagarin sertéstenyésztő-hizlaló szocialista brigádjában a nap minden órájában és percében mindenki tudja a dolgát, a munka folyamatosan megy, s ez a legfontosabb. Így van ez 1966, a brigád megalakulásának éve óta. Tizenöt évi kitartó, lelkiismeretes munka áll a brigád mögött, soha sem volt kihagyás, senki sem adott időt magának arra, hogy az eget kémlelje, nem azt keresik, hogy mit miért nem lehet megcsinálni. Mindig „azt hozták”, amit vártak tőlük, s munkájúk példája az egész szövetkezetben nagy húzóerőt jelentett és jelent ma is. Az első években szakképesítést szereztek a növénytermesztésből, s a szarvasmarhatelepről idekerült dolgozók. Ekkor itt, Birka-majorban még csak három szerfás ellető volt, s öt dolgozó. Az alapító Győré István, Szekeres Sándor, Vincze István, Bodnár János és Freziik Istvánné lelkiismeretes munkájára alapozva fejleszthette a szövetkezet .a telepet. Idén a tervek szerint 6 ezer 622 hízott sertés kerül ki innen, de az eredeti terven felül részt vállaltak a kocakihe- lyezesi akcióból is. Az elképzeléseket nem felületesen, nagyjából, hanem a legapróbb részletekig megbeszélik, itt a sertéstartásban partnere egymásnak. a vezető és a beosztott. A dolgozók nemcsak feladatot kapnak, hanem értik is, hogy mit miért csinálnak. S ha lehet, inkább egy nappal előbbre vannak a munkában, mint hátra. A brigád tizenhat tágja a munka mellett mindenben segíti egymást. A jó kapcsolat és a jó munka alapja náluk az állatok és egymás szeretete. A brigád több kitüntetés birtokosa, legutóbb 1976-ban a Magyar Népköztársaság Kiváló brigádja címet kapták meg. Idén, a munka ünnepe alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést kapta meg a dombóvári tsz Gagarin brigádja. d— Pályakezdők az atomerőmű-beruházásnál A Paksi Atomerőmű jelzőihez országosan is, de még inkább megyei vonatkozásban odatartozik a „leg...”. így van ez akkor is, ha a beruházási összlétszámúhoz viszonyítjuk a pályakezdők számát. Az ifjúsági törvény szerint pályakezdőnek számít minden elsőmunkahelyes fiatal, akinek munkába lépésétől számítva öt év még nem telt el. Nos, ezeknek száma hozzávetőlegesen kétezer, tehát több mint egyötöde a beruházásnál foglalkoztatott dolgozóknak. Nem valószínű, hogy bárhol is ilyen magas lenne a pályakezdők aránya. Éppen ezért, — és a beruházás jellegéből fakadóan is —, nagyon fontos, hogyan foglalkoznak velük az egyes munkahelyek, a társadalmi szervek. Az MSZMP Atomerőmű Beruházás Pártbizottsága tavaly átfogóan megvizsgálta a fiatalok helyzetét, az ifjúság- politikai határozat helyi végrehajtását és intézkedési tervet dolgozott ki a munka javítására. Ebben szerepeltek a pályakezdőkkel kapcsolatos feladatok is. A legutóbbi vb- ülésen a pártbizottság ifjúsági bizottságának vizsgálata, beszámolója alapján elemez-; ték, hogy milyen a pályakezdő műszakiak és ifjúmunkások beilleszkedése a munkahelyi kollektívákba. A vállalatok ifjúságpolitikai intézkedési tervekben, utasításokban rögzítették a pályakezdőkkel való foglalkozás tennivalóit, a végréhaj- tásban felelőssé téve egy-egy témánál a gazdasági vezetést. Ám egy-két kivételtől eltekintve nem készültek el a helyi — tehát a paksi részlegre vonatkozó — intézkedési tervek, amelyek az itteni speciális helyzetből kiinduló- an határoznák meg a feladatokat. Pedig a vállalati intézkedési terveknek nemigen van hatásuk az itteni munkára, amellett ezeket sem igen ismerik — főleg az alsóbb szintéken — a gazdasági-műszaki. vezetők. Kevés munkahelyen megfelelő tervezetten az első- munkahelyes fiatalok fogadása. A műszaki-alkalmazotti kategóriában elsősorban a személyzeti és a munkahelyi vezető foglalkozik velük, a fiatalok tőlük kapják az információt a vállalatnál, az itteni feladatokról. A fizikai dolgozók fogadása alsóbb szinteken — üzemvezető, brigádvezető — történik, itt azonban már rendszerint elmarad a vállalat bemutatása, a hosszabb távú feladatok ismertetése. Ezért ér sokakat csalódás, amikor — mielőtt idejöttek volna — csak olyan híreket kaptak az építkezésről, hogy itt sokat lehet keresni ... És még itt sem magyarázták meg nékik, hogy igen, igaz, ;amit a kereseti lehetőségékről hallottak, ám minden forintért keményen m eg kell dolgozni! Beilleszkedésüket elsősorban a munkacsoportokban segítik elő. Itt ismerkednek mag részletesebben a reájuk háruló feladatokkal, itt érik őket az első pozitív és negatív hatások, ami kihat további munkájukra, magatartásukra. Ezért fontos, hogy mennyiben segítik elő beilleszkedésüket az idősebb, tapasztaltabb munkatársak értékelik-e időnként munkájukat. felhíva hibáikra is a figyelmet. Ezt többnyire a szocialista brigádok végzik el, valamennyi területen bevonják munkáinkba a pályakezdő fiatalokat. Ám szükség lenne patronálási rendszerre, egyes személyek konkrét feladatává tenni a pályakezdőkkel való foglalkozást. A pat- ronálási rendszer gyakorlati formái — néhány vállalat kivételévéi — még nem alakultak ki. Patronálót ezeknél is csak műszaki munkakörökben ielöltek ki. a fizikai dolgozóknál som egyének, sem csoportok feladatává nem tették a pályakezdőkkel való foglalkozást. 'Álhal pedig vannak patronálok, ott sem folyamatos a patronálás értékelése, elmarad ia segítés erkölcsi, anyagi elismerése. A pályakezdő fiatalok munkájának értékelése rendszerint csak az első évben történik meg, utána már nem rendszeres. Ezen is változtatni kell. Általában a szakképzettségüknek megfelelő munkakörbe kerülnék és közülük az arra érdemeseket már az első évek után különböző vezetői. posztókra nevezik ki. Bérezésük megfelelő. Felvetődött a tanácskozáson, hogy a pályakezdőkkel való foglal-- kozást az eddiginél jobban össze kell kötni a műszakigazdasági feladatok megoldásává!, légyen, meg annak a gazdasági haszna is. A legtöbb helyen nem támaszkodnak eléggé a fiatalok kezdeményező készségében rejlő tartalékokra. A pártszervezetek és tö- megszervezetek a pályakezdéssel kapcsolatban sokat tettek már eddig is. A KISZ- szervezetek PMKT szervezete (Fiatal Mérnökök és Közgazdászok Tanácsa) bevonták munkájukba a pályakezdőket, mozgósították őket az Alkotó ifjúság pályázatokra is, a pályakezdők jelentékeny része „benevez” a különféle szakmai versenyekbe. A leg1 több helyen a KISZ bevonja a helyi munkába őket, külön foglalkozik KISZ-taggá nevelésükkel. A szakszervezeti szervek körében még nem alakult ki az a sajátos forma, mellyel a pályakezdők beilleszkedését jobban tudnák segíteni. A végréhajtó bizottság meghatározta a tennivalókat. Többek között ki kell dolgozni minden vállalatnál a helyi intézkedési tervet, ebben szerepeljenek kiemelten a pályakezdőkkel való foglalkozás módszerei. J. J.
