Tolna Megyei Népújság, 1981. április (31. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-24 / 95. szám
a^épüjság 1981. április 24. Kapcsolatok mélyponton Egy édesanya meséli: két gimnazista fiam van. Az iskolában elégedettek velük, jól tanulnak, tisztességtudó a magatartásuk. De otthon! „Folyton vitatkoznak velünk, áldatlan veszekedéssel telik a nap. Nem segítenek a házimunkában, még arra sem hajlandók, hogy leszaladjanak vásárolni. Egyszerűen megtagadják a kérésem.” Mit lehet itt tenni? Kétségtelen, hogy á szülők és a kamaszgyerekek közötti kapcsolat a mélypontra jutott. Ez a helyzet nem tipikusan serdülőkori jelenség. Ha az egyik szülővel, mondjuk az apával állandóan verseng, vitatkozik, amellett az anyával kimondottan megértő, gyengéd lehet a gyerek. Vagy az apával azonosul, őt utánozza mindenben, az ő nézeteit tartja mérvadónak. Ha mindkét szülőt ennyire elutasítják a gyerekek, akkor súlyos nevelési hibák után állott elő ilyen helyzet. A kapcsolatok megromlottak, a szeretetteljes légkört megmérgezték az ellentétek. Egy dolgot tehetünk: tudomásul vesszük. Elfogadjuk tényként, hogy kamaszgyerekeink nem segítenek semmiben. Ezért nem teszünk nekik szemrehányást. Továbbra is megadjuk nekik, amit eddig kaptak: zsebpénzt, - ruhát, élelmet. Amit megszoktak. De semmi mást! Nagy hiba lenne, ha ebben a helyzetben a kedvüket keresnénk, s megpróbálnánk őket „kiengesztelni” nem éppen dicséretes magatartásukért. Abba kell hagynunk az állandó vitát is. Ha az iskolában nincs velük különösebb probléma, akkor munkaerkölcsük, világfelfogásuk nem lehet túlzottan elmarasztalható. Fogadjuk el tényként, hogy sok mindenben más a véleményük, mint a miénk. Talán míg ez a hadiállanot tart, nem is érdemes vitába bocsátkozni. A feszültség enyhültével pedig mondjuk el, hogy__mi ugyan másként látjuk a kérdést, de nem akarjuk rákényszeríteni a véleményünket gyermekeinkre. / Ha elmarad a szemrehányás- özön. elcsitulnak a viták, egykét hét múlva megnyugszanak a kedélyek. A gyerekek' egy megváltozott légkörű otthonba jönnek haza. bizonyára szívesebben. Mi legyen most már az otthoni munkával, a bevásárlással? Próbáljuk úgy végezni, hogy közben gyermekeink ne érezze- nek vádat, amiért nem segítettek, ne túlozzuk el fáradozásunkat. Aztán egyik nap azzal jönnek a fiúk. hogy milyen régen volt már palacsinta. Bármilyen fáradtak vagyunk is. mondjuk azt, szívesen készítünk most azonnal. de segítségre van szükségünk. Az egyik fiú leszaladhatna néhány hozzávalót megvásárolni, a másik a massza elkészítésében segédkezhetne. Egy ilyen helyzetben nehezen kénzelhétő el, hogy a fiúk megtagadják a kérést. Főleg azért, mert a légkör a családban, és ezzel a szülő—averek kaocsolat is naavot változott az utóbbi hetekben. Aztán egyszer azzal állnak elő a fiúk, hogy szeretnék meghívni barátaikat. Örüljünk az ötletnek, s ajánljuk fel, hogy szendvicset készítünk, vagy pogácsát sütünk az alkalomra. De ragaszkodjunk hozzá, hogy a vendégség után a fiúk takarítsanak, ők tegyék rendbe a lakást. Arányok, lakások I». , , , pontosan megM tudna fogalmazni,hogy egy-egy helyen, a természetben, az utcán vagy a lakásban máért érezzük jól vagy rosszul magunkat!? Bizonyosan megvan a szubjektív oldala: egy boldogtalan szerelmes a földi paradicsomban is rosszul érzi magát, ám nem hanyagolhatok el az objektív oldalai: azok az összetevők, amelyek alapján a környezetiről, lakásról — szerelmi bánattól függetlenül — megállapítható, hogy kellemes, hangulatos, jó itt lenni... Nemrég egy szociológiai felmérés határozta meg, hogy melyek Budapest leghangulatosabb, legszebbnek tartott terei. A Vörösmarty tér és a Felszabadulás tér kapott igen jó helyezést ebből a szempontból, s amikor vizsgálfli próbálták, hogy miért, arra jötték rá hogy a téren elhelyezett tárgyak legtöbbj e bútor-nagyságú! Ezzel a mérettel valalmilyen otthonosságérzést kelt a járókelőben, ismerősnek tetszik, amit iitt lát, azt harmonikusnak, arányosnak tartja. A harmónia és az arány egymáshoz kapcsolódó fogai mák. Az arány a részek és az egész — legyen az tárgyak és tér, ruhadarabok és emberi test, bútorok és lakás — olyan mennyiségi viszonya, amely harmónia érzését kelti a szemlélőben és amelynek törvényszerűségeit minden kor kutatta... Szerencsére a történelmi korok nemcsak keresték e harmónia mibenlétét, rá is találtak például az arany- metszés törvényszerűségére. E metszéspont egy mennyiség két részre osztása, melyben az egész úgy aránylik a nagyobb részhez, mint a nagyobb részt a kisebbhez. Ezt a törvényszerűséget a természetben is felfedezték máraz ókorban. De hogy közelebb kerüljünk a mai kor elméletéhez és gyakorlatához — bár az aranymetszés klasz- szikus arányai állandó érvényűek —, említsük meg Le Cortousiert, S húszadik század gondolkodó építészét, aki úgy próbálta megfogalszükségletét, hogy megrajzolt egy átlagos .méretű, felemelt kezű emberalakot, s az ő teste arányait az aranymetszés törvényszerűségeivel összevetve határozta meg az ideális lakás méreteit. Az ember természetesen nem méricskél, amikor valamit szépnek, kellemesnek talál. Ösztönösen veti egybe saját teste arányaival környezete méreteit, mennyiségeit. „Magas” — mondja a négyméteres mennyezetre. „Alacsony” — fogalmaz a két méter 40 cent’s lakásmagasságnál. A tágas teret, a szűk szobát is saját méreteit figyelembe véve állapítja meg: a bútor esetében már inkább e?vén re szabott az aránymegálliaDÍtás. Itt már mást tart kényelmesnek, jóleső ülőhelynek a filigrán nagymama és a kétméteres kamasz. . , , ,. környeA természeti zet lát. ványa mindig harmonikus arányokat kínál, ám ezeket nem lehet egyértelműen áttenni a lakás belső terébe. Le Corbusier felemelt kezű emberalakja, a „modulor” is bizonyos mértékig tévútra vezetett, mert nem lehet az egészen testreszabott lakás keretei között élni, s ez a szaibványalak nem engedett tág teret az emberi cselek- véssorozat kibontakozásának. Mi hát a megoldás, hogyan teremtsünk harmóniát környezetünklben, itt és most, Magyarországon? Ha a klasz- szikus aranymetszés élvét választjuk, már jó segítséget kapunk: a helyiséget a körülbelüli két-harmad, egy-har- mad arányban osszuk kát részre. Tágas érzést kelthetünk, ha csak szigorúan a helyiség egyíharmadát fedtük be, és kétharmada szabadon marad. Vonatkozik ez a falak befedésére éppúgy, mint a padlón a bútorokkal eltakart részre. (A fal „befedett-- sége” azt jelenti, hogy menynyit. takar el belőle bármi: tehát bútor éppúgy, mint kép vagy faliszőnyeg.) A padló esetében a szőnyeget a padló részének tekintjük, mint ahogyan a fal részének a tapétát vagy a festést. A tortól padlóvázáig — a harmónia megteremtői lehetnek, ha nem kétharmadot takarnak el, hanem annyit hagynák szabadon! Igymincs zsúfoltság a lakásban. Ha mégis szükséges a tárgyak nagyobb mennyisége, akkor, hogy a „zsúfolt” érzést elkerüljük, válasszunk olyan bútorokat, amelyk kevésbé tömörek, kevésbé zárt tömegűek. Senki nem kívánja, hogy kedvenc tévénéző karosszékünktől megváljunk. De könnyedebb a masszív könyvszekrény helyén a laza áliványzatú könyvespolc, a dupla reka- mié helyén az egymás mellé rakható sorfotel —, amely könnyen franciaággyá alakítható. Hátravan még a mennyezet. A nappali fény, amély mindig egyszerre csak egy oldalról világít be bármelyik szobába, éles sugárral, már lemetsz egy bizonyos darabot: fénypászmákkal megvilágítja a szoba egy részét és árnyékban hagyja a másikat. A természet — és az ablak — meghatározza ennek arányait. Esténként, amikor mesterséges fényre szorulunk, ugyancsak játszhatunk a fény és az árnyék segítségével: az egész szobát elöntő fényár nemcsak felesleges, költséges is. Az egyes helyen fényt, másutt árnyékot adó hangulatvilágítást helyezzük úgy el, hogy arányosan hagyja árnyékban a mennyezet, és a szolba egyes részeit. Általa nemcsak hangulatot teremtünk, harmóniát is. Könnyű cumaA m cui,y u_________san, harmóniát h ordozó szobabelsőt létrehozni, aki tele pénztárcával most kezd hozzá új lakása berendezéséhez — mondhatják. Igen, ők vannak kevesebben. De végiggondolni és selejtezni mindenkinek módja van. A selejtezés alig dívik a miagyar lakásokban. Pedig a használatlan, használhatatlan tárgyak eltömik a lakás vérkeringését, nemcsak zsúfoltságot okoznak', de képesek megfosztani a lakás alapvető jótéteményétől, attól, hogy jól érezzük magunkat otthonunkban. mázni a mai ember lakótér- padlón álló tárgyak — búTORDAY ALIZ A tavaszi fáradtság ellenszerei Főzőcske MELEGSZENDVICSEK SONKAKRÉMES 60 dkg szendvicskenyér, 15 dkg tejmártás, 12 dkg sonka, 14 dkg sajt, 1 db tojássárgája, 0,1 dkg törött bors, 0,2 dkg szerecsendió, 15 dkg vaj, 0,1 dkg pirospaprika, 10 dkg friss paradicsom, 1 dkg só. Az elkészített tejmártásba belekeverjük a darált sonkát, hozzáadunk 1 db tojássárgáját, törött borssal és szerecsendióval -fűszerezzük, megfelelően sózzuk. Az előmelegített töltelékkel a kenyérszeleteket megkenjük. Sütőben megpirítjuk, salátalevélre helyezzük és- paradicsom- szeletekkel díszítjük. GOMBÁS 60 dkg szendvicskenyér, 15 dkg tejmártás, 1 db tojássárgája, 8 dkg gomba, 15 dkg zsír vagy vaj, fél csomó petrezselyemzöld, 0,1 dkg törött bors, 0,5 dkg pirospaprika, 1 dkg só. A gombát apróra vágjuk és kevés zsírban vagy vajban a finomra vágott petrezselyemzölddel lepirítjuk. Hozzákeverjük a tejmártáshoz, hozzáadjuk a tojássárgáját és fűszerezzük. Arányosan elosztva a kenyereket megkenjük. Sütőben megpirítjuk. Régi megfigyelés, hogy az ember szervezete várja a kikeletet, készül a tavaszra. A belső elválasztású mirigyek rendszerének áthangolódása, az ún. biológiai tavasz kb. egy hónappal megelőzi a meteorológiait. Ilyenkor nő az izomerő, gyorsulnak az anyagcsere-folyamatok, fokozódik a tápcsatorna szekréciója, növekszik az étvágy, meglódul a -növekedés, megszaporodik a vérfesték meny- nyisége. A külső környezet változását pedig az idegrendszer közvetíti a szervezethez: megváltozik az idegrendszer ingerlékenysége és ez megnyilvánul a magasabb idegrendszeri-élettani működésekben is. Ily módon az „általános tavaszi megújulás” az emberi szervezetben is jelent- ■kezik. Ezzel együtt viszont furcsa ellentétként nem egyszer gondot okoz a tavaszias időjárással egyidejűleg jelentkező fáradtság. Igaz, hullámzó kedélyállapot, rossz közérzet, fáradékonyság más évszakban is bőven adódik és akkor is a változékony időjárást okoljuk érte. Ez az úgynevezett „tavaszi fáradtság” -azonban mégis másnak tűnik! Mintha érzékenyebbek, gyengébbek lennének az erőteljesen jelentkező klimatikus é# bioklimatikus változásokkal szemben, mint az év többi részében. Mi lehet az oka? A fokozott idegrendszeri érzékenységet már említettem. Kétségtelen az is, hogy a szervezet a tél folyamán felélte vitamintartalékait, hiszen a tápanyagok is veszítettek frisseségükből. Kívánjuk az újat, ám az még várat magára, még jó, ha a zöldhagyma és a korai saláta idejében beköszönt. Említhetjük a napsütésben szegényebb tél okozita nyomasztó lélektani hatást, amely ugyancsak rontja a kellemes közérzetet, fokozza az egyébként is észrevehetőbben megmutatkozó fogékonyságot a tavaszi, „szezonális betegségek” iránt. Az elmúlt téli hetekben kevesebbet mozogtunk, keveset voltunk a szabadban, és ez is csökkenti az ellenállóképességünket. Mit tehetünk az efajta tavaszi fáradtság és gyengeségérzet ellenében? Mindenekelőtt azt, amit a szervezetünk biológiai téren már megtett. Mozduljunk meg mi is 'fizikailag, pszichikailag egyaránt. Akik télen is sokat mozogtak a szabadban, dolgoztak, sportoltak, kirándultak, rendszerint nem érzik az említett „tavaszi fáradtságot”. Akik pedig többnyire zárt helyen töltötték idejük jórészét, most legalább a hétvégi pihenőnapokon próbáljanak azon változtatni. A lakásunk alapos szellőztetése, tavaszi takarítása — ha már túlvagyunk rajta — Új és kellemes miliőt teremthet, a friss tisztaság kellemes érzését. A szabadban tett séta, kirándulás, sport, mozgás is segíti leküzdeni a nyomasztó hangulatot. Nem ok nélkül dolgozták ki a testnevelési szakemberek a „tavaszi edző gyakorlatok” egész rendszerét. Buga doktor Pénz nélkül „új ruha” Egy-két éves megunt holmijainkat egy kis ötletességgel szinte vadonatújjá varázsolhatjuk. A papa vagy a férj mellényét úgy alakíthatjuk át magunkra, hogy a kivágást mélyebbre vesszük és elke- rekítjfik. Széleit köröskörül elütő színű, de az alapanyaggal harmonizáló, sötét paszpóllal díszítjük, s a paszpól színével egyező, szép kis gombokat varrunk rá. Vékonyabb termetűek erősen bekarcsúsíthatják. Az örökzöld ingblúzt is fanyalogva vesszük fel egy idő után. Vágjuk le az ujját könyökig, és fejtsük le a gombokat róla. Vegyünk széles, 2—3 cm hímzett szalagot (ennek hiányában valamilyen szép, élénk színű kelmét), s ebből varrjunk a blúz ujjára kézelőt, hamis zsebpántot és ezzel díszítsük az elejét és alul körbe. Gombolás helyett patenttal zárjuk. Fiataloknak és jó álakúak- nak szántuk a következő tippet. Igen divatos és csinos viselet a térdnadrág, amelyet akár régi farmerből, akár szövetnadrágból könnyen kialakíthatunk. A nadrágot térd alatt mintegy 10 centivel levágjuk, s a maradékból kiszabjuk a térd alatti gomboláspántot és a zsebnekvalót. A SZEKSZÁRDI HÚSIPARI VÁLLALAT FELVÉTELT HIRDET NŐI ÉS FÉRFI MUNKAVÁLLALÓK RÉSZÉRE: — lakatos, — csőszerelő, — villanyszerelő, — légkompresszorkezelő, — húsipari szakmunkás, — húsipari betanított munkás, — húsipari segédmunkás, — elektroműszerész, — mechanikai műszerész munkakörbe. (454) Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat fiókja felvételt hirdet ADMINISZTRÁTOR, GÉPÍRÓ, ÁRUKÍSÉRŐ, RAKTÁRI SEGÉDMUNKÁS, TARGONCAVEZETŐ, ÉJJELIŐR részére. Jelentkezés: Szekszárd, Mátyás kir. u. 74. (530) A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az alábbi munkahelyekre keres munkavállalókat azonnali belépéssel: fúrórészleghez, csak Tolna megyei, változó munkahellyel: — fúrómestert, — fúrómunkást. Szekszárdi telephellyel: — vízvezeték-szerelő, — lakatos, — villanyszerelő, — autószerelő, — kőműves, — segédmunkás. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Szekszárd, Toldi u. 6. szám. (283) SZEKSZÁRDI SZABÓ SZÖVETKEZET 1 ANYAGGAZDÁLKODÓT keres felvételre Felvételi feltétel: gyakorlót és középfokú szakmai végzettség., Jelentkezni lehet a munkaügyi csoportnál. Szekszárd, Wesselényi u. 16. (268)
