Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-31 / 76. szám

2^fePÜJSÄG 1981. március 31. w Kiváló és Érdemes művészi címeket adtak át (Folytatás az 1. oldalról.) Mező Lászlónak, Bartók vonósnégyes Liszt Ferenc-dí- jas tagjának, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egye­temi docensének, Németh Gézának, a Bartók vonósnégyes Kossuth-díjas brácsásának, a Magyar Álla­mi Operaház mélyhegedű szó­lam vezetőjének, Cziabarka Györgynek, a Ma­gyar Televízió Balázs Béla- díjas operatőrének, a Magyar Népköztársaság Érdemes mű­vészének, Galambos Erzsinek, a Fő­városi Operett Színház Jászai Mari-díjas színművészének, a Magyar Népköztársaság Érde­mes művészének, Morvái István Kossuth-dí­jas rendezőnek, a Vígszínház igazgatójának, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egye­temi tanárának, a Magyar Népköztársaság Érdemes mű­vészének, Kiss István Kossuth-díjas szobrászművésznek, a Magyar Képző- és Iparművészek Szö­vetsége elnökének, a Magyar Népköztársaság Érdemes mű­vészének, László Margitnak, a Ma­gyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas .magánénekesé­nek, a Magyar Népköztársa­ság Érdemes művészének, Máthé Erzsinek, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének, a Magyar Népköztársaság Érdemes mű­vészének, Nepp Józsefnek, a Pannó­nia Filmstúdió Balázs Béla- díjias rajzfilmrendezőjének, a Magyar Népköztársaság Ér­demes művészének, Papp Gyula festőművész­nek, a Magyar Népköztánsla- ság Érdemes művészének, Pártay Lillának, a Magyar Állami Openaház Liszt Fe­renc-díjas magántáncosának, a Magyar Népköztársaság Ér­demes művészének, Szabó Árpádnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőrének, a Magyar Népköztársaság Ér­demes művészének, Szabó Gyulánaik, a Thália Színház Jászai Mari-díjas színművészének, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi docensének, a Ma­gyar Népköztársaság Érdemes művészének, Szumrák Verának, a Ma­gyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magántáncosá­nak, a Magyar Népköztársa­ság Érdemes művészének, Tábori Nórának, a Vígszín­ház Jászai Mari-díjas szín­művészének, a Magyar Nép- köztársaság Érdemes művé­szének, Udvardi Erzsébet Munká­csy Mihály-díjas festő- és grafikusművésznek, a M'agyar Népköztársaság Érdemes mű­vészének; „Magyar Népköztársaság Érdemes művésze” kitüntető címet ‘adományozta: Balázs Árpád, Erkel Fe­renc-díjas zeneszerzőnek, Begányi Ferencnek, a Ma­gyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magánénekesé­nek, Bodrossy Félixnek, a Ma­gyar Filmgyártó Vállalat Ba­lázs Béla-díjas rendező-ope­ratőrének. Czeizing Lajos Balázs Béla- díjas fotóművésznek, Csapó Jánosnak, a Miskolci Nemzeti Színház színművé­szének, Dömölky Jánosnak, a Ma­gyar Televízió Balázs Béla- díjas rendezőjének, a Szín­ház - és Filmművészeti Főis­kola egyetemi adjunktusának, Elekes Pálnak, az Állami Bábszínház Jászai Mari-díjas színművészének, Esztergályos Károlynak, a Magyar Televízió osztályve­zetőjének, Balázs Bélla-díjas rendezőjének, Fekete György Munkácsy Mihály-díjas belsőépítésznek, a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola igazgatójá­nak, Gaál Istvánnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezőjének, Gál Istvánnak, a Magyar Rádió Jászai Mari-díjlas ve­zető rendezőjének, Gergely Ferenc Liszt Fe­renc-díjas orgonaművésznek, a Liszt Ferenc Zeneművésze­ti Főiskola- egyetemi tanárá­nak, Kelen Péternek, a Magyar Állami Operaház magánéne­kesének, Kerényi Imrének, a Nép­színház Jászai Mari-díjas ren­dezőjének a Színház- és Film- művészeti Főiskola egyetemi adjunktusának, Knoll Istvánnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas operatőr-rendező­jének, Koffán Károly grafikusmű­vésznek, Kozák Andrásnak, a Thá­lia Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Lehoczky Zsuzsának, a Fő­városi Operettszínház Jászai Mari-díjas 'színművészének, Lendvay Kamilló Erkel Fe­renc-díjas zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanszékvezető egye­temi tanárának, Lestár Jánosnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezőjének, Margittay Áginak, a Szol­noki Szigligeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Margittay Sándor- orgona- művésznek, a budapesti kórus karnagyának, művészeti ve­zetőjének, Markó Ivánnak, a Győri Kisfaludy Színház balettigaz­gatójának, Hazánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából a kulturális és művészeti élet számos képviselőjének ado­mányozott irodalmi és mű­vészeti díjat a művelődési miniszter. A kitüntetéseket hétfőn a vigadóbeli ünnepsé­gen — méltató szavak kísé­retében — Korcsog András művelődési államtitkár ad­ta át. Az ünnepségen megjelen­tek: Aczél György miniszter­elnök-helyettes, Óvári Mik­lós, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Pozsgay Imre mű­velődési miniszter. József Attila-díjat kapott: Bor Ambrus, író, műfordító, Dénes Zsófia író, Fodor And­rás költő, műfordító, iro­dalomtörténész, Gyertyán Ervin kritikus, irodalomtör­ténész, Lengyel Balázs író, kritikus, irodalomtörténész, Marosi Gyula író, Ottlik Gé­za író, Simái Mihály költő, Szerdahelyi István irodalom- történész. Erkel Ferenc-díj: Vajda Já­nos zeneszerző, dr. Zoltai Dénes zeneesztéta, az MTA filozófiai intézete igazgató- helyettese. Liszt Ferenc-díj: Csengery Adrienne magánénekes, Czid- ra László, a Camerata Hun- garica együttes vezetője, blockflőteművész, Dőry Zol­tán koncertmester, Fellegi Ádám zongoraművész. Gáti István magánénekes Pászthy Júlia magánénekes, Reményi A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatala elnöke ha­zánk felszabadulásának 36, évfordulója alkalmából ki­emelkedő újságírói tevékeny­ségük elismeréseként Rózsa Ferenc-díjat adományozott: Heltai Andrásnak, a Ma­gyar Távirati Iroda főszer­kesztő-helyettesének, Horváth J. Ferencnek, a Magyar Televízió főosztály­vezető-helyettesének, Kopka Jánosnak, a Kelet- Magyarország főszerkesztőjé­nek, Petress Istvánnak, a Ma­gyar Rádió rovatvezető­helyettesének, Vadász Ferencnek, a Nép- szabadság rovatvezetőjének, Zsolt Róbertnek, a Magyar Nemzet rovatvezetőjének. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hazánk fel­Mátay Lívia Balázs Béla- díjas díszlettervezőnek, a Ma­gyar Televízió főosztályve­zető-helyettesének, Molnár P-iroskánaik, a Nem­zeti Színház Jászai Mari-dí­jas színművészének, Pödör Bélának a Magyar Néphadsereg művészegyütte­se énekkara Liszt Ferenc-dí­jas vezető karnagyának, Rolla Jánosnak ,a Liszt Fe­renc kamarazenekar koncert­mesterének, művészeti veze­tőjének, Schütz Ilánalk, a Madách Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Solti Gizella Munkácsy Mihály-díjas t ex til tervezőnek, Soproni József Erkel Fe­renc-díjas Zeneszerzőnek, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi tanárának, Szabó Sándornak, a Víg­színház Jászai Mari-díjas színművészének, Szoboszlai Sándornak, a Veszprémi Petőfi Színház Já­szai Mari-díjas színművészé­nek, Szöllősy Irénnek, az Állami Bábszínház Jászai Mari-díjas színművészének, Zámbó István Liszt Ferenc- díjas karnagynak, a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Főiskola docensének, Zsámbéki Gábornak, a Nemzeti Színház Jászai Mari­díjas vezető rendezőjének, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi adjunktu­sának. János főiskolai tanár, Vajda József fagottművész. Jászai Mari-díj: Bánsági Il­dikó színművész, Benedek Miklós színművész, Blaskó Péter színművész, Fonyó Ist­ván színművész, Jánoskuti Márta jelmeztervező, Kopá- nyi György dramaturg, Kéz- dy György színművész, Per- laky István színművész, Sass József színművész, Szabó Éva színművész, Szirtes Tamás rendező, a Színház- és Film- művészeti Főiskola egyetemi adjunktusa, Vallai Péter szín­művész. Balázs Béia-díj: Benkő Im­re fotóművész, Butskó György operatőr, Gere Mária fődramaturg, Hárs Mihály rendező, Horváth Z. Gergely rendező, Jankura Péter ope­ratőr, Kardos István drama­turg, Kezdi Kovács Zsolt rendező, ' Richly Zsolt rajz­filmrendező, Vayer Tamás díszlettervező. Munkácsy Mihály-díj: Brád András ruhatervező, Búzás Árpád iparművész, a Magyar Iparművészeti Főis­kola egyetemi docense, Czin- der Antal szobrászművész, Deés Enikő ruhatervező, Hor­váth István belsőépítész, Karmazsin László ipari for­matervező, Kovács Tamás grafikusművész, Lóránt Zsu­zsa szobrászművész, Mazsa- roff Miklós festőművész, Pé- reli Zsuzsa textiltervező ipar­művész, Rátonyi József szob­rászművész, Szentgyörgyi Jó­zsef festőművész, Zombory Éva grafikusművész. szabadulásának 36. évforduló­ja' alkalmából a sajtó 32 munkatársát tüntette ki ered­ményes munkájuk elismeré­seként. A Minisztertanács Tájékoz­tatási Hivatalának elnöke ál­tal adományozott kiváló mun­káért kitüntető jelvényt a sajtó 29 munkatársa kapta meg. * Hétfőn a Parlafnentben ha­zánk felszabadulásának 36. évfordulója alkalmából újság­írókat tüntettek ki. A kitün­tetéseket Bajnok Zsolt, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke adta át. Jelen volt az ünnepségen Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja. Irodalmi és művészeti díjak átadása Rózsa Ferenc-díjasok Lengyelország Megbékélésre szólított fel a LEMP Központi Bizottsága A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága ülé­sének elnöksége, elnöki megnyitót mond Stanislaw Kania, a KB első titkára Varsóban hétfőn, hajnali négy órakor fejeződött be a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának ki­lencedik plénuma. A tanácskozást vasárnap délelőtt Stanislaw Kania, a Központi Bizottság első tit­kára nyitotta meg, hangsú­lyozva, hogy a plénurn rend­kívül nehéz helyzetben ült össze: pénteken figyelmeztető sztrájk volt, most kedden pe­dig „egyértelműen- politikai jellegű általános sztrájk ve­szélye -fenyeget”. Állást kell foglalni a helyzet kiéleződé­sével, valamint azzal kapcso­latban, hogy az újabb fe­szültség forrása a bydgoszczi incidens ürügye-e, vagy pe­dig valahol mélyebben rej­tőzik-e a mostani helyzet Oka. „Helyzetünk aggodalmat kelt barátaink, szocialista szom­szédaink, az egész szocialis­ta közösség körében, -Vala­mint minden barátunknál a világon” — hangsúlyozta be­vezetőjében Kania. Ezután' Kazimierz Barci- kowski, a PB tagja, a KB titkára előterjesztette a po­litikai bizottság referátumát, „Az ország helyzetének alap­vető problémái és a párt fel­adatai a kilencedik kong­resszusra való előkészületék” címmel. A referátum vitájában 44- en szólaltak fel. Közülük so­kan nehezményezték, hogy lassú a szocialista megújulás folyamata vontatottan halad különféle fontos intézkedések, határozatok kidolgozása. Töb­ben felhívták a figyelmet a politikai és gazdasági helyzet rendkívüli veszélyességére. A kilencedik plénurn hatá­rozatokat fogadott el, majd felhívást intézett a lengyel munkásosztályhoz, vala­mennyi lengyelhez és a Szo­lidaritáshoz. Ebben, mint a varsói rádió jelentette, arra szólít fel, hogy március 31-e — vagyis a kilátásba helye­zett országos átlalános sztrájk napja — „legyen a megbékélés és a párbeszéd győzelmének napja Lengyel- országban”. A plénurn Stanislaw Kania zárszavával ért véget. A varsói televízió híradó­jában felolvasták azt a je­lentést, amelyet Bafia igaz­ságügyminiszter vezetésével kormánybizottság állított ösz- sze a bydgoszczi incidensről és felolvasták a Szolidaritás­nak -a jelentéssel kapcsolatos észrevételeit is. A kettő egy­bevetése azt mutatja, hogy az ügyet továbbra is eltérően ítéli meg a két fél. Varsóban, a miniszterta­nács épületében hétfőn meg­kezdődött a kormány és a Szolidaritás szákszervezet képviselőinek soron követke­ző találkozója. Kulikov Gdanskban A Szojuz—81 elnevezésű törzsvezetési gyakorlat utolsó napjaiban a Gdanskban és Gdyniában állomásozó szov­jet és lengyel haditengerésze­ti egységeknél tett látogatást Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka. A marsall hangsúlyozta a két flotta ki­tűnő együttműködését, és megköszönte a katonáknak helytállásukat. PANORÁMA BUDAPEST Hétfőn ülést tartott a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége. Megtárgyalta a szakszervezetek feladatait az ötnapos munkahétre való áttérés előkészítésében. Meg­vitatta a szocialista munka- verseny-mozgalom tapaszta­latait. Az elnökség ápri­lis 17-ére összehívta a XXIV. kongresszus által vá­lasztott Szakszervezeték Or­szágos Tanácsának első ülését és javaslatot fogadott el az ülés napirendjére. Döntött az 1981. évi SZOT-díjak ado­mányozásáról. * Tegnap ülést tartott a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Németh Ká­roly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB március 26-i üléséről. A testület úgy döntött, hogy a KISZ X. kongresszu­sát ez év május 29-re hívja össze. * A Magyar Nemzeti Bank vasárnap 150 millió USA- dollár összegű hitelmegálla­podást írt alá Kuwaitban az Arab Banking Corporation, bank of bahrain and Kuwait, és a Kuwait Foreign Trading Contracting and Investment CO. Kuwait pénzintézetek ál­tal vezetett bankcsoporttal, hitel exportfejlesztési céljaink megvalósítását segíti elő. Bolgár Kommunista Párt Harcok - sikerek Ma kezdi meg XII. kongresszusát a Bolgár Kommunista Párt. A szombatig tartó tanácskozást a nemzeti kultúrpalota vadonat­új épületében tartják. Az 1600 küldött zöme már hétfőn Szó­fiában volt és a nemzetközi érdeklődés jeleként ötven ország mintegy másfél száz különtudósitója akkreditáltatta magát a kongresszusi sajtóközpontban. Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára ma délelőtt terjeszti elő a központi bizottság beszámoló­ját. Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn eluta­zott Szófiába a Magyar Szocialista Munkáspárt küldött­sége, amely a Bolgár Kommunista-Párt Központi Bizottsá­gának meghívására részt vesz a bolgár testvérpárt XII. kongresszusán. A küldöttség tagjai: Romány Pál, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára, Glanz Lászlóné, a felsőszölnöki általános iskola igazgatója, a Központi Bizottság tagja, és Sebestyén Jenő, hazánk bulgáriai nagykövete, aki Szófiában csatlakozik a küldött­séghez. A bolgár kommunisták harca, tevékenysége kilenc- évtizedes múltra tekint vissza: 1891-ben alapították meg a munkásosztály párt­ját, fogadták el programját és szervezeti szabályzatát. Ezután azonban még vi­szonylag hosszú idő telt el, amíg a párt magáévá tette a lenini eszméket; ehhez a III. Kommunista Interna- cionálé és a Szovjetunió Kommunista Pártja nyúj­tott jelentős segítséget. A párt fejlődésében döntő momentum volt továbbá a világ első antifasiszta fel­kelése, amelyet a kommu­nisták szerveztek és irányí­tottak 1923 szeptemberében. A BKP — olyan tekinté­lyes vezetők segítségével, mint Georgi Dimitrov és Vaszil Kolarov — szakított a baloldali szektás nézetek­kel, s a Komintern VII. kongresszusa után, 1935- ben, állást foglalt az anti­fasiszta népi front létreho­zása mellett. Nem sokkal azután, hogy a hitleri Németország meg­támadta a Szovjetuniót, a BKP fegyveres harcot indí­tott a fasizmus ellen. Kez­deményezésére 1942-ben létrejött a Hazafias Front, amely a demokratikus és békeszerető erőket tömörí­tetté. A győzelem napja 1944. szeptember 9-én jött el — az örszág felszabadítá­sában a szovjet hadsereg segített a bolgár hazafiak­nak. A BKP Bulgária fej­lődésének irányító és meg­határozó erejévé vált. Ma a Bolgár Kommunis­ta Pártnak több mint 800 ezer tagja van. Közülük 42 százalék munkás, 22,4 szá­zalék mezőgazdasági dolgo­zó. A párt jól felkészült szakemberekkel dolgozik; az agrár-ipari, az ipari­agrár komplexumok, az ál­lami gazdaságok vezetői­nek 91,3 százaléka rendel­kezik felsőfokú végzettség­gel, az iparvállalatoknál 76,2 százalékos ez az arány. A BKP a fejlett szocia­lista társadalom építésének időszakában is bizton szá­mít a társadalmi szerveze­tekre, céljai megvalósításá­ban épít a Hazafias Front, a szakszervezet és a Dimit­rov Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjaira. A párt ma kezdődő kongresszusán erről a társadalmi együtt­működésről is szó lesz, ami­kor az elmúlt öt esztendő eredményeit méltatják és a jövő feladatait határozzák meg a bolgár kommunisták. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom