Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

1981. március 18.

Képújság 5

Megszűnt egy melléküzem

Olomnehez

akkumulátorok

„Akkumulátor: kémiai energiát villamos energiává átalakító áramforrás. Legelterjedtebb a savas ólomakkumulátor, ennek elektrolitja hígított kénsav, pozitív elektródja ólomszuperoxid, negatív elektródja ólom”. (Műszaki Lexikon.)

„Tárgy: Iregszemcsei

Egyetértés Mgtsz akkumulátortelep működésének felfüggesztése. Az Aranylkert-ma- jorban lévő (akkumulátortelep működését a szükséges üzembe helyezési engedély megszerzéséig felfüggesztem. Végrehajtás ' határideje: azonnal”.

Részlet az indoklásból.

A Tolna megyei KÖJÁL 1981. január 12-én, valamint a Tolna megyéi Tanács V. B. mezőgazdasági osztálya, a Tamási KÖJÁL-fcirendélt- ség február 10-én megtartott ellenőrzése során megállapította, .hogy a tsz az Anany- kert-majorblan engedély nélkül létesített akkumulátorbontó részleget üzemeltet, 1980. november óta. A telephelyen féltetős szín alatt a szabadban végzik a bontást. Az lanyagtárolás az udvaron szabadon történik. Lapáttal, vasvdlilávtal válogatják ki az ólomlemezeket. A kibontott álomlemezeket külön halomba gyűjtik — szintén az udvaron. A jelenlegi elhelyezésben, a jelenlegi technológia alkalmazása .mellett. a dolgozók ólom- és savmér- gezéséndk veszélye fenn áll, ólomporral szennyeződik a talaj, a környező növényzet és a ikb. 200 méterre lévő tehenészeti telep. A hulladék elhelyezése, megsemmisítése megoldatlan.

Előzmények

Az ólom világpiaci ára az elmúlt évtizedben rohamos gyorsasággal emelkedett. Míg 1967-iben 200 dollárt

számítottak az ólom tonná- jáért, addig 1979-ben ennék hétszeresét... Magyarországon nincs ólombánya, a mi lelőhelyünk a lerherült akkumulátorokban lévő ólomle- rnezék összegyűjtése, melyből csapágyperselyek, csatornázási, vízvezetéki csövek, huzalok, kábelek készíthetők. Minthogy az ólom lágy, köny- nyen nyújtható, csekély szilárdságú fém, bonyolult formákban is jól önthető. Meleg, gőzölgő ólommal dolgoznak például a nyomdászok, vagy éppen azok, akik a ma már Magyarországon is gyártott akkumulátorokat .készítik.

Tavaly 22 ezer .tonna ólom- hulladék került vissza a termelésibe. Ez a mennyiség több is lehetne, ha a vállalatok és a lakosság érdekelt lenne a megmentésében. Minthogy az akkumulátor kilójáért 5 forint 50 fillért fizetnék, még a MÉH-telep- re való szállítás költsége se térül meg. A nyersanyaggyűjtő telepekre beszállított akkumulátorok bontását a budapesti KÖJÁL 1980. december 31-én betiltotta. Tolna megye egyetlen ilyen telepe, az iregszemcsei, ez év február 17-e óta nem működhet.

A Minisztertanács 1979-íben hozott határozatot a hulladékok és másodnyersanyagok begyűjtéséről és hasznosításáról. Ami az akkumulátorokat illeti, a begyűjtés a. már említett okók miatt rend- szertelen, esetleges, az ólom- kinyerés megszűnt, az újrahasznosítás meg oldattal.

lünk róluk valahol. A létesítéshez szabályos üzembe helyezési eljárásra van szükség, amit a nagyközségi tanácstól vagy a járástól kell kérni, ők viszont kérhetik a KÖJÁL véleményét. Ez nem .történt meg. Az iregszemcsei tsz-től a múlt év december

28-án a következő levelet kaptúk: „Termelőszövetkezetünk az Országos Munka- és . Üzemegészségügyi Intézettel konzultálva kéri a tisztelt címet, hogy az aranykerti telepünkön létesített ólomakkumulátor bontó telepet környezet- és üzemegészségügyi szempontból felülvizsgálni szíveskedjék”.

— Igaz, kicsit megkésve, de segítségét, véleményt kért a szövetkezet.

, — Igen, így van, hi;sz ők is felelnék azoknak aiz embe- reknék az egészségéért, akik a telepen dolgoznák. Mielőtt bennünket megkerestek, a KÖJÁL tamási járási felügyelőjével közölték, hogy ólommal kívánnak dolgozni, de tárgyaltak az Országos Mun'kaegészségügyi Intézet szakembereivel is.

— A szövetkezetek többsége kevés beruházással járó melléküzemet létesített, vagy létesít. Ezt tették Iregszem- csén is.

Ólmot fúj a szél

— A cél világos és érthető, de nem mindegy, hogy milyen üzemet indítanak be. Iregszemcsén a szabad ég alatt tárolják a bontásra váró és szétszedett anyagot, az ólomport fújja a szél, a lemezeket mossa az eső, a talajvíz ólommal szennyeződhet, a bontó méllett lévő tehenészeti telepről nem is beszélve. Eleinte a dolgozók sem kezet mosni, sem zuhanyozni nem tudtak és mikor ezt kifogásoltuk, a tsz gyorsan intézkedett. A dolgozók kezdetleges módszerekkel végezték a munkát, de védő- állarcot és kesztyűt használtak. Ennek ellenére az üzem tovább nem működhetett: részben a már említett káros környezeti hatások miatt, részben egészségügyi szempontokból. Kevesen tudják, hogy a belTégzett álomportól mérgezést lehet kapni. Ennek következménye vérszegénység, a bőrerek szűkülete, hasi görcsös fájdalom, .idegrendszeri elváltozás lehet. Az ólom károsítja az .agyideget, súlyos álmatlanságot okozhat, és emlékezetzavar állhat elő. Mielőtt ezek a tünetek jelentkeznek, a .vizeletben és a vérben elváltozások mutathatók ki.

Ezért az ólommal dolgozó munkásokat rendszeresen vizsgáljuk.

— Az iregszemcsei bontóban dolgozóknál is így történt?

i — A tsz múlt év szeptemberében küldte be először az embereit, majd ez év január 15-én jötték újra. Az eredmény mindkét esetben negatív volt, de ne feledjük, .hogy rövid ideiig dolgoztak ólommal.

— Mit tanácsol a KÖJÁL azökmak az üzemeknek, amelyek egészségre ártalmas vállalkozásba kezdenek?

/ — Semmiképpen se indítsák be addig az üzemet, amíg nem ismerik alaposan az előírásokat, nem szerzik meg az engedélyt, s gondoskodjanak a hulladék megsemmisítéséről .is., Iregszemcsén nehezíti a helyzetet, hogy február 10-én még volt olyan .anyag, amelynek a február 17-én kelt felfüggesztési határozatig el kellett volna fogynia. De nem fogyott el, és ezért kérték, hogy iá felfüggesztést március végéig halasszuk el. A KÖJÁL viszont engedély nélkül működő üzemnek határidőmódosítást nem adhat.

Ha tudták volna...

A KÖJÁL-ná#

A Tolna megyei Közegészségügyi és Járványügyi Állomáson dr. Bezerédy Mártával, a munkiaegészségügyi osztály vezetőjével beszélgettünk.

— Hia egy mezőgazdasági szövetkezet melléküzemet kíván létesíteni, kötéles-eezt

jelezni a KÖJÁL-nak és kérni, hogy egészségügyi szempontból vizsgálja meg, tanácsot adjon?

— Nem köteles. A még esetlegesen egészségre .káros melléküzemekről is többnyire véletlenül értesülünk, halAz iregszemcsei tsz elnöke Varga János úgy véli: ha előre tudják, hogy ekkora bonyodalom támad az akkumulátor körül, a melléküzem létesítésébe bele se fognak.

— Hogyan kerültek kapcsolatban az akkumulátorral?

— Budapesten, a FERRO- GLOBUS-nál jártunk, ahol

érdeklődtünk: tudnának-e

olyan íjnelléktevékenységet ajánlani, amely viszonylag kis beruházást igényel, s nem kell hozzá szakképzettség. Tudniillik a téli időszakban — novembertől márciusig — tíz-tizenkét férfi gyalogmunkás foglalkoztatását akartuk megoldani. A Budapest és Vidéke MÉH Vállalatot

Ölomlemezek — talicskában

ajánlották. Tavaly áprilisban felkerestük a vállalatot, ahol közölték: akkumulátorbontásra keresnek kapacitást. Mi ezt a munkát előnyösnek ítéltük meg.

— Kértek-e engedélyt a melléküzem létesítéséhez?

— Igen, a megyei tanács mezőgazdasági osztályától. A válasz a következő volt: „Akkumulátor bontási tevékenységre irányuló bérmunka-szerződés ügyében osztályunk részéről hatósági engedély, vagy hozzájárulás nem szükséges. A bérmunkával .a szövetkezet tevékenységi körét az alapszabályban ki kell egészíteni és a biztonságtechnikai munkavédelmi előírásokat be kell tartani”. Mi e szerint jártunk el: vezetőségi ülésen., küldöttgyűlésen megbeszéltük az üzem létesítését, majd bevettük az alapszabályba.

Magukra utalva

— A MÉH Vállalat adott-e technológiai leírást?

— Nem adott. Elmondták, hogyan kell bontani és azt, hogy a technológiát a tsz- nek kell kidolgoznia. A szövetkezet munkavédelmi előadója járt az Országos Munkaegészségügyi Intézetnél, a gödöllői egyetem munkavédelmi tanszékén. Mindkét helyen közölték nem tudnak segíteni, a tsz szedje össze az idevonatkozó szakirodalmat, rendeleteket, előírásokat és készítse el a technológiai leírást. Ez megtörtént.

— Ezek szerint teljesen magukra voltak utalva.

— Szó szerint így van. Mi viszont nem állandó munkavégzésre kötöttünk szerződést, hanem arra, hogy a télen pröbabontást végzünk. Október elején érkezett az első szállítmány: ötven tonna összetört akkumulátor. Az ólmot kiválogattuk, vagonokba raktuk, a vagonokat pedig egyenesen az NDK-ba irányították.

— Milyen üzletet kínál a bontás?

— Erre az évre 2 millió 500 ezer forint árbevételt terveztünk, a tiszta nyereség pedig 1 millió forint lett volna. Jó üzlet ez, részben a pénz miatt, részben azért, mert munkát adhattunk az embereknek. Ami a hulladékot illeti, ez nemcsak a m,i gondunk, hanem országos gond is. Nekünk mindenesetre azt mondták, elég, ha dróttal elkerített szeméttelepet jelölünk ki egy félreeső helyen.

— Az az érzésem, hogy ez a döntés nem volt kellően megalapozott, s talán el is kapkodták a melléküzem létesítését.

— A rendelkezésre álló irodalom alapján véleményem szerint nem kapkodtuk el. Az viszont igaz, hogy munkaegészségügyi szempontból nem jártunk el elég körültekintően.

— A bontó, működését február 17-vel felfüggesztették.

— Tíz napunk lett volna arra, hogy a még meglévő anyagot feldolgozzuk, de időközben kukoricát is kellett rakodni, s újabb 15 mázsa akkumulátort kaptunk. Ezért kértem a határidőmódosítást.

— Mi a véleménye erről a meglehetősen bonyodalmas melléküzemági ügyről?

— Országosan elrendelték az akkumulátor gyűjtését és bontását, de azzal már senki sem törődött, hogy hogyan is valósítható meg a gyakorlatban. Sok egyéb mellett nem (tisztázódtak például a munkaegészségügyi vonatkozások. Ahogy a tsz elkezdte a bontást, szinte napról napra újabb -problémák merültek fel. Ha a feltételeket országosan rendeznék, ez a munka mindenképpen gazdaságos lenne, hisz nyersanyagokban nem túlságosan dúskálunk. Amennyiben az év őszéig hozzáértő szakemberék kidolgozzák az akkumulátorok bontásának minden fázisát, ismét vállalnánk ezt a munkát — természetesen messzemenően betartva a KÖJÁL előírásait. Ez a próbaüzem befulladt. Ha nem sikerül idén dűlőre jutnunk, a szövetkezet más vállalattal próbál kooperálni, mert úgy döntöttünk, (hogy melléküzemág létesítéséről semmiképpen sem monidunk le.

Ezek tehát a puszta tények. Az akkumulátorbontás ügye bizonyítja: gazdasági életünknek vannak még jócskán hiányosságai. Elkezdtünk valamit, amit nem fejeztünk be. Mindenki jót akart, csupán a gyakorlati megvalósítást nem dolgozták ki azok az elméleti szakemberek, akik elrendelték: gyűjteni és hasznosítani kell Magyarországon a másodnyersanyagot. Az viszont nem másodlagos, hogy ez hogyan, s milyen áron történik.

D. VARGA MARTA Fotó: B. J.

Akkumulátorhalmaz a féltetős szín alatt