Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-18 / 65. szám
A TsíÉPÜJSÁG 1981. március 18. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hogyan vehetek lakást ? özvegy Janlkovics Miklósáé kérdezi: „Mórágyi lakos vagyok, hetvenhét éves. Magyarországon élő rokonaim nincsenek. Háromszobás családi házam van, melyet koromnál fogva, kénytelen leszek rövidesen eladni. Szeretnék egy nyugdíjas házban kis lakrészt venni, melyben a hátralévő időmet biztosítva látom. Itt kérem a Tisztelt Szerkesztőséget, hogy szíveskedjenek nekem egy olyan nyugdíjas ház címét közölni, ahol engem, falusi létemre befogadnak. Személyes érdeklődés után kénytelen vagyok azt hinni, hogy ezek a házak csak a város lakóinak részére épültek...” Olvasónk levelét az Országos ' Takarékpénztár Tolna megyei Igazgatóságának küldtük meg, ahonnét Dudás Antal igazgató a következőket válaszolta : „A takarékpénztár Tolna megyében ez ideig nem értékesített nyugdíjas házban épült lakrészeket. A jövőben sem áll szándékunkban ilyen jellegű tánsasházat építtetni. Nyugdíjásházban levő garzonlakás kiutalása ügyében szíveskedjék az illetékes tanács lakásügyi hatóságához fordulni. Az OTP saját beruházásában épülő kész lakásokat értékesít. Amennyiben ilyen tánsasházlakás megvásárlása iránt érdeklődik, úgy szíveskedjék a területileg illetékes bonyhádi OTP-fiókot vagy igazgatóságunkat felkeresni, ahol a lakásvásárlás lehetőségeiről, az épülő lakások nagyságáról, komfortfokozatáról, valamint az irányárakról részletes tájékoztatással állunk rendelkezésre. Felhívjuk szíves figyelmét arra ia körülményre, hogy a tulajdonszerzési korlátozásról szóló rendeletek értelmében, ameddig a tulajdonában áll a mórágyi családi ház, addig újabb lakást csak tanácsi felmentés birtokában vásárolhat...” Jár-e a háztáji? Ezt kérdezi M. I. olvasónk, aki azt írja: „1980. január 21-én tsz-tag lettem, mint alkalmazott, egy havi próbaidővel. Március I- én felvettek tagnak. Még ugyanez év (1980.) november 30-án áthelyezéssel másik munkahelyre kerültem. Kérdésem: Van-e a termelőszövetkezetnek olyan alapszabálya, hogy annak a tagnak, akit a tárgyévben vettek fel és ugyanaz évben a munka- viszonyát áthelyezéssel szüntette meg, nem jár háztáji és nyereségrészesedés? Ugyanis én azt a felvilágosítást kaptam, hogy nem jár, s ezt méltánytalannak tartom. Szerintem időarányosan, az eltöltött tagsági időre kéne, hogy járjon a háztáji...” A Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkára, Horváth József szerint: Háztájival kapcsolatos panaszának jogosságát az illetékes termelőszövetkezet elismerte, s egyidejűleg inifcéz- -kedett a háztáji terményjut- tatás .időarányos részének kiadásáról...” Van, de mégsincs Varga Béla szekszárdi lakos az alábbi panasszal kereste fel szerkesztőslégünket: „... Múlt év március 10-én befizettem (1980. decemberi visszaigazolással) egy S. 50 B/l Simson motorkerékpárra 2400 forintot. Azóta hitegetnek, — lassan már egy esztendeje —, hogy ekkor, majd akkor kapom meg. Mivel a motorra szükségem van, már előzőleg beszereztem egy Romár motorkerékpárt. Bár csak másfél éve vettem, alkatrészt nem lehet hozzá kapni, így ezt sem használhatom. Amikor az annyit reklámozott Komárt vettem, olyan garanciát adtak, mely 7 évre biztosítja az alkatrészeket. A járműszaküzletben azt állítják, hogy e típushoz még egyáltalán nem kaptak alkatrészt. így most sem Simson, sem Komár motorom nincs. Ennyi befektetés után azt szeretném tudni, hogy a pénzemért mire számíthatok, és főleg mikor?...” A levelét a Tolnia megyei Népibölt Vállalat igazgatójának Szekszárdra küldtük meg, ahonnét Greif Anita! igazgató a következő választ adta: „...Szekszárdi járműboltunknak áruforgalmi osztályunk 50 S. 50 B/l Simson motorkerékpárra engedélyezett előjegyzést. Varga Béla az előjegyzésben a negyvenegyedik volt. Tavaly június 5-éig 26 Simson motorkerékpárt kapott a bolt, melyet az előjegyzett 26 vásárló kapott meg. Kilencen visszamondták az előjegyzést, így már csak öt ügyfélnek utalnak ki motorkerékpárt a panaszos előtt. Egyébként a szállító nagykereskedelmi vállalat nem tudja megmondani, hogy mikor fog a fenti Simson motorból beérkezni és így sem a bolt, sem a vállalat nem tud pontos ■ tájékoztatást adni. Amennyiben kívánja, úgy az előleget a bolt a kérésére visz- saafizeti. A Komár motorkerékpár- aikiatrésszel kapcsolatiban az alábbiakat tudom ajánlani: Szíveskedjék motorját elvinni Szolgáltató Ipari Szövetkezet motorkerékpár-szervizébe és ott megjavítják, mert alkatrésszel elsősorban a szervizeket látják el. A kiskereskedelmi egységekben az alkatrészellátás nagyon hiányos, annlalk ellenére, hogy a bolt megrendelésében minden esetben szerepel...” Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK A közönségdíjas r Kövesdi Eva a gálaműsor előtt Biztos vagyok benne, hogy valamennyiünknek — Tolna megyében élőknek — erősebben dobbant meg a szivük, amikor megtudtuk, hogy a madocsai Kövesd! Éva bejutott a Röpülj páva népdaléneklési verseny középdöntőjébe, majd döntőjébe. Sőt, a szólóénekesek kategóriájában elnyerte a második helyezést, szép hangja, hamvas bájossága, őszinte népdal- szeretete megnyerte a közönséget, ezzel együtt a közönségdijat. Hétfőn délután öt óra múlt néhány perccel, amikor megérkeztünk a budapesti Pata- ky István Művelődési Központba. Első pillantásra azt érzékeljük, hogy „minden a feje tetején áll”, már ami a Verseny gálaestjének előkészületeit illeti. A hatalmas előcsarnokban népviseletbe öltözött lányok, asszonyok tengnek-lengnek, díszes-csipkés szoknyáikba kisgyerekek csimpaszkodnak. A földszinti 6-os szoba viszont ügyeleti hangulatról tanúskodik: Antal Imre vehemensen telefonál, . mellette Kudlifc Júlia jegyzetel. Né- hányan — a műsor gazdái — az egyenes adás előkészületein munkálkodnak. Kérésünkre készségesen segítenek előkeríteni Kövesdi Évát... Ez nem is gond, csupán néhány pillanat kérdése. Az előcsarnokból igyekszünk csendesebb helyre jutni, amikor Éva egyik versenyzőtársa szól szeretettel: — Vigyázzanak ám Évikére.! A tágas könyvtárban telepedünk le. Kövesdi Éva fekete sima aljat, tölcsérujjú hímzett blúzt visel. Ebben az öltözetben láthattuk a televízióban, az esti közvetítésen is. Furcsállom, hogy már ilyen korán beöltöztek a versenyzők, s több órán át félve kell ügyelniök arra, hogy meg ne gyúródjon a kelme, meg ne törjön a keményített rokolya. — Ó, már négy előtt fel-, illetve átöltöztünk. Volt egy próbánk, amit „teljes díszben” csináltunk. Nagyon, fárasztó ez áz üres idő. Tulajdonképpen ez borítja ki elsősorban az embert — mondja, s végigsimít a homlokán. Én pedig arra kérem, hogy mutatkozzon be a Népújság olvasóinak, hiszen hangját, arcát jól ismerjük a tévéből, de róla, az ifjú, csengő hangú tehetségről csupán a műsorközlők szűkre szabott információjából tudhatunk egy keveset... — Madocsai vagyok, szüleim most is ott élnek. Általános iskolás koromban tagja voltam a helyi hagyományőrző együttesnek, s tulajdonképpen Madocsa indított“ a népdal szeretetére. A néphagyomány mélységes tisztelete ott ébredt fel bennem. Középiskolába Pécsre jártam, s tavaly érettségiztem a Dobó István utcai gimnázium ének-zene tagozatán. Most első éves vagyok a kecskeméti óvónőképző főiskolán. — Hogy kapcsolódott a Röpülj pávába? — Amikor az új versenysorozat kezdődött, még középiskolába jártam. Negyedikbe. Egyik tanárom, Kertész Attila biztatott, hogy nevezzek be, mivel ő tehetségesnek tart. Jelentkeztem volna szívesen, hiszen a hangommal tisztában vagyok... Csák hát visszafogott az önbizalom hiánya. Azután mégis így döntöttem... — mutat magára, hímzett blúzára. — A népdalok, amiket itt énekelek és énekeltem, Baranya megyeiek. Baráti körömmel gyűjtöttük legtöbbjét: az Ormánságban, azegy- házasikozári csángóktól és „De boldog voltam...” Szebényfoen... Itt Éva néhány pillanatig gondolataiba me-’ nül, majd halkan folytatja: — Szerettem volna Tolna megyei dalokat is énekelni, s hoztam is közülük magammal. Csakhogy azokat mind kiválogatták: arra hivatkozva, hogy igen közismertek, meg élhangzottak már korábbi pávákon. Így maradtak ezek, amiket a nézők is hallhattak. Ügy érzem, hogy a könnyebb dalokat hagyták meg repertoáromban, pedig összeválogatott blokkj aimfoan a nehezebbek voltak túlsúlyban. — Hogyan és milyen segítséggel készült a versenyre? Kérdésem hallatán Éva arca elkomorul, megszűnik vidám fiatalnak lenni. Lassacskán, szinte szavakként áll ösz- sze a'kép. Kövesdi Éva ifjú népdalszerető barátaitól, majd a tévé szerkesztőitől és a zsűritől kapott szakmai segítséget. A készülés hétköznapjaiban csupán magára, saját erejére támaszkodott, Kollégiumi szobatársai viszont rendszeresen meghallgatták műsorát, ami hallatán szívből biztatták. Közben Éva szorgalmasan tanult a főiskolán. Hia idejéből futotta, a kecskeméti népművészekkel járt a környék községeibe énekelni. — Honnan a szereplésre a ruhák? S kii finanszírozta a gyakori budapesti utakat? A ruhák a sajátjaim. Ezt a blúzt kedves barátom édesanyjától kaptam — mosolyog. — Az utakat ki fizette volna? Magam. Persze, amióta a tévében is szerepeA foglalkozási betegségek bejelentéséről és kivizsgálásáról szól az egészségügyi miniszternek a MagyaT Közlöny idei 10. számában megjelent 3/1981. (II. 14.) EüM számú rendelete, amelyből itt csupán két szabályt emelünk ki, nevezetesen azt, hogy a munkáltató — az állami egészségügyi szolgálat orvosának bejelnetési kötelezettségétől függetlenül — távbeszélőn, telexen vagy táviratban haladéktalanul köteles értesíteni a megyei közegészségügyi állomást, ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy . tömeges foglalkozási betegség fordult élő, valamint azt a rendelkezést, mely szerint a foglalkozási betegségek bejelentésével és kivizsgálásával kapcsolatos munkáltatói feladatok ellátásának részletes szabályait a munkavédelmi szabályzatban kell meghatározni. A Maigyár Közlönynek ugyanebben a számában jelent .meg az építésügyi és városfejlesztési miniszter 6/1981. (II. 14.) ÉVM számú rendelete, amely a termelést közvetlenül irányító építőipari műszaki dolgozók munkahelyi pótlékáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, és amely szerint a szövetkezet, továbbá a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulás építési munkahelyeit közvetlenül irányító műszaki dolgozói részére egységes mértékű — a dolgozó haVi alapbérének legfeljebb 10 százalékát kitevő munkahelyi pótlékot lehet fizetni.. Mindkét említett jogszabály a kihirdetése napján (1981. február 14-én) hatályba lépett. Az OKISZ Értesítő f. évi 2. számában olvasható a Munkaügyi Minisztérium és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közös közleménye a tehergépkocsik üres futásának korlátozásával kapcsolatos egyes kérdésekről. A közlemény szerint a tehergépkocsi üzemben tartója jutalékban részesítheti — a tehergépkocsik jobb kihasználása érdekében tett intézkedésékből származó gazdasági eredmény esetén — a tehergépkocsi irányításával, illetőleg feladatainak megszervezésével foglalkozó dolgozókat, ideértve a tehergépkocsi-vezetőket is. A jutalék összegét és az erre vonatkozó részletes szabályokat indokolt a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatiban) meghatározni. Kimondja a közlemény, hogy: „A jutalék összegét a bérszabályozással kapcsolatos elszámolás során figyelembe kell venni.” Az OKISZ Értesítőnek ugyanebben a számában jelent meg egy közlemény az útiköltségek jogosságának elbírálása tárgyában, amely szerint gyakran előfordul, fapgy ia gépjármű-tulajdonossal együtt utazó kiküldöttek részére is elszámolták a vasúti jegyeket, akik azt a gépjármű-tulajdonosának adták át — jogszabályellenesen. Ezért kimondja a közlemény, hogy ha a kiküldött gépjárművében a kiküldetés .helyére más személy vagy személyek is utaznak kiküldöttként, térítés csak a gépjármű tulajdonosának jár, a vele együtt utazókat utazási költség hiányában térítés nem illeti meg. Ezért a munkáltatók az utazási költségek elbírálásakor a menetjegy bemutatását követeljék meg. ' Végül indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkeztek tagjai által jegyezhető célrészjegyek utáni részesedés mértékéről szóló, a SZÖVOSZ Tájékoztató idei 7. számában megjelent közleményre, amely szerint az áfész a tagjával 1981. január 1-ét követően a) az 1 évet meghaladó, de 3 évet el nem ért időtartamra jegyzett célrészjegy esetén évi 5 százalék, b) 3 és 5 év közötti időtartamra jegyzett célrészjegy esetén évi 6 százalék, c) 5 évet meghaladó időtartamra jegyzett célrészjegy esetén évi 7 százalék részesedés fizetésében állapodhat meg. Közvetítés előtt lünk, minden fellépésért kapunk ötszáz forintot. Ezt osztom be. Szerencsére az egyik peremkerületben lakik az undkianövérem, így szállás- gondom Budapesten nincs. — Most hogyan jött a gálára? — Autóbusszá! és bőrönddel Kecskemétről. Már péntek óta itt vagyunk, s naponta 6—7 órát próbálunk. A beszélgetésnek Éva örült, mert bemutatkozhat szűkebb hazája, Tolna megye lakóinak. S e bemutatkozás gondolom azért is jó volt, mert az „üres óráit” kitöltöttük, fellépés élőt® izgalmát is enyhítve. De az idő igencsak elmúlt, el kell készítenie szerény sminkjét, frizuráját. Az öltöző a művelődési központ egyik nagyméretű — talán — klubterme. Vagy negyven asszony és leány készülődik itt. A helyiségben kolbász-, alma- és testszag keveredik. Mindenki magával van elfoglalva. Amíg kollégám Évát fényképezi, az jut eszembe, hogy milyen otthontalanok is ezek a „pávásók” ebben a hangulat nélküli hód ályfoan. S Éva... Lehet, hogy ő is otthontalan? Már nem Tolna megyei, nem is baranyai, s még nem is kecskeméti.., V. HORVATH MARIA Fotó: CZAKÓ SANDOR
