Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-18 / 65. szám

2 ^EPÜJSÄG 1981. március 18. 0 Hazafias Népfront VII. kongresszusának állásfoglalása (Folytatás az 1. oldaliról.) ződik a nemzetköziséggel, amely bennünket szorosan összeköt a Szovjetunióval és a többi szocialista ország testvéri népei­vel, minden haladó erővel a világon. Mozgalmunk kiemelkedő feladatának tekinti a szocialista hazafiság ápolását és állandó erősítését. A nemzeti múlt dicső történelmi hagyományainak, a régi idők és a közelmúlt eseményeinek az ismerete, legjobbjaink példamutatása, a történelmi tapasztalatok elmélyítése, né­pünk nemzeti tudatát erősíti, öntudatos a nép, ha ismeri a múltat, vállalja a jelent és a jövőt, a szocializmust, hiszen ebben a társadalmi rendszerben} valósítja meg a célt, amelyért a magyar nép évszázadokon át oly sokat küzdött. Fontos kötelességünk, hogy mind szélesebb körben is­mertessük a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok életét, sokoldalú baráti kapcsolataink és együttműködésünk ered­ményeit. Az antiimperialista szolidaritás erősítése, a béke védel­me, mozgalmunk állandó, mindig megújuló és kezdeménye­zéseket követelő feladata. A különböző társadalmi berendezkedésű államok békés egymás mellett élésének megvalósítása, Európa, s a világ békéjének, biztonságának megszilárdítása, a nemzetközi fe­szültségek feloldása és az enyhülési folyamat elé tornyosuló akadályok leküzdése szívós munkát, minden haladó erő össze­fogását követeli. Éppen ezért a népfront politikai-társadalmi- mozgalmi tevékenységével, az eddigi jó tapasztalatokra tá­maszkodva segíti ezeket a törekvéseket. A nemzetközi együttműködés lehetőségeit felhasználva a Hazafias Népfront járuljon hozzá hazánk külpolitikai céljai­nak megvalósításához, segítse a fejlődő országok forradalmi és más haladó erőinek küzdelmét, nemzetközi összefogását. Helsinki szellemében törekedjék együttműködésre a fejlett tőkés államok haladó, a békés egymás mellett élés elveivel rokonszenvező társadalmi erőivel. A mozgalom tegye szoro­sabbá az együttműködést a szocialista országok népfront- jellegű szervezeteivel. Mozgalmunk politikai keretében működő önálló társadal­mi testületek: az Országos Béketanács, a Magyar Szolidaritási Bizottság és az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága közötti összehangolt és tervszerű munka nemzetközi tevékenységünk és kapcsolataink szélesítésének, eredményesebbé tételének fontos feltétele. A népfront egyetért a párt gazdaságpolitikájával. A közvélemény a korábbinál nagyobb érdeklődést tanú­sít a gazdaságpolitikai kérdések iránt. A kormány felkérésére mozgalmunk részt vett. a VI. ötéves terv, valamint a megyei és a helyi tervek formálásában. A VI. ötéves terv elsősorban a fő elveket és célokat határozza meg és így lehetővé teszi, hogy alkalmazkodhassunk a feltételek előre nem látható vál­tozásaihoz. A jelenlegi időszakban különösen fontos gazdasági hely­zetünk és lehetőségeink reális értékelése, hiszen a világ gaz­daságában korszakos változás megy végbe. A világgazdasági változás olyan termeléspolitikát tesz szükségessé, amely ta­karékoskodik az energiával, az anyaggal, a fizikai munkával és nagyobb teret ad az ésszerű termelést szolgáló szellemi tevékenységnek, kezdeményezésnek. Ez az irányzat megfelel hazánk gazdasági adottságainak is. Most az a feladat, hogy rugalmasan alkalmazkodva a megváltozott és a jövőben is változó feltételekhez megvessük a lendületesebb fejlődés alap­jait. Gazdasági feladataink megoldásának legfőbb feltétele népünk egysége, tehetsége és szorgalma. Gondjaink megoldásához a politikai feltételek adottak. Mozgalmunk szorgalmazza a kormányzat szerveinek és mun­kájának egyszerűsítését, a gazdasági, vállalati szervezetek kor­szerűsítését, a vállalatok, szövetkezetek döntési lehetőségei­nek és felelősségének növelését, a bel- és külpiaci kapcsola­tok egyszerűsítését, a jó minőségű és gazdaságos ■ terméket előállító munkát segítő bérezési rendszer kialakítását. Támogatjuk a kis- és középvállalatok • számának növe­lését, működési feltételeik javítását. Pártunk megalapozott agrárpolitikája a forrása a mező- gazdaságban elért eredményeinknek. Ez a politika teremti meg annak feltételeit, hogy az állami gazdaságok és a szö­vetkezetek az üzemi önállóság, az üzemi-szövetkezeti de­mokrácia alapján megoldják feladataikat, elsősorban az élel­miszertermelés növelése és az energiatakarékos gazdálkodás területén. Mozgalmunk mint eddig, a jövőben is részt vesz a szö­vetkezeti demokrácia fejlesztésében, a nagy- és kisüzemek, valamint a lakóhely kapcsolatainak erősítésében, a jó mód­szerek terjesztésében. A gazdálkodás jelenlegi szakaszában nő a lakosság köz­vetlen termelő tevékenységének jelentősége. Támogatjuk azokat az intézkedéseket, amelyek megfe­lelő szabályozási és szervezeti feltételeket kívánnak biztosí­tani a mezőgazdasági kistermelés növeléséhez, az egyszerű társulások, szövetkezetek és vállalatok fejlesztéséhez. Mindezekben mozgalmunk — a kertbarát mozgalom szervezéséhez hasonlóan — közvetlen szervező munkával is vegyen részt. Gazdaságunk fejlődésében fontos szerepe van a termelő­erők területi elhelyezkedésének. Támogatjuk azt az irányza­tot, hogy a fő ipari központokban és a nagyipar területén a haladást elsősorban a technológiai fejlődés és a munka ter­melékenységének növekedése jellemezze. Helyeseljük a ter­melőszövetkezetek segéd- és melléküzemágának fejlesztését, a kisvállalatok alakítását, a bedolgozórendszer kiszélesítését. A népfrontmozgalom elsősorban a lakóterületeken műkö­dik, ezért közvetlenül érdekelt a településpolitika formálásá­ban és megvalósításában. Jelenlegi településhálózatunkat a történelem formálta, generációk sora építette fel és mind­ehhez az emberek millióit a szülőföld, az otthon, a hagyo­mányok ezer szála köti. A településpolitikának mindezt fi­gyelembe kell vennie. Azt tartjuk fontosnak, hogy növeked­jen a falvak népességmegtartó ereje és mérséklődjön a város­ba áramlás. Fontosnak tartjuk, hogy a tanácsokkal együttműködve, a lakosság továbbra is kapjon közvetlen tájékoztatást a te­lepülésfejlesztési elképzelésekről, a tanácsi gazdálkodásról, véleményét és javaslatait pedig vegyék figyelembe a dön­téseknél. A közéleti részvétel és alkotókészség kibontakoztatásához nélkülözhetetlen a megyei és a helyi tanácsok tervezési és gazdasági önállóságának növekedése. A technológia korszerűsítésével és a műszaki fejlődéssel nem haladt együtt a környezet védelme. Ezért a jövőt a kör­nyezetkímélő termelés kell jellemezze. Sok olyan teendő van, amelyek elvégzése tisztábbá, szebbé teheti munka- és lakó­helyünket és elsősorban nem anyagi befektetéseket, hanem nagyobb figyelmet és fegyelmet követel. A népfront kezdeményezi, hogy szocialista rendszerünk­höz méltó, szép országunkért fogjunk össze, szabjunk ön­magunknak országosan és helyileg is konkrét, rövid távon teljesíthető hatósági és társadalmi programokat, határozott társadalmi ellenőrzést, hogy a környezet rendjére, természeti értékeink megőrzésére is büszkék lehessünk. Mozgalmunk gazdaságpolitikai tevékenysége fokozottan ösztönöz a közös gondolkodásra, a tudatos cselekvésre, a dön­tésekkel járó felelősségvállalásra. Adjunk társadalmi támo­gatást annak a követelménynek, amely csak a tisztességesen elvégzett jó munkát fogadja el, s jutalmazza, de határozottan és következetesen fellép a tunyasággal, a fegyelmezetlenség­gel, a nemtörődömséggel szemben. A népfrontbizottságok fel­világosító munkájukkal segítsék, hogy az emberek becsület­beli ügyüknek tekintsék a mindennapi kenyérkereső termelő­alkotó munkájukat. A népfrontmozgalom a jövőben is tevékeny részt vállal a szocialista kultúra terjesztésében, a szocialista életmód, a korszerű műveltség kialakításában. Jövőt formáló korunk magasabb szintű műveltséget kö­vetel mindenkitől. A népfron'tmozgalom részt _ vállal abban, hogy mindenkiben tudatosabbá váljon a műveltség iránti igény, s hogy mindenki megtalálja azt a tevékenységi lehe­tőséget, azt a közösséget, amelyben ezt azt igényt kielégít­heti. Művelődéspolitikai munkánkban legnagyobb figyelmet a politikai, a közgazdasági, a pedagógiai és az erkölcsi kul­túra kérdéseire fordítjuk. Arra törekszünk, hogy a társadalom minden rétegéhez eljussunk. A Hazafias Népfront alapvető fontosságot tulajdonít a közoktatásnak, támogatja annak átfogó reformját. Ugyan­akkor felhívja a figyelmet arra, hogy a társadalmi követel­mények érvényesítése az óktatási rendszerünkben csak akkor mehet végbe eredményesen, a legkisebb zökkenőkkel, ha a reformintézkedések tudományosan megalapozottak, bevezeté­sükhöz megteremtjük a szükséges feltételeket, s kellő időt biztosítunk a változtatásoknak. Népfrontbizottságaink nyújtsanak sokoldalú társadalmi segítséget az állami oktatás minden szintjén ahhoz, hogy a tanulóifjúság általános és szakmai műveltségét megalapozza, hogy a nevelés és az oktatás állandóan korszerűsödjék. Tá­mogassuk az iskolákat és a szülőket abban is, hogy^ a gyer­mekek tankötelezettségi időn belül végezzék el az általános iskola nyolc osztályát. Szolgáljuk azt az oktatáspolitikát, amely a középiskolai oktatást mind jobban a szakmunkás- és szak­emberképzés követelményeihez és az egyetemi-főiskolai kép­zést, oktatást, és nevelést a népgazdaság, a társadalom igé­nyeihez igazítja. Segítsük a családok, a szülők, a szülői munkaközösségek és az iskolák együttműködésének elmélyítését. Vegyünk részt az oktatási intézmények társadalmi kapcsolatainak további gazdagításában. Mozgalmunk hagyományaira és gazdag tapasztalataira alapozva működjünk közre abban, hogy a közművelődés mindinkább közösségi üggyé, közösségteremtő erővé váljon.' Tartsuk ébren és szélesítsük az emberek személyes tanulási, művelődési vágyát. Ápoljuk jobban beszélt és zenei anya­nyelvűnket, hasznosítsuk teljesebben a vizuális kultúra ember­formáló, gazdagító lehetőségeit, erősítsük a szocialista ízlés, életmód, magatartás, az igényes emberi élet általánossá vá­lását. Szélesítsük, tegyük tartalmasabbá az olvasómozgalmi és honismereti tevékenységet, amely hozzájárul nemzeti kul­túránk, történelmi ismeretünk gyarapodásához. - Támogassuk az önművelést kibontakoztató amatőrmozgalmakat. Hatékonyabban kívánjuk segíteni a felnőtt korban ta­nulókat, kistelepüléseken és az új lakótelepeken élő embe­reket műveltségük gyarapításában. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa köszönetét fejezi ki mindenkinek, akik segítették a mozgalom eddigi tevékeny­ségét: a párt- és állami szerveknek, a társadalmi szerveze­teknek, a népfrontbizottságoknak és -aktivistáknak. Az elkö­vetkezendő öt esztendő feladatai nagyok, de szilárd meggyő­ződésünk, hogy a népfrontmozgalomnak van és lesz. ereje, kitartása és határozottsága a tennivalók elvégzéséhez. A nép­front munkája közszolgálat: meghirdetett nemzeti progra­munk, a fejlett szocialista társadalom továbbépítésének szol­gálata. Dolgozzunk hát híven, egy akarattal, legjobb tudá­sunk, képességeink szerint, hazánk és népünk jövőjén. Budapest, 1981. március 15. Lengyel gazdasági intézkedések A kisipar fejlesztéséről tárgyalt, a szeszes italok ára­maik jelentős emeléséről dön­tött és az ország gazdasági helyzetét elemezte hétfői ülé­sén a lengyel kormány. A kisiparról szólva a mi­nisztertanács ülésén megálla­pították, hogy az a népgaz­daság tartós eleme, jelentős része van a lakosság szükség­leteinek kielégítésében, ezért gyors ütemben fejleszteni kell. A kormány rendeletet ho­zott arról, hogy március 17- től felemelik a szeszes italok árát. A tömény italok ára át­lagosan 50, a borféleségéké 15, a söröké átlagosan 10 szá­zalékkal emelkedik. Az ülés végén Wojciech Ja­ruzelski badseregtóbornok, a kormány elnöke kijelentette: az ország gazdasági helyzete továbbra is igen nehéz. Ha tovább rosszabbodik, ha csök­ken a nyerse és alapanyagok termelése, ha csökkenni fog a nyersanyagok beszerzését szolgáló export, akkor „a ter­melésit azokra a területekre kell majd korlátozni, amelyek nyers- és alapanyagellátása biztosítható”. Szaljut űrállomás r Átrakodás és kísérletek A Szaljut—6 berendezései­nek üzembe helyezésével és ellenőrzésével, a Progresse— 12 szállítmányának kirakásá­val és biológiai kísérletekkel töltötte űrutazása ötödik nap­ját Vlagyimir Kovaljonok és 'Viktor Szavinih. Párbeszéd a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről Marja/ József előadása Hatvan magyar vállalat vezetőinek és 14 gazdasági­lag fejlett tőkés ország 70 üz­letemberének részvételével kedden háromnapos tanács­kozás kezdődött a budapesti Hiilton-íSzállóban. A Nemzet­közi Kereskedelmi' Kamara — a Magyar Kereskedelmi Kamara közreműködésével — rendezi a konferenciát, amely­nek célja a kelet—nyugati párbeszéd a gazdasági kap- csolaitók erősítésére. A tanácskozást Kallós Ödön, a Magyar Kereskedel­mi Kamara társelnöke, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara kelet—nyugati 'bi­zottságának társelnöke üd­vözölte. Carl-Henrtlk WinqwiSt, a Nemzetközi Kereslkedelmi /Kamara főtitkára beszédében rámutatott, hogy a tanácsko­zás iránti nagy érdeklődés is jelzi: a külföldi cégek gazda­sági kapcsolataikban számol­nak a magyar vállalatokkal, élénk az érdeklődés a magyar gazdasági tervek iránt. Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese a magyar gazdasági rend­szer jellemző vonásairól tar­tott előadást. Arról ás szólt, hogy Magyar- országnak jelentős érdekei fűződnek mind a Kelettel, mind a Nyugattal folytatott gazdasági együttműködéshez. A KGST-orszégokfcal kiépí­tett, a gazdasági integráció felé haladó együttműködé­sünk meghatározó jelentősé­gű, akár energia- vagy alap­anyag-ellátásunkat, akár be­ruházásaink gépellátását, akár eladási piacainkat vesz- szük alapul. Erre az integrá­cióra támaszkodva tudjuk nö­velni a nem szocialista világ­Irán gal kiépített gazdasági kap- asoliataink hatékonyságát is. A magyar népgazdaságban táv­latilag is fontos szerep jut a KGST-n kívüli országokból származó nyersanyagok, fél­késztermékek, gépalkatrészek és korszerű berendezések fo­lyamatos és gazdaságos im­portjának. Az a tény, hogy a termékszerkezetet a világpiac- hoz rugalmasan alkalmazko­dó módon igyekszünk átalakí­tani, növeli igényünket kor­szerű technológiák beszerzé­se, hatékony termelési koope­rációk kialakítása iránt. Magyarország a tőkés vi­lágpiacon, iszooialista társa­dalmi-gazdasági berendezke- . désének alapjait megőrizve, a tőkés világpiac játékszabályai szerint versenyez, ezt számos nemzetközi egyezményben és szervezetben, valamint kétol- dailú megállapodásban kodi­fikált' helyzetünk, jogaink és kötelezettségeink biztosítják. A számunkra hátrányos meg­különböztetések megszünte­tését nem adományként ke­zeljük. Ahhoz - ragaszkodunk, hogy partnereink tartsák ma­gukat a vállalt kötelezettsé­gekhez. Külgazdasági politi­kánkban nem érvényesül semmiféle, adminisztratív megkötés, kizárólag a ver­senyképesség dönti el, hogy honnan vásárolunk és kizáró­lag az üzlet hatékonysága dönti el, hogy hova adunk el. A nap folyamán megvitat­ták Magyarország és a Nyu­gat közötti kereskedelem fej­lesztésének lehetőségeit, az áruforgalom növelésének egyes akadályozó tényezőit, feloldásuk módjait. A tanácskozás ma folyta­tódik. Khomeini kísérlete a viszály elsimítására Baniszadr iráni elnök, miután találkozott Khomeini ajatol- lahhal, a sajtó képviselőinek nyilatkozik. (Képtávírónkon érkezett.) Khomeini ajatollah hétfőn este elhangzott rádió- és te­levíziósbeszédében megerősí­tette Baniszadr államfőt tiszt­ségeiben és ezzel — legalább átmenetileg — ismét „egyen­súlyi helyzetbe” hozta a bel­ső harcot vívó iráni politikai erőket. Mint ismeretes, Khomeini hétfőn „audiencián” fogadta az ország vezetőit, köztük Baniszadr államfőt és Rad­zsai miniszterelnököt, a két fő ellenlábast. Khomeini kö­vetelte, hogy az ország poli­tikai életében mindenki tel­jesítse saját feladatát és ne avatkozzon a másik dolgába. Az ajatollah elrendelte, hogy alakítsanak háromtagú bi­zottságot, amelyben az egyik résztvevő őt magát, a másik Baniszadr államfőt, a harma­dik pedig — mint a PARS hírügynökség írta — „a má­sik felet” képviseli majd. PANORÁMA MADRID A nyugati küldöttségek a madridi találkozó keddi tel­jes ülésén sem adtak választ az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlettel kapcsolatos szovjet kezdemé­nyezésre. Mint jelentettük, Leonyid Brezsnyev, az SZKP XXVI. kongresszusán közöl­te: a Szovjetunió kész az úgynevezett bizalomerősítő intézkedéseket egész európai területére kiterjeszteni, amennyiben nyugati részről is kiterjesztik megfelelő terü­letekre a hasonló intézkedé­sek érvényességét. HANOI Hoang Anh Tuan vietnami külügyminiszter-helyettes az Akahata című japán lapnak adott nyilatkozatában a kí­nai—vietnami tárgyalások új- rafelvételét sürgette, és fel­szólította Kínát: kössön két­oldalú egyezményeket a há­rom indokínai országgal a békés egymás mellett élésről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom