Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

1981. március 17. ^ÉPÜJSÁG3 Megyei ifjúsági és diáknap (Folytatás az 1. oldalról.) A pedagógusok bemutat­kozása már ma'ga is felért egy vitaindítóval, hiszen mindegyikőjük helyzete más és más. Miről beszéltek? El­sőként a pályárakerü lésről. Abban mindannyian egyet­értettek, hogy nem mindegy, miként lépi át az iskola kü­szöbét egy pályakezdő peda­gógus. Elsőiként nekik kell alkailmaizkodnáuk. Természe­tesen. szó esett még többek között a napköziotthonos nevelők helyzetéről és kö­rülményeiről, a velük szem­ben állított követelményekről is. Egy másik teremben -már „idősebb” pedagógusok az úttörő—KISZ átmenet ne­hézségeiről és feladatairól vitáztak. Itt Temesi Ágnes megyei úttörőelnök vezette a vitát. Visszatérő kérdés volt az általános iskolákból ki­kerülő fiatalok irányítása a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség soraiba. A feladatok adottak, de a megoldás mód­jára nincsenek sémák. Min­den csap a tv ezetőnék, KISZ- patroináló alapszervezetnak és szocialista brigádnak szí­vén kell viselnie ezt az ügyet. ASZFALTRAJZVERSENY Miköziben a mozgalmi élet kérdéseivel foglalkoztak az emeleti termekben az úttörő- vezetők, ntéipművelők és pe­dagógusok, .addig a művelő­dési központ előtti aszfalt húsz—harminc általános is­kolás pajtás fantáziája és keze nyomán — megtelt bár­ba papákkal, pusztai betyá­rokkal, vitorláshajókkal és arab telivérekkel. Az aszfaltrajzverseny résztvevői ebéd előtt csokit majszolták. GYALOG AZ ERDŐN ÄT Mintegy négyszáz fiatal volt résztvevője a Váralja— Bonyhád közötti távon meg­rendezett „Márciusi ifjak” gyalogtúrának. Kilencvenhat csapat vá­gott neki — és mintegy ki­lencven végig is gyalogolta — a közel húsz kilométeres távot, öt állomáson aktuális politikai, Mjúiságmozgailmi és a három tavaszi ünnepre em­lékeztető történelmi kérdé­sekre választ adva gyűlhet­tek a csapatok .pontokat. A túravonal végiggyaloglása egyébként része az „Edzett ifjúságért” ákciónak. Telje­sítése .az „Edzett vagyok” ka­tegória egyik követelmény­szintjének felel még. A ki­írás szerint a távot 4,5 óra alatt kellett megtenni. A versenyben első lett a Bony­hádi Zárná ncárugyár Ifjú Gárda 'Csapata. A távot há­rom óra alaltt tették meg. Második a palánki mezőgaz­dasági szakközépiskola, har­madik pedig a Simontornyai Bőrgyár csapata lett. A si- montornyaialk egyébként két óra negyven perc alatt értek a célba, de a bonyhádiak­nak több volt az elméleti pontszámúk. ÉNEKLŐ IFJÜSÁG A művelődési központ színházterme a megnyitó és az ünnepélyes fogadalomté- tel után sem volt üres. Itt zajlott az Éneklő ifjúság rendezvénysorozat megyei minősítő bemutatója. Hat középiskola nagy- és kama- raJkárusairaak dalaitól volt hangos a terem. A nézőtéren ülő fiatalok élvezettel hall­gatták Bartók, Monteverdi, Bach és Bárdoss* kompozí­cióit. Mivel minősítő bemutató­ról volt szó, izgatottan vár­ták a kórusok a végered­ményt. Dr. Varga Árpád, a Kórusok Országos Tanácsé-, nak a taigja, a zsűri elnöke adta át az okleveleket. Arany minősítést szerzett: a szek­szárdi Garay János Gimná­zium és Óvónőképző Szak- középiskola 'kamarakórusa, valamint 120 tagú nagykörű- sa, és a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium és Kol­légium kamarakórusa. Ezüst. minősítést szerzett a szek­szárdi Bezerédj István Ke­reskedelmi Szakközépiskola vegyes kórusa és a bonyhádi gimnázium vegyeskara. VETÉLKEDŐ Az emeleti próbatermek­ben egyidőben rendezték meg a K:i tud többeba Szov­jetunióról? vetélkedőket. A szakmunkástanulóik verse­nyében hat csapat indult. Első lett a lengyeli szakmun­kásképző intézet, második a bonyhádi 504. számú szak­munkásképző intézet, har­madik helyezést ért el a si­montornyai 518. számú ipari szakmunkásképző intézet csapata. Külön versenyeztek a gim­náziumok és a szakközép- iskolák valamint a kollégiu­mok csapatai. E kategóriában összesen 18 csapat indult. Az elődöntők után, hat csapat jutott tovább a vasárnap délutáni döntőbe. Szoros verseny után a döntőben az alábbi eredmé­nyek születtek. Első lett: a tamási gimnázium, második a szekszárdi egészségügyi szakközépiskola, harmadik a szekszárdi gimnázium csa­pata. A díjúkat Szabó Géza. az MSZMP Tolna megyei Bi­zottság osztályvezetője adta át. A területi döntőkön me­gyénket a szakközépiskolá­sok első helyezett, a közép- iskolásokat az első, második (helyezett csapata képviseli. GÁLAEST A Farrádadaimi ifjúsági napók első, március 15-ei je­lentős és jól sikerült ese­ménysorozata a Művészet és ifjúság rendezvénysorozat középiskolás aranyérmes dí­jasainak ünnepi gálaestjével zárult. A három nagy tavaszra emlékező, második, megyei ifjúsági napot Tamásiban rendezik meg. Tavasz a földeken Szántanak, műtrágyáinak, vetnek Megélénkült a munka a kiskertekben A múlt hét közepén tava- sziasra fordult az idő, azóta teljes üzemben dolgoznak a gépek és az emberek a föl­deken. A megye hatvanhat mezőgazdasági szövetkezeté­ben és hat állami gazdaságá­ban jól teleltek az őszi ve­tések, s megkezdték a tavaszi munkákat. Az üzemekben összesen 134 964 hektáron kellett el­végezni az őszi mélyszántást, eb-ből — zömében belvizes területen — 10 000 hektár van vissza. A téli műtrágya­szórásnak eddig 75 százalékát végezték el. Az őszi kalászo­sok fejtrágyázása 80—85 szá­zalék körül áll, a nagyüzemi szőlőterületekből ugyaneny- nyinek a metszését végezték el, a gyümölcsfák metszésé­nek 75 százalékán túl vannak. A Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalattól több mint 70 százalékban kiszállí­tották a tavaszi vetőmagot — elsősorban a kalászosok és a kukorica vetőmagja érke­zett meg a mezőgazdasági üzemekbe. A műtrágyaellátás me­gyénkben jó, ebben az esz­tendőben, mintegy 19 000 ton­na szovjet karbamid érkezik a megye mezőgazdasági üze­meibe, melyből eddig több mint 4000 tonnát már kiszál­lítottak. Növényvédő szerekből, vegyszerekből úgyszintén ki­elégítő az ellátás: ez ideig gyomirtó szerekből 70, rovar­ölő szerekből 45, gombaölő szerekből pedig az egész évi igénynek 50 százalékát szál­lították ki az üzemekbe. Az őcsényi Kossuth Tsz- ben összesen 1600 hektár szántóterület várt mélyszán­tásra, ebből idén 300 hektárt szántottak meg. Ezt a mun­kát február 9-én fejezték be a tsz-ben. Szántatlan maradt 200 hektár — ez a terület je­lenleg víz alatt áll. A szövet­kezet dolgozói kiárkolják, le­csapolják a területet, szántás után pedig szudáni füvet vet­nek a földbe, amelyet aztán leszárítanak. A MÉÍM Repülőgépes Nö­vényvédő Szolgálata ugyan­csak február 9-én kezdte a munkát. A szedresi társulás gazdaságaiban, azóta folya­matosan végzik a növények fejtrágyázását, később fel­váltva műtrágyázás és lomb­trágyázás, majd gyomirtózás következik. A harminc part­nergazdaságból körülbelül 20—25 üzemben dolgozik idén a KA—26-os helikopter, melynek pilótája Nemes Sán­dor. A gép eddig Bonyhádon, Egyházaskozáron, Várongon és Bátaszéken dolgozott. Ezekben a napokban a mő- csényi Völgység Népe szövet­kezetben, a grábóci határ­ban fejtrágyázzák a gabonát. A helikopter naponta 6 órát tölt a levegőben, de a mun­kaidő reggel hattól, este ha­tig tart. Minthogy a helikop­ter szórótartályába csupán 600 kilogramm ammónium- nitrát fér, gyakran kell le- szállni és feltölteni a tartályt. A műtrágyát egyébként pót­kocsiról az úgynevezett put­tonyba öntik, ahonnan hidro- motorral működtetett sza­laggal juttatják a gép tartá­lyába. Szereday Pál, a gép szerelője, valamint Győrök Lajos gyakorló szerelő min­den tankolásnál alaposan át­vizsgálja a gépet. A mőcsényi tsz-ben össze­sen ezer hektár búza és öt­száz hektár legelő fej trágyá­zását végzi a KA—26-os gép és személyzete. A szántóföldi kertészeti kultúrákkal, zöldségtermesz­téssel foglalkozó üzemekben is elkezdték a munkát. Egy­részt a későbbi vetésekhez készítik elő a talajt, de sok­helyütt már vetnek is. Pél­dául Faddon, a Lenin Tsz- ben, ahol a 6-os út mellett, egy 89 hektáros táblán 6 borsófajta magja kerül a földbe. A vetőgép előtt mű­trágyaszóró, tárcsa, simító és kombinátor készíti a mag­ágyat. A hét végén azokban az üzemekben, ahol még nem végeztek az őszi, téli talaj- munkákkal, megállás nélkül dolgoztak az erő- és munka­gépek. A jó idő, a napsütés következtében megpezsdült a határ, s nemcsak a nagyüze­mekben, hanem a kiskertek­ben is megindult az élet. Fotó: B. J. Dunaföldvári takarékszövetkezet Nagy gyarapodás, termeléssegítés Vasárnap . délelőtt tartotta küldöttgyűlését a Dunaföld- vár és Vidéke Takarékszövet­kezet a nagyközségi pártbi­zottság tanácstermében. Tíz kisebb-nagyobb faluból és természetesen Paksról érkez­tek a küldöttek Dun'aföldvár- ra, meghallgatták Pintér György igazgatósági elnök be­számolóját és az egyéb elő- terjesztéseket, majd megvá­lasztották a megyei értekez­letre a küldötteket. Az országban elsőnek meg­alakult dunaföldvári takarék­szövetkezet változatlanul tartja jó hírét, erőteljes a nö­vekedés a szövetkezeti tagok számát tekintve és a betét­álományban is. A szolgálta­tások köre ugyancsak bővült, a lehetőségeket maximálisan kihasználják, például Duma- földváron már átutalási be­tétszámlával is dolgoznak. Pintér György, az igazga­tóság élnöke öt évi fejlődés­ről adott tájékoztatást, először az országos eredményeket is­mertette. A működési körzet 153 településsel bővült, a tag­létszám 400 ezerrel. A betét- állomány a tervidőszakban csaknem megkétszereződött. Ennél iaz eredménynél, tehát az országos átlagnál lényege­sen jobb a Dunai öldvár és Vidéke Takarékszövetkezet gyarapodása, például a betét­állomány növekedése itt 211 százalék. Tavaly termelési célra ki­lencmillió 985 ezer forintot folyósítottak, ez 900 ezer fo­rinttal több az előző évinél. A termelési kölcsön csaknem egyhíarmada az összes köl­csönnek. Pakson és Dunaföld- váron hirdetésfelvétellel is foglalkoznak a szövetkezet fiókjai. Munkájúk egyre sok­rétűbb. A terv szerinit 1981 -ben to­vábbi fejlődés várható min­denben, a hálózatfejlesztés­ben is: például bővítik a köz­ponti, dunaföldvári üzlethá­zat. G. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom