Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

A^PÜJSÄG 1981. március 17. Dobai Tamás zongoraestje Moziban Psyche és Nárcisz története Kortárs magyar költésze­tünk egyik legjelentősebb alakja Weöres Sándor. Psyché című verses művéből írta Csapiár Vilmos és Bódy Gá­bor a Psyché című filmet. A soha nem létezett, viharos életű költőnő a filmben valós­nak tűnő, tankönyvidézetek­kel alátámasztott történelmi alakká nő. Psyché-Lónai Er­zsébet élettörténetét a szer­zők mintegy százhúsz évre tágították ki, úgy, hogy köz­ben a szereplők alig húsz évet öregednek. Ez a sajátos —• történelmi korok és sze­replők közé állított — élet­út azonban mégis megőrzi a realitását. Egy szabadsá­gért, női egyenjogúságért és korlátlan függetlenségért ál­landó küzdelmet folytató szuverén nő története. Egyre több szó esik ma­napság filmeskörökben a mai magyar filmművészet meg­újításának lehetőségeiről. A televízió megjelenése óta nő azoknak a tábora, akik a mozifilmet már-már elsirat­ják, lassú haláláról beszél­nek. Bódy Gábor filmje a leghatásosabb érv e szemlé­let ellen. A Psyché olyan film, amit csak moziban le­het elképzelni, és így, akár alapmodellül is szolgálhatna a filmújítók számára. Az al­kotók eszköztárában jelen­tős szerepet kapott a lát­vány, a csak mozifilmen ér­vényesülő jelenetek sokasága és a televízióban elképzelhe­tetlen színpompája. A ren­dező céljait külön látvány- tervező (Bachman Gábor) segítette. Fontos szerepet ka­pott a pirotechnikus, az elektromos effektusok terve­zője is. Hildebrand István kamerájával olyan nagy ha­tású képsorokat rögzített, amilyeneket még soha nem láttunk magyar filmben. Van aki a film képi világát Felliniéhez hasonlította. Vé­leményem szerint sajátos Bódy Gábori képi világ. Elő­ző filmjei ismeretében ezt bátran kimondhatjuk. A Psychében a látványnak oly nagy szerepe van, hogy néhol már-már a szerkezeti ará­nyok rovására megy. Talán a négyórás film több vágással, szerkezetileg egységesebb, fe­szesebb és így jobb is lett volna. Sokáig kereste Bódy Gábor filmje főszereplőit, de végül Választása telitalálatnak bi­zonyult. A madridi kísérleti színház fiatal (23 éves) szí­nésznője Patrícia Adriani hűen keltette életre Psyché soha nem létezett alakját. Mellette Udo Kiér Tóth Lászlója a film másik színé­szi bravúrja. Kettőjük játé­ka éppúgy emlékezetes ma­rad, mint a film nagyon sok képsora. Mert Bódy Gábor filmje képes volt visszaadni egy verses, költői művet úgy filmen, hogy azt nem érez­zük kevesebbnek, a film ad­ta keretek nem szorították gúzsba az eredeti mű költői szárnyalását, képi világával kifejezte annak minden szép­ségét. A Psyché című filmet le­het szeretni, lehet lelkesedni érte, lehet látvány- és hatás­vadásznak, esetleg unalmas­nak is nevezni, de egyet nem lehet; nem venni róla tudo­mást. Mert a fiatal filmren­dező életművében és egész magyar filmművészetünkben jelentős esemény, állomás a Psyché című film bemu­tatója. TAMÁSI JÁNOS Dohai Tamás Bajáról ke­rült Szekszárdra, s bár mu­zsikus híre megelőzte, első önálló koncertjére csak most került sor. A várakozást való­ban igazolta, mert kitűnő pia­nistát ismertünk meg benne, aki első estjén kivételesen gazdag műsorral lépett a kö­zönség elé. Bach Olasz koncertjével kezdte műsorát, s már itt feltűnt technikai biztonsága. A Bach-művek előadása min­dig vitatott, Dobai Tamás a tempójelzés nélküli első tétel szokatlan iramával lepett meg, s valószínűleg ez okoz­ta, hogy a lírai gazdagságú andante kicsit magányosan állt a két sebes sodrású tétel között. Az iram a Mozart- szonátában is a szokottnál gyorsabb volt, s itt minden­képp úgy éreztük, hogy ez a Beethovent idéző mű, mely oly gazdag lírai elemekben, teljesebb azononulást köve­tel meg. A Chopin-balladákat már közelebb éreztük Dobai Ta­más művészetéhez, ami igazi szépségében Schubert imp- romptu-iben csillogott. Ez a négy zongoradarab 1827-ben keletkezett, Schubert szán­déka szerint könnyű előadási darabnak, kifejezetten házi muzsikálás céljára. Bár nem olyan könnyűek, mint Schu­bert gondolta, de az előadót nem állítják megoldhatatlan feladat elé, nehézségi foku­kat inkább bensőségességük jelenti, a személyhez szóló meghittség. Dobai Tamás igazi kvalitásait elsősorban ezeknek előadásában érez­tük, mert ebben a négy zon­goradarabban valóban együtt volt minden, s ezért jelen­tett igazi hangversenyél­ményt. A siker is ezt igazolta, mert a nagyszámú közönség lelkesen ünnepelte a fiatal művészt, aki Schumann és Bartók egy-egy művét adta elő ráadásként. cs. 1. Rádió A kihelyezett tehén Útközben *81 ; A MŰVELŐDÉSI AKCIÓ FEBRUÁRI KÉRDÉSEI Az élet folyvást produkál új és új kifejezéseket, vagy változtatja 'több-kevesebb si­kerrel a már megszokottak értelmét. Korálblbi ismereteim szeriinit például a „kiváltás” gzó annyit jelentett, hogy va­lamilyen éítéket ia kölcsön lejárta előtt visszaszereztünk a zálogházból. Netán, valami­től méregbe gurultunk és az haragunkat váltotta ki. Ma­napság az import „kiváltása” van soron, annak felcserélé­se, helyettesítése, netán pót­lása helyett. Bizonyára va'n, aki megszokta, nekem még nem sikerült, de ezt egyál­talán nem panaszképpen mondom. A címben olvasha­tó nyalkáiéként kifejezés szin­tén szócsiinálmány. A ma­gyar nyelv hete alkalmából a legőszintébben remélem, hogy sosem jön divatba: — a kifejezés, de nem a mögötte rejlő tartalom. Arra ugyanis érdemes oda­figyelni. A rádió illetékesed bizonyára számolnák azzal, hogy aszfalton élő honfitár­saink jelentős része érdeklő­dik a mezőgazdaság, a falu iránt. Éppen ezért a Falurá­dió adásait időnként a Ike- vésvésbé koránikelőlk részére déiltájban megismétlik. Ilyen ismétlés keretében esett sző az elmúlt szerdán az ócsai Vörös Október termelőszö­vetkezet 360 tehenéről. A te­henek nem valamiféle hiper­modern, zárt rendszerű tele­pen találhatók, hanem a ta­goknál, üresen álló régi is­tállókban, Akad, aki félsza­bad tartásra rendezkedett be, más éppen most vásárol egy elhagyott tanyát, tehe­neinek létszámát gyiarapí- tandó. Ez utóbbi története­sen egy valamikori jónevű motorversenyző, aki szavai szerint „fantáziát lát” a do­logban és Van is benne. A termelőszövetkezet bizonyos számú tehén tartásának vál­lalása esetén fejőgépét, sőt tartalék fejőgépet biztosít, elintézi ezek szervizét és természetesen a fej szállítá­sát* és értékesítését szintúgy. A részletes üzemviteli ada­tok megismerésére az érdek­lődők utazzanak Ócsáira. Nem csinálnák, ha nem érné meg. Már nem egy elképze­lés, forma, akció született a sokszor niagyon értékes, de a nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés során üresen maradt gazdasági épületek hasznosítására. Ez is fontos, a szarvasmarha-program tá­mogatása szintúgy. Ócsán mindkettő történik. A rádió pedig a propagator szerepét vállalta, okosabbat nem is tehetett volna. O. I. Magyarország, Népszabadság, Tolna megyei Népújság 1. A Szakszervezeti Világ- szövetség elnöke, Gáspár Sán­dor elvtárs részt vett az SZKP XXVI. kongresszusán. Hogyan fogalmazta meg a Szakszervezeti Világszövetség terveit? 2. Egy NATO-tagország kommunista pártjának főtit­kára az SZKP XXVI. kong­resszusán felszólalásában hangsúlyozta: pártjuk szoro­san együttműködik az SZKP- vefl és a többi testvérpárttal. Bírálta azokat a nézeteket, melyek szerint az elvi politi­ka csökkenti a párt befolyá­sát. Saját pártja eredményei­vel igazolta, hogy a forradal­mi, hazafias’, internacionalis­ta politika támogatásra talál a néptömegek körében. •Ki volt a felszólaló? 3. A Tolna megyei Népúj­ság egyik februári száma az MSZMP KB titkárával, Ha­vasi Ferenccel készített inter­jút közölt. Ebben az interjúban a KB titkára megindokolja, hogy a VI. ötéves tervben előirány­zott növekedési ütem miért nem lehet nagyobb? Milyen érveket sorol fel? 4. Az elmúlt évben hazánk­ban 10 munkahely-változta­tásiból hánynak volt kezdemé­nyezője a dolgozó? Ha hatékonyabban dolgozó vállalathoz kerül a munkás, az ilyen- spontán munkaerő- mozgás hasznos-e a népgaz­daság számára? Mi a brigád véleménye er­ről? 5. A népgazdaság irányítási és szabályozási rendszere az utóbbi években sok tekintet­ben megváltozott. Miben nyilvánul ez meg? Élet és Irodalom, Űj Tükör 6. Illyés Gyula tizedik drá­máját mutatták be február­ban Pécsett. Mi a darab címe és tárgy­köre? 7. Kibékíthetetlen-e az el­lentét a mezőgazdasági ter­melés és a környezetvédelem céljai között? Mire lenne szükség a kér­dés megoldásához? 8. Mikor és hol készítették a világ első képes levelező­lapját? 9. Milyen plakátok nyerték el az 1980. év legjobb pla­kátja címet? Élet és Tudomány 10. Karácsony táján érdekes déligyümölcs került az üzle­tekbe: a gránátalma. Milyen különös hatást tu­lajdonítottak ennek a gyü­mölcsnek régen? 11. Okoz-e maradandó munkaképtelenséget az in­farktus ? Hogyan kell élnie az infark­tuson átesett betegnek? Válaszok beküldési határ­ideje: március 31. Megyei operatív bizottság Tankönyvek két változatban Ezentúl előre jelzik a ton- könyv-Igényeiket 'az általános iskolák. A Művelődési Mi­nisztérium közoktatási főosz­tályának intézkedése szerint már az 1981—82-es tanévre szükséges tankönyvek meg­rendelésekor közűik, hogy az 1982—83-as tanévre a tan­könyvek két változata közül melyiket igényűik, és hány példányban. Miiként az intéz­kedésből kitűnik, az előzetes tájékoztatás azért szükséges, hogy a kiadó és la ‘terjesztő idejében gondosfcodibassék a könyvellátásról, annyi tan­könyvet nyomtassanak, amennyi szükséges. Az isko­láknak a tanulóikat is ‘tájé­koztatniuk kell arról, hogy a tankönyvek melyik válto­zatát használják majd. Ebben a tanévben ugyanis némelyik iskola az első osztályos tanu­lóikkal megvásároltatta az ol­vasókönyv mindkét változa­tát. TV-NAPLÓ , Ismeretterjesztés Március 15-re igazán stilszerű polt a vasárnap dél­előtt felújított két rövidfilm: az egyik a Nemzeti Mú­zeumot mutatja be, a másik Ferenczy István és Izsó Miklós néhány alkotását. Jogos a panasz, hogy képzőművészeti kultúránk ala­csony, az iskolai oktatás sem kielégítő, s szükség lenne minél több olyan filmre, amely a hatékony ismeret- terjesztést szolgálja. Ezek ilyenek, mert kevés szóval, sajnos, a második film esetében túl kevés szóval, mutat be olyan alkotásokat, amelyek a magyar művészet fon­tos állomásai. S tegyük hozzá, a film kivételes lehetősé­gekkel rendelkezik, mert az operatőri lelemény rejtett, egyébként talán soha nem látható szépségeket is fel tud tárni. A Nemzeti Múzeum nemcsak egyik legszebb középü­letünk, szerepe történelmünkben, művelődésünkben is nagyon fontos. Története egybe kapcsolódik az európai múzeumok építésével (a negyedik Európában), ugyan­akkor valósággal a nemzet szimbólumává is vált. S te­gyük hozzá: egy legenda forrása is, mely úgy tudja, — a filmben is elhangzik — hogy Petőfi ennek lépcsőiről szavalta el a Talpra magyart. A nemzeti legendáknak is '‘megvan a létjogosultságuk, s például az úgynevezett Rákóczi fák közelében akkor is meghatódunk, ha tud­juk, hogy Rákóczi nem pihenhetett meg alattuk. Nem is tehette, mert ha minden fa „hiteles” lenne, a nagy fe­jedelem mást se tett volna életében, mint tölgyfák alatt pihen. A Petőfi-legenda azonban ellenőrizhető, s pontosan tudjuk, hogy hol szavalta el a nevezetes költeményt, s azt is, hogy hol nem hangzott el. A Nemzeti Múzeum lépcsőjén például nem szavalt, de kényes kérdésről lévén szó, hívjuk tanúnak Illyés Gyulát: „Ez a tömeg gyűlt délután a Múzeum elé népgyűlésre. Ellentétben a legendával itt — véletlenül épp itt — nem hangzott el a Nemzeti dal. Itt már a kinyomtatott példányo­kat osztogatták országos szétröpítésré.” A Ferenczy-, Izsó-műveket bemutató film, ami ugyancsak ismétlés volt, kiválóan alkalmas arra, hogy közelről mutassa be ezeket a remekműveket. Itt azon­ban némi útbaigazító szöveg feltétlenül szükséges len­ne, s a következő filmeknél talán nem is marad el. Ugyanis így fényképezve a szobrokat, a néző nem is sejti, hogy milyen anyagból vannak és mekkorák. Mindegyik a monumentalitás látszatát kelti, igazolva azt, hogy semmit nem a méret tesz igazán naggyá. Te­hát: Ferenczy István pásztorlánykája (A szépművésze­tek kezdeti) márvány, 94 cm magas. Izsó Miklós Bú­suló juhásza ugyancsak márvány, magassága 95 cm. A Táncoló parasztok terrakotta szobrok, magasságuk 27, illetve 28 centi, holott a film alapján legalább is mé­teresnek gondolhatnánk őket. A felvételek szépek, hatásosak, az viszont méltatlan és művészietlen, amikor a verbunkos zenére elkezdik forgatni a két terrakotta figurát, s úgy érezzük, mint­ha bábszínházban lennénk. Ilyent azért mégsem szabad. CSÁNYI L. Ágy vagy otthon? Keller Zsuzsa, a Védtelen utazók című dokumentum­játékfilm rendezője és egyik forgatókönyvírója filmjé­vel kapcsolatosan mondja: az alkotók úgy érezték, hogy a sorsok és konfliktusok labirintusában nem tolmácsul kell szegődniük, hanem csupán kalauzolniok kell. A film olyan szövőgyári munkásnők sorsát, problémáit fe­szegeti, akik munkásszálláson élnek, akiket a nagyvá­ros — Budapest — felszippantott: s egyiknek ez a bol­dogulást, másiknak a szomorú kényszermegoldást je­lenti. A film amatőr szereplői jórészt munkásszálláson lakók, akik őszintén, természetesen adták át sorsuk egy-egy epizódját a tévénézőknek, no és — a film ké­szítői segítségével — az illetékeseknek, akik remélhe­tően „elkapják” a filmpattintotta labdát. A textilipar és munkásszállás témájára mondhatjuk, hogy „lerágott csont”, de a Védtelen utazók — a címe is mily sokat mond! — annyi valóságos elemet, s ezzel együtt annyi igazi megoldásra váró gondot tár a társadalom elé, hogy valóban fel kell kapnunk a fejünket. A filmből — amely a műfaj határain belül minden lehetőséget megragadott — csupán egyetlen témát és tényt emelek ki. Történetesen ezt: tévedés azt gondol­ni, hogy a munkásszállókon egy ággyal, netán hideg­meleg vízzel letudható az ott lakók otthongondja. A film szép, lírai jelenete egy karácsony estet, meleg, meg hitt ünnepet is bemutat, amikor a szálló igazgatónője — Venczel Vera alakítja — megengedi, hogy a lányok vő­legényei, udvarlói is ott töltsenek az estből néhány órát. (Ezért alaposan meg is lakói.) Lehet disputáim! Mi lenne, ha a munkásszállásokra bejárhatnának — jelen esetben — o férfiak... Alkalom szüli a tolvajt! Avagy mi kéne még, esetleg egy piros lámpa? — kérdezhetnék a vitatkozók. A válasz pedig: hogy alkalmat teremteni a legkönnyebb, s hogy a szál­lás lakói többségükben nagykorú munkásnők. Legtöbb­je három műszakban dolgozik. Sőt jól dolgozik. Miért kell erkölcseiket álszemérmesen vigyázni? Miért nem bízunk meg ítélőképességükben? Ha az utóbbit tennénk, akkor ideiglenes lakóhelyük nem munkásszállás, hanem munkásotthon lehetne. És mennyivel szebben hangzik az utóbbi.... V. HORVÁTH MÁRIA Következő heti filmjegyzetünket az Ellopták Jupiter fene­két című filmről írjuk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom