Tolna Megyei Népújság, 1981. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

1981. március 17. C TOLNA '', 2 "KÉPÚJSÁG Befejezte tanácskozását a Hazafias Népfront VII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) imperialista propaganda hi­telvesztéséhez és jelentős út­mutatással szolgál különösen a fejlődő országok keresztyé­néi, hívei számára. JÓNÁS ZOLTÁN, az MSZMP Ráckevei járási Bi­zottságinak első titkára (Pest megye), kifejtette: jelenleg naponta mintegy 200 ezren utaznak Budapest környéké­ről fővárosi munkahelyükre. A politikai szervek, társadal­mi szervezetek folyamatosan keresik munka- és életkörül­ményeik'^ javításának lehető­ségeit. SUCH JÁNOS, a Magyaror­szági Szlovákok Demokrati­kus Szövetségének főtitkára — alkotmányban biztosított jogával élve — anya-nyelvén kezdte hozzászólását, s a Ma­gyarországon élő délszláv, né­met, román és szlovák nem­zetiségek képviseletében be­szélt. Hangsúlyozta: a külön­böző nemzetiségekhez tarto­zó állampolgárok jó politikai légkörben, munkával, -tettek­kel bizonyítják hűségüket ha­zájukhoz, a Magyar Népköz- társasághoz, tudatos cselek­véssel járulnak hozzá a szo­cialista népi-nemzeti egység erősítéséhez. MÉSZÁROS IMRE, a HNF Vas megyei Bizottságának tit­kára a törvénytervezetek tár­sadalmi vitájának fontossá­gát hangsúlyozta. SIKLÓSI NORBERT, a Lapkiadó Vállalat igazgató­ja a mozgalom munkastílusá­ról szólva rámutatott: a vál­tozó valóság újabb és újabb követelményeket állít a nép­front munkatársai elé is. Mondanivalójukat csak úgy tudják eljuttatni a lakosság­hoz, vonzóvá téve azt, ha min­den körülmények között meg­találják a megfelelő hangot, a célravezető eszközt. HORVÁTH BÉLÁNÉ élel­miszerbolti pénztáros (Heves megye), annak a brigádnak a tagja, amely a kereskedelem­ben elsőként érdemelte kd a Munka Vörös Zászló Érdem­rendjét. A kereskedő munká­ja, magatartása a közfigyelem főkuszában áll — mondotta —, azt várják tőle, hogy ba­rátságos legyen, tanácsot ad­jon: mit vegyen-főzzön a há­ziasszony, szép, olcsó és diva­tos holmit kínáljon, megbíz­hatóan működő műszaki cik­ket. Ez így van rendjén, ám azt sem szabad elfelejteni, hogy udvariassággal nem mindig pótolható a minőség, s nem bizonyos, hogy akik kifogástalan árut keresnek a boltban, a munkapad mellett állva olyat is készítenek. DR. BORSZÉKI ERZSÉBET gyermekgyógyász főorvos, a HNF balassagyarmati Városi Bizottságának elnöke (Nóg- rád megye), arról szólt: a kor­szerű egészségügyi ellátás nemcsak a beteg meggyó- gyítását tűzi céljául, hanem mind nagyobb gondot fordít a betegségek megelőzésére. KANYAR JÓZSEF, a Ka­posvári megyei Levéltár igaz­gatója, a HNF Kaposvári vá­rosi Bizottságának elnöke (Somogy megye), azt javasol­ta, hogy ha alkotmánymódo­sításra kerül sor, akkor nem­zeti címerünk, nemzeti zász­lónk mellett tegyük, nemzeti himnuszunkat is alkotmá­nyunk alapelemévé. PiESTA LÁSZLÓ, a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szer­vezetének elnöke a Vöröske­reszt nevében köszöntötte a kongresszust, s arról szólt, hogy bár különböző eredetű, de mégis azonos célú a két mozgalom, s közöttük az együttműködés természetes, hagyományos. * Az elfogadott munkarend szerint ezzel a beszámolók és előterjesztések fölötti vita be­fejeződött. A még felszólalni kívánó küldöttek — hagyo­mányosan — lehetőséget kap­tak, hogy gondolataikat írás­ban fejtsék ki, amelyet csa­tolnak a kongresszus jegyző­könyvéhez. Ezután KOVÁCS BÉLA, a szerkesztő bizottság elnöke tett jelentést a kongresszus állásfoglalás-tervezetével, va­lamint a három' témabizott­ság vitaanyagaival kapcso­latban beérkezett javaslatok­ról, észrevételekről. Ezek — mint mondta — nem indít­ványoztak lényeges változ­tatást a dokumentumban, tar­talmában és szellemében erő­sítették, megszövegezésükben pedig pontosították az elő­terjesztéseket. Valamennyi hasznos indítványt figyelem­be vették a kongresszus írá­sos dokumentumainak végle­ges megfogalmazásakor. Sarlós István vitazárója A kétnapos kongresszusi vitát Sarlós István, az MSZiMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára foglalta össze. Visz- szaidézte az elhangzott be­számoló zárógondolatát, amely szerint a küldötteket az egyetértés hozta el a kong­resszusra. A megállapítás igazságát a felszólalások is tükrözték, még azok a véle­mények is, amelyek a köz­életben kétségtelenül fellel­hető visszásságokat körvona­lazták. Ezek az ellentmondá­sok ismertek, tudottak, s fel­oldásukért együttesen kell cselekedni. A mozgalom főtitkára Ká­dár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárának felszólalásából me­rítve hangsúlyozta: a nép­front harmadvirágzását éli. Ez a párt elismerő szava a népfront tevékenységéről. Olyan korszakban élünk, amelyben a mozgalom műkö­dési lehetőségei bővültek, s újabb területek nyílnak meg a cselekvés előtt. A kongresszus 37 felszóla­lását summázva Sarlós Ist­ván leszögezte: a vita olyan képet adott a társadalomról, amely jelzi, miben vagyunk szilárdak és erősek, miben vagyunk gyengék, hol és min kell javítani. A távlat bizta­tó, s már önmagában az is erőt ad, hogy a párt szerve­zi és irányítja népünk mun­káját, támogatja a Hazafias Népfront tevékenységét. Az MSZMP számára a népfront­mozgalom erősítése nem tak­tikai lépés, hanem — még hosszú-hosszú ideig — stra­tégiai feladat. Vidékről és Budapestről, üzemekből és termelőszövetkezetekből, tu­dományos intézményekből ér­kezett küldöttek egyaránt ki­fejtették, hogy egyetértenek a szocializmus céljával, s tá­mogatják építőmunkánkat. Gondjaink nem a szocializ­musból fakadnak, s megol­dásukhoz van erőnk, van megfelelő programunk. A népfront — ahogy az egyik küldött hangoztatta — nem­csak van, hanem cselekszik is. A cselekvés erős, meggyő­ződést, hitet is jelent a job­bításra. Hitet, amely nemcsak a vallásos emberek sajátja. A kommunista is hívő, mert hisz az emberben, hisz a szo­cialista jövőben, hisz az em­beriség békéjében, hisz az egész világ boldogulásában. A hit a szocialista meggyőző­désnek is alapvető feltétele, amely nélkül kommunistá­nak, népfrontosnak lenni, akként cselekedni nem lehet. A vitában reflektorfénybe került család, házasság sze­repéről szólva a főtitkár az együttélés emberi teljességé­nek fontosságára hívta fel a figyelmet. A kérdéseket össz­képében, s ugyanakkor árnya­lataiban kell vizsgálni, óva­kodva az elhamarkodott ál­talánosításoktól. A fiatalok­ról szólva sokszor elhangzó kedvezőtlen véleményekkel vitába szállva mondotta Sar­lós István: hosszú évtizedek tapasztalata bizonyítja, hogy az életben a rossznak olykor erősebb a hangja a jónál. Az aluljáróban huligánkodó. ..csőlakó” fiatalok csak töre­dékét jelentik az ifjúságnak, mégis sokan róluk ítélnek. Mert az a fiatal, aki tanul, dolgozik, társadalmi munkát végez, a rendet vigyázza, az — úgymond — a kötelessé­gét teljesíti, s nem harsogja világgá: emberként élek. A mi társadalmunk döntő több­Sarlós . István a szónoki emelvényen sége a tisztességes emberek közé tartozik, s ennek önma­gában is kell annyi erőt ad­nia, amennyivel a tisztesség útjára vezethetjük azokat, akik még oda nem jutottak el. Sokan megkérdezik ma: el­nevezésében ma miért haza­fias a népfront, holott nem volt az 1945 előtt. Ezt az ma­gyarázza, hogy a felszabadu­lás előtt a Gyáriparosok Or­szágos Szövetsége, a levente- mozgalom, az Imrédy-párt is állítólag hazafias szellemben működött, ám ebből a „haza- fiságból” 1919-ben és 1937- ben, majd 43-ban sem kér­tek a népfrontba tömörült haladó gondolkodású embe­rek. A mozgalom akkor lett elnevezésében is hazafias, amikor a szó megtisztult a rárakódott, egyebek között nacionalista rétegtől. Ez arra is figyelmeztet, hogy nem szabad elkoptatni szavak, gondolatok tisztaságát, érté­két. Nagyon gyakran hasz­nálják például indokolatlanul a szocialista, a hazafias és a demokrata jelzőt, főként akkor, amikor nem éppen támadhatatlan véleményét akarja valaki elfogadtatni. A szocializmus a társadalmat jelenti, amit felépítünk, a demokrácia azt az életformát, amelyben becsüljük és tisz­teljük egymást, ne vegyük hát el ezek fényét. A mozgalomnak a kong­resszus után eszközeiben és módszereiben rugalmasabban, megfelelőbben kell igazodni a feladatok megoldásához. Ez a szülői munkaközösségek szervezésére, tevékenységére éppúgy áll, mint a Hazafias Népfront más munkaterüle­teire. A tettről, a végzett munkáról pedig ajánlatos a jövőben szélesebb körben szólni, az eredményeket a közvélemény elé tárni, hi­szen a mozgalom fórumai­nak megannyi javaslata tes­tesül meg a minisztériumi szervek és más intézmények döntéseiben, határozataiban. Ilyen indítványokat a tele­püléspolitikával kapcsolatban is tett a népfront, amelynek az az álláspontja, hogy min­den településen biztosítani kell az élet megfelelő felté­teleit, s nem lehet „leírni” egyetlen falvai sem. Mert amíg ott emberek élnek, ad­dig azoknak ellátása, jó sor­sa érdekében valamennyiünk­nek közös erőfeszítéseket kell tenni. A Hazafias Népfrontot köz­vetlenül érintő javaslatokat méltatva a HNF OT főtitká­ra aláhúzta: elfogadja az in­dítványokat,. s a választott tisztségviselők is arra töre­kednek majd, hogy valóra váltsák azokat. Elhangzottak olyan javaslatok is, amelyek mérlegelése, elfogadása más szervekre tartozik, ezeket, köztük a Himnusznak az al­kotmányba történő beiktatá­sát, eljuttatják az illetéke­sekhez — mondotta befeje­zésül Sarlós István. Határozathozatal, választás SARLÓS ISTVÁN vita­összefoglalója után határo­zathozatal következett. A kongresszus egyhangúlag el­fogadta a Hazafias Népfront Országos Tanácsának jelenté­sét a legutóbbi kongresszus óta végzett népfrontmunká­ról, az országos tanács nevé­ben elmondott főtitkári be­számolót, a hozzászólásokra adott vitaösszefoglaló választ, továbbá a kongresszus há­rom vitaanyagát, a módosí­tott működési irányelveket, valamint az országos pénz­ügyi ellenőrző bizottság be­számolóját. Ugyancsak egy­hangúlag elfogadták a beter­jesztett kongresszusi állás- foglalást. Ügy határoztak: fel­hatalmazzák az új országos tanácsot, a mozgalom vezető szerveit, hogy az állásfogla­lásban, valamint a kongresz- szus többi dokumentumában foglaltak szerint fejlesszék tovább a Hazafias 'Népfront munkáját. Ezt követően MOLNÁR BÉLA számolt be arról, hogy eleget tett megbízatásának az a huszonegy küldött, aki a március 15-i központi ün­nepségen vett részt a Mú­zeum kertben a kongresszus résztvevőinek képviseletében. Ezután terjesztette be S. HEGEDŰS LÁSZLÓ, a je­lölőbizottság elnöke a Haza­fias Népfront Országos Taná­csának tagjaira vonatkozó indítványt, hozzáfűzte, hogy 154 jelöltre — ez alkalommal először — a megyei küldött- értekezleteken közvetlenül tettek javaslatot. Az előter­jesztés alapján a kongresszus egyhangúlag megválasztotta a Hazafias Népfront Országos Tanácsát. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának Tolna megyei tagjai: Csajbók Kálmán, a HNF Tolna megyei titkára, Her- czeg József, a Paksi Kon­zervgyár főművezetője, Izs- gum Istvánná, a Tolnai GÉM betanított műszerésze, Palkó Sándor, a bonyhádi Pannónia Tsz belső ellenőre, dr. Sinkó Attiláné, a Tolna megyei Állategészségügyi Állomás szakállatorvosa, Szekeres Jó­zsef, a Kaposvölgye Egyesült Mgtsz traktoros brigádveze­tője, Szilvási Éva, a Moson­magyaróvári Kötöttárugyár dombóvári gyáregységének munkása. Ugyancsak megválasztották az országos pénzügyi ellenőr­ző bizottság tagjait. Szünet következett, közben a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa megtartotta első ülését, amelyen megválasztot­ta tisztségviselőit, elnökségé­nek és titkárságának tagjait, kijelölte az országos elnök­ség munkabizottságainak ve­zetőit. megerősítette kineve­zésükben az országos titkár­ság osztályvezetőit és a nép­frontsajtó vezetőit. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke: Kállai Gyula; alelnökök: Bu- gár Jánosné, Bencsik István, Horváth Lászlóné, Nagy Jó- zsefné. Polinszky Károly, Szemők József és Varga Imre. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára: Sarlós István; titkárok: Ko­vács Béla. Molnár Béla, S. Hegedűs László és Szentist- ványi Gyuláné. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa Kállai Gyula zárszavával, s a Szózat hang­jaival ért véget. Gus Hall magyarországi látogatása Az MSZMP KB meghívásá­ra március 10—ffí-a között lá­togatást tett hazánkban Gus Hall, az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjá­nak főtitkára. Az amerikai vendéget fo­gadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára. Megbeszélést folytatott vele Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Gus Hall ellátogatott Veszprém megyébe. Előadást tartott az MSZMP KB Politi­kai Főiskoláján. A két párt vezetője szívé­lyes, elvtársi légkörben véle­ményt cserélték 'a nemzetkö­zi helyzet, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom kérdéseiről, s tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről és tevékenységéről. Megállapították, /-hogy az agresszív törekvések az eny­hülési folyamat lefékezésére, a feszültségek növelésére, a fegyverkezési hajsza fokozá­sára súlyos veszélyt jelente­nek Európa és az egész világ népei számára. A béke és a nemzetközi biztonság erősíté­se szempontjából fontosnak ítélték meg az összes demok­ratikus és békeszerető erő cselekvő összefogását. Külö­nösen nagy horderejűnek ér­tékelték az SZKP XXVI. kongresszusának az enyhülést s a katonai-politikai feszült­ségek csökkentését célzó ja­vaslatait. Egyetértettek abban, hogy a kommunista és munkáspár­tok két- és többoldalú talál­kozói, tanácskozásai haszno­san szolgálják és erősítik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom közös tö­rekvéseit, céljait. Kifejezés­re juttatták szolidaritásukat a nemzeti függetlenség kivívá­sáért, a társadalmi haladásért küzdő népekkel, mozgalmak­kal, A két párt képviselői kife­jezték készségüket, hogy a marxizmus—len'inizmus, a proletár internacionalizmus elveinek megfelelően tovább erősítik az MSZMP és az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja közötti kapcso­latokát. * Gus Hall hétfőn elutazott Budapestről. A Ferihegyi re­pülőtéren Gyenes András, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Tokióban érdeklődéssel fogadták Brezsnyev üzenetét A szigetország politikai kö­reiben nagy érdeklődést kel­tett Leonyid Brezsnyevnek a japán vezetőkhöz intézett üzenete, amelyet Dmitrtij Pol- janszkij szovjet nagykövet vasárnap délután ismertetett Ito Maszajosi külügyimi,nisz- terriel. A tokiói napilapok hétfőn első oldalas tudósításokban számolnak be az üzenet to­vábbítása alkalmából megtar­tott kétórás tanácskozásról. Emlékeztetnek, hogy japán külügyminiszter több mint három év óta most tárgyal először tokiói szovjet nagykö­vettel, s a vasárnapi eszme­cserét szívélyes légkör jelle­mezte. Az ország vezető újságja, az Aiszahi Simbun szerint a Brezsnyev-üzenet eredmé­nyeként felmelegedhetnek a korábban lehűlt szovjet—ja­pán politikai kapcsolatok. A Poljlanszkij nagyik övét által felolvasott üzenetben, amelynek tartalmát nem hoz­ták nyilvánosságra, a jiapán szóvivők szerint Brezsnyev kifejezte Moszkvának a szov­jet—jiapán baráti kapcsolatok ápolására irányuló készségét. Ito külügyminiszter vála­szában méltatta a Szovjetunió kongresszusi békejavaslatai- nak jelentőségét, s ígéretet tett arra, hogy országa „meg­fontolás tárgyává teszi” a bi­zalomerősítő intézkedésekre vonaltlkozó indítványokat. Giscard és Schmidt blasheimi találkozója A nemzetközi helyzet meg­ítélésének és nézeteinek ha­sonlóságát hangsúlyozta Dis­card d’Estaing francia köztár­sasági elnök és Helmut Schmidt bonni kancellárral a blasheimi fogadóban elköltött vacsora után. A Strasbourg- tól 20 kilométerre, Francia- országban megtartott megbe­szélésen részt vett Francois- Poncet francia és Genscher nyugatnémet külügyminiszter is. A megbeszéléseket megelő­ző és követő nyilatkozatok alapján a találkozón elsősor­ban arról volt szó, hogy mi a szerepe Nyugat-Európámak és az EGK-inak a kelet—nyugati viszony jelenlegi szakaszában. Erre utal, hogy Giscard d’Es- taimg szerint a két vezető át­tekintette és „pozitívan érté­kelte” a két külügyminiszter washingtoni látogatásainak eredményeit, továbbá eszmét cserélt arról, hogy milyen vá­laszt adnak majd Leonyid Brezsnyev levelére. PANORÁMA BUDAPEST Hétfőn a Magyar Tudomá­nyos Akadémia felolvasó­termében tartott ünnepséggel megkezdődött a 15. magyar nyelv hetének rendezvény- sorozata. Benkő Loránd aka­démikus köszöntő szavait kö­vetően Óvári Miklós, az MSZIMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára nyitotta még a magyar nyelv hetét. MOSZKVA Méhes Lajos ipari minisz­ter vezetésével hétfőn ma­gyar delegáció érkezett Moszkvába, a KGST-tagor- szágok és Jugoszlávia atom- energetikai gépgyártási együttműködését koordináló kormányközi bizottság VI. ülésére. * A szovjet kormány meghí­vására hétfőn délután Moszk­vába érkezett Bohuslav Chnoupek, a CSKP KB tag­ja, Csehszlovákia külügymi­nisztere. A repülőtéren And­rej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere köszöntötte. LIPCSE Vasárnap megnyílt Lipcsé­ben a tavaszi vásár. Az NDK párt- és állami vezetői — élükön Erich Honeckerrel, az NSZiEP KB főtitkárával, az NDK Államtanácsa elnökével — közvetlenül a megnyitás .után felkeresték a magyar kiállítást is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom