Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-11 / 35. szám
1981. február 11. "nEPÜJSÁG 3 Átváltozott iskolák Mit épít a főnökség? (II.) fl tanítók szavát már csak a faiak őrzik A 60-as években kezdődött meg országszerte az általános iskolák körzetesítése. Az eltelt közel két évtized alatt sorra zárták foe a községi, tanyasi iskolák ajtaját. A körzetesített rendszeribe bevont települések diákjai azóta busszal, gépkocsival vtagy éppen gyalogosan mennek a mindennapi tudíá&ért. Már csak a szülővé lett egykori nebulók emlékezetében él a régi iskola. Sárpilisen három iskola is volt valamikor, ma egy sincs. A legrégebbi ma szövetkezeti bolt, a másik kettőben a sárpilisi szociális otthon van. Délelőtt 10 óra tájban még nincs bekapcsolva a televízió. A gondozottak egy része — a valamikori újabb iskólaszárnyban — csendesen maga elé mered, mások belemerülnek az aznapi friss újság híreibe. A megyénkből idekerült 51 Idős ember nem mindegyike tudja, hogy itt a betű és a számok ismeretére okították a sárpilisi gyerekeket. Onoka Istvánné segédnővér ebben az iskolában járta ki a felső tagozatot. — Zúgolódtak a sárpilisi szülők laz iskola megszűnésekor. — Hogyan tanítottak itt? — összevont osztályok voltak. Két tanító tanított. Amikorra az én gyerekem járt ide, addigra már csak egy tanító maradt. A legutolsó években hét-nyolc gyerekből állt az osztály. — Emlékszik még arra az időre, amikor már nem volt iskola az iskola, de még szociális otthon sem? — Hosszan tartott az átépítés, és nagyon sokan mondogatták, hogy nem is lesz ebből mór semmi. Lett. 51 magányos ember otthona. Czakó Sándor kollégám — decsi lévén — nélkülözhetetlen ismeretanyagot oszt meg velem, Decs—Cserenc-pusz- ta történetéről. Cserenc, /afféle kis falu volt Sárköz „fővárosa” mellett. Vagy száz család lakta. A földek államosítása, majd a tsz- szervezés után sorra elköltöztek a puszta lakói. Ki Decsre, ki BátaSzékre, Bájára. öt tanyasi iskola is volt akkortájt ezen a környéken. A bograpusztait, az alföld- szállásit és a gyöngyösollda- lit lebontatta a decsi tanács. A szőlőhegyit mezőgazdasági szerv bérli. A cserencire is ■— ahová készülünk —, a faldöntés sorsa várt. — Az iskola megszűnése után üresen állt az épültet — mondja Beödök Bertalan, a decsi vadásztársaság vadászmestere. — Később tsz- magltár volt. Cséplőgépektől kezdve volt minden az iskolában és a parkban. A községi tanács határozatot hozott, hogy le kell bontani. Társaságunk akkor a megyei tanács elnökéhez fordult. A megyei tanács végrehajtó Már a fű is fölverte az egyik kalaznói iskola lépcsőjét bizottsága az eladást engedélyezte. A 60-as évek közepén került a tulajdonunkba a ház. — Menyiért vették meg? — Háromévi részletre, százezer forintért. A vadászházat körülölelő parkban faritkaságok pompáznak. Az új fatelepítés is erősödik már. A szép formájú, verandás épületen látszik az építés-szépítés ezernyi nyoma. Több százezer forintot költöttek rá, amíg ilyen állapotba került. — Először bővítettük a fácántelepet — emlékezik vissza a kezdetre Beödök Bertalan. — Bevezettük a vizet és a villanyt. Most folyik a járda építése. Egy vadasparkot is szándékozunk létrehozni. Itt szeretnénk ösz- szegyűj térni a Sárközben honos apró- és nagyvadakat, növényeket. Gyakran meglátogat bennünket a decsi iskola természetbarát szakköre. Segítenek nekünk, s közben ismerkednek az állatvilággal. A vadasparkban erre kiváló lehetőségük nyílik, majd nekik is, másoknak is. Igaz, hogy más módon, de tovább visszük a hajdani iskola funkcióját. A közéi négyszáz lakosú Kaliaznó mozdulatlan. Még egy árva kutya sem ugatja meg az idegent. A hőgyészi tanács itteni kirendeltségének ajtaján is hiába kopogtatunk. Pénteken nincs ügy- félfogadás. Fehérre meszélt régi, verandás parasztház a kalaznói iskolából lett óvoda. Az épület lehet vagy százéves. Az óvoda 1975 áprilisáig idiényjelleggel működött, 1976-tól állandósították. Csillag Pálné idestova öt éve vezeti áz óvodát, s a hói több, hol éppen kerek egy tucat gyereket. — Az emberek beköltöznek Hőgyészre. Tavalyelőtt még tizenhat gyerek járt ide, most tizenkét beírt óvodásunk van. Higgye el, nem tudjuk, hogy mi lesz velünk. Talán miniket i's be- körzetesítenek? Nem tudom. .. — És a szülők? — Ök ragaszkodnának az óvodához, de gazdasági szempontból teljesen ráfizetéses a működtetése. Kiss Jánosné nyugdíjas .pedagógus, egykori iskola- igazgatónak menten könnybe lábad a szeme, ha az itteni másik iskolára gondol. — Nagyon szép iskol a volt az! Páratlan az akkori járásban. Parketta volt az osztálytermekben, szőnyeg a folyosókon. El is ámultak a tarafelügyelők, amikor hozzánk jöttek. A tanítás megszűnte óta üres az épület. Már kilincseltem is a tanácson, hogy csináljanak vele valamit. Használják fel végre öregek napközi otthonának, vagy másnak. Hiába jelentettem erre meg arra, senki se mozgatta a füle botját se. Hallottam olyan 'hangokat, hogy lebontásra eladják magánszemélynek. Erre mondtam a falugyűlésen, ne fosszuk meg azért magunkat mindentől. Amúgy is halódik Kalaznó. Ha már senkinek se kell az iskola és le akarják bontani, akkor ne magánszemélynek kótyavetyéljék el, hanem bontsák le és építsék be - a községi párt- ház és az amúgy is rozoga óvoda épületébe. Megyénkben a körzetesítéssel közéi 100 iskola szűnt meg. Milyenek voltak ezek? Ma már egy sem felelne meg a követelményeknek. Az ötvenes években uradalmi, kasznári lakásokból, istállókból, majorokiból lettek iskolák. Jóval kevesebb azoknak a száma, melyeket már eredetileg is az okítás céljárá építettek. A Tolna megyei Tanács V. Bj művelődési osztályán Enyedi István csoportvezető — többek között — a „változó hasznosításra” engedélyezett (átengedett, eladott) megszűnt iskolák „pénzügyi gazdája”. — Túlnyomórészt elavultak ezek az épületek. Bonyolult és költséges lenne a helyreállításuk. A körzetesítés folytán a tanulók más iskoláiba mentek, de dönteni kell a felszabadult tantermek sorsáról. A helyi tanács — a szolgálati utat betartva — terjeszti föl hasznosításra vonatkozó kérelmét a megyei végrehajtó bizottság élé, ahol döntenek az iskoláról. — Milyen célra és kié lehet egy-egv megszűnt iskola? — Lehet belőle óvoda, könyvtár, tanácsi kirendeltség, tájmúzeum. Megveheti termelőszövetkezet, állami gazdaság, és más jogi vagy magánszemély. — Nem neheztelt mostanában 'valamelyik falu lakossága azért, mert nem pedagógiai célra használják az épületet? — Ilyen nem volt. Olyan viszont több is, hogy a falu szóvá tette, amiért a községi tanács hosszú ideig állni és pusztulni hagyta az iskolát. Sajnos, nem mindegyik községi tanács foglalkozik kellő Koncentrált gépesítés - ötven napos m u n kaidő-megtakar ítás A vágányépítéshez, -felújításhoz alig harminc éve használnak gépeket. Korábban a hórukk, meg a krampács volt a lapáton és az emberen kívül a legfontosabb „eszköz”. A vasúti pályaépítés, vágánycsere és felújítás gépesítését kezdték először kisgépekkel, majd pedig következtek a nagy vásárlások, az osztrák Plasser-gépekkeí. Az a talpfafúró gép, amelyet kis robbanómotor hajtott és a sínfúró, -fűrészelő szerkezetek könnyítették a munkát, ám az igazi a gépsor, amely szinte automatikusan végzi a rábízott, programozott feladatot. Ha szóba kerül egy vágány felújítása, vagy egy pálya- szakasz korrekciója, több évtizedes, lassan évszázados dokumentumokat is előkészítenek, hogy a régi mérnökök tapasztalatait az új körülmények között, számítógépes programozásnál is figyelembe vegyék. Nagyon sok haszonnal jár a régi munkanaplók felhasználása, ám a legértékesebb a ma is élő, régi pályamesterek, építészek és gépészek szakértelme, tudása, amely több évtizedes fegyelmezett munka során gyűlt össze. Mondani sem kell, hogy itt, ezeken az építési munkahelyeken is ugyanolyan szigorú a fegyelem, mint a vasút más főnökségein. A jó gépesítés és az emberek fegyelmezett munkája el sem képzelhető manapság — ha sikerről esik szó — ez az alapja az egész építési munkának, kiváltképpen a nagy teljesítményű gépek jó hasznosításának. Ugyanis, ha vágányzárt kérnek a forgalmi szákszolgálattól — kitűnő kapcsolataik vannak a forgalmi szolgálattal — akkor azt percnyi pontossággal be kell tartani. A vágányzár kezdetétől a végéig, a kivonulástól a bevonulásig minden munkaidőpercet hasznosan kell eltölteni. Országra szóló eredményt értek el a gyorsított felépítménycserénél. Kidolgozták ennek a technológiáját, a vasútigazgatóság instrukcióinak figyelembevételével, hiszen egy ilyen jelentős munka — és ezzel kapcsolatban a vágányzár — nemcsak az adott terület vonat-közlekedésében okozhat bonyodalmat, hanem a kapcsolódó igazgatóságok területén, sőt a nemzetközi vasúti forgalomban is. A gyorsaságon és a szakszerű munkán van a hangsúly egy felépítménycserénél. 1979-ben dolgozta ki a dombóvári főnökség kollektívája a gyorsított felépítménycsere technológiáját. Ennek lényege. hogy a koncentrált gépesítéssel 11—22 munkanap alatt átépítenek — a talaj- és terepviszonyoktól függően, a szükséges korrekciók figyelembevételével — egy 9—10 kilométeres állomásközt — egy ilyen munka korábban 60—70 munkanapot vett ipénvbe. Tehát a megtakarítás ötven munkanap körüli idő. S ezt ne csak az építési főnökség teljesítményénél vegyük számba! Látnunk kell azt is, hogy mennyivel kevesebb ideig kell zárva tarHa kell, bármilyen alkatrészt a saját műhelyben órák alatt elkészítenek tani, korlátozni az építés alatt lévő vágányszakaszt — és hány vonatot nem kell csökkentett sebességgel közlekedtetni, a nap fele idejére kizárni a közlekedésből... Igaz viszont, hogy egy ilyen — két állomás közötti szakasz —• nagy munkára felkészülni, az egész embereket kíván. Olyanokat, akik a vasutat szívügyüknek tartják, akik a munkájukat hivatásszerűen végzik. (Mellesleg: a dolgozók hetven százaléka törzsgárdatagnak számít, több mint tíz éve dolgozik a főnökség, a vasút állományában.) Negyvenhat szocialista brigád működik a főnökség munkaterületein, üzemeiben. A tavalyi év is sikeres volt számukra, hiszen a kiváló főnökségi szint fölött teljesítették tervüket, és ha a pályázatukat elfogadják nyolcadszor kereteztethetnek kiváló munkasikerek miatt „Kiváló Főnökség” címet bizonyító díszes oklevelet. A főnökség létszáma három generációból tevődik össze — nagyon fontos ez ilyen speciális munkahelyen, hiszen a korosztályok váltása simán történik, ami a munkák' folyamatosságát, eredményességét is biztosítja. Az összlétszám 35 százaléka harminc éven aluli fiatal. Itt nem volt soha gond a létszámmal. Amikor a vasút más szolgálati ágainál alig volt utánpótlás, már-már vészharangot kongattak a vasút felett, ide mindig jöttek emberek. Elsősorban azért, mert a munkát nagyon gépesítették, a gépekhez pedig jól képzett szakemberekre van szükség. A fiatal sofőrök, munkagépkezelők és javítóüzemi szakmunkások azért kedvelik ezt a főnökséget, mert szakmai fejlődésük biztosított, korszerű műhelyekben, s modern gépekkel dolgoznak. Például itt a gépjármű- diagnosztikai állomás. Állami vállalatok, szövetkezetek is küldik gépjárműjavító szakembereiket, szervizeik Vezetőit, hogy tanulmányozzák a főnökség gépállomásának munkáját, technológiáját és a korszerű karbantartó, javító gépapparátust. Itt nem gond az anyaghiány, alkatrész is van a legtöbb gépjármű és munkagép javításához, úgy szervezték a A gépjármű-diagnosztikai állomás egyik fontos műszere előtt. Magyar Andor szerelő éppen tehergépkocsit készít elő vizsgálatra. beszerzést, hogy kapcsolatuk van a társfőnökségekkel is, tehát ha úgy adódik, azonnal kérhetnek és kapnak is alkatrészt, mert e tekintetben is, nemcsak a munka végzé- zésénél, szoros a kapcsolat az osztószertárakkal és az öt építési főnökséggel. A korszerű gépjavítás feltétele a jó anyagellátás, a gondos raktári munka. Ez még a vasútnál megszokottnál is jobb, szervezettebb itt a főnökségen. Azzal együtt, hogy nem egy olyan alkatrészre volna szükség, amelv egyedi darab, s nem is gyártja senki, de a javítóműhelyben rajzok és minta alapján el tudják készíteni bármelyik géphez a szükséges, hiányzó alkatrészt. Igaz, ennek érdekében, no meg a folyamatos kivitelezői munka biztosítására, nem szabad előfordulni annak, hogy akár napokat is álljon, a javítási programozáson kívül mondjuk anyaghiány miatt egy nagy teljesítményű munkagép. Még elképzelni is rossz, mi történne, ha egy vágánycserét végrehajtó gépsor valamelyik segédgépét, forintos alkatrészhiány miatt le kellene állítani, akár órákra is. (Folytatjuk) PÄLKOVÄCS JENŐ Kép: Gottvald Károly Következik: Kétplatovos gyors vágányfektetés-tervek 1981-re és a hatodik ötéves tervre. súllyal e térroaval. Magányos öregek otthona lett az egykori sárpilisi iskolából SZŰCS LÄSZLÖ JÁNOS Kétszázötvenhárom gépjárművel szolgálják ki a vasútüzemeket és saját vágányfelújító brigádjaikat Fotó: Czakó Sándor
