Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-07 / 32. szám

1981. február T. /TOLNÁN KÉPÚJSÁG 3 Javuló feltételek, növekvő könyvállomány Beszélgetés a szakszervezeti könyvtárakról Tolna megye közművelődési könyvtári hálózata két fő terü­letre szerveződött: tanácsi könyvtárakra — lakóhelyek szerint — valamint a szakszervezeti (üzemi) könyvtárakra, — munka­helyek szerint. Mindkét könyvtártípusnak azonosak a célkitűzé­sei, vagyis áz olvasóvá nevelés. A különbség csupán annyi, hogy a szakszervezeti könyvtárak elsődleges célja a kezdő ol­vasók megnyerése, míg a tanácsi könyvtárak, a magasabb szintű olvasói igények kielégítését szolgálják. A szakszervezeti könyvtárak tavalyi eredményeiről, az új év feladatairól, cél­kitűzéseiről beszélgettünk Szekszárdon Pacsai Lászlóval, az SZMT központi könyvtárának igazgatójával. földhivatalban, a hídépítő — Mi a feltétele annak, hogy valamely vállalatnál űzetni könyrwtár létesüljön? — A szakszervezeti könyv­táraik — mint ahogy nevük­ben; is azok — Ott létesülhet­nek,, ahol van szakszervezeti bizottság. Bár nem feltétel, de ajánlatos, hogy a szakszerve­zeti könyvtárak ott jöjjenek létre, ahol több mint száz em­ber dolgozik. Énnél keveseb­bet foglalkoztató vállalatoknál nem . célszerű könyvtárat „vinni”, csak abban az eset­ben, ha ez nagyon indokolt, vagyis a dolgozók kifejezett kérésére. — Milyen körülmények között működnek Tolna me­gye szakszervezeti könyvtá­rai? —. Sajnos a könyvtárak el­helyezése nem a legjobb, ön­álló helyiséggel mindössze öt rendelkezik, s ebből az ötből is mindössze három . szabad- polcos rendszerű, a másik két könyvtártan szekrényekből kérhetik a dolgozók az olvas­nivalót. Természetesen, a le­hetőségek szerint tovább szor­galmazzuk az elhelyezési. fel­tételek javítását. Gond még a gyakori könyvtár.oscsere is, amelyek oka többnyire a munkahely-, illetve a münka- körváltoztatás. Csak egy pél­da: az elmúlt évben 25 alka­lommal végeztünk állomány- ellenőrzést, s ebből 5 alka­lommal új könyvtáros beál­lítása miatt. E látogatásaink alkalmával — a korábbiaknál többet foglalkoztunk az új könyvtárosokkal is, hogy leg­alább a legszükségesebb is­meretekkel rendelkezzenek. Persze ez nem mentesíti az alapfokú könyvtárosi tanfo­lyam elvégzése alól egyetlen könyvtárosunkat sem. Ezt a tanfolyamot ősszel rendezzük meg a .megyei tanács tenge- lici oktatási központjában. — Jelenleg hány szakszer­vezeti könyvtár működik me­gyénkben ? • — Hetvenegy. De hamaro­san megszüntetünk néhány, nem életképes könyvtárat és létrehozunk új könyvtárakat, az új ipari létesítményeknél. Tervezzük a paksi és a dom­bóvári téglagyár, a dunaföld- vári Mechanikai Labor, a de- csi és a dunaföldvári költség- vetési üzem könyvtárának felszámolását — innen a könyvek az SZMT központi könyvtárába kerülnek vissza és létrehozunk könyvtárat a Tamási Páva Ruhagyárban, a Szekszárdi Húskombinát­ban, a paksi atomerőműben. Tolna megyében 1979-ben ti­zennyolc helyen volt olyan le­téti könyvtár, ahol az üzem száz dolgozónál kevesebbet foglalkoztatott. Ezek közül több helyen, például a pince­helyi kórházban, a megyei vállalatnál, nem is működött a könyvtár. Ezeket a könyv­tárakat is folyamatosan felszá­moljuk. — Milyen formában törté­nik a szakszervezeti könyvtá­rak ellátása? — A tanácsi könyvtárak és a szakszervezeti könyvtárak között különbség még az is, hogy míg a tanácsi könyvtá­rak önállóan szerzik be, vá­sárolják meg az olvasniva­lókat, addig a szakszervezeti könyvtárhálózat minden me­gyében az SZMT központi könyvtárára épül. Innen tör­ténnék a letéti szállítások. Itt említeném meg a Tolna me­gye szakszervezeti könyvtár- hálózathoz tartozó könyvtár- típusokat. Van tehát az SZMT központi könyvtára, a tolnia! körzeti központ, van az egyet­len önálló . szakszervezeti könyvtár a Volán 11. számú vállalatnál és a letéti I., va­lamint a letéti II. típusú könyvtár. A letéti I. és a le­téti II. között minőségi kü­lönbség van, rangsoruk a vál­lalatnál a dolgozók létszámá­tól függ. A letéti I. típusú könyvtárhoz olyan vállalatok, üzemek tartoznak, ahol hét­száznál több dolgozót foglal­koztatnak. Ilyen például a BHG, a Bonyhádi Cipőgyár, a zománcgyár, a szekszárdi mé­rőműszergyár, a Dalmandi Á. G., a TOTÉV, a TÁÉV, és a szekszárdi Mezőgép. Kü­lönbség van a két típusú könyvtár nyitva tartásában, a letéti I-nél hosszabb a nyit­va tartás. A szakszervezeti könyvtáraknál minden dolgo­zóra két-két könyvet számol­nak és ezeket a könyveket évente általában hat alkalom­mal cserélik központi könyv­tárunkban. Minden szakszer­vezeti bizottság dolgozónként tíz forintot fizet be központi Pacsai László könyvtárunkhoz. így a köny­vek vásárlásához a támoga­tás évi kettőszázötvenezer fo­rint. — Hány olvasójuk van a szakszervezeti könyvtáraknak Tolna megyében? — Mintegy nyolcezer be­iratkozott olvasónk van. — Ez sok, vagy kevés? — Egyértelműen kevés. Ezért is tűztük ki célul az 1981-es évre, hogy a feltéte­lek javításával, központi könyvtárunk állományának bővítésével — a jövőben kö­zel 400 ezer forintért vásáro­lunk könyvet —, könyvtári hálózatunk problémáinak megoldásával gyarapítsuk ol­vasóink számát. — Konkrétabban? — Szeretnénk például még ebben az esztendőben a me­gyei kórházban létrehozni egy szakszervezeti könyvtárat. A kórházban ez ideig sajnos csak szakkönyvek voltak köl- csönvehetők, de a kórház ve­zetésével már erről is beszél­gettünk. Ennek eredménye­képpen havonta összeállítunk egy annotált biblioterápiás jegyzéket, a kórház stúdiója részére. A kórház stúdiójában beolvassuk egy-egy köny rö­vid tartalmát. Olvasóink szá­mát gyarapítják író-olvasó találkozóink, és egyéb rendez­vényeink is. Az elmúlt évben több ilyen jellegű találkozóra került sor. Találkozhattak az olvasók Moldova Györggyel, László Bencsik Sándorral, László Lajossal, Túli Józseffel és Halmos Ferenccel. — Mi a legközelebbi cél­kitűzés? — Hogy beköltözünk a jö­vő hónapban új központi könyvtárunkba. A jelenlegi száz négyzetméter alapterüle­tű helyiség helyett, most már háromszáz négyzetméteres központi könyvtárunk lesz. — Bízunk abban, hogy egy­szer ezt a helyiséget is kinö­vik. SÁRKÖZI JANOS Fotó: KAPFINGER ANÖRÄS • • Üzemi, és iskolai étkeztetés A KNEB vizsgálata Milyen a koszt az iskolák­ban, a m-unkalhelyeken, ízle­tes-e, elegendő-e az étel, ér­vényesítik-e a menü összeál­lításában. az egészséges táp­lálkozás kívánalmait — en­nek néztek utána Budapest, és 16 megye népi ellenőrei a közelmúltban. A KNEB ál­tal összefogott országos vizs­gálatban a népi ellenőrzési bizottságok 1700 szakértője, társadalmi munkatársa vett részt, s munkájukat csaknem félezer szakszervezeti, KISZ- es, népfrontos aktivista segí­tette. A tömegétkeztetés hely­zetét vizsgálva száznál több tanácsot, 94 vállalatot, szö­vetkezetét, 260 munkahelyi étkezdét és 205 éttermet, ven­déglőt kerestek fel. A széles körű felmérés tapasztalatait terjesztette a KNEB a Mi­nisztertanács csütörtöki ülése elé. Az (összefoglaló jelentésből kitűnik,, hogy a (gyermekét­keztetés fejlődött. A konyhá­kon egyre inkább figyelem­be veszik az életkori sajátos­ságokat, de gond azért akad. Az természetes, hogy más­ként, mást főznek az óvodás­nak, az egyetemi hallgatónak, de például az általános ikko- ban ugyanazt a kosztot eszi az aprócska kisdiák, és a ka­maszodé ifjú, előfordul, hogy a gyomrot terhelő nehéz, túlságosan zsíros étkeket kap a gyerek. Elmarad a várakozástól a dolgozók szervezette étkez­tetése. Természetesen vannak vállalatok, ahol elsőrendű az ellátás, másutt viszont az át­lag alatt marad. Üzemi ét­keztetésben a dolgozók 40 százaléka részesül, de az ol­csóbb — hiszen szociális ked­vezménnyel nyújtott — munkahelyi ebédelés lehető­ségével többen is élnének, ha például a több műszakban termelő gyárak összehangol­nák a műszakváltással, a munkásszállítás mentrendjé- vel az étkezés időpontját. A Vizsgált vállalatoknál, intéz­ményeknél a dolgozók há- romnegyedrésze a vendéglá­tóipar főztjét eszi üzemi ebédként — 1100 étterem áll a tömegétkeztetés szolgá­latában —, egynegyede vál­lalati étteremben étkezik. A népi ellenőrök megítélése szerint még többen étkezhet­nének a vendéglátóhelyeken, s indokolt az olcsóbb ételek arányának növelése, a diák- és nyugdíjasmenü bevezetése, árkedvezmény nyújtása. Mindehhez az kellene, hogy a vállalatok, a fogyasztási szö­vetkeztek felismerjék: ha alacsony is a tömegétkeztetés hászonkulcsa, a 20 százalé­kos állami támogatást is számítva mégiscsak jól jár­nak, hiszen jobban kihasz­nálhatják a konyhai kapaci­tást, növelhetik forgalmúkat. Előfordul viszont az is, hogy az iskolák, idegenkednek at­tól, hogy diákjaik éttermek­ben ebédeljenek, A népi ellenőrök szóvá tet­ték: számos váll a latnál nem veszik figyelembe, hogy a különböző megterheléssel járó munkát végzők más-más kalóriaértékű táplálékot kí­vánnak. A higiéniai helyze­tet vizsgálva azt állapították meg, hogy a KÖJÁL szigorá­nak köszönhetőén csaknem mindenütt ügyeinek a tisz­taságra, az élelmezésben dol­gozók egészségügyi alkalmas­ságára, Előfordult . ugyan, hogy üzemi, iskolai étkezdék­ben, éttermekben hanyagsá­got, szabálytalanságot tapasz­talták, ezeket az eseteket azonban rögvest jelezték az illetékes hatóságoknak, s. az intézkedés és a pénzbírság nem maradt el, ­A KNEB egyebek között javasolta: a vállalatok mű­ködjenek együtt dolgozóik étkezésében, ne fordulhasson elő, hogy egyik intézményben „félgőzzel főz a konyha”, a szomszédos üzemben pedig éppen most tervezik bővíte­ni. Sikeres kezdet a mözsi agrokémiai telepen Tolna megyében a nyolc tsz és a megyei AGROKER Vállalat által a műtrágyák kirakáséra és veszteségmen­tes tárolására Tolna-Mözsön létrehozott agrokémiai telep eredményesen zárta tavalyi első teljes évét. Az ömlesz­tett és a zsákos műtrágyák­ból 35 500 tonnát — a hason­ló célú telpek sorában orszá­gosan a legtöbbet — tárolt, melyből a tag tsz-ek igényét mennyiségben, minőségben és választékban egyaránt ki­elégítve, 14 100 tonnányival a felhasználási csúcsidőben be­segített Baranya, Békés, Bor­sod, Somogy és Tolna megye ellátásába ,is. Tágas rakodó- területével és jól megépített vasúti iparvágányával más anyagok rakodására is lehe­tőséget adott a taggazdasá- góknak. A mözsi agrokémiai tele­pen a kirakás, tárolás és fel­rakás jó megszervezésével csak 154 forintba került egy tonna műtrágya kezelési önköltsége, lényegesen, keve­sebb, mint más telepeken. Ezt az Önköltségi szintet — az áremelkedések ellenére — az idén is tartani akarják, s a műtrágyatárolást, -forgal­mat negyvenezer tonnára emelik. Régi elképzelésük­nek megfelelően, folytatják tárgyalásaikat a Budapesti Vegyiművekkel (árról, hogy folyékony (szuszpenziós) mű­trágyát is gyártsanak la mö­zsi telepen. Nagydorog Rossz minőségi szén, hideg tantermek Maholnap visszasírják a nagydorogi gyerkőcök Móra Bice­bócájának úri helyét, az osztályterem végébe épített búbos­kemencén. Bicebócának ha az élet melegéből kevés is, de a kemence forróságából azért csak jutott valami. Nem úgy a nagydorogi körzeti általános iskola diákjainak, akik lassan több mint egy hónapja fagyoskodnak a tantermekben. Egy szülő telefonált szerkesztőségünkbe, hogy Nagydorogon az is­kolában csak tizenkét—tizenhárom fok van. A tények: Nyár közepén 560 mázsa szén érkezett Nagydorogra Tatabányáról. Az iskola a szenet minőségi kifogások miatt nem vette át a helyi áfésztől. Az áfész a szenet a nagydorogi TÜZÉP-telepre szállíttatta. Áz iskola részé­re azonban újabb — jobb minőségű — szén nem érke­zett. Az iskola, a még 1979- ben vásárolt szénnel kezdte meg az idei télben a fűtést, nyolc Marabu IV-es típusú széntüzeléses kazánnal. De­cember közepén, amikor már csak két-három hétre való szén volt a pincékben, Kán­tor György iskolaigazgató ismét sürgette a helyi áfész vezetőit, hogy az iskola szá­mára rendeljék meg a kellő mennyiségű és minőségű sze­net. Időközben a nagydorogi TÜZÉP-teleprő] újra az isko­lába került a nyáron minő­ségi kifogás miatt el nem fo­gadott szén, amelynek több mint fele használhatatlan por volt. Január 30-án újabb vagon szén érkezett, a tatabányai felsőgallai bányából, amely­nek felsőgallai őrölt, rostált szén. a neve. Ennek a minő­sége még rosszabb volt, mint az előző szállítmányé. Most ezzel fűtenek. A szén nem ég el a kazánokban, így a fűtők — ha valami meleget kénytelenek fával és Tüker akarnak a fűtőtestekben — alágyújtóssal tüzelni. (Ez A rostált szenet a fűtőnek újra rostálni kell utóbbi ára csomagonként hat forint.) A kazánok hőfokszabályo­zói szerint a vízhőmérséklet mindössze harminchat fok, holott normális körülmények között legalább hatvan—het­ven foknak kellene lennie. A kazánok gyomrában csak pislákol a tűz. Az iskolaigazgató elmond­ta: ha nem enyhül a tél, beszüntetjük a tanítást. A nagydorogi áfész meg­sürgette a Tatabányai Szén­bányák szállítási osztályán dolgozókat: mielőbb küldje­nek minőségi ellenőrt, hogy megoldódjon végre a nagy­dorogi iskola gondja. Mind' ez ideig hasztalan a sürge­tés. Nagydorogon továbbra is fáznak a gyerekek. Költözködés előtt az SZMT központi könyvtárában

Next

/
Oldalképek
Tartalom