Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

XXXI. évfolyam, 50. szám. ÁRA: 1,40 Ft. 1981. február 28., szombat Mai számunkból POFON AZ AUTÓBUSZON 4. old. BEFEJEZŐDÖTT A JELENTKEZÉS AZ EGYETEMEKRE 4. Old. OLVASÓSZOLGÁLAT DIÁKKÖNYVTÁR DOMBÓVÁRON 4. old. ■■ Tanácskozik a szovjet kommunisták kongresszusa Nyikolaj Tyihonov beszámolója a gazdasági és szociális lejlődés fő irányairól Nyikolaj Tyihonovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének az ország gazda­sági és szociális fejlődése fő irányait ismertető beszámo­lójával folytatódott pénteken délelőtt az SZKP XXVI. kongresszusa. Az ülésen VIKTOR GRISIN, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai városi párt- bizottság első titkára elnö­költ. „Alkotó légkörben, a tárgy- szerűség és az összeforrott- ság jegyében folytatta mun­káját a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXVI. kong­resszusa. A kongresszus kül­döttei, pártunk, az egész szovjet nép történelmi jelen­tőségű dokumentumként fo­gadta a Központi Bizottság beszámolóját, amelyet Leo- nyid Iljics Brezsnyev elv­társ, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő” — kezdte elő­adói beszédét Nyikolaj Tyi­honov. Nyikolaj Tyihonov miniszterelnöknek az ország gazdasági és szociális fejlődésének fő irányait ismertető beszámolójával folytatódott pénteken délelőtt a Szovjetunió Kom­munista Pártjának XXVI. kongresszusa. (Képtávírónkon érkezett.) Hangoztatta: „A beszámo­lóban megtestesül pártunk bölcsessége, az ország sor­sáért érzett magas fokú fe­lelőssége, a kommunisták 17 milliós seregének, valameny- nyi szovjet embernek egy­séges akarata. A kongresz- szus által cselekvési vezér­fonalként egyöntetűen jóvá­hagyott beszámoló új felada­tok megoldására mozgósítja a pártot és a népet, megnyit­ja a kommunista építőmun­ka lelkesítő távlatait. Pártunk belpolitikai és nemzetközi irányvonala ki­állta az idő próbáját, az élet igazolta azt. Teljes joggal mondhatjuk el, elvtársak: ez az irányvonal az egyedüli helyes, lenini irányvonal.” adataink. . Erről tanúskodik a párt Központi Bizottsága által a XXVI. kongresszus elé terjesztett tervezet a Szovjetunió gazdasági és tár­sadalmi fejlődésének fő irányairól az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. A tervezetet a XXIV. és a XXV. kongresszus, valamint az SZKP KB plénumainak határozataiból kiindulva ál­lították össze. A fő irányok értékelik a Szovjetunióban fnegvalósuló kommunista építés gyakor­latát, figyelembe veszik más szocialista országok tapaszta­latát, összegezik a X. ötéves tervidőszak eredményeit, meghatározzák a gazdasági és szociális fejlesztés felada­tait az új ötéves tervidőszak­ra és az 1990-ig terjedő idő­szakra, intézkedések rend­szerét dolgozzák ki ezek megvalósítására.” A gazdaság fejlődése, a népjólét növekedése „Minden ötéves tervidő­szakkal nagyabbakká és bo­nyolultabbakká válnak fel­Az előadói beszédnek ez­után „A gazdaság fejlődése és a népjólét növekedése a X. ötéves tervidőszakban” című része következett. Tyihonov kijelentette: „Az ország gazdasági és szociális fejlődésének iránya a X. öt­éves tervidőszak éveiben maradéktalanul megfelelt az SZKP XXIV. és XXV. kong­resszusán kidolgozott irány­vonalnak. Gyakorlati megva­lósításával dinamikusan fej­lődött a szovjet társadalom életének valamennyi szférá­ja és oldala.” „Az eltelt öt év alatt szá­mottevően megnövekedtek gazdaságunk méretei, s ma­gas abszolút termelési nö­vekményeket értünk el. A IX. ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva a nemzeti jövede­lem 400 milliárd rubellel, az ipari termelés pedig 717 mil­liárd rubellel nőtt. A töb­bieknél gyorsabb ütemben fejlődött a vegyipar és a pet­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János látogatása a Barátság Házában Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az SZKP XXVI. kongresszusán részt vevő magyar küldöttség ve­zetője, pétitek este Moszkvá­ban, a Barátság Házába lá­togatott el, ahol a Szovjet— Magyar Baráti Társaság ve­zetőivél és aktivistáival ta­lálkozott. A baráti találkozón a magyar küldöttségből je­len volt Szűrös Mátyás, az MSZMP KB tagja, moszkvai magyar nagykövet. Jelen .völt P jotr Fed ősze jev, a Szovjet Tudományos Akadé­mia alelnöke, az SZMBT volt elnöke, a társaság ve­zetőségének több tagja, kö­zöttük Valerij Kubászov, űr­hajós. A szovjet és magyar zászlókkal díszített tereimben a társaság számos aktívája foglalt helyet, ott voltak a kollektív tagok képviselői. A magyar vendégeket Zi­naida Kruglova, a baráti tár­saságok szövetsége elnöksé­gének elnöke és Filipp Jerr más, ,az SZMBT elnöke kö­szöntötte. Kruglova .ismertet­te a baráti társaságok mű­ködését, hozzájárulásukat az egyes népek közötti barátság és együttműködés elmélyíté­séhez. Külön szólt ia magyar —szovjet kapcsolatokról, ki­emelve azt a szerepet, amit e téren az MSZMP Központi Bizottságának első titkára betöltött. Köszönetét mondva Kádár Jánosnak e tevékeny­ségéért, Zinaida Kruglova a jelenlévők nagy tapsa köze­pette átnyújtotta az MSZMP KB első titkárának a baráti társaságok szövetsége által alapított, a „Barátság Erősí­téséért” emlékérmet. Ezután Filipp Jermas, az SZMBT elnöke számolt be azokról a rendezvényekről, amelyeket a baráti társaság az elmúlt időszakban rende­zett. Hangsúlyozta, hogy az SZMBT tagjai sorában mil­liók képviseltetik magukat, .tevékenységük .az egész or­szágra, valamennyi köztársa­ságra kiterjed. A két nép közti barátság e lelkes akti­vistái figyelemmel kísérik a magyar dolgozók életét, ered­ményeit, ismerkednek kultu­rális és művészeti életével. Ehhez hatalmas segítséget nyújt az MSZBT, amellyel .kitűnőek a szovjet társaság kapcsolatai. A kulturális együttműkö­désről, a különböző közös fesztiválokról Jurij Barabas. az SZMBT első elnökhelyet­tese, a Szovjetunió kulturális miniszterének első helyette­se adott rövid tájékoztatót. Anatolij Szurovcev, az SZKP XXVI. kongresszusának kül­dötte, az 1. számú Házgyár brigádvezetője, a Szocialista Munka Hőse a magyar mun­kásokhoz fűződő kapcsola­tokról beszélt, arról, hogyan valósul meg a mindennapi életben a két ország munká­sainak együttműködése. A legismertebb kollektív tagok egyikét, a Kupavnai Textilgyárat képviselte a kö­vetkező felszólaló, Tatjana Homjakova, a gyár pártbi­zottságának titkára. Homja­kova meleg szavakkal emlé­kezett Kádár Jánosnak a gyárban tett látogatására, ta­lálkozására a gyár kollektí­vájával. Ezután a jelenlévők lelkes ünneplése közepette Kádár János emelkedett szólásra. Kádár János örömét fejez­te ki, hogy az SZKP XXVI. kongresszusa alkalmából ta­lálkozhatott a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság veze­tőivel, aktivistáival. Hangsú­lyozta, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt nagyra értékeli a társaságnak a két nép barátsága elmélyítésében végzett munkáját. E barátság szilárd alapjai az elvek, a célok, az alapvető érdekek (Folytatás a 3. oldalon.) fi szekszárdi lfarosi Tanács ülésének napirendjén Idei első ülését tegnap dél­előtt tartotta meg Szekszárd város Tanácsa, amely ezút­tal két fontos .témakörről tár­gyalt: a városi tanács 1981. évi fejlesztési és költségveté­si tervéről, valamint a me­gyeszékhely tömegközleke­déséről. A fejlesztési és .költségve­tési tervet dr. Nedők Pál ta­nácselnök terjesztette a tes­tület elé. A tervikészítéskor szem előtt tartották: a jelen­legi gazdasági feltételek kö­zött is lehetővé kell tenni a lakosság legszélesebb körét érintő .alapellátás színvonalá­nak megőrzését, néhány vo­natkozásban mérsékelt eme­lését. A feladatok rangsorolása­kor elsőbbsége volt az alap­vető egészségügyi ellátásnak, az általános iskolás korú gyermekek oktatási és ellá­tási feltételei javításának, a kommunális ellátottság bő­vítésének, a meglévő intéz­mények karbantartásának és felújításának. Igen lényeges célkitűzés az idei évre az, hogy minél nagyobb teret kapjon a feladatok megoldá­sa során az öntevékenység, a kezdeményezőkészség és a társadalmi összefogás. A fejlesztési terv alapján jelentős összeget fordítanak lakásépítésre. 1981-.ben elő­reláthatólag 90 állami célcso­portos lakás építése fejeződik be és 89 kezdődik el. A Szé­chenyi utcában garzonház készül, s hozzáfognak .a bak- tai 24 tantermes .iskola épí­téséhez. Ezenkívül átadják rendeltetésének a 216 helyes könnyűszerkezetes óvodát, és bővítik a déli fűtőművet. A tanácsülés a városi szintű működési költségve­tést 204 millió 237 ezer, a fejlesztési alap előirányzatát 214 millió 197 ezer, .a városi tanács központi működési költségvetését 51 millió 800 ezer, s a tanács közvetlen felügyelete alá tartozó ön­állóan gazdálkodó intézmé­nyek működési költségveté­sét 152 millió 437 ezer fo­rint végösszeggel elfogadta. Ezután a megyeszékhely tömegközlekedéséről tár­gyalt a városi tanács, külö­nös tekintettel az új lakó­telepekre és a peremkerüle­tekre. Szekszárd helyijárati autóbusz-közlekedési háló­zatának létrehozását a vá­ros fejlődése az 1960-as évek­ben igényelte, s 1980-ban már 3 millió 800 ezren utaz­ták a 10 autóbuszvonalon. A helyi járati hálózat hossza 32 kilométer a városban. Minit .az előterjesztésből kitűnt, ebben az évben el­készítik a Keselyűsd úton közlekedő helyij áratok vég­állomását és fordulóhelyét. Ez év elején négy új autó­busz forgalomba állításával is javították a itömegközle- kedést, s még .az idén új, ll­es számú járatat indítanak a Bottyán-hegy—Mérey lakó­telep—Keselyűsi út útvona­lon. A tanácsülésen a megyei településtisztasági és környe­zetvédelmi verseny .meghir­detői nevében Ribling Fe­renc, a megyei tanács pénz­ügyi osztályának vezetője a versenyben 2. helyezés el­érését 'tanúsító oklevelet, adott át Szekszárd város Tanácsának. Fejlesztés, költségvetés, tömegközlekedés Autóbuszra várva. Még az idén indul a 11-es járat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom