Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

2 "népújság 1981. február 28. Nyikolaj Tyihonov beszámolója a gazdasági és szociális fejlődés fő irányairól (Folytatás az 1. oldalról.) rolkémiai ipar, az elektroni­ka, az automatizálási eszkö­zök és vezérlőrendszerek gyártása, a műszer- és a gép­kocsigyártás. Növekedett a korszerű berendezések előál­lítása. 588 milliárd rubel ér­tékben helyeztek üzembe állóalapokat. Több mint 1200 nagy iparvállalat épült. Tovább fejlődött a fűtő­anyag-energetikai komple­xum. Jó nyersanyagbázis és korszerű gépgyártás birtoká­ban jelentős lépést tettünk az atomenergetika fejleszté­sében. Folytatódott a Szov­jetunió egységes energetikai rendszerének kiépítése, amely jelenleg már 220 millió főt meghaladó lakosságú terü­letre terjed ki. Létrejött az ország egységes földgázellátó rendszere — a fő gázvezeté­kek hossza a két utóbbi öt­éves tervidőszak alatt 64 ezer kilométerrel nőtt, vagyis megkétszereződött.” „Nyugat-Szibéria zord ter­mészeti viszonyai között a XXV. és a XXVI. kongresz- szus közötti időben több mint a kétszeresére növelték a kőolaj-kitermelést (beleértve a gázkondenzátumot is), és 4,3-szeresére a földgáz kiter­melését. Ez a haza javára véghezvitt újabb hőstett, méltó ajándék a XXVI. kongresszusnak. A X. ötéves tervidőszak­ban nagyszabású intézkedé­seket valósítottunk meg a mezőgazdaság további fel­lendítésére. Ennek az ága­zatnak a fejlesztésére több mint 170 milliárd rubelt for­dítottunk. Iparunk teljesebb mértékben elégíti ki a falu igényeit mezőgazdasági gé­pekkel és műtrágyával. To­vább fejlődtek az olyan sza­kosított ágazatok, mint a fa­lusi építés, a talajjavítás és a vízgazdálkodás, valamint az állattenyésztésben hasz­nálatos és a takarmányter­mesztési gépek gyártása és a mikrobiológiai ipar.” „Annak ellenére, hogy öt év közül háromban kedve­zőtlenül alakultak az időjá­rási viszonyok, a mezőgazda- sági termelés évi átlagban 9 százalékkal nőtt. A gabona évi átlaghozama először ér­te el a 205 millió tonnát és a IX. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint 23 mil­lió tonnával nőtt. A gyapot évi termelési átlaga több mint egymillió tonnával emelkedett.” „A párt következetesen valósította meg a nép anyagi és kulturális életszínvonalá­nak emelését célzó irányvo­nalát. Nőtt az egy főre jutó reáljövedelem. Az ötéves tervidőszak végére a lakos­ságnak mintegy fele egy csa­ládtagra számítva több mint 100 rubel havi jövedelem felett rendelkezett, míg 1970- ben csupán a lakosság 18 százalékának volt ilyen jö­vedelme.” Tyihonov ezután így foly­tatta: ..A párt, méltóképpen értékelve a X. ötéves terv­időszakban elért eredménye­ket. látja a nehézségeket és a fogyatékosságokat is. Első­sorban arról van szó, hogy nem sikerült a megszabott mértékben megoldanunk a munkatermelékenység növe­lésének. az egyes népgazda­sági ágazatok fejlesztése meggyorsításának feladatát, nem sikerült leküzdenünk a beruházások szétforgácsolt- ságát.” ..Nem mindig jó gazda módjára használtuk fel az erőforrásokat. erről teljes élességgel volt szó az SZKP KB beszámolójában és a kongresszus delegátusainak felszól alásaiban. A népgazdaságban előfor­dult nehézségek, fogyatékos­ságok és szűk keresztmetsze­tek fő oka — ahogyan arra a KB beszámolója rámuta­tott — az. hogy még nem küzdöttük le teljesen a te­hetetlenségi erőt. a megszo­kásnak. az. olyan hagyomá­nyoknak a visszahúzó erejét, amelyek abban az időszak­ban alakultak ki. amikor nem anáivira a munka minőségi, mint mennyiségi oldala állt előtérben. A párt által támasztott kö­vetelmények lényege most A tanácskozáson több mint 17 millió párttag ötezer küldötte és 109 ország 123 pártjá­nak képviselői vesznek részt. A képen: a benépesült kongresszusi terem. az, hogy maximálisan ki­használva a szocialista gaz­dasági rendszer előnyeit, az óriási gazdasági lehetősége­ket és tartalékokat, áttérjünk az intenzív termelésnek, a hatékonyság növelésének és a munka minősége javításának útjára. Ez lehetővé teszi, Az előadó ezután áttért beszédének „Az ország gaz­dasági és társadalmi fejlesz­tésének fő feladatai a XI. ötéves tervidőszakban” című részére. Bevezetőben hangoztatta: „A párt a XI. ötéves terv­időszak fő feladataként tűzi ki a szovjet emberek jóléte további növelésének biztosí­tását, a népgazdaság stabil, dinamikus fejlesztésének, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, a gazda­ság intenzív fejlődési útra történő átállításának, az or­szág termelési potenciálja ésszerűbb felhasználásának, az összes erőforrásokkal való messzemenő takarékosságnak és a munka minősége javí­tásának alapján.” A továbbiakban áttért a részletes tervfeladatokra. „Az új ötéves tervidőszak­ra a gazdaság fejlesztésének egyenletes, stabil ütemét irá­nyozzuk elő. Ez biztosítja, hogy a nemzeti jövedelem fo­gyasztásra és felhalmozásra fordítandó része 18—20 szá­zalékkal növekedjék.” „A XI. ötéves tervben a párt széles körű intézkedése­ket irányoz elő a nép jólét kö­vetkezetes emelésére, az egyén mindenoldalú fejlődé­séhez, a nagy termelékenysé­gű munkához, a szovjet em­berek egészségvédelméhez és üdültetésének javításához, a közoktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztéséhez szük­séges kedvezőbb feltételek megteremtésére, mindarra, ami szocialista életmódunkat alkotja. Emelni kívánjuk a fogyasztási alap részarányát a nemzeti jövedelemben. Az egy főre jutó reáljövedelem 16—18 százalékkal növekszik. Kidolgozás alatt áll és meg­valósításra kerül az élelmi- szerprogram, valamint a köz­szükségleti cikkek gyártása fejlesztésének programja. Ez lehetővé teszi, hogy javítsuk az ellátást húsból, tejből, gyümölcsből és más élelmi­szerekből. Bővítjük, illetve felújítjuk a közszükségleti cikkek választékát, javítjuk minőségüket, többet bocsáj- tunk a fogyasztók rendelke­zésére az új, divatos, vala­mint az olcsó és jó minőségű árucikkekből.” „Tovább nőnek a lakosság pénz jövedelmei is. A munká­sok és az alkalmazottak havi átlagbére 13—16 százalékkal növekszik. A kolhoztagok munkájának díjazása 20—22 százalékkal emelkedik. A háztáji gazdaságokból szár­mazó jövedelmek figyelembe­vételével a kolhoztagok kere­sete szorosan megközelíti majd a munkásokét és az al­kalmazottakét. hogy a gazdasági építésben elért sikerekre támaszkodva biztosítsuk a népgazdaság további fejlődését a XI. öt­éves terv időszakában és az azt követő években és sike­resen oldjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket a kongresszus jelöl meg.” Nagy gyakorlati jelentősége van minden szovjet család szempontjából azoknak a szé­les körű intézkedéseknek, Hatékonyság, „A nép jólét emelésének nagy és sokoldalú program­ját csakis az anyagi termelés fejlesztése, hatékonyságának növelése alapján tudjuk meg­valósítani. A termelés hatékonyságá­nak messzemenő fokozása a jelenlegi gazdasági fejlődés elvi alapja, a kommunizmus építése mai szakaszának leg­fontosabb gazdaságpolitikai feladata. Történelmi méreteinél, je­lentőségénél és következmé­nyeinél fogva a szovjet nép­gazdaság átállítása az inten­zív fejlődésre joggal állítható egy sorba az olyan mélyre­ható átalakítással, mint az ország arculatát gyökeresen megváltoztató iparosítás.” „A nyolcvanas években be kell fejeznünk a gazdálkodás intenzív útjára történő átté­rést, meg kell valósítanunk a szocialista termelés hatékony­ságának további növelését célzó intézkedéseket. A tizen­egyedik ötéves terv új, nagy lépést jelenthet és kell is, hogy jelentsen ebben a fo­lyamatban.” „A gazdasági növekedés fő tényezője a munka termelé­kenységének fokozása. A XI. Mértékegység Villamos energia milliárd kwó Kőolaj (beleértve a föld- gáz'kondenzátot) millió tonna Földgáz milliárd köbméter Szén millió itonna Hengerelt vasáru (kész) millió tonna Gépipar, fémfeldolgozó ipar termékei milliárd rubel Műtrágyafélék: feltételes egységben millió tonna 100 százalékos tápanyagokra átszámítva millió tonna Szintetikus gyanták és műanyagok millió tonna Műrostok és műszálak ezer tonna Cement (a gazdaságközd szervezetek termelése nélkül) millió tonna „A tizenegyedik ötéves terv az első szakasz lesz a Szov­jetunió energetikai program­jának a megvalósításában, amelyet most dolgoznak ki Leonyid Iljics Brezsnyev kez­deményezésére. Ebben elsőd­leges fontosságra tesz szert a gázipar kiemelt fejleszté­amelyeket államunk, mint is­meretes, h társadalmi fo­gyasztási alapok felhasználá­sával valósít meg. 1985-ben ezek az alapok elérik a 138 milliárd rubelt, ami egy négytagú családra számítva átlag 2000 rubelt tesz ki.” „Űj, széles körű intézkedés­rendszert dolgoztunk ki az anyák és a serdülő nemzedék életkörülményeinek javítása érdekében. Az 1981—1983-as években részlegesen fizetett gyermekgondozási szabadsá­got akarunk bevezetni az anyák számára a gyermek egyéves korának eléréséig. A továbbiakban ezt a szabadsá­got a gyermek másfél éves koráig hosszabbítjuk meg.” termelékenység ötéves tervidőszakban bizto­sítani kell a társadalmi mun­ka termelékenységének 17— 20 százalékos növekedését. Ebből kell, hogy származzon a nemzeti jövedelem gyara­podásának legalább 85—90 százaléka. Előirányozzuk a termelékenység növekedési ütemének a X. ötéves tervhez képest jelentős fokozását az iparban, az építőiparban, a vasúti közlekedésben és a mezőgazdaságban.” Ipar Az anyagi termelés ágaza­tai fejlesztésének kulcskér­déseire áttérve Tyihonov ki­fejtette : „A tizenegyedik ötéves terv elvi sajátossága, hogy az ipar ,,B” csoportjához tarto­zó ágazatok termelése gyor­sabb ütemben fejlődik, mint az „A” csoporthoz tartozó ágazatoké”. Az ipar báziságazatai leg­fontosabb termékfajtáinak a tizenegyedik ötéves tervidő­szakra előirányzott termelés­növelését jellemzik: az alábbi .adatok 1980 1985 növekedés 1981-1985­ben száza­Iákban 1295 1550—1600 20—24 603 620—645 3—7 435 600—640 38—47 716,4 770—800 7—12 103 117—120 14—17 179 250 legalább 1,4-szeres növekedés 104 150—155 44—49 24,8 36—37 45—49 3,64 6—6,25 65—72 1176 1600 36 124 140—142 13—15 se, mindenekelőtt Nyugat- Szibériában, ahol biztos nyersanyagbázisa van. Az új ötéves tervben éppen Nyu- gat-Szibériában irányozzuk elő a földgázkitermelés egész növekedésének elérését. A villaimosenergia-terme- lés főképpen a nukleáris A fejlesztés feladatai a XI. ötéves tervidőszakban üzemanyag, a vízenergia és az ország keleti szénkészletei révén fog növekedni”. Mezőgazdaság „Az új ötéves tervidőszak­ban folytatódik az egységes agráripari komplexum ága­zatainak összehangolt, ki­egyensúlyozott fejlesztését célzó munka. E komplexum fejlesztésére és tökéletesítő­Mértékegység Gabona millió tonna Cukorrépa millió tonna Napraforgó millió tonna Nyersgyapot millió tonna Hús (vágósúlyban) millió tonna T.ej millió tonna Tojás miilJárd darab Zöldség millió tonna Gyümölcs- és bogyósfélék millió tonna Gyapjú ezer tonna „A legfontosabb feladatok közé 'tartozik a gabonater­mesztés növelése, a takar- mányítermelés gyökeres javí­tása, ,s ennék alapján az ál­lattenyésztés fejlesztése, úgy­szintén intézkedések megva­lósítása a mezőgazdasági ter­mékek veszteségének csök­kentésére és minőségének javítására. A termékek tárolási fel­tételeinek javítására és a veszteségek csökkentésére az új ötéves tervben 15 mil­liárd rubel beruházást for­dítunk, azaz l,6-«zer annyit, mint az előző ötéves terv­ben. Ezeket az összegeket gabonatárolók, hűtőhazak, zöldség- és takarmánytáro­lók, valamint más létesít­mények építésére fordítjuk.” Külgazdaság A külgazdasági tevékeny­ségre áttérve az előadó han­goztatta : Természetesen figyelmünk középpontjában volt és ma­rad a szocialista országokkal való együttműködés. A test­véri országok közötti gazda­sági és műszaki-tudományos kapcsolatok a közös érdekek szilárd alapjára épülnek, mély és átfogó jellegűek. Gazdasági együttműködé­sünk ezekkel az országokkal olyan nagy fontosságú prob­lémák megoldására összpon­tosul, mint az energetika fej­lesztése, a fűtőanyag- és nyersanyag-erőforrásokkal való ellátás és azok ésszerű felhasználása; a gépgyártás műszaki színvonalának és a végtermék minőségének eme­lése, a legkorszerűbb gép- és berendezéstípusok előállításá­ban megvalósuló kooperáció elmélyítése; a közszükségleti cikkek választékának bővíté­se és minőségének javítása. Erre irányulnak a KGST-tag- országok által az 1990-ig ter­jedő időszakra közösen kidol­gozott hosszú távú együttmű­ködési célprogramok. A fejlődő államokkal való együttműködésünket igazsá­gos és egyenjogú alapokra építjük. Ezt szolgálta a ke­reskedelem, valamint az ipari és mezőgazdasági objektumok építésében, a nemzeti káde­rek képzésében való közre­működésünk, s a hosszú távú ipari kooperációra épülő egyezmények megvalósítása. A Szovjetunió továbbra is a tőkés országokkal való szi­lárd, kölcsönösen előnyös kapcsolatok építése, s e kap­csolatoknak a kölcsönös kö­telezettségek szigorú betartá­sa alapján történő bővítése mellett foglal állást. „A Szovjetuniónak a nem­zetközi gazdasági együttmű­ködés széles körű fejlesztését célzó irányvonala változatlan marad. Ez elvi irányvona­lunk, amely a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban azt tükrözi, hogy a szovjet kül­politika céltudatosan törek­szik a béke megőrzésére, az enyhülés és a népek közötti kölcsönös megértés elmélyíté­sére.” sére a népgazdasági beruhá* zások csaknem egybarmadát irányozzuk elő, s ennék na­gyobb részét közvetlenül a mezőgazdasági termelés fel­lendítésére fordítjuk. Ezt a mezőgazdaságnak az élelme­zést probléma megoldásában betöltött szerepe teszi szük­ségessé”. A tizenegyedik ötéves terv­időszakban az alábbi mér­tékben irányozzuk elő a me­zőgazdasági kedését: termelés ri öve­1976—1980 1981—1985 az évi átlag­évi átlag­évi átlag­termelés termelése termelése növek­ménye 1981—1985­ben (szá­zalék) 205,0 238—243 16—19 88,4 100—103 13—16 5,32 6,8 28 8,9 9,2—9,3 3—4 14,8 17—17,5 15—18 92,6 97—99 5—7 63,1 72 14 26,0 29,4 13 9,4 11,5 22 460 470—480 2—4 Az irányítás és a gazdálko­dás színvonalának fejleszté­sét célzó tevékenységre áttér­ve Tyihonov emlékeztetett rá: „Pártunk Központi Bizott­sága és a kormány intézked- sek komplexumát dolgozta ki a gazdasági mechanizmus tö­kéletesítésére, valamint an­nak érdekében, hogy a me­chanizmus nagyobb mérték­ben szolgálja a hatékonyság és a minőség fokozását. Elő­irányoztuk a tervezési mun­ka javítását, a gazdasági ön­elszámolás megszilárdítását, az anyagi és az erkölcsi ösz­tönzés fokozását.” x3 „Nagy gazdasági és társa­dalmi jelentősége van a mai viszonyok között annak, hogy fokozottabban bevonjuk a munkásokat, a kolhoztagokat és az alkalmazottakat a ter­melés irányításába, hogy emeljük a legnagyobb tömeg­szervezet, a szakszervezetek szerepét mindazon kérdések megoldásában, amelyek a ter­melésre, a dolgozók munka- és életkörülményeire és pihe­nésére vonatkoznak... „Az eltelt tíz ötéves terv­időszak méltóképpen szolgál­ta a kommunizmus építésé­nek és a béke megszilárdítá­sának nagy ügyét, a szovjet emberek életkörülményeinek javítását. Ezeknek a célok­nak van alárendelve új, ti­zenegyedik ötéves tervünk is.” „Az alkotás és a béke, ez a két egymástól elválaszthatat­lan fogalom, fölöttébb közel áll valamennyi dolgozó em­ber szívéhez, s ez határozza meg terveink lényegét. A mai bonyolult nemzetközi hely­zetben, amikor aktivizálód­tak az imperialista reakció és agresszió erői, a Szovjet­unió, mint azt Leonyid Iljics Bresznyev hangsúlyozta, min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy megvédje és meg­szilárdítsa a békét, hogy meg­akadályozzon egy úi világhá­borút, s megbízhatóan szava­tolja a szovjet emberek bé­kés teremtő munkáját.” „Továbbra is lankadatlan figyelemmel kísérjük az or­szág védelmének megszilárdí­tását. Nem férhet hozzá két­ség: dicső fegyveres erőinket minden szükségessel ellátjuk ahhoz, hogy megbízhatóan szembeszegüljenek az impe­rialista erőknek a katonai fö­lény megszerzésére irányuló kísérleteivel. Pártunk és népünk büszke az elért kimagasló vívmá­nyokra és magabiztosan te­kint a jövőbe. A kommunizmusért, iá bé­kéért további megfeszített al­kotó munka vár ránk. A nagy Lenin mondotta: ahhoz, hogy óriási építőmun­kát végezzünk, kellő tudatos­ságot, eszmeiséget, önfeláldo­zást és állhatatosságot kell tanúsítanunk. A forradalmi harc és az új élet építésének egész hősi út­ja megmutatta, hogy ezeket a nagyszerű tulajdonságokat testesíti meg lenini pártunk, a szovjet nép — a nagy alko­tó, harcos és építő nép! (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom