Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-24 / 46. szám
XXXI. évfolyam, 46. szám. ARA: 1,40 Ft. 1981. február 24., kedd Mai számunkból KONDOR KÖRÜL 5. old. GYERTYAFÉNY »^ELLETT. 5. old. AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ TÖRTÉNETE 5. old. DUPLA FORDULÓ — KETTŐS DOZSA-SIKER 6. old. Hz MTI tudósítói jelentik Moszkvából Megkezdődött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa Leonyid Brezsnyev előterjesztette KB beszámolóját. Hétfőn délelőtt Moszkvában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusa. Az ünnepélyes megnyitón csaknem ötezer választott küldött, száznál több külföldi küldöttség, nagyszámú meghívott vendég előtt a Kreml kongresz- szusi palotájában a Központi Bizottság megbízásából Leonyid Brezsnyev, a KB főtitkára mondott megnyitót. Hosszan tartó, lelkes tapssal fogadták a kongresszusi küldöttek az elnöki emelvényen helyet foglaló szovjet vezetőket, a párt Politikai Bizottságának tagjait és póttagjait, a Központi Bizottság titkárait. Éltették a pártot, annak Központi Bizottságát. Az elnökségben kapott helyet számos külföldi küldöttség vezetője, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is. Jelen volt az ülésen Gáspár Sándor, a Szakszervezeti Világszövetség elnöke, a SZOT főtitkára, aki az SZKP KB meghívására vesz részt a kongresszuson. Leonyid Brezsnyev bejelentette: a kongresszusra 5002 küldöttet választottak meg. A megnyitó ülésen 4994 küldött volt jelen. Ezután a hétfő délelőtti ülésen elnöklő Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte a jelenlevőket. Elmondotta, hogy a kongresszuson 123 kommunista és munkáspárt, haladó párt küldöttsége van jelen 109 országból. Ezután megemlékezett a szovjet és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak az SZKP XXV. kongresszusa óta elhunyt nagy alakjairól: Alekszej Kosziginről, Andrej Grecskóról, Fjodor Kulakovról, Pjotr Maserov- ról, Msztyiszlav Keldisről, Joszip Broz Titóról, Ludvík Svobodáról, Ton Duc Thangról, Arnedo Alvarezről, Knud Jespersenről, Luigi Longóról, Max Reimannról, Huari Bumedienről, Marien Ngouabiról. Javaslatára a jelenlévők egyperces néma felállással juttatták kifejezésre tiszteletüket a nagy munkásmozgalmi vezetők emléke iránt. A megnyitó után a kongresszus megkezdte munkáját a vezető testületek megválasztásával, a napirend elfogadásával. A napirend első pontjaként Leonyid Brezsnyev terjesztette be a Központi Bizottság beszámolóját a XXVI. kongresszusnak. perialista uralom szférája a világban, kiéleződtek a tőkés világ ellentmondásai. Jelentősen növekedett az imperializmus agresszivitása. „Amikor a 80-as évek elején a nemzetközi látóhatáron sűrűsödtek a felhők, a Szovjetunió állhatatosan folytatta a harcot a háborús veszély elhárításáért, az enyhülés megőrzéséért és elmélyítésért, a gyakorlatban fejlesztette a kölcsönösen előnyös együttműködést a világ országainak többségével. Más békeszerető államokkal, a Nyugat reálisan gondolkodó köreivel együttesen folytatjuk a harcot a beszámolási időszakban a fegyverkezési hajsza ellen. Ma teljesen nyilvánvaló: a Szovjetunió és szövetségesei most még inkább, mint valaha a béke fő támaszai földünkön. Egészébe véve, elvtársak, a XXV. kongresszus óta eltelt időszak nem volt egyszerű. Nem kevés nehézség volt — mind az ország gazdasági fejlődésében, mind a nemzetközi helyzetben. Ennek ellenére a kitűzött célokat elértük. Ez ismételten a szocialista rendszer hatalmas lehetőségeit, a szovjet nép áldozatkészségét, le<SÍÍ# ; .f t; A tanácskozáson Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára mondott megnyitó beszédet. (Képtávírónkon érkezett.) nini pártunk elvi osztálypolitikájának helyességét bizonyítja.” Leonyid Brezsnyev: Sikeresen oldottuk meg az előző pártkongresszuson kitűzött feladatokat Az SZKP nemzetközi politikájáról A kongresszusi előadói beszédében Leonyid Brezsnyev elöljáróban megállapította: „Az eddig megtett út eredményes volt, sikeresen oldottuk meg az előző párt- kongresszuson kitűzött feladatokat. A tizedik ötéves terv eredményeként a Szovjetunió gazdaságilag gyarapodott, termelési és tudományos-technikai potenciálja növekedett és védelmi képessége megszilárdult. Jelentős esemény volt a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása. Ez az alkotmány magasabb rendű szakaszt nyitott meg a szocialista demokrácia fejlődésében.” Az SZKP KB főtitkára rámutatott, hogy nemzetközi vonatkozásban a beszámolási időszak bonyolult és viharos volt. „Mindenekelőtt a világ- politika két irányzatának intenzív harca jellemezte. Egyfelől: a fegyverkezési hajsza megfékezésének, a béke és az enyhülés megszilárdításának, a népek szuverén jogai és szabadsága védelmének irányvonala. Másfelől: az enyhülés aláásását, a fegyverkezési hajsza fokozását célzó irányvonal, a fenyegetőzésnek és a más népek Az SZKP nemzetközi politikáját részletesen ismertetve, Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta, hogy ma mindennél fontosabb kérdés a béke megőrzése, minden ember legfőbb jogának, az élethez való jogának biztosítása. Az SZKP lankadatlan figyelmét szentelt a szocialista országokkal való barátság és együttműködés megszilárdításának — folytatta. A kongresszus tanácsterme. (Képtávírónkon érkezett.) „Velük együtt építjük az új, szocialista világot, az államok közötti kapcsolatoknak a történelemben eddig egyedülálló új típusét, a valóban igazságos, egyenjogú testvéri kapcsolatokat. Éppen ilyen szellemben alakulnak kapcsolataink a szocialista közösség országaival: Bulgáriával, Csehszlovákiával, Kubával, Laosszal, Lengyelországgal, Magyar- országgal, Mongóliával, a Német Demokratikus Köztársasággal, Romániával, Vietnammal.” „A társadalmi-gazdasági fejlődés, a nemzetközi politika valamennyi nagy horderejű problémáját illetően megszilárdult elvi nézetazonosságunk. Ez a testvéri kommunista pártok állandó együttműködésének az eredménye, a mi közös vívmányunk. Igen fontos, hogy pártjaink vezetőségei között mély, kölcsönös megértés, bizalom és egyetértés van.” Ebben az összefüggésben méltatta a legfelső szintű baráti találkozókat a Krímben, a párt- és kormányküldöttségek cseréjét, a minden szinten megvalósuló együttműködést. Üj típusú államközi kapcsolatok alakultak ki a szocialista országok között — mutatott rá. „A testvéri országok többségének alkotmánya hangsúlyozza a Szovjetunióval való barátság és együttműködés eszméjét. Ez nagy bizalom országunk iránt, és mi ugyanezzel válaszolunk. A Szovjetunió új alkotmánya a szovjet külpolitika sarkkövének nyilvánítja a szocialista országokkal fennálló barátságot, együttműködést és kölcsönös segítséget. Az elmúlt időszak meggyőzően megmutatta, hogy milyen befolyásos és jótékony szerepet játszik az európai és általában a nemzetközi ügyekben a Varsói Szerződés Szervezetének és mindenekelőtt politikai tanácskozó testületének tevékenysége. Szerződésünk legfelsőbb politikai szerve, egyengetve az össz-európai értekezlethez vezető utat, bukaresti, moszkvai és varsói ülésein egész sor új kezdeményezést tett, amelyek széles körű érdeklődést keltettek az egész világon.” E kezdeményezések fő célja az enyhülés megvédése, az, hogy erőteljes ütemet, azaz új lendületet kapjon. „A központi bizottság jelenti a kongresszusnak: a szocialista országok katonaipolitikai védelmi szövetsége hűségesen szolgálja a békét. Minden szükségessel rendelkezik ahhoz, hogy megbízhatóan megvédelmezze a népek szocialista vívmányait. És mi mindent megteszünk, hogy továbbra is így legyen! Elvtársak! Mi távol állunk attól, hogy a mai szocialista világ képét csupa ünnepi színekben ábrázoljuk. Előfordulnak országaink fejlődésében bonyodalmak is. A gazdaság intenzív fejlesztésére, anagy(Folytatás a 2. oldalon.) ügyeibe való beavatkozásnak, a felszabadító harc elfojtásának politikája. Ezekben az években tovább növekedett a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi országának ere je, aktivitása és tekintélye.’ Leonyid Brezsnyev kitért < népek forradalmi harcábai elért győzelmekre és rámuta tott, hogy leszűkült az im