Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

1981. február 22. S*ÉPÜJSÁG9 Összefogás a lakosság jobb élelmezéséért A „;u. egyetlen orsza- Vliag ga, még a leg­fejlettebb sem képes arra, hogy a termelés minden te­rületén, vagy akár egyes ága­zatokban a legfejlettebb, a változó követelményeket is magas szinten teljesítő ter­melési feltételrendszerrel rendelkezzék.” Az idézet a november ele­jén Budapesten megtartott közgazdász-konferencia egyik anyagából való, de a mon­dat tartalma szinte vala­mennyi hozzászólásban, refe­rátumában megtalálható. Az országok nem élnek elszige­telten egymástól, nem is él­hetnek, hiszen akkor átugor- hatatlan kőfalat állítanának saját fejlődésük elé. Külö­nösképp az élelmezésre igaz ez, hiszen enni kell, viszont gyakorlatilag nincs olyan or­szág, ahol valamennyi élel­miszer megtermelhető volna, mégpedig gazdaságosan. Az is igaz azonban, hogy olyan ország sem létezik, ahol egyáltalán nincs lehetőség az élelmiszertermelésre, a föld, a mező, az éghajlat minden országban lehetővé teszi leg­alább néhány élelmiszer gaz­daságos termelését. A kérdés nem is az egy (közgazdász-konferencián, hogy szükség van-e az együttműködésre, hanem az, hogy miképpen lehet úgy együttműködni, hogy a lehe­tő legjobb legyen minden or­szág számára. A KGST-orszá­gok komoly gyakorlattal ren­delkeznek az együttműködés­ben, az elmúlt években több termék, vagy éppen állatfaj vonatkozásában rendszersze­rű, a természeti adottságok optimális hasznosítására irá­nyuló termelési és tartástech­nológiák alakultak ki. Ma­gyarországon például a mél­tán világhírű kukoricater­mesztési és baramfitenyész- tési rendszerek. E két rend­szer megvalósítása a KGST- országok körében is nagy ér­deklődést váltott ki olyannyi­ra, hogy például a bajai ku- korioatermesatési rendszer és az iparszerű kukoricatermesz­tési rendszer már 1976 óta ismert a Szovjetunióban; a magyarok együttműködnek szovjet gazdaságokkal. Mol­dáviában, Ukrajnában a ko­rábbi néhány száz hektáros területről több ezer hektárra emelkedett a két technológiai rendszer szerint termelt ku­korica vetésterülete, s alapo­san javultak a terméshoza­mok. Ugyanakkor Magyaror­szág átvette — szintén 1976- han — a szovjet cukorrépa­termesztési technológiát. De a nádudvari kukorica- és iparinövény-termesztési együttműködés Romániával is azt bizonyítja, hogy az együttműködés* nélkülözhe­tetlen. Tavaly már 1200 hek­tárra terjedt ki a technoló­giák kölcsönös adaptálása, a kukoricatermesztési rendsze­rért a románok napraforgó­termesztési rendszert adtak cserébe. Bevált Csehszlová­kiában is az IKR kukorica és a Solanum burgonya ter­méstechnológiájának több száz hektáron való alkalma­zása, olyannyira, hogy a csehszlovákok tovább szeret­nék bővíteni az együttműkö­dést. Bulgáriában is hosszabb ideje alkalmazók az IKR technológiát, s az e rendszer­ben termelt kukorica termés­átlaga három év alatt 25—30 százalékkal nőtt. Újabban Vietnam érdeklődik. Az állattartási technológi­ák közül kiemelkedik a bá­bolnai baromfitenyésztési rendszer, amelynek legna­gyobb szocialista adaptálója a Szovjetunió: Kijev környé­kén egy viszonylag kis falu­ban, Gavrilovkában éppen most épül egy bábolnaihoz hasonló üzem, termelési rendszer. A technológiai cse­rék keretében viszont Ma­gyarország kapott ajánlatot szovjet rizstermesztő, cseh­szlovák tavaszi árpa, komló, valamint juhtenyésztési rendszer átvételére. A rendszerszerű termelés­nek az az előnye, hogy je­lentősen növeli a termelés hatékonyságát, de főképpen az, hogy lerövidíti a terme­lés korszerű technológiai alapjainak megteremtését, ami különben hosszú ideig, sok évig eltart. Természetesen változatlanul fontos szerepet játszik a KGST-országok életében az élelmiszer ex­port és import. Különösen Magyarországra igaz ez. amely kiváló adottságokkal rendelkezik mezőgazdasági termelésre. A KGST-orszá­gok egyébként is jelentős he­lyet foglalnak el a világ élel­miszer-termelésében. Tavaly a világ gabonatermeléséből 16,3, a hústermeléséből pe­dig 18,7 százalékkal vették ki részüket a KGST-orszá­gok. Az egy főre jutó gabo­natermelés pedig 1,8, a hús­termelés 2,1-szeresével ha­ladta meg a világátlagot. Igaz viszont, hogy az utóbbi időben az időjárás kedvezőt­len alakulása okán nem min­dig sikerült elérni a tervet, így például a gabonatermesz­tési előirányzatokat, aminek következtében megnőtt a KGST-országok importja. Az eredmények annak kö­szönhetők, hogy az egyes tagországokban egyre na­gyobb szerepet kapott a szo­cialista nemzetközi együtt­működés fejlődése, kiszélesí­tése. A hetvenes évtizedben a hagyományos együttműkö­dési formák mellett egyre gyakoribbá vált a tudomá­nyos-műszaki, valamint a termelés kooperációján és szakosításán alapuló együtt­működés. Ennek egyik for­mája a már többször említett termelésirendszer-csere. Emellett nagy szerepet ját­szanak a tagországok között megszületett hosszú távú egyezmények. Ilyen például az 1973-ban kötött vetőmag­vak és szaporítóanyagok termelésszakosítására és köl­csönös szállítására vonatkozó egyezmény, melyhez 1981- től Jugoszlávia is csatlako­zik. Ez az egyezmény mint­egy harminc növényt, ter­mékfajtát fog át, s ebből Magyarország tizenötnek a szakosított termelését vállal­ta. A résztvevő országok évenként nem kevesebb, mint 34—40 millió rubel ér­tékű kölcsönös szállítást va­lósítottak meg, s mindez azt eredményezte, hogy minde­nütt javult az adott növény­fajtákból az igénykielégítés szintje. Az egyes országok­ban nemesített növényfaj­ták viszonylag rövid időn belül kerülhettek a közter­melésbe. „1975-től van érvényben a szőlőbor szállításáról szóló egyezmény, melyet Magyar- ország mint szállító, az NDK, Lengyelország, Csehszlová­kia és a Szovjetunió pedig mint vevő írtak alá. Az egyezmény évenkénti részle­tezésben rögzíti a Magyaror­szág által szállítandó hordós bor, palackos bor és pezsgő mennyiségét. Az idén példá­ul 1,5 millió hektoliter bort szállít Magyarország az egyezményt aláíró tagorszá­goknak. Ugyancsak jelentősek a szocialista országok között kötött kétoldalú egyezmé­nyek. Ilyen például a ma­gyar—szovjet hosszú távú kertészeti egyezmény, amely a friss és tartósított zöldség és szőlőbor szállítását foglal­ja magában. Az NDK-val vi­szont 1990-ig van érvényben egy komplex együttműködési egyezmény, amely a mező- gazdaság, az erdőgadzaság és az élelmiszeripar területét öleli fel. A komplex egyez­mény a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szállítása mellett kiterjed az ágazatok műszaki-technikai megalapozására is, mint pél­dául a gépesítésre, a műtrá­gya- és növényvédőszer- szállításra, valamint a mű­szaki és tudományos együtt­működésre. A hosszú távú több- és kétoldalú egyezmények je­lentősége abban áll, hogy az aláírók számára huzamos időn át értékesítési lehetősé­get kínál, s az exportőr (fon­tos nyersanyagokhoz, egyéb eszközökhöz juthat. A élelmiszer­magyar termelés más területeken is összekap­csolódik a KGST-országok- kal. Különösen jelentős az élelmiszer-termelés háttér­iparában kialakult termelés- és gvártásszakosítási koope­ráció. a gépgyártásban a traktor- és élelmiszerfeldol­gozó vonalak, a kombájn­gyártás kiépítése, de a vegv- ipar is szolgáltat példát, akárcsak az állatgvógvászat a tabletták gyártásával. MEGYESI GUSZTÁV Grúz nyelven jelent meg Mitől függ a földrengés erőssége? A Kirgiz Tudományos Akadémia Szeizmológiai In­tézetének munkatársai fon­tos törvényszerűséget állapí­tottak meg a Tiensan hegy­ségben végzett tektonikai vizsgálatok alapján: a föld alatti rengések jellemzői nagymértékben függnek az adott körzetekben az úgyne­vezett szeizmogén réteget al­kotó kőzetek tulajdonságai­tól. Ahol ezek a rétegek ösz- szetétel alapján közel állnak a Föld külső köpenyének anyagához, ott törvénysze­rűen gyengébb földrengések keletkeznek. Ez azzal magya­rázható, hogy összehúzódás­kor ezek a kőzetek rugalma­san viselkednek. Más a hely­zet, ha gránit, vagy egyéb kemény kőzetek alkotják a szeizmogén réteget. A tbiliszi könyvesboltok­ban nemrég Ady Endre vá­logatott művei tűntek fel grúz nyelven Tejmuraz Be- kisvili költő fordításában. A magyar költő művei hama­rosan az utolsó szálig elfogy­tak. A Grúz írószövetséghez csaknem ezzel egy időben kellemes hír érkezett Magyar- országról. Nemsokára megje­lenik a magyar grúzkutatók „A grúz próza antológiája” című kötete. Ebben az XIX. század végétől napjainkig élő legkitűnőbb grúz prózaírók műveit gyűjtötték össze. Da­vid Loskaradze, a filológiai tudományok doktora, az is­mert grúz irodalomtörténész szerint a Magyarország és Grúzia közötti irodalmi kap­csolatok sok évesek. Magyar- országon már a XIX. század végén lefordították és kiad­ták Sota Rusztaveli a Tigris­bőrös vitéz, Orbeliáni a Ha­zugság bölcsessége című mű­veit. Ugyanakkor Grúziában magyar költők és írók művei jelentek meg. Számos könyvet fordított grúzról magyarra Istvánovics Márton magyar filológus, aki aspirantúráját a Tbiliszi Ál­lami Egyetemen végezte. Számos magyar költő és író műve jelent meg a Grúz írószövetség kiadásában Grú­ziában. így például Petőfi verseskötetét az utóbbi tíz évben iöbb mint 250 ezer példányszámban jelentették meg. Nemrég fordították le grúzra Petőfi János vitézét. A grúz olvasók jól ismerik Madách Imre, Babits Mihály, Juhász Gyula, József Attila műveit. Lala-akrobaták A Volgái Autógyár autós kaszkadőrjei bonyolult trükkö­ket és eredeti számokat mutatnak be a nézőknek. A bemuta­tókon cirkuszi artisták és akrobaták is részt vesznek. A VAZ-Autórodeo csoport tagjai szemléletesen bizpnyítják a Lada típusú gépkocsik különböző lehetőségeit. A szokatlan együttes fellépései hatalmas sikert aratnak a Szovjetunió városaiban. Ugratás hat gépkocsin keresztül Tíz utas két keréken Külkereskedelmi kapcsolatok Az elmúlt három esztendő­ben a Mongol Népköztársa­ság külkereskedelmi forgalma 11 százalékkal nőtt. Az or­szág gazdasági és kulturális fejlődésével egy időben nö­vekszik a külkereskedelem szerepe, részesedése a nem­zeti jövedelemben. E kapcsolatok kedveznek a mongol népgazdaság további fejlődésének és szélesítik az együttműködés lehetőségeit a baráti szocialista közösség or­szágaival. Jelenleg a Mongol Nép- köztársaság a világ 30 orszá­gával kereskedik, legfőbb partnerei a KGST-országok. A külkereskedelmi volumen 96 százaléka a szocialista or­szágokkal folytatott kereske­delemből származik. Ebből a mennyiségből pedig 80 szá­zalék a legfőbb partnerre, a Szovjetunióra jut. Mongólia 60 ezer különféle cikket — főleg korszerű gé­peket, felszereléseket — im­portál a partner államoktól. Exportcikkei között a köny- nyű- és élelmiszeripari ter­mékek dominálnak. Itt a Hegyi Szolgálat!” Vijjogtak a szirénák „Figyelem! A három fénykép drámát örökít meg. Emberek életéért folyik a küzdelem. A februá­ri váratlan olvadás lavinákat indított el a Tátrában. Ha­marosan vijjogtak . a sziré­nák: újra és újra riasztani kellett a Hegyi Szolgálat százhetven emberét. Indultak a mentőosztagok. Motorszán­ról, helikopterről harsogott a hangszóró németül, szlovákul, csehül, angolul, magyarul a bajbajutottaknak: „Figyelem! itt a Hegyi Szolgálat! Aki hall minket, adjon életjelt magáról!” — Sajnos, a turistaáradat növekedésével évről évre nő a balesetek száma — mond­ja Andrej Mlynár, a tátrai Hegyi Szolgálat főnöke. — Csaknem mindig azokat éri tragédia, akik fittyet hánynak a veszélynek. Egyedül és öt­letszerűen indulnak a ge­rincre, a csúcsokra, vagy meggondolatlanul rálépnek a hómezőkre. A sziklákon, a kiszámíthatatlanul mély hó­mezőkön minden csúszás zu­hanást jelenthet, s a zuhanás lavinát szabadíthat el... — Hány riadójuk volt ta­valy? — Ezerkétszáz. — Hány embert tudtak megmenteni ? — A jelentős többséget. De huszonnyolc ember odave­szett. Hiába értünk oda idő­ben, sérülésük halálos volt. Nemegyszer több száz méte­res magasságból zuhannak alá ... Különösen tragikusan végződött az a tavalyi eset, \ A kiásott sebesültek elszál­lítására helikopter érkezik amikor NDK-beli turistákat próbáltunk menteni, heli­kopterrel, s közben a gép, öt emberünkkel úgyszintén ál­dozatul esett. — Mit tanácsol a turisták­nak? — Először is: senki ne in­duljon neki a szikláknak egyedül, Ne akarják minden­áron és minden időben „meg­mutatni”, hogy feljutnak a csúcsra! És semmiképp ne félcipőben, vagy tornacipő­ben. Az időjárásról minden­kinek a figyelmébe ajánla­nám, hogy még a tátrai ősla­kosok sem igen tudják előre, hogy milyen idő lesz. A Tát­ra arról híres, hogy időjárása tízpercenként változik. Égető napsütést orkán válthat fel, vagy akár nyáron is, hóvihar. A felhő egyetlen pillanat alatt száll le, s a távoli szik­laoldalakon ilyenkor lehetet­len a tájékozódás, kilátásta­lan a menekvés. í. a. Kutatóárkot ásnak a lavina'által eltemetett emberek után j

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom