Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

1 Képújság 1981. február 22. NDK-tervjelentés: Egy jó esztendő mérlege Szovjet segítség - hosszú távú program A Szovjetunió 1979-ben 83 millió dolláros gyorssegélyt nyújtott Kambodzsának. 1980 első 11 hónapjában pedig 96,3 millió dollár értékben szál­lított különböző árufélesége­ket. A kambodzsai kormány kérésére az év első hat hó­napjában szállította le a szovjet fél az egész évre tervezett élelmiszermennyi­séget — összesen 164 ezer tonna rizst, kukoricát, ga­bonát és lisztet. Ezenkívül a szállítmányokban 130 ezer tonna kőolajszármazék, 9,1 millió méter textília, 424 sze­mélygépkocsi, teherautó és daru, 7 repülőgép, 2,2 millió dollár értékű gyógyszer, va­lamint sűrített tej, iskolai és egészségügyi berendezés sze­repelt. A kétoldalú kormányközi megállapodások alapján a szovjet vállalatok megkezd­ték egy sor ipari létesítmény helyreállítását. A szovjet fél segítséget nyújt Kambodzsá­nak a szakemberképzésben, kórházak, epidemiológiai ál­lomások létesítésében, út- és hídépítésben, a telefonháló­zat fejlesztésében, valamint két tanintézet megalapításá­ban. A hosszú távú segítség- nyújtási program keretében a Szovjetunió tevékeny részt vállal egy sor ipari létesít­mény, erőművek és távveze­tékek helyreállításában, egy új cementgyár, víztisztító berendezések, gép- és trak­torállomások, magtárak, ja­vítóműhelyek, műtrágyagyá­rak és kikötők építésében. Az NDK Központi Statisz­tikai Hivatala most tette köz­zé az 1980. évi tervjelentést, amely dinamikus fejlődésről tanúskodik. A nemzeti jövedelem 4,2 százalékkal múlta felül az 1979. évit. A növekedés szin­te teljes egészében a munka­termelékenység emelkedésé­ből ered, miközben a primer energiafelhasználás abszolút mértékben csökkent; a fel­használt nyersanyagok meny- nyisége alig nőtt. A nemzeti jövedelem növekedésében a legnagyobb súllyal az ipar szerepel. Netto termelése 5,5 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban: 16,9 milliárd márkával több iparcikk került a népgazda­ság asztalára, mint 1979-ben. A termelésben öt százalék­kal kevesebb energiahordo­zót és nyersanyagot használ­tak fel, mint a megelőző év­ben. Első ízben sikerült a termelésemelkedést az ener­giafelhasználás növelése nél­kül elérni. Beruházásra 56 milliárd márkát fordítottak. Ezen ösz- szegben a hazai beruházáso­kon kívül azok az összegek is szerepelnek, amelyeket az NDK a KGST keretében — a Szovjetunióban és más szo­cialista országokban — fek­tetett be. • Az építőipar tervét 100,9 százalékra teljesítette: 6223 Lépést tartanak a korral. A Suhl megyei Haselbachban üvegszálas ta pétát gyártanak. lakással épült több a terve­zettnél. Ez több, mint 120 ezer új lakást jelent. A szállításra, akárcsak ná­lunk, nagy terhet rótt az ara­tás és a tél. összesen több mint 1,1 milliárd tonna árut szállítottak. A fuvarozásban nőtt a vasút szerepe. A növénytermelés a ked­vezőtlen időjárás ellenére teljesítette tervét. Az aratási eredmény két százalékkal fe­lülmúlta az előirányzatot. Az NDK fennállása óta a har­madik legjobb gabonatermést érték el. A külkereskedelem forgal­ma 10 százalékkal nőtt. A forgalom 70 százalékát a szo­cialista országokkal bonyolít­ják le. A fejlődő országokkal az export-import 36 száza­lékkal nőtt. A tőkés ipari or­szágokba irányuló export — a piaci nehézségek ellenére — 27 százalékkal emelkedett. Különösen jelentős Francia- országba, Ausztriába, Belgi­umba, az NSZK-ba és Nyu- gat-Berlinbe irányuló kivitel emelkedése. A belkereskedelmi forga­lom 4,3 százalékkal, 4,1 mil­liárd márkával nőtt és elérte a 100 milliárd márkát. Az alapvető fogyasztási cikkek­re és más szolgáltatásokra 52,7 milliárd ártámogatást fizetett az állam, két száza­lékkal többet, mint egy év­vel korábban. A kulturális- és az oktatási tárca egy év alatt 3783 tantermet és több mint 17 ezer óvodai és 12 ezer bölcsődei helyet és több száz új orvosi rendelőt nyi­tott. g. i. Régészeti leletek Szibériában Szibéria ritkán lakott ré­szén, a Viljuj 'folyó alsó sza­kaszánál tíz neolit kori te­lepülésre bukkantak a Szov­jet Tudományos Akadémia jakutszki intézetének régé­szei. Különösen értékesek az ásatások során előkerült ke­rámia tárgyak, és szerszá­mok, amelyeket a kerámiák művészi megformálásához használt a régi mester. A tu­dósok feltételezik, hogy eze­ken a területeken további, a késői paleolit korból szárma­zó ősi kultúrák nyomaira is bukkanhatnak. A Koreai Munkáspárt ta­valyi kongresszusán meghir­detett tízéves gazdasági program most lép életbe. A tervek szerint a 80-as évek végére az ország villamos- energia-termelése évi 100 milliárd kilowattórára, a széntermelés 120 millió ton­nára, az acéltermelés 15 mil­lió tonnára, a cementterme­lés 20 millió tonnára kell, hogy emelkedjék. A merész program az ed­dig elért eredményekre tá­maszkodik. Az ötvenes évek honvédő háborúja után az ún. „csollimai nagy menet­tel” gyorsan helyreállították a lerombolt gazdaságot. Utá­na mindössze 14 év alatt végrehajtották a szocialista iparosítást. Az ország bővizű folyóin hatalmas vízi erőmű­vek épültek. Az ásványi kincsek bőségére és az ener­giagazdaságra támaszkodva magas színvonalú gép- és nehézgépipart tudtak kifej­leszteni. A tízéves fejlesztési terv a lakosság jobb ellátása érde­kében évi 1,5 milliárd méter szövet termelését, s általá­ban a fogyasztási cikkek elő­állításának emelését tűzte ki célul. Ugyanezt a célt szol­gálják a mezőgazdaság elő­irányzatai: a 80-as évek vé­gére a tervek szerint 15 mil­lió tonna gabonát aratnak évente. Ehhez jóval több mű­trágya (évi 7 millió tonna) kell majd. Növelik az öntö­zött területek kiterjedését is: a szikföldek talajának javí­tásával hatalmas területeket tesznek művelésre alkalmas­sá. A koreai nép gazdasági eredményeire jellemző, hogy az elmúlt év végére kitűzött feladatokat határidő előtt, már 1980. szeptemberére tel­jesítette. A párt Októberi, VI. kongresszusa pedig új len­dületet adott a 80-as évekre kitűzött célok eléréséhez. 8- i. Korea ma már fejlett iparral rendelkezik. KépUnkön: Az „Október 5.” Elektromos Művek berendezései Műfordító pályázat - nehézségekkel Vitathatatlanul népszerű a magyar irodalom lengyel föl­dön. Elég, ha csak annyit említünk, hogy ebben az év­ben adják ki Fejes Endre Rozsdatemetőjét, Sánta Fe­renc Ötödik pecsétjét, Déry Tibor két regényét, Kertész Ákos Makráját, Szabó Mag­da Régimódi történetét, Né­meth László Iszonyát, Somo­gyi Tóth Sándor Próféta vol­tál, szívem című kötetét, s némelyiket már nem először. Kulcskérdés természetesen, hogy kik fordítanak a len­gyel nyelvtől meglehetősen idegen magyarból. A neves műfordítók között éppen a magyar művek fordításával vált ismertté Camilla Mond- ral, Andrzej Sieroszewski, Krystyna Pisarska, Tadeusz Olszamski. Munkájuk irodal­mi érték, de kevesen vannak. Az érdeklődés a magyar iro­dalom iránt akkora, a mun­ka oly sok, hogy e pillanat­ban is fordítókat keresnek. Így jött a gondolat a Len­gyel Írószövetségben, hogy — a varsói Magyar Intézettel és a Magyar Írók Szövetségé­vel együtt — műfordító pá­lyázatot hirdetnek. A jelent­kezőknek nem kisebb fel­adattal kellett megbirkózni­uk, mint Móricz Zsigmond Tündérkertjéből tíz egyné­hány oldal lefordításával, to­vábbá kértek tőlük egy sza­badon választott verset, drá­ma- vagy prózarészletet. A pályázaton csak olyanok in­dulhattak, akik eddig nem publikáltak műfordítást és nem tagjai a Lengyel írószö­vetség műfordító szakosztá­lyának. 11 A zsűri az elmúlt napok­ban döntött. Az első díjat Ewa Miszewskának, a varsói egyetem magyar szakos hall­gatójának ítélte. A második helyen Szczepan Woronowicz, a harmadikon Joanna Trzinska-Major végzett; szin­tén a varsói egyetem magyar szakának volt hallgatói. A három győztes jutalma nem csupán az erkölcsi dicsőség; a soron következő magyar regények közül nem egynek a fordítására ők kapják a megbízást. f. a. Befizetés - a szerencsére Aki takarékos — közelebb jut a szerencséhez. Ez a lé­nyege az új rendeletnek, amely 1981-től lép életbe Lengyelországban. Bárki, bármely takarékpénztárban autónyeremény-betétkönyvet válthat, ha gépkocsit akar vásárolni. Kezdéskor be kell fizetnie az autó árá­nak felét, majd pedig részle­tekben — a másik felét. Ha a pénz összegyűlt, a többi a szerencsén múlik. A betétkönyvek sorsoláson vesznek részt. Akinek a szá­mát kihúzzák — máris bol­dog autótulajdonos. Minden évben százötvenezer autót sorsolnak ki, ebből százezer Polski Fiat 126-os. Egyéb­ként az autóra várónak be kell mutatnia a helyi tanács igazolását, hogy az utóbbi négy évben nem volt gépko­csija, nehogy egy személynek több autója legyen. Ha mindezek ellenére nem lesz Fortuna kegyeltje, ha nem sorsolják ki, választhat: fölveheti a pénzét, vagy pe­dig ismét szerencsét próbál. A sorsolás és az átvétel ha­tárideje: 1982, 1983, 1984... Üfrcik A KGST-országok atom­erőmű-programja gyorsuló ütemben folytatódik a kö­vetkező évekbén. A Szovjet­unió volgodonszki ipartele­pén ugyanis már a befeje­zéshez közelednek az építési munkák, így létrejön a világ legelső, sorozatgyártásra be­rendezett atomerőmű-gyára, amely az atomreaktorokhoz szükséges valamennyi beren­dezést elkészíti, s gondosko­dik helyszíni szerelésről. A Szovjetunióban jelenleg 25 atomerőmű működik, össze­sen 13 ezer megawatt telje­sítménnyel. Az építési prog­ram meggyorsításának ered­ményeként az ezredfordulóig évente 10 ezer megawattal növelik a szovjet atomerő­művek teljesítményét. Cseh­szlovákia, amely már leszál­lította Paksra az első 440 megawattos reaktoregységet, 1989-ig még 17-et készít eb­ből a típusból. A tervek szerint 1983-tól pedig meg­kezdik az ezer megawattos atomreaktorok gyártását is. Az első csehszlovák atomerő­műben nemrég helyezték üzembe a második 440 me­gawattos reaktort, s Brno mellett pedig megkezdték az ország második atomerőmű­vének építését, amelyben összesen négy 440 megawat­tos reaktort szerelnek fel. Bulgária atomerőművének négy 440 megawattos reakto­ra már öt-hat éve működik, s a következő ötéves terv vé­gén két 1000 megawattos blokkot helyeznek üzembe. Románia a kanadai technoló­giával működő első 660 me­gawattos atomerőművét a tervek szerint 1985-ben avat­ja fel, s az ezredfordulóig 11 ezer megawattal növeli atomerőműveinek teljesítmé­nyét. Lengyelország is építi első atomerőművét, amely­nek teljesítménye kezdetben 880 megawatt lesz, de később sor kerül a bővítésre is. A duna—fekete-tengeri csatorna építését a legújabb tervek szerint Románia 1983- ban fejezi be. A csatorna a dunai Cernvodánál ágazik el a folyótól és halad a tenger­parti Agigeáig. Útvonalán három vasúti és négy közúti híd keresztezi. A csatorna 95— 135 méter széles és általában hét méter mély, s így majd a 6,5 méterre merülő tengeri hajók Belgrádig közlekedhet­nek. Az Agigeában épülő tengeri kikötő 19 méter mély lesz, s a 150 ezer tonnás ha­jókat is fogadhatja. A duna —fekete-tengeri csatorna, akárcsak a Majna—Duna- csatorna, nemzeti vízi út lesz, amit megfelelő illetékek fi­zetésének fejében minden hajó használhat. A számítá­sok szerint ezen a vízi úton lebonyolított áruforgalom elérheti az évi 100 millió tonnát. * Jugoszlávia a vasút fejlesz­tésével kíván gazdaságosabb energiaszerkezetet kialakíta­ni az árufuvarozás üzem­anyag-felhasználásában, fő­ként a dráguló nyersolaj be­szerzési gondjainak enyhíté­se érdekében. Miután az áru túlnyomó részét jelenleg a közúti fuvarozással bonyolít­ja le, a vasút fejlesztése lé­nyegesen csökkentheti a ki­adásokat. A korszerűsítésben főként a vasútvonalak villa­mosítását helyezik előtérbe. Jelenleg az ország mintegy 10 ezer kilométer hosszú vas- úthálózatából 2911 kilométer­nyi a villamosított szakasz, s mindenképpen kívánatos, hogy 1985-ig a vasútvonalak­nak csaknem 50 százalékát villamosítsák. A mozdony- és vagonpark bővítésére az 1981—85-ös tervidőszakban 117 villamos-, 103 dízelmoz­dony, 126 motorkocsi, 22 ezer tehervagon, 420 vasúti sze­mélykocsi és 400 sínautóbusz beszerzését tervezik. A fej­lesztési tervek megvalósítása érdekében jelentős külföldi hiteleket kívánnak igénybe venni. * Csehszlovákia bővíti föld­gáztermelését. Az 1981—85. közötti tervidőszakban csak­nem megháromszorozzák a hazai termelést. A fejlesztés folytatásával tíz év múlva a tervek szerint kétmilliárd köbméternél több hazai föld­gázra számíthat az ország, bár az igények túlnyomó ré­szét importból, elsősorban szovjet szállításokkal elégíti ki. A múlt évben 7,2, s az idén várhatóan 9 milliárd köbméter földgázt kap az or­szág a Szovjetuniótól, s az elképzelések szerint a szállí­tások 1990-ig megközelíthetik az évi 14 milliárd köbmétert. A nyaranta szállított szovjet földgáz téli tartalékolására a következő tíz évben öt nagy föld alatti íöldgáztárolót épí­tenek. ■BHHUnnraBBBB Szerencsés tulajdonosra váró autók Merész program

Next

/
Oldalképek
Tartalom