Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

1981. február 22. Képújság 7 Megbízatásuk: bírósági népi ülnök Hárman az igazság képviseletében Ki tudja, miért: bírósági épületbe lépve néha még az is megborzong a miliőtől, akinek teljesen tiszta a lel­kiismerete. Bíró előtt állni meg éppen nem a legkelle­mesebb szituáció még akkor sem, ha csupán tanú minősé­gében tesszük ezt. Tavaly a tanácsválasztások után új­jáválasztották a népi ülnö­köket is. Vajon ők miként látják a tárgyalásokat, a vád­lottakat, a felpereseket és az alpereseket a bírói pulpitus másik oldaláról? Fiatal féi*fi nyújt kezet: Nádi Dénes bírósági ülnök a Borsodi Vegyi Kombinát szekszárdi gyárában diszpé­cser. No — gondolom ma­gamban —, ez még kevés ok arra, hogy valakit az igaz­ságszolgáltatás tevékeny résztvevőjévé válasszanak, de aztán megtudom: Nádi Dénesnek nem ez az első Nádi Dénes társadalmi megbízatása. Ugyanis szakszervezeti titkár volt, 1975-től tagja a Hazafi­as Népfront városi bizottsá­gának, és — mint máshol ér­tesülök róla — az emberek­nek leginkább az a vélemé­nyük Nádi Dénesről, hogy szereti az igazságot. — És a bűnügyi filmeket? — A tévé műsorai közül a jó krimiket én is kedvelem, szórakozom rajtuk, de a va­lóságos életben nagyon dü­hös tudok lenni például a balesetet okozó ittas jármű­vezetőre ... — Harag és ítélkezés, ösz- szeférhető két dolog ez? — Természetesen mind a bíráknak, mind a velük együtt ítéletet hozó népi ül­nököknek tárgyilagosaknak, elfogulatlanoknak kell lenni­ük, de abszolút objektív em­ber nincs. A törvények szel­lemében kell eljárnunk, s a bírótól és a két népi ülnök­ből álló tanács csakis teljes egyetértésben hozhat ítéletet. — Milyenek voltak az első ügyei? — Az elmúlt nyáron vá­lasztottak meg, s november- ben"kerültem először „mély­vízbe”. Polgári perekkel kezdődött ülnöki tevékenysé­gem, köztük válóperekkel is, amelyek létezését az élet ve­lejárójaként kénytelen-kel­letlen tudomásul veszi az ember. De nagyon megdöb­bentem, amikor idős szülő és lánya anyagi természetű vi­tája bírósági ügyként került elénk ... — A bűncselekmények en­nél súlyosabbak, s ott egy- egy döntés emberek szabad­ságát, becsületét jelentheti. — Valóban nagy a felelős­ség a büntető tanácsban. Eb­ben is szomorú eseteket le­het látni, megismerni. De a büntető tanácsban is ott van a bíró, aki esztendőkön át tanulta, majd alkalmazza a jogot, s ott vagyunk mi, né­pi ülnökök, akik a természe­tes igazságérzetünkkel, s az ülnöki akadémián szerzett ismereteinkkel járulunk hoz­zá ahhoz, hogy minden eset­ben igazságos döntést hozzon a tanács. o A simontornyiai bőrgyár­ban már idősebb népi ülnök­kel beszélgetünk. íme né­hány szám Sebestyén János műszaiki ügyintézőről: — 54 éves. * — 1942 óta e gyárban dol­gozik (felesége 15 éve van itt). — 16 éve népi ülnök. Amikor ez utóbbiról ér­deklődőm, szinte hitvallás­ként mondja: — Nem kell mindenkit becsukná, amikor először téved rossz útra. Adjunk le­hetőséget a tisztességes élet­re, de ha másodszor is vét valaki a törvények ellen, akkor kap ja meg az igaz­ságosan szigorú büntetést. Sebestyén János — 16 év alatt sok ügyet tárgyalt. Ezek közül me­lyek az emlékezetesebbek? — Rettenetesen fel voltam háborodva, amikor két fia­talember betört egy presszó­ba, s a tárgyaláson még ne­kik állt feljebb, meg ciniku­san viselkedtek.. Régebben történt, de most is érződik hangján a harag: — A takarítónőre fegyvert fogtak, és megkötözték.. Egy másik eset, ami éppen az eszembe jut az sajnálatos: az ügy későbbi vádlottja vé­dekezőén ellökte magától részeg támadóját, s az a le­hető legszerencsétlenebbül esett... — Milyen perekben mű­ködik közre a legtöbbször? — A leggyakrabban a polgári perek közül a válás. Akad olyan bontóper is, amely során 8—10 tárgya­lásra van szükség, mert mindenen vitázik, majdnem egymásnak ugrik a váló­félben lévő pár, de a másik Véglet az, amikor szinte megcsókolják örömükben egymást a házasság felbon­tásakor. — Milyennek kell lennie egy jó népi ülnöknek? — Ne legyen elfogult, s ne hagyja magát félrevezet­ni. A tamúkniak is az arcuk­ra van írva, hogy az igaz­ságot mondják-e, vagy sem. És fel kell készülni megfe­lelően, áttanulmányozni minden adatot a tárgyalás előtt. — Népi ülnöki megbíza­tásának teljesítése mennyi munkakiesést okoz a gyár­ban? — Neküem ez pártmegbi- zatás, s úgy osztom be a munkámat, hogy senkinek se kelljen dolgoznia helyettem. Egy-egy tárgyalás előtt és után mégjobban ,,rálhajtok”. o Dr. Filep Gézáné nyugdí­jas tanár Pakson. — Mióta népi ülnök? — Kereken húsz éve — válaszolja a volt gimnáziu­mi igazgatóhelyettes, rnaljd elmondja: megválasztása előtt is dolgozott tomagszer- vezetekhen, részt vett a köz­életben, s így jól ismerték a városban. — A két évtized alatt okozott önnek 'nyugtalan éj­szakát valamilyen bírósági ügy? — Egy-egy ítéletet annyi­ra meggondolunk, hogy csakis a legmegfelelőbb döntést hozhatjuk. Nekünk, népi ülnököknek is lehetősé­günk van kérdéseket felten­ni: Tehát nem volt nyugta­lan éjszakám lelkiismereti okok miatt, de sokszor saij­Dr. Filep Gézáné nóltam az elítéltet. Viszont az a feladatunk, hogy tár­gyi! agosialk legyünk, s túl az érzelmeinken azt lássuk: rendet kell tenni, az igazsá­got kell szolgálni a társada­lom érdekben. — A tárgyalóteremben olykor erős indulatok csap- bak össze, s a pereskedők nem válogatnak a kifejezé­sekben.. — Túlteszem magam ezen •is. Számomra a gyermekel­helyezési perek a legrosszab­bak, mert a válások legna­gyobb vesztese mindig a ■gyerek. — Szívesen eleget tesz megbízatásának ? — Igen. Igyekszem lelki- ismeretesen csinálni, akár polgári perről, akár bünte­tőügyről van szó, de több éve magánvádas személyes meghallgatásokon is részt veszek. Ezeken sokat lehet tenni a civakodók kibékíté- séért, a további bírósági el­járások megelőzéséért. Egyébként a rádiót hall­gatva, a tévét nézve is bő­víteni jogi ismereteimet, hogy minél jóbban tudjak közreműködni az igazság ér­dekében. A három népi ülnök nem mondta ki, de szavaikból érződött: megtisztelő köte­lességüknek tekintik az igaz­ságszolgáltatás segítését, de­mokratizmusának ily módon történő erősítést De ért­hetően mégis azt szeretnék, ha ritkábban hívnák őket a bíróságokra. Mert ez azt jelentené, hogy kevesebbet peresked­nek az emberek. VITASZEK ZOLTÁN Fotó: KAPF1NGER ANDRÁS Se nem balett, se nem torna Mozgáskultúra-oktatás Tolnán pontosan egy-egy gyakorla­tot vagy mozdulatot, mert ott érthetően a feladat bár­milyen szintű megoldása volt a fontos. Kettős körbe állítja a gye­rekeket, majd az utasítás: — Külső kör jobbra len­dül, a belső az ellenkező irányba, aztán vissza ... — Hát ez nem a legtöké­letesebben sikerült — jegy­zem meg, hozzátéve, hogy ze­nére vagy számolásra bizo­nyára jobban menne. — ígéretet kaptunk arra, hogy lesz zenei kíséret is, de egyelőre be kell érnünk az éneklés diktálta ritmussal — mondja Ganczer Józsefné, majd ismét instrukciókat ad: — Jobb lábad előre teszed. Külső kör hátra hajol, a bel­ső előre és vissza. Vigyázz a fejtartásra! — Hányán jönnek ide pén­tekenként? — Általában 20-an mindig itt vannak a 23-as létszám­ból. Elsősök és másodikosok, akik biztosan szebben, szebb testtartással fognak járni, mint hasonló adottságú tár­saik. — Az ősszel kezdődött el a szakkör, s a tanév végéig tart. És azután? — Szeretnék újabb fiata­lokkal, újabb elsősökkel és másodikosokkal foglalkozni. ♦ A művelődési központban megtudjuk: korábban nagy hagyománya volt a balettnek Tolnán, ám ez már a múlté. Jelenleg se balett-, se nép­táncoktatás nincs itt, de bíz­nak abban, hogy a mozgás­kultúra-szakkör résztvevői közül sokan válnak majd táncossá, mert ehhez most nagyszerű alapot kapnak. V. Z.—K. A. A tolnai művelődési köz­pont nagyterme péntek dél­után — pár perccel négy előtt — gyermekzsivajtól hangos. A hat-nyolcéves lánykák jókedvűen ricsajoz- nak, szaladgálnak, ugrálnak. — Miért vagytok itt? A kérdésre egymást licitál­va érkeznek a válaszok: — Művészi torna lesz négytől. — Olyan ez, mint a ba­lett ... — Nem balett, de nem is torna... * Hát akkor mi? A kérdésre az éppen meg­érkező Ganczer Józsefné — pedagógus az 1-es számú Általános Iskolában — adja meg a feleletet, miközben a gyerekek párosával felsora­koznak egymás mögé, s el­kezdődik a bemelegítés. — Mozgáskultúra-szakkör ez — mondja Ganczerné. A művészi torna elemeit csupán egészen alapfokon oktatom. A cél: csiszolódjon, szép le­gyen a gyerekek mozgása. — Hogyan kezdődött? — Tavaly fejeztem be Szekszárdon a tanítóképzőt, és lide kerültem tanítaná, az 1- es iskolába. Testnevelést is oktatok, s látom: kevés ez a gyerekeknek. Ezenkívül szembetűnő, hogy nehezen tudnak együtt mozogni, ugyanis az óvodában, a játé­kos foglalkozásokon nem ha­tároztak meg a számukra A szakköri óra egyik pillanata Bemeleg ítő futás Oktató és tanítvány

Next

/
Oldalképek
Tartalom