Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
1981. február 22. ÍNÉPÜJSÁG3 A KSH jelentése (Folytatás a 2. oldalról) 1980-ban, ezer Iákosra számítva 13,6-et tett ki. A csecsemőhalandóság évről évre mérséklődött és 1980-ban ezer élveszülöttre 23 egy éven aluli haláleset jutott, az 1975. évi 33-mai szemben. 1981. január 1-én a népesség 47 százaléka, 5 050 000 fő volt aktív kereső. Számuk öt A tervidőszakban a lakosság jövedelme és fogyasztása tovább emelkedett. A munkásak és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresetének és az áremelésekkel kapcsolatos bérkiegészítéseknek az összege 1980-ban több, mint 4400 forint volt, nominálértékben 43 százalékkal több az 1975. évinél, a reálbér 3 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók keresetének reálértéke az ötéves tervidőszak egészében az alkalmazásban állók reálbéréhez hasonlóan alakult. Az egy lakosra jutó pénz- beni társadalmi juttatások összegének reálértéke 1980- ban 34 százalékkal, a terimé- szétbeni juttatásoké 22 százalékkal volt nagyobb, mint 1975-ben. öt év alatt a társadalmi juttatások 29 százalékkal emelkedtek. A mubkajö- vedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó reáljövedelem egy lakosra számítva 1980-ban 8 százalékkal meghaladta az 1975. évit. 1980. végén a nyugdíjasok száma 2 millió 82 ezer volt, 280 ezerrel több, mint öt évvel korábban. A tervidőszakban a tsz-dolgozók nyugdíjkorhatárát fokozatosan csökkentették és 1980-tól ugyanabban az életkorban jogosultak nyugdíjra, mint a munkások és alkalmazottak. 1980- ban nyugdíjakra 56 milliárd forintot fizettek ki, az 1975. évinél 29 milliárd forinttal többet. Az egy nyugdíjasra jutó átlagos összeg az 1975. évi 1272 forintról 1980-ban 2267 forintra emelkedett. Az átlagnyugdíj az átlagkeresetnek 1975-ben 41 százalékát, 1980-ban 52 százalékát tette ki. A nyugdíjak emelkedéséhez hozzájárult az új nyugdíjasok magasabb nyugdíja mellett az áremelésekkel kapcsolatos kiegészítés is. A kiegészítések az alacsony nyugdíjak esetében (biztosították a nyugdíj reálértékének megőrzését. A családi pótlék összege 1980-ihan 13,6 milliárd forint volt, 7,1 milliárd forinttal több az 1975. évinél. A növekedést nagyobb részben az 1976. és 1979. évi fogyasztói árintézkedések ellensúlyozására fizetett kiegészítések, valamint a 3 és többgyermekesek pótlékának 1980. július 1-i emelése eredményezte. A gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma az 1977. év végéig emelkedett, azt (követően, a születések számának mérséklődésével összefüggésben, folyamatosan csökkent. 1980. decemberében 254 ezer anya volt gyermekgondozási segélyen, az öt évvel azelőttinél 11 ezerrel kevesebb. Gyermekgondozási segélyre 1980-ban 3,9 milliárd forintot fizettek ki, a segélyen, lévők számának csökkenése ellenére 0,9 milliárd forinttal többet, mint 1975-ben. Az V. ötéves tervidőszak alatt az orvosok száma 3781 fővel nőtt, tízezer lakosra 1980 végén 28,8 orvos jutott, az 1975. évi 25,6-del szemben. Az orvosi alapellátás közel 400 új általános és gyermek- orvosi körzet megszervezésével folyamatosan javult. Csökkent a betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások száma. 1980 végén a körzeti orvosi állások 4,7 százaléka, a gyermekkörzeti orvosi állások 5,9 százaléka volt betöltetlen, az 1975. évi 6,6, illetve 9,4 százalékkal szemben. 1980 végén egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra 2100 lakos jutott, csaknem év alatt 43 ezer fővel, 0,8 százalékkal mérséklődött. Az iparban és az építőiparban dolgozók aránya jelentősen, a mezőgazdaságban dolgozóké kisebb mértékben csökkent, a többi ágazat, főleg a nem anyagi ágák, az aktív keresők nagyobb hányadát foglalkoztatták a tervidőszak végén, mint, öt évvel korábban. A növekedés az áremelkedésékkel kapcsolatos jövedelemkiegészítésből adódott. A lakosság egy főre jutó fogyasztása öt év alatt 12 százalékkal emelkedett. Ezen belül az élelmiszer-fogyasztás mennyisége évek óta kielégítő, összességében az 1975. évi szinten stabilizálódott. Az élettanilag értékesebb élelmiszerek közül a hús- és hal- fogyasztás 1980-ban fejenként 73 kg volt. A tervidőszakban a tej- és tejtermékfogyasztás 162 kg-ra, a tojásfogyasztás 335 darabra, 28, illetve 22 százalékkal emelkedett. Az élvezeti cikkek fogyasztása, amelyben a legnagyobb súlyt a szeszes italok képviselik, a korábban is magas szinthez képest öt év alatt 22 százalékkal nőtt. A ruházkodási cikkek fogyasztása csökkent. A tartós fogyasztási cikkek közül iaz V. ötéves tervidőszakban la kiskereskedelem 1,2 millió hűtőszekrényt, több, mint 1 millió mosógépet, majdnem 1,5 millió televíziót, több, mint 500 ezer személygépkocsit értékesített. Hűtőszekrénnyel, mosógéppel, televízióval az aktív keresők háztartásának több mint 90 százaléka rendelkezik. A háztartások nagy részében egynél több rádiókészülék található. Viszonylag gyors ütemben nőtt, korszerűbbé és az (1979. júliusi áremelések után valamivel takarékosabbá vált a háztartások energiafelhasználása. A szolgáltatások egy lakosra jutó igénybevétele az összes fogyasztás emelkedésével nagyobb mértékben, öt év alatt 24 százalékkal nőtt. Az elmúlt öt év folyamán több ízben került sor a fogyasztói árak emelésére. A központi árintézkedések közül jelentősebb volt 1976-ban a húsárak, 1978-ban a kávé, az édesipari áruk és az égetett szeszes italok árának, 1979- ben a motorbenzin, a dohányáruk, a sör, az újságok árának emelése, valamint a július 23-án végrehajtott áremelés, amely az élelmiszerekre, a fűtésre és háztartási energiára, a bútorokra, a személygépkocsira, egyes építési anyagokra terjedt ki. A fogyasztói árszínvonal 1980- ban 36 százalékkal volt magasabb az 1975. évinél. A lakosság életkörülményeit javította, hogy öt év alatt felépült 453 ezer lakás, 15 ezerrel több mint az előző tervidőszakban. A lakások 36 százaléka állami erőforrásból, a többi a magánlakásépítés keretében és nagyrészt állami kölcsön igénybevételével készült. A lakásállomány nagyság szerinti és minőségi összetétele gyorsan javult. Az 1980. évi lakás- összeírás időpontjában a lakások majdnem fele kétszobás és 24 százaléka három- és több szobás volt. Fürdőszoba, vagy mosdófülke a lakások több mint 60 százalékában található. 200-zal kevesebb, mint öt évvel korábban. A kórházi ágyak száma öt év alatt, a jelentős számú ágymegszűnések vagy szüneteltetések ellenére majdnem 5600-zal nőtt. 1980 végén tízezer lakosra 89,2 működő kórházi ágy jutott, 4 ággyal több mint 1975 végén. A bölcsődei helyek száma öt év alatt 14 400 új hellyel bővült. 1980 végén 64 600 bölcsődei hely állt rendelkezésre; ezer bölcsődés korú gyermekre 139 bölcsődei hely jutott, 42-vel több mint öt évvel korábban. 1980-ban a három éven aluli gyermekek 16 százalékát vették fel bölcsődébe, további háromnegyedéről pedig a gyermekágyi és gyermekgondozási segélyen lévő anyák gondoskodtak. Az óvodai helyek száma 1980-ban 385 500-ra emelkedett, ami az 1975. évinél kereken 90 ezerrel több. Óvodai ellátásban a 3—5 éves gyermekek 87,6 százaléka részesült az 1975. évi 75,5 százalékkal szemben. Az 1980/81-es tanévben az általános iskolák nappali tagozatain többen, a közép- és felső fokú intézmények nappali tagozatain valamivel kevesebben tanulnak mint 1975- ben. Az alsó és középfokú intézményekben tanulók számának változása a megfelelő korosztályok létszámának alakulásával függ össze. A tanulók aránya a megfelelő korúakhoz viszonyítva minden fokozaton emelkedett. Az alsó fokú oktatásban a 6—13 évesek 98,8 százaléka részesül. A középiskolákba a 14— il7 évesek 40 százaléka jár, az öt évvel ezelőtti 36 százalékkal szemben. A 14— 16 évesek 40 százaléka szakmunkástanuló, valamivel több mint öt évvel ezelőtt. Az egyetemek és főiskolák nappali tagozatain a 18—22 évesek 9,2 százaléka tanul. Ez az arány 1975-ben 6,9 százalék volt. Napközi otthonos ellátásban az általános iskolai tanulóknak 1975-ben 30,5 százaléka, 1980-ban 38,2 százaléka részesült. A középiskolai tanulók 24 százaléka lakik diákotthonban, az 1975. évi 20,8 százalékkal szemben, míg a felsőfokú intézmények hallgatóinál ez az arány alig változott: 1980-ban 47 százalékuk kapott kollégiumi ellátást. Az 1976—1980. években a nappali tagozatokon 227 ezren, az esti és levelező tagozatokon 155 ezren érettségiztek, felsőfokú oklevelet 74 400 fiatal és 59 200 felnőtt szerzett. Ugyanezen idő alatt közel 247 ezer fiatal tett szakmunkásvizsgát. Az elmúlt ötéves időszakban a kulturálódás közösségi formái közül a mozi és a színház iránt csökkent, a hangversenyek és múzeumok iránt nőtt az érdeklődés. A Budavári Palota felújítása keretében megnyitotta kapuit a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Nemzeti Galéria, megkezdte működését a Várszínház. Befejeződött a Vigadó helyreállítása, felépült a Győri Kisfaludy Színház. 1980-ban 8240 könyv jelent meg, 7 százalékkal több mint 1975-ben. A példányszám 74 millióról 95 millióra emelkedett. Az elmúlt öt évben az ifjúsági- és gyermekkönyvkiadás nőtt a legnagyobb mértékben. A televízió heti átlagos műsorideje az utóbbi öt évben 15— -16 órával bővült, a rádió műsorideje 50 órával. 1980- ban több mint 7,5 millió hazai gyártmányú hanglemezt hoztak forgalomba, kétszer annyit, mint a tervidőszak elején. Idegenforgalom 1980-ban összesen 14 millió külföldi érkezett az országba, 49 százalékkal több, mint 1975-ben. Közülük a turisták száma 9 millió 410 ezer volt, 88 százalékkal több mint öt évvel korábban. A turisták 87 százaléka a szocialista országokból érkezett. 1980-ban 5,2 millió magyar állampolgár utazott külföldre, 50 százalékkal több, mint 1975-ben. Az utazások 91 százaléka a szocialista országokba irányult. A tervidőszakban a szállodai kapacitás 5000 hellyel bővült, ezzel 1980-ban 34 ezerre emelkedett. Az egyéb szálláshelyek — kempingek, turistaszállások, fizetővendéglátások, stb. — befogadóképessége ugyanebben az időszakban 78 ezerrel bővült és meghaladja a 200 ezret. Az idegenforgalomból származó bevétel öt év alatt megkétszereződött. Budapest. 1981. február 21. Központi Statisztikai Hivatal A lakosság jövedelme, fogyasztása Egészségügy, oktatás, művelődés HÉTRŐL I! I ■HBhírreT hírről Ismét eltelt egy hét. Közben hétszer hetvenhétnél is több eseménye zajlott le életünknek. Volt, amelyik néhány embert érintett, volt, aminek százak, ezrek lehettek tanúi. Morzsányi, meg nagyon is jelentős eseményei életünknek, megyénk hétköznapjainak. S most a krónikás belenyúl ebbe az eseménykosárba, hogy önkényesen, de nem cél nélkül, kiragadva felidézze a történéseket, jellemző képet fessen az eltelt hétszer huszonnégy óráról. KORSZERŰBB GÉPEK Hétfőn adtunk hírt arról, hogy Tamásiban és Dombóváron kőművesek és szerelők dolgoztak, dolgoznak. Azért, hogy korszerűbb körülmények között tevékenykedhessenek a pékek, s hogy jobb legyen a kenyér. Dombóváron azokban a napokban három hét szünet után ismét hozzáláttak a dagasztáshoz, sütéshez, s a városba, környékére a teljesen felújított és korszerűsített alagútkemencében sütött kenyér, péksütemény került. Tamásiban az építők még serénykednek. Kétszintes öltöző-mosdó, étkező komplexum épül, ami a dolgozóknak jó. De aki a kenyérrel, az ott készült süteménnyel csak a boltban találkozik, az is nyer. Mert az építkezés lehetővé teszi a készáru-raktár bővítését. S itt majd pihentethetik néhány órát a kenyeret. Szebb lesz a színe, fénye. S mert nem kell melegen a rekeszbe rakni, nem is nyomódik a szállítás során. FELREPÜLT A TÜZKAKAS Hétfőn este tűz volt Szekszárdon. Leégett egy lakásnak használt fabódé. A lángok martalékává vált az ott lakó Gyurkity Lajosnak minden ingósága, s a későbbi építkezéshez elrakott rengeteg faanyag. Az eset igazán csak őt érintette. Hogy mégis szóba hozom, annak oka, hogy az idén már ezeken a hasábokon is írtunk egy másik tűzről. Mindkettőt az őrizetlenül hagyott, szabálytalanul használt kályha okozta. A hétfői esetet figyelmeztetőnek szánom. Másodikén a medve visszabújt barlangjába. Még egy ideig kell fűteni. Nem árt az .óvatosság. DÉLUTÁNI VETÖMAGBOLT A kereskedelemről több alkalommal is írtunk a most végződő héten. S kizárólag csak kedvező híreket. „Házhoz ment” a szekszárdi vetőmagbolt A szerdai lapban egy dicséretes kezdeményezésről adtunk számot. A szekszárdi áfész vetőmagboltja egy délutánra kiköltözött az AGROKER-hez. Az itt dolgozóknak szinte házhoz vitték az árut, százötvenféle kerti magot. Kereskedelmi fogás? Mindenképpen. De olyan, amely nemcsak a boltnak jó, hanem a vásárlónak is. Mert a majd minden bizonnyal megérkező tavaszig nem kell a kiskert-tulajdonosoknak munkaidő alatt — máskor a bolt zárva — elmenni magügyben a boltba. NINCS BUKÁS Szerdán egy hírünk arról adott számot, hogy az elmúlt évben csaknem ezerrel nőtt a Magyar Autóklub Tolna megyei tagjainak száma. A növekedés egyértelműen annak köszönhető, hogy elkészült a megye- székhelyen az autóklub szervizállomása. Egyre többen veszik igénybe a korszerű szolgáltatásokat, a fékhatásmérést, a lengéscsillapító vizsgálatot, a kerekek beállítását, kiegyensúlyozását, s a fogyasztás mérséklését is nagyban elősegítő diagnosztikai vizsgálatot. Hamarosan, azt hiszem, további autósok válnak, klubtaggá. Ugyanis a szekszárdi műszaki állomáson is vizsgáztatják a klubtagok autóit, s ott a bukás kizárt. Na nem azért, mert bűnös engedékenységgel vizsgáztatják a járműveket, hanem mert azokat a vizsga előtt közlekedésbiztonsági vizsgálatnak vetik alá. Megállapítják, mit kell korrigálni, kijavítani, hogy a jelölt autó átmenjen. A kisebb hibákat a helyszínen orvosolják, a nagyobbakkal szakműhelybe küldik a járművet. A MEZŐGAZDASÁG EREDMÉNYEI, ÉS A FELADATOK Megyénk termelőszövetkezeteiben ezek a hetek a számadás jegyében telnek el. A mezőgazdasági nagyüzemekben most vonják meg az elmúlt esztendő mérlegét. S miközben ezek a kollektívák a helyi eredményeket értékelik, s megbeszélik, hogyan tovább, a megye egész mezőgazdaságának vezetői is számot vetettek az eltelt tizenkét hónap munkájával. Szekszárdon a Babits művelődési központ koncerttermében megtartott értekezleten Barsi Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője ismertette az eredményeket. Elmondta, hogy a mostoha időjárás ellenére is sikeres volt a tavalyi év. A negyedik és a most zárult ötödik tervidőszak számait összeha- sonlitva pedig az tűnik ki, hogy a megye mezőgazdaságában a termelési érték az országos átlagot jóval meghaladó mértékben, 17—18 százalékkal gyarapodott. Különösen a búza és kukorica terméseredményei növekedtek. Az ötödik tervciklusban a termésátlag búzánál 21, kukoricánál pedig közel 23 százalékkal lett magasabb. Huszonnégy százalékkal gyarapodott a sertésállomány öt év alatt. „Megfiatalodtak” a megye termelőszövetkezetei, s nem csak a fiatalok száma emelkedett, de ezerrel nőtt a szakképesítéssel rendelkező mezőgazdasági dolgozók száma is. A következő években az exportképes termékek előállítása a cél, s mércének a nemzetközi színvonalat kell tekinteni. A növénytermelésben a terv évi 3 százalékos növekedés, míg az állattenyésztésnek 1,9 százalékkal kell javulnia. S szóba került az is, hogy a termelés, feldolgozás és forgalmazás területén meg kell teremteni a kölcsönös előnyökön nyugvó, jobb együttműködés feltételeit. URH ADÓ-VEVŐK Pénteken egy hírben olvashattuk, hogy a KPM Szekszárdi Közúti Igazgatósága tíz, új, bármilyen gépkocsiba beszerelhető, hordozható URH adó-vevővel lesz gazdagabb. A rádiókat azokba a járművekbe építik elsősorban, amelyek a hóeltakarításban, a síkosság megszüntetésében vesznek részt. Az elmúlt hónapokban többször írtunk az! elismerés hangján az igazgatóság munkájáról, tényként említve, hogy a tolnai utak tisztábbak, s kevésbé síkosak, mint a környező megyékben. Jó, hogy most tovább javítják ily módon is a téli munkák műszaki feltételeit. De ismét egy régi gondolat ötlik fel bennem. A kis URH adó-vevők használata a civil, mondjam így, maszek életbe is bevonult. De néhány helyen, ahol igazán hasznos lenne, alkalmazása még csak távlati terv. A körzeti orvosok ügyeletes kocsijaira gondolok. Gyakran kell sok felesleges kilométert megtenniük, s veszik el a betegnek talán életet jelentő idő, mert az újabb hívást az orvos csak a rendelőjében tudhatja meg. A NÉPFRONT KONGRESSZUSA ELŐTT A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára tájékoztatja a küldötteket A héten is folytak a Hazafias Népfront kongresszusának előkészületei. Pénteken délelőtt Szekszárdon Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára találkozott a VII. kongresszusra delegált küldöttekkel. — szepesi —
