Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
2 Képújság 1981. február ZZ. A KSH jelentése 13 százalékkal több az 1975. évinél. Vízgazdálkodás A tervidőszakban a közüzemi vízművek napi átlagos termelési kapacitása 1 millió m:l-rel nőtt és kb 7000 km ivóvízhálózatot helyeztek üzembe. 1980-ban a lakosság 75 százaléka részesült közműves vízellátásban, öt évvel korábban ez az arány 66 százalék volt. 1980 végéig további 190 közegészségügyileg veszélyeztetett település ivó- vízellátása megoldódott. A szennyvíztisztító-telepek és a csatornahálózat jelentő^ sen bővült. A szennyvíztisztító kapacitáson belül a mechanikai és a biológiai tisztító kapacitás több mint kétszeresére növekedett. Csatornázott településen a tervidőszak végén a lakosság 37 százaléka élt. Fejlődött az árvízmentesítés hatékonysága, a védekezési szervezet és eszközök színvonala. hírközlés ipari késztermékek aránya a behozatalban mintegy 30 százalék volt, importjuk öt év alatt 24 százalékkal emelkedett. Az ipari késztermékek és az energiahordozók 62—70 százalékát rubel-viszonylatból vásároltuk. Az V. ötéves tervidőszakban az anyagok, félkész termékek és alkatrészek, valamint a gépek, berendezések és szállítóeszközök kivitele nőtt a legdinamikusabban, 57. illetve 39 százalékkal. A fogyasztási iparcikkek, valamint a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek kivitele 28, illetve 26 százalékkal bővült. A gépipari termékek közül jelentősen fokozódott az autóbusz, a közútijárműmotor, az izzólámpa, az orvosi röntgen, a magnetofon, a hűtőszekrény, stb. kivitele. Az élelmiszeripari alapanyagok és termékek kivitelén belül többek között a vágósertés, a nyers hús, a baromfi, a főzelék- és paradicsom- konzerv, a napraforgómag és olaj exportja növekedett nagymértékben. . (Folytatás az 1. oldalról.) nagy- és kiskereskedelemnek eladott termékmennyiség 16 százalékkal, a beruházási célú értékesítés 26 százalékkal nőtt. 1980-ban a népgazdaság energiafelhasználása — fűtőértékben — 20 százalékkal haladta meg az 1975. évét. Ez a növekedés az első három évben következett be, 1979— 1980. években a jobb energia- gazdálkodás eredményeként az energiafelhasználás nem változott. A hazai földgáztermelés 18 százalékos növekedése mellett nagymértékben fokozódott az import, amit főleg a KGST-országok közös beruházásában épült oren- burgi gázvezeték üzembe állítása tett lehetővé. Az energiahordozó-források között a földgáz aránya az 1975. évi 19.3 százalékról 1980-ban 27 százalékra nőtt. a kőolajé 38,2 százalékról 35,1 százalékra csökkent. A széntermelés valamelyest nőtt, átlagos fűtőértéke csökkent. A vill'aimosenergia-termelés 17 százalékkal, a behozatal 82 százalékkal emelkedett. Az import aránya a rendelkezésre álló villamos energián belül 1980-ban elérte a 23,9 százalékot. A villa- mosenergia-behozatal bővülését lehetővé tette, hogy megépült a KGST-tagországok közös beruházásában a 750 kV-os távvezeték. A nyersacéltermelés kismértékben haladta meg az 1975. évit. A vaskohászatban a tervidőszak folyamán elsősorban a hengerdei kapacitás bővült, a hengerelt acél termelése nőtt. A magasabb feldolgozottságé másod- és harmadtermékek aránya nem emelkedett. A bauxit, a timföld és a kohóalumínium-termelés mérsékelt növekedése mellett az alumínium-félgyártmányok termelése 14 százalékkal nőtt. A termelés összetétele korszerűsödött: a keresett alu- míniumfólia-termelés megkétszereződött és dinamikusan nőtt az alumíniumtárcsa előállítása is. A gépiparon belül a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai ipar, valamint a műszeripar növelte legnagyobb mértékben termelését, öt év alatt 46, illetve 40 százalékkal. Meghaladta az átlagos ütemet a villamos- gépipar termelésének növekedése is. A gép- és gépibe- rendezés-ipar termelése mérsékelten nőtt, a fémtömeg- cikfcipar a tervidőszak végén kevesebbet termelt, mint öt évvel azelőtt. Az ipari termelés szerkezetének korszerűsödését jelzik a következő adatok: a közúti járműipar termékei közül autóbuszból 1980-ban 12 400 darabot termeltek, 15,5 százalékkal többet az 1975. évinél. A szerszámgépipari termékék közül az átlagosnál gyorsabban nőtt a korszerű, nagy teljesítményű, szám- jegyvezérlésű gépek gyártása. A mezőgazdasági gépgyártáson belül az állattenyésztő és tarménybetakarító gépék termelése nőtt. Dinamikusan emelkedett a félvezető eszközök és a villamos fényforrások termelése, az eletkron- csövek gyártása mérséklődött. A tervidőszakban gyors volt a számítástechnikai eszközök gyártásának növekedése. Lényegesen fokozódott az orvosi műszergyártás, a távbeszélő-központok, az átviteltechnikád berendezések termelése. A gépipari tartós fogyasztási cikkek közül előtérbe került a színes televízió, a magnetofon, a mosógép — köztük az automata mosógép — termelése. A hűtőszekrények típusai korszerűsödtek, ezek jelentős részét exportálták. A tervidőszak folyamán több gazdaságtalanul előállítható gépipari termék termelése megszűnt, illetve mérséklődött. Megszűnt pl. a motorkerékpár-gyártás, lényegesen csökkent a porszívó, a vasúti személy- és teherkocsi, a traktor, a tehergépkocsi-termelés, egyes elavult szerszámgépek gyártása. A műtrágyatermelés — hatóanyagban — öt év alatt 48 százalékkal nőtt. A korszerűbb, összetett műtrágyák aránya az 1975. évi 18,3 százalékról 1980-ban 34,9 százalékra emelkedett. Jelentősen, 69 százalékkal bővült a növényvédő szerek termelése. A műanyagtermelés 2,6-szeres- re nőtt. Az olefintermékek — etillén és propilén — termelése 1975 óta megkétszereződött. A vegyi szálak termelésén belül dinamikusan nőtt a szintetikus szál termelése. A gyógyszeripar termelése 1980- ban 54 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A cementtermelés 1975-höz képest 24 százalékkal nőtt és 1980-ban 4,7 millió tonna volt. A téglafermelés öt év alatt 6 százalékkal bővült, kisméretű falazötéglából időnként hiány mutatkozott. Az építési technológiák változásának hatására mérséklődött a cserép-, mozaik- és cementlap-, nem változott a mésztermelés. Az átlagosnál gyorsabban nőtt az azbesztcement tetőfedőlemezek, a vasbeton födémgerendák termelése. A tervidőszak végén falburkolócsempéből csaknem kétszer annyit, húzott síküvegből 70 százalékkal többet gyártottak, mint 1975-ben. Az építőanyagipari kapacitások és termelés bővülése lehetővé tette több építőanyag behozatalának mérséklését. A ruházati ipar a tervidőszakban a belföldi szükségleteket mennyiségben alapjában kielégítette, választékban — a javulás ellenére — voltak hiányok. A pamütszö- ve't-termelés a tervidőszak második felében csökkent, összetétele a jobb minőségű áruk irányába tolódott el. A szövött termékekkel szemben nőtt a kötött kelme, hasított fóliaszövet, az értékesebb műbőrök aránya. Számottevően bővült a kötött, valamint a bőrfelsőruhák gyártása. A A mezőgazdasági termékek termelése öt év alatt összesen 15 százalékkal nőtt az előző öt évhez viszonyítva. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságai együttesen 20 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok 8 százalékkal növelték termelésüket. A tervidőszakban két olyan év volt — 1976 és 1979 — amikor a növény- termelés és ennek hatására az egész mezőgazdasági termelés csökkent az előző évihez képest. A növénytermelés menynyi sége öt év alatt 11 százalékkal, az állattenyésztés termelése 20 százalékkal nőtt. A termelés növekedése a tervidőszakban a mezőgazda- sági terület csökkenése mellett következett be. Legnagyobb miértékben, 241 ezer hektárral a szántóterület csökkent, de a gyümölcsös és szőlőterület is kisebb az öt- éwel ezelőttinél. A kert, valamint a rét- és legelőterület nőtt. A mezőgazdasági munkaerő csökkenése az V. ötéves tervidőszakban mérsékeltebb volt, mint a korábbi éveikben, az utóbbi két évben a foglalkoztatottak száma a nagyüzemekben kismértékben emelkedett. Az elmúlt öt évben számottevően bővült a mezőgazdaság technikai bázisa. Az összes gépi vonóerő 1980-ban mintegy 30 százalékkal haladta meg az 1975. év végit, öt év alatt több mint 2 millió tonna termény elhelyezésére alkalmas gaibonasiló és magtár épült. 1980-ban 1,4 millió tonna műtrágyát használtak fel, valamivel kevesebbet, mint 1975- ben. A műtrágyák hasznosítása azonban hatékonyabb volt, ezt a növénytermelés eredményeinek javulása jelzi. Az V. ötéves tervidőszakban évi átlagban 12,5 millió tonna gabona termett, 11 százalékkal több, mint 1971— 1975. évékben. A búza évi átlagos termésmennyisége 5,2 millió tonna, a kukoricáé 6,3 millió tonna volt, 20, illetve 7 százalékkal több, mint az előző öt évben. A termés- mennyiség növekedése a hobőr-, szőrme- és cipőipar termelése a tervidőszak első három évében mérsékelten nőtt, 1979-ben és 1980-ban csökkent. Az ágazat termék- szerkezete korszerűsödött, az árban és minőségben megfelelő választékot azonban nem mindig tudta biztosítani. Az élelmiszeriparon belül jelentősen bővült a húsfeldolgozó kapacitás. Ennek eredményeként fokozódott a szalámi-, dobozossonka- és búskonzenvtermelés, e termékek nagy hányadát exportálták. A hazai fogyasztók számára — főleg az 1979. évi áremelések után — az igényeknek megfelelően bővült az olcsóbb húskészítmények gyártása is. Dinamikusan nőtt a gyorsfagyasztott gyümölcs- és főzelékkonzerv-termelés. A napraforgóolaj-termelés 2,6- szeresére emelkedett. Építőipar Az építési-szerelési munkák 1980. évi volumene 10 százalékkal volt nagyobb az 1975. évinél. Az építési igények és az építőipari kapacitások összhangja az utóbbi években javult. A kereslet mérséklődött, a feszültségek enyhültek, amiben szerepe volt az építőipari kapacitások bővülésének, a beruházások mérsékeltebb növekedésének, illetve csökkenésének, valamint az építőipari árak és a költségek emelkedésének. Az építőipari termelés kb. 60 százalékát a kivitelező építőipar adta. E szervezetek gépállományának teljesítőképessége öt év alatt több mint 40 százalékkal nőtt. A fel használt anyagok összetétele korszerűsödött. A gépesítés lehetővé tette, hogy a kivitelezők feladataikat 1980-ban 6 százalékkal kisebb létszámmal oldják meg, mint öt évvel korábban. Javult az építkezések szervezettsége. zamok emelkedéséből adódott, a vetésterület csökkent az előző öt évhez képest. A búza hektáronkénti hozama öt év átlagában 4060 kg, a kukoricáé 4860 kg volt, mintegy 700—700 kg-mal nagyobb az előző öt évinél. A burgonya- és friss zöldségellátás javítása érdekében a tervidőszak folyamán, a termelés ösztönzését szolgáló intézkedések hatására, a zöldségtermés 1977-ben, a burgonyatermés 1978-ban kiemelkedően nőtt. A nagy terméssel együtt járó értékesítési nehézségek, tárolási veszteség, stb. miatt a burgonya- termés az utóbbi két évben visszaesett. A cukorrépa vetésterülete öt év átlagában 26 százalékkal, a betakarított cukorrépa mennyisége 28 százalékkal emelkedett. A tervidőszak folyamán gyors ütemben fokozódott a napraforgó-termelés. 1980-ban a vetésterület mintegy kétszerese, a termésmennyiség háromszorosa volt az 1975. évinek. A gyümölcs- és a szőlő termésmennyisége, jelentős évenkénti ingadozás mellett, kismértékben emelkedett. Az állatállományon belül a szarvasmarha-állomány a tervidőszak folyamán alig változott, az 1980. év végén meghaladta az 1,9 millió darabot. Az állomány a nagyüzemekben gyarapodott, a kistermelőknél csökkent. A sertésállomány öt év alatt tovább növekedett és megszűnt a kistermelők sertésállományának ciklusos hullámzása. Az 1980. év-végi sertésállomány 8,3 millió darab volt. 20 százalékkal több az öt évvel korábbinál. A juhállomány nagy mértékben, mintegy 1 millió darabbal nőtt és 1980. végén meghaladta a 3 milliót. A baromfiállomány az ötéves terv minden évébert több volt, mint 1975-ben. Az összes vágóállat-termelés az 1976. évi csökkenés után évről évre emelkedett, és az utóbbi három évben — élősúlyban — meghaladta a ? millió tonnát. A vágóállattermelés kb. 56 százalékát a tervidőszakban a vágósertéstermelés adta, a vágómarhatermelés aránya csökkent és az időszak végén 17 százalék volt. A vágóbaromfi-termelés, aránya emelkedett, 1980. végén meghaladta a 20 százalék kot. A tejtermelés mintegy 40 százalékkal nőtt. A növekedés a hozamok emelkedéséből adódott. A tojástermelés — nagyrészt a gazdaságtalan export csökkentésének hatására — az utóbbi két évben mérséklődött. A mezőgazdaság a lakosság élelmiszerfogyasztásának megfelelő biztosítása mellett jelentős árumennyiséget adott exportra. Az V. ötéves tervidőszakban 48 000 hektár új erdőt telepítettek. Az erdőterület elérte az 1,6 millió hektárt, az ország területének 17 százalékát. Az “összes fakitermelés 1980-bam 7,5 millió m3 volt, Szállítás • A közlekedési vállalatok 1980-ban 388 millió tonna árut szállítottak, 12 százalékkal többet az 1975. évinél. A szállítási távolságot is figyelembe véve az árutonnakilométer teljesítmény 22 százalékkal, ezen belül vasúton 4 százalékkal, közúton 38 százalékkal, vízi úton 88 százalékkal, csővezetéken 50 százalékkal nőtt. A vasút aránya az áruszállításban mér4 séklődött, az 1980. évi teljesítménynek 57 százalékát adta. A közlekedési vállalatok teljesítményének több, mint fele a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódott, ami öt év alatt 31 százalékkal nőtt. A belföldi forgalom 11 százalékkal bővült. 1980-ban a távolsági tömeg- közlekedés járművein 1187 millió utast szállítottak, 7 százalékkal többet, mint öt évvel korábban. Csökkent a vasúton és a helyiérdekű vasúton utazók száma, az autóbuszon utazóké tovább nőtt: A távolsági tömegközlekedés utasforgalmából 1980-ban — utaskilométer alapján — a vasúti közlekedés és az autóbuszközlekedés aránya nagyjából azonos volt. A helyi tömegközlekedésben 1980-ban közel 2600 millió utast szállítottak, 11 százalékkal többet, mint 1975- ben. A budapesti tömegközlekedés utasforgalma öt év alatt összességében kissé csökkent, és összetétele is változottt: a metrón utazók száma 63 százalékkal, az 1980-ban a behozott áruk mennyisége 21 százalékkal, a kivitt áruké 40 százalékkal volt több az 1975. évinél. 1977—1978-ban a behozatal, elsősorban a nem rubel- elszámolású import yolume- ne erőteljesen emelkedett és meghaladta a kivitel növekedési ütemét, a külkereskedelmi forgalom egyenlege nagymértékben romlott. A külgazdasági egyensúly javítására hozott intézkedések eredményeként 1979-ben és 1980-ban a behozatal mérséklődött, a kivitel nőtt, a behozatali többlet jelentősen csökkent. A tervidőszak folyamán folytatódott a KGST-országokkal a tervszerű együttműködés. A műszaki-tudományos kapcsolatok kedvezően fejlődtek, hazánk több közös beruházás megvalósításában vett részt, amelyeknek nagy szerepe volt az ország kiegyensúlyozott energiaellátásában. Az áruforgalomban nőtt a szakosított termékek aránya. 1980-ban a KGST- országokba irányuló gépipari export majdnem felét szakosítási és kooperációs megálautóbuszon utazóké 2 százalékkal nőtt, a villamoson utazók száma 19 százalékkal csökkent. A vidéki települések tömegközlekedésének utasforgalma öt év alatt 33 százalékkal nőtt. A tervidőszakban 1722 km- en végeztek vasúti pályakorszerűsítést, 314 km-en vonalvillamosítást. A korszerű vontatás aránya 96 százalékra emelkedett. Több nagy forgalmú csomópont és határállomás fejlesztésére is sor került. A közúti közlekedési vállalatok teherszállító gépjár-, mű-állománya öt év alatt 7 százalékkal nőtt. Az autóbuszállomány bővülése révén javultak az utazás feltételei. A villamoskocsi-állomány csökkent, a trolibuszállomány jelentősen nőtt. Budapesten a metróhálózat 8,5 km-rel hosz- szabbodott. Bővült a rádió és televízió adóhálózata. Jelenleg a Kossuth Rádió műsora az ország területének 97 százalékán, a Petőfi Rádióé 80 százalékán, a III. műsor mono adásban 84' százalékán, sztereo adásban 52 százalékán hallható megfelelő minőségben. A tv 1. műsor az ország területének 91 százalékán, a tv 2. műsor pedig 54 százalékán élvezhető. A bekapcsolt távbeszélő fő- és mellékállomások száma 213 ezer darabbal ^^százalékkal) nőtt a tervidőszak folyamán. A postaszolgálat feilesztésére automata levélfeldolgozó gépsort helyeztek üzembe. lapodások alapján szállított termékek tették ki. A külkereskedelmi forgalomnak 1980-ban több mint felét a szocialista országokkal bonyolítottuk le. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió aránya megközelítette az összes forgalom 30 százalékát. A tervidőszakban a behozatal közel fele a termeléshez szükséges anyagokból, félkész termékekből és alkatrészekből, több mint 10 százaléka energiahordozókból állt. 1980-ban az anyagok, félkész termékek és alkatrészek behozatalának volumene az 1975. évinél 2Í százalékkal több volt. Energiahordozókból öt év alatt 23 százalékkal nőtt az import. Az 1981. január 1-én az ország népessége 10 713 000 fő volt, 150 ezerrel több az 1976. január 1-inél. A népesség számlának növekedése az V. ötéves terv folyamán lassult. Az élveszületések száma a szülőképes korú nők számának alakulásával és egyéb tényeBeruházás A tervidőszakban megvalósított beruházások volumene mintegy 35 százalékkal haladta meg az 1971—1975. évekét. A szocialista szervek beruházásainak 45 százalékát állami, 55 százalékát vállalati döntésű beruházásként valósították meg. Az ötéves tervidőszak elején a beruházási tevékenység élénk volt. Az egyensúly javítása és a beruházási feszültségek csökkentése érdekében az 1979—1980. évi tervek korlátozták a felhalmozást, ezen belül a beruházásokat. Az utóbbi két évben a folyamatban lévő beruházások száma és költségvetési összege egyaránt csökkent. A tervidőszakban a termelés fejlesztését és korszerűsítését új beruházások, rekonstrukciók, bővítések szolgálták. Befejeződött többek között a Tisza II. Hőerőmű, a Bélapátfalvi Cementgyár, az Ózdi Kohászati Üzemekben a kohómű axigénes intenzi(fi- kálása, a folyamatos acélöntőmű, valamint a rúd- és dróthengermű fejlesztése. A vegyipar kapacitását növelte a TVK polipropilén és a BVK új pvc gyára. Befejeződött a dunaújvárosi hullámpapír vertikum, a Szikra Lapnyomda. Az élelmiszerfeldolgozás fejlesztésére húsüzemek, kombinátok épültek, bővült a Szegedi Szalámigyár, elkészült a Hajdúsági Cukorgyár, a Martfűi Növényolajgyár. A közlekedés és hírközlés fejlesztése érdekében folytatódott az autópályaépítés, elkészült az interszputnyik földi követő állomás, a 2000 kw-os közép- hullámú adó. Budapesten és vidéken több új áruházat, bevásárlóközpontot adtak át. Használatba vették a kere- pestarcsai, a délpesti, a kecs-/ keméti megyei kórházat. A beruházások eredményeként a népgazdaság állóeszközállománya öt év alatt mintegy 30 százalékkal növekedett. zőkkel összefüggésben csökkent és 1980-ban ezer lakosra számítva 13,9 volt. A halálozások száma, elsősorban az idősebb korosztályok növekvő aránya miatt, az elmúlt öit évben emelkedett és (Folytatás a 3. oldalon.) Mezőgazdaság - erdőgazdálkodás Külkereskedelem Népesség, népmozgalom, foglal koztatottság
