Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-03 / 28. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 28. szám. ÁRA: 1,40 Ft. 1981. február 3., kedd Mai számunkból IREGI FAPAPUCS (3. old.) BÓBITA-BEMUTATÓ PÉCSETT (4. old.) PAPP LÁSZLÓ DOMBÓVÁRON (6. old.) ÉPÜL A BÁTASZÉKI SERTÉSTELEP (3. old.) Észtermékek piaca Amit másutt már kitaláltak, azon kár a fejünket tör­ni, larra már pazarlás kutatási-fejlesztési forintokat for­dítani. Ésszerűbb külföldről megvásárolni a szellemi ter­meiket, s átvenni, adaptálni a műszaki 'ismereteket. Már- csak azért is így helyes ez, mert nehezen versenyezhet­nénk fejlett ipari államokkal és ’tőkeerős cégeikkel olyan témákban, amelyekét azok már megoldottak. Pazarlás lenne az ás, ha a hazad feltalálóik és újítók szabadalmait és ötletéit hétpecsétes titokként őriz­nénk, s kísérletet sem tennék az „észtenmékek” érté­kesítésére. A szellemi termék természetesen áruban — gépként, berendezésként, használati tárgyként, gyártó­sorként — is eladható. Általában ez a gazdaságosabb, ez az előnyösebb. Csakhogy sem az anyagok, sem az ener­gia, sem a munkaerő tekintetében nem állunk olyan jól. Közgazdasági nyelven szólva: nem vagyunk bőviben a termelési tényezőknek. így aztán lehetőségünk sincs arra, hogy minden ötlet kézzelfogható termékké változ­zon át. Ilyenformán marad a szellemi termékkereskedelem. De mi is az a szellemi termék? Ezúttal nem a külön­böző művészeti alkotásokra gondolunk, hanem kizáró­lag az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben, a kereskedelemben: vagyis a gazdasági élet legkülönbö­zőbb területein hasznosítható szellemi produktumra, el­járásokra, módszerekre. Meglepő, hogy a — talán túlságosan is — szakosodott árukülkereskedelemmel szemben a szellemi termékek exportjával Magyarországon mintegy 130—140 cég fog­lalkozik. Ezek között csupán három olyan vállalat van, amelynek kizárólag a szellemi termékek kereskedelme a feladata, ebből viszont mindössze egy látja el a szaba­dalmi jog megszerzését is: a Licencia. A vállalat 'igazgatója nemrégiben a következőkel nyilatkozta: „kis országunk, kis tőkéjű kutatása nem versenyezhet a világcégek fejlesztésével. Manapság na­gyon nehéz vadonat újat kitalálni — rádiót, tévét, szá­mítógépet —, de az alkatrészeken, a megoldásokon mi is tudunk jobbítani. S ezeket az apróságokat keresik az észtermékek piacán”. Merthogy van helye a honi szellemi produktumnak a külpiacokon. Néhány kirívó, ám közismert példa arra enged következtetni, hogy némelyikük sokszor 'kapósabt kint mint idehaza. Csupán azért, mert honi berkekben még nem fejlődött ki eléggé a kockázatvállalási hajlam. Pedig külföldi szellemi termék vásárlásánál is nagy, legalábbis nagyobb a kockázat, mint amikor például hazai kutatási eredmény gyakorlati hasznosítására tö­rekszenek. Ez utóbbira — talán, mert a fejlesztési fo­rintok folyamatosan, lassacskán, nem pedig egy összeg­ben csordogálnak — kevésbé figyelnek a felügyeleti hatóságok. A licenc- és know-how vásárlás viszont min­dig szem előtt van, a megvalósítók és a külső szemlé­lők egyaránt mielőbb várják eredményeit, hasznosulá­sát. Egy szó miiint száz: külföldről vásárolt szellemi ter­mékkel — ha hiba csúszik a számításba — könnyebben, feltűnőbben meg lehet bukni. Az utóbbi tíz esztendőben meglehetősen sokat fejlő­dött a szellemi produktumok kereskedelme, ám a dina­mika és az eredményesség korántsem kielégítő. Nem vé­letlen, hogy a párt XII. kongresszusán a következőket fogalmazták meg: „Több figyelmet kellene fordítani a szellemi termékek átvételére, hazai alkalmazására és továbbfejlesztésére. Ez kapjon megfelelő helyet és el­ismerést a kutatók tudományos tevékenységében.” Különösen az idézet második felére érdemes figyel­ni, miután az első részét — elvben legalábbis — min­denki elfogadja. Mert ami a tudományos munka elis­merését illeti, a kutatók a saját kutatásban érdekel­tek, nem pedig a külföldi licenc vagy know-how ho­nosításában. Erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Hiszen a tudományos állások betöltésénél, a különböző pályá­zatoknál a tudományos publikációkat és kutatási ered­ményeket kell felsorolni, a licencek átültetését nem. Tény: a magasabb műszaki kultúrát képviselő terme­lési szerkezet tömegesen igényel újabb és újabb mű­szaki, kutatási információkat, eljárásokat. Ezek egy ré­szét csakis külföldről szerezhetjük be, s tudásunk egy részét magunknak is exportálnunk kell Hiszen a szelle­mi munkamegosztás hasznosságát az újdonságok, kor­szerű gyártási módszerek gyors elterjedésénél, mun­kánk egyszerűsödésénél, könnyítésénél, igényeink jobb, teljesebb kielégítésénél mi sem bizonyítja jobban. MOLNÁR PATRÍCIA Losonczi Pál fogadta a kongói parlamenti küldöttséget AÁSZ-ülés Peru és Ecuador határviszálya Hétfőn az Országházban hi­vatalos megbeszéléseket foly­tattak a magyar országgyűlés, s a meghívására hivatalos, ba­ráti látogatáson hazánkban tartózkodó Kongói Népi Köz­társaság népi nemzetgyűlésé­nek küldöttsége között. A magyar tárgyaló csoportot Apró Anitái, az országgyűlés elnöke; a kongói tárgyalócso­portot Jean Ganga-Zandzou, A Faraibundo Marti Nem­zeti Felszabadítási Front nyi­latkozatot tett közzé, amely­ben beszámol arról, hogy egy­séged Chalatenango és Mo- razan tartományokban haj­tottak végre támadásokat a salvadori junta csapatai ellen, s ennek során a kormánycsa­patok 15 katonája vesztette életét. Az elmúlt napokban a ha­zafias erők és a jobboldali erők összecsapásának szín­a Kongói Munkapárt Politikai Bizottságának tagja, a népi nemzetgyűlés elnöke vezeti. A megbeszélést követően Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke az országház nándorfehérvári termében fo­gadta a kongói népi nemzet- gyűlés Jean Ganga-Zandzou vezette küldöttségét. A szívélyes, baráti légkörű találkozón részt vett Péter helye volt egyebek között Mexioanos, Ciudad Del Ga- do, San Vincente és La Unión városa is. A hírügynökségi jelentések arról is beszámolnak, hogy a népi erők a szüntelen harcok közepette átcsoportosítják erőiket és újabb offenzívát készítenek elő a kormánycsa­patok ellen. Az Egyesült Államok tá­mogatását élvező rezsim fo­kozódó terrorral, büntető ak­ciókkal próbál úrrá lenni a János, az országgyűlés alel- nöke. Ezt követően Apró Antal a küldöttség tiszteletére ebédet adott a Parlament vadászter­mében. A kongói delegáció hétfői programján részt vett Jacob Okanza, a Kongói Népi Köz­társaság budapesti nagyköve­helyzeten. A junta légiereje barbár légitámadásokat haj­tott végre a polgári lakosság ellen Cabanias tartományá­ban, az ország északkeleti ré­szén. Ugyancsak a hazafias erők közleménye hívja fel a figyel­met arra is, hogy naponta ér­keznek salvadori repülőterek­re amerikai szállítórepülögá- pek, amelyek fegyverrel, har­ci technikával és propaganda- anyaggal segítik a hatalmon lévő salvadori kormányzatot. Fernando Belaunde Terry, perui elnök vasárnap este úgy nyilatkozott, hogy a pe­rui hadsereg alakulatai fel­tételes tűzszüneti parancsot kaptak, mert „sikerült visz- szafoglalniuk az Ecuador ál­tal megszállt összes terüle­tet”. Ezt ecuadori részről nem erősítették meg, azt ál­lítva, hogy a harcok még tar­tanak. A három vitatott határ- erődítmény közül kettő már a múlt héten perui kézre ke­rült, míg a harmadikat, a PV—4-es erődítményt a légi­erő támogatásával vasárnap foglalták el a perui csapatok. A két ország öt napja tartó határviszályában tehát Peru hétfőre — úgy tűnik — visz- szaállította a konfliktus előt­ti helyzetet, s ismét ő tartja kezében a fontosabb ponto­kat a vitatott területen. Ilyen helyzetben ültek össze hétfőn az Amerikai Államok Szer­vezetének külügyminiszterei, hogy rendkívüli ülésükön megvitassák a helyzetet. ,te. Salvador^ Légitámadások a lakosság ellen Bonyhádi Cipőgyár Csökkenő létszám - hatékonyabb munka Eredményes évet zárt a Bonyhádi Cipőgyár: a terve­zettnél kedvezőbben alakult a hatékonyság. Ezt tőkés ex­porttal, jó, piac- és árpoliti­kával, valamint a termékszer­kezet korszerűsítésével érték el. 1980-ban a tervezett egy­millió 556 ezer pár cipő he­lyett egymillió 572 ezer párt értékesítettek. A vállalat eredményterve 14 millió volt és 24 millió forintra teljesí­tették. Ez természetesen a béremelésben is megmutatko­zott, a három százalék helyett 8,5 százalék lett. Mindezek mellett a létszám 4,2 száza­lékkal csökkent, azaz 67 dol­gozóval volt kevesebb, mint 1979-ben. Ezek figyelembevételével állították össze az idei tenni­valókat a Bonyhádi Cipőgyár­ban. A tervek szerint egy­millió 560 ezer pár cipőt ál­lítanak elő. Tovább javítják a hatékonyságot, a termék- szerkezet folyamatos korsze­rűsítésével tovább fokozzák a ragasztott technológiával ké­szített cipők arányát. így 1981-ben 930 ezer pár varrót és 630 ezer pár ragasztott technológiájú cipőt gyártanak Bonyhádon. A tervek szerint és az ed­digi rendelések alapján a bel­kereskedelmi értékesítés kis­mértékben csökken. 640 ezer pár cipő kerül a hazai bol­tokba. A rubel elszámolású export növekszik. Eddig a szovjet partner 585 ezer pár cipőre kötött szerződést. Fo­lyamatban vannak még to­vábbi 185 ezer pár cipő érté­kesítésére a tárgyalások. A Bonyhádi Cipőgyár nagyon jó kapcsolatot alakított ki a szovjet kereskedelemmel: az múlt évben kevesebb volt a reklamáció, ami számszerű­leg azt jelenti, hogy az egy­százalékos viszáru 0,75 száza­lékra csökkent. A tőkésexporttal nehézsé­geink vannak. A piacon visz- szaesett a,vásárlási kedv. Vár­hatóan éves szinten 150 ezer pár cipőt exportálnak az NSZK-ba, Hollandiába, Bel­giumba és az USA-ba. A gyár igazgatóhelyettese, Faludi Jó- zsefné februárban az Egyesült Államokban tárgyal az 1981- es exportról. A tervek között szerepel, hogy a TINNIMPEX Külkereskedelmi Vállalattal fejlesztik az együttműködést. Űj típusú, érdekeltséggel ösz- szekapcsolt, közös exportfej­lesztést terveznek alapanyag- előállító vállalatokkal, to­vábbá újabb kooperációs le­hetőségek felkutatása érdeké­ben szerződést kötnek az IN- TERCOOFERATION Válla­lattal. Itt is folyamatosak a tárgyalások, üzletkötésekre várhatóan az első negyedév után kerül sor. Az eredményes gazdálko­dáshoz feltétlenül szükséges tovább javítani a termelé­kenységet, márcsak azért is, mert várhatóan a gyár létszá­ma 1981-ben is csökken. A megfelelő eredmény elérésé­hez szükséges, hogy négyezer párral több cipőt gyártsanak a tervezettnél, ez 4,5 száza­lékos termelékenység-javulást jelent. A Bonyhádi Cipőgyár 1981-ben is a vállalati telje­sítményhez kötött bértömeg- szabályozás rendszerébe tar­tozik. Ezért a bérfejlesztés alapvetően a hatékonysági mutató növekedésétől függ. Nem lesz könnyű év az idei sem Bonyhádon. A gyár kol­lektívája fokozatosan ismer­kedik meg a tervekkel. A szakszervezeti bizottság az el­múlt héten jóváhagyta az 1981-es tervet. H. J.—G. K. Az elmúlt években nagy si­kerei gyártották a goflex ci­pőket Az első félévben közel százezer pár cipőt küldenek tőkés piacra

Next

/
Oldalképek
Tartalom