Tolna Megyei Népújság, 1981. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-18 / 41. szám
1981. február 18. “nEPÜJSÄG 3 Az ellenőrzések tapasztalatai, az idei feladatok Beszélgetés Merkl Ferenccel, a megyei NEB elnökével Mire ezek a sorok megjelennek, a népi ellenőrök már dolgoznak az idei első vizsgálatokon. A megyében működő népi ellenőrzési bizottságok áttekintették elmúlt évi munkájukat és meghatározták idei feladataikat. A munkaterveket az illetékes tanácsok jóváhagyták. Szakmakóstolgató (II.) — A népi ellenőrzés sem kötődik szigorúan az évkezdethez, befejezéshez, mégis arra kérem, beszéljünk bevezetőben arról, melyek voltak az elmúlt év legfontosabb ellenőrzési feladatai? — A választások miatt valóban érdemes kiemelni, hogy a népi ellenőrzési munka folyamatos volt, az újjáválasztott bizottságok és az ellenőri hálózat zökkenőmentesen folytatta a megkezdett munkát, mint ezt értékelő ülésén a megyei NEB is megállapította. Legfontosabb feladatainkat a XII. kongresszus határozataiból adódó tennivalók, valamint más párt- és kormányhatározatok szabták meg. Előtérbe került a gazdasági élet több területének vizsgálata, valamint más szélesebb társadalmi rétegeket érintő társadalompolitikai kérdések ellenőrzése. Ezeken belül több területen vizsgáltuk az energia- és anyagtakarékosság helyzetét, a szociális ellátottsággal kapcsolatban a felnőtt- és diák- étkeztetést. Folyamatosan figyelemmel kísértük — többféle módszerrel és területen — a lakosság áruellátásának helyzetét. A járási, városi bizottságok a helyi sajátosságoknak megfelelő témákat tűztek napirendre. — A népi ellenőrzési vizsgálatokkal kapcsolatban is felmerül a jogos kérdés, hogy milyen eredmények születtek? — Ügy ítéljük meg, hogy vizsgálataink eredményesek voltak, hiszen javaslataink nyomán sok intézkedés született már az ellenőrzés ideje alatt, vagy a realizálási javaslatok nyomán. Igaz, gyakran és rendszeresen vissza is térünk a végrehajtás elemzésére, és tovább kívánjuk folytatni azt a gyakorlatot is, miszerint NEB- ülésen számoltatjuk be a fontosabb vizsgálatok eredményeiről egy-egy érintett gazdasági egység vezetőjét. Az ellenőrzött szervek vezetői is segítették népi ellenőrzéseinket. Egy-két esettől eltekintve az együttműködés problémamentes volt. A feltárt hibák többnyire abból adódtak, hogy a jogszabályok egy részét nem tartották be, helytelen a gazdálkodási gyakorlat. Találkoztunk belső szabálytalansággal, felületes helyi ellenőrzéssel is. Ennek megfelelően már a vizsgálat ideje alatt megszüntették a nyilvánvaló hiányosságokat, illetve megkezdték a helytelen gyakorlat felszámolását, elkészítették a hiányzó szabályozást. Példákat is mondhatok: megszüntették a pazarló energia-felhasználást, mozgósították a munkahelyi tartalékokat, vagy tízéves késéssel ugyan, de pár nap alatt létrehozták a rehabilitációs bizottságokat. Kissé leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy mindazokat az intézkedéseket megtették, amelyeket hatékonyabb belső ellenőrzéssel, a munka jobb megszervezésével egy külső ellenőrző szerv felhívása nélkül is kötelességük lett volna megtenni. Persze, ez csak feladataink napi része, hiszen a népi ellenőrzés nem elégedhet meg a felszín kutatásával, minden esetben a hibák okait, összetevőit kerestük és ezeknek a felszámolása már mindenképpen átfogó intézkedéseket igényel, amelyek — érthetően — hosszabb időt vehetnek igénybe. Nemegyszer komoly anyagi vonzatúk is van. Például nem elégedhetünk meg azzal, hogy leoltják a feleslegesen égő villanyt, célunk az, hogy minden gazdálkodó egység átfogó és alapos energiatakarékossági tervet dolgozzon ki. — Mennyi volt a bejelentés és a panasz a bizottságoknál? — Tovább csökkent a bejelentések száma, ami arra utal, hogy a bejelentések jó részét mindjárt az illetékességi helyére címezték, nem a népi ellenőrzéshez. Az elmúlt évben voltak a tanácstagi, a népfrontválasztások és ezeken a fórumokon minden korábbinál több közérdekű bejelentés, javaslat hangzott el. A tartós csökkenés arra is utal, hogy javul az ügyintézés színvonala, különösen a tanácsoknál. Az úgynevezett magánpanaszoknak a száma elenyészően kevés, az ügyek kis jelentőségűek. Nem csökkentek viszont a névtelen bejelentések, és ezek nagyobb része megalapozott, sőt tapasztalataink szerint a súlyosabb jogi következménynyel járó vizsgálatok jelentős hányada névtelen bejelentésre indul. — Milyen a népi ellenőrzés kapcsolata más szervekkel? — Bizottságaink minden szinten jó és folyamatos munkakapcsolatot alakítottak ki a területileg illetékes pártbizottságokkal és tanácsokkal. Erősebb és élőbb lett a kapcsolatunk más szervekkel is. Az általános megállapodásokon túl több vizsgálatban dolgoztunk együtt az SZMT- vel, az ágazati szakszervezetekkel, a KISZ-szel, a népfronttal. Vizsgálataink széles körű ismeretekre támaszkodhattak, megállapításaink szélesebb körben hasznosulhatták. A jövőben tovább kívánjuk szélesíteni és mélyíteni az együttműködést más szervekkel. — Néhány szót szóljunk az idei feladatokról, tervekről. — Idei munkánk alapját is a kongresszusi feladatok, jelentik, célszerű talán néhány konkrét témával megvilágítani, hogy mivel foglalkozunk. Megkezdődött, egy országos vizsgálat részeként, a tejtermelés, -feldolgozás, -felhasználás utóvizsgálata, megnézzük a többi között a lakás- szövetkezetek építő és fenntartó tevékenységét, a lakosság fuvarigényének kielégítési lehetőségeit. Ismét visz- szatérünk az import anyagok kiváltására, a szőlő-, a borfelvásárlás, a -feldolgozás helyzetének alakulására. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az energiagazdálkodási intézkedéseket és a folyékony üzemanyagok felhasználásának alakulását. Továbbra is kiemelt feladatunk a lakosság áruellátásának folyamatos figyelemmel kísérése. Munkánk szerves része a más szervekhez érkezett közérdekű bejelentések, javaslatok, panaszok intézésének elemzése. Eddigi gyakorlatunknak megfelelően a jövőben is rendszeresen visszatérünk a népi. ellenőrzéshez érkezett bejelentések vizsgálata alapján tett intézkedések végrehajtására. —Ihárosi— — Hányas a matekod? — kérdezi Tamásiban a VE- GYÉPSZER esztergályosa, Jalbuka Árpád. — Hót nem lehet vele dicsekedni — válaszolja lesütött szemmel Széth Csaba nyolcadikos. Az esztergályos nem elégedett a válasszal. Ebben a szakmában a matematika fontos tudomány, nem akadémiai szinten, de azt illik tudni, hogy mennyi a század, az ezredmilliméter. Csaba azért ezt ismeri — vagy csak mondja? Mindenesetre Jabu- ka Árpád lekapcsolja az esztergagépet : — Na, gyere — veregeti meg a fiú hátát. Keresünk számodra egy méretes esztergát. A fiú pillog ezen, bátortalanul megy a mester után. A kis műszerész-eszterga láttán megnyugszik, egy kicsit feloldódik az idegenek közötti zavara. Eddig csak fényképen látott ilyen gépet, egyszer járt már a VEGYÉPSZER-nél, de akkor elmaradt az ismerkedés a szakmával. A felvételi lapot már kitöltötte. Elsőnek a varrógépműszerész szakmát jegyezte be, másodiknak az esztergá- lást. Ez idő szerint kóstolgatja a szakmát, még varrógép-műszerészt sem látott munkaközben. A sarokban már pörög a kis műszerészeszterga tokmá- nya, azzal együtt bekapcsolta a vezérorsót menetvágáshoz Jabuka Árpád. — Látod Csaba! Itt minden pörög, vigyázni kell az embernek, hogy ne legyen baleset! — A fiú -észrevétlenül hátrább csússzon, kerek szemekkel néz Árpádra. — Mi, forgácsolók, csodákat tu.- dunk tenni — folytatja a fiatal ember. — Egy holt anyagból, működő .alkatrészt hozunk létre. Látod ezt .az acél- daraibot — egy százmilliméter átmérőjű rozsdás anyagot vesz a kezébe. — Ilyenből esztergáltaim azt a kúpos alkatrészt... Csaba a látogatás végén nagyot sóhajt, zavarta a zaj, a porgő-forgó alkatrészek látványa. Kint a szabadban kifújja tüdejéből az olajszagot, nagyot szippant a friss levegőből, mély lélegzetet vesz. — Érdekes! — mondja — Lehet, hogy esztergályos leszek? H. J.—G. K. Az ÉDOSZ megyei bizottságának ülése A lelkiismeret nem megy nyugdíjba Tegnap ülést tartott az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága, a Szekszárdi Húsipari Vállalat irodaházának tanácskoz ótermében. A megyei bizottság tagjai — Pálfi Tibor szb-titkár kalauzolásával — megtekintették az üzemet és a még folyó beruházás munkálatait, majd ezután került sor a tanácskozásra. A napirend első pontjaként — Kuner Józsefnek a kulturális bizottság vezetőjének előterjesztése alapján — megvitatták az 1980—81. évi tisztségviselői és tömegpolitikai oktatás indulásának tapasztalatait, majd Takács Ferencné, a gazdaság gi bizottság elnöke tett jelentést az alapszervezetek és a megyebizottság 1980. évi pénzügyi gazdálkodásának tapasztalatairól és előterjesztette az 1981. évi költségvetést. Ezután PálfL Tibor tájékoztatta a testületet a húsipari üzem indulásáról, Zsók Fábián megyei titkár javaslata alapján elfogadták az 1981. évi munkaprogramot. Végh Mihály nyugdíjas juhász és aktív portás Szek- szárdon a költségvetési üzemben. Mint juhász, nyugdíjba ment, de ha valahol sánta birkát lát, azonnal háborog a lelkiismerete. Szerinte a sántaság nem más, mint a hanyagság, a lel- kiismeretlenség látható jele. Ha megtudja: valahol sánták a birkák, rögtön jelentkezik, segít kigyógyítani a betegeket és megvédeni ettől a betegségtől az egészségeseket. Elment még a Hortobágyra is. A Hortobágyi Állami Gazdaság igazgatója, Polgár Sándor a hajdúszoboszlói vasútállomásra küldte elé az autót. Bemutatót és előadást tartott a juhászoknak. A lelkiismeretesebb juhászoknak tetszett az előadás és a bemutató. Volt olyan juhász, aki állította: az ő nyájában nincs sánta. — Na lássuk csak! A juhász terelte a nyáját, ő meg mondta: csillapítsa csak a birkákat, menjenek azok csak tiszta lépésben, mert így lehet megállapítani, van-e köztük sánta. Volt. Negyvenhat évig volt juhász. Rengeteg tapasztalatot gyűjtött össze és ez idő alatt több ezer birkát gyógyított ki a betegségből. A módszerében nincs semmi olyan, amit bárki ne alkalmazhatna. — Először is tudni kell a juhásznak, hogy mi a kötelessége az állomány karbantartásával kapcsolatban. ' A juhásznak évente kétszer meg kell körmölnie a rábízott juhokat. Metszőollóval. Először az ellés után, márciusban, kihajtás előtt, másodszor üzetés után, amikor a nyáj még nem nehéz hasas. Bármennyire is ügyel a juhász, ha a nyáj beszorul a ho- dóllyba, ahol felgyülemlik a trágya, egy ötszázas állományból 15—20 körme kipál- lik. A nagy baj csak akkor következik be, ha a juhász ezeket a juhokat azonnal nem kezeli. Ha a kezelés elmarad, két három hét alatt akár 150 —200 juh is sántít. Ebből pedig már 150—200 ezer forint kár is keletkezhet, mert a sántaság eltarthat 6—7 hónapig is, ez idő alatt pedig a juh 15—20 kilót is veszíthet a súlyából. A sántaság megtámadhatja a kisbárányt és kihathat a gyapjúhozmra is. Ha már bekövetkezett a betegség, akkor Végh Mihály szerint a következő a teendő: — A beteg lábat pucoljuk meg a trágyától és szedjük le a felvált szarurészt. A köröm alatt annyi feltáskult rész sem maradhat, mint egy kásaszem. Arra azonban nagyon 'kell vigyázni, hogy ne vágjunk az elevenbe, mert ezzel hátráltatjuk a gyógyulást. Vannak, akik belevágnak, mert azt tartják: hadd Vérezzen, ha kifolyik a rossz vér, megszűnik a betegség. Ez nem igaz. Tehát szépen lefaragjuk a körmöt és az általam javasolt orvossággal bekenjük a lábat. A gyógyszer nem valami újdonság. Régi, bevált keverék. összetétele a következő: 50 deka, lisztté darált timsó, 50 deka lisztté darált rézgálic, ehhez annyi formaiint és kreolint keverünk, amennyitől olyan lesz, mint a lekvár. Egy kemény fából faragott kanál segítségével ezzel kenjük be a beteg lábat. — Ami igen fontos: a juh mindegyik lábát be kell kötni egy ritka zsákdarabbal, és ezzel úgy kell megszorítani, hogy a vérkeringés ne pangjon. A kezelt juhot száraz helyre tesszük és négy nap múlva levesszük a kötést. A gyógyulás ékkor 90—95 százalékos. Ezután alaposan átvizsgáljuk a beteg lábakat, ismét bekenjük és bekötözzük a már említett módon. Nyolctíz nap múlva szép, száraz, egészséges a köröm. Végh Mihálynak soha nem volt sánta birkája. A negyvenhat év alatt, amíg juhász volt, mindig a másokét gyógyította. Állítása szerint, eredményesen. A gyógyszer hatását a szakemberek sem vitatják. Sőt, hozzá teszik: ezt a gyógyszert a juhászok régóta ismerik. Hogy kik használják? — arra senki sem tud választ adni. Sánta birkákkal magam is találkoztam az elmúlt évben. Nem is kevéssel. Térden csúszó juhokat is láttam a Duna- parton. A juhász ügyet sem vetett rájuk. Én pedig csak sajnálni tudtam a juhokat is, a juhászt is. A juhokat azért, mert betegek voltak, a juhászt azért, mert hiányzott belőle az a lelkiismeret, ami Végh Mihályban nyugdíjas korában'is elevenen él. SZALAI JÁNOS Felajánlás a Szovjetuniónak A Pamutnyomóipari Vállalat dolgozói az SZKP XXVI. kongresszusának tiszteletére az 1981*-es szovjet megrendelések 30 százalékát az első negyedévben, hatvan százalékát pedig az első félév végéig kiszállítják. Vállalásukban szerepel hogy a hazai konfekcióipar Szovjetunióba irányuló exportját az alapanyagok pontos szállításával segítik. Pörög-forog itt minden
