Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

1981. január 11. Képújság 9 MBa—MüieaiiMM A világ tetején Képünkön egy légi úton szállított szovjet geológuscsoport A Szovjetunió közép-ázsiai vidékének délkeleti részén terül el Tádzsikisztán, amely Kínával, Afganisztánnal ha­táros és Pakisztántól is csak egy 30 fem-es afgán folyosó választja el. Fővárosa: Du- sambe. Tadzsikok, üzbégek, tatárok, kirgizek élnek ezen a vidéken. Tádzsikisztán tenületénék mindössze 7 százaléka a sík­ság, illetve a tengerszint fe­lett 1000 méter alatti terület, ahol földművelést lehet foly­tatni. A többi részt a Pamir hegység foglalja el. Kelet-Pa- mírban vannak a Szovjetunió legmagasabb hegycsúcsai, a Kommunizmus-csúcs, (7495 m) és a Lenin-csúcs (7134 m). Nurektől keletre húzódnak a Pamír-lhegységnek, vagy ahogyan nevezik a „világ te­tejének” magasabban fekvő vidékei. A 4—5 ezer méter magasságban lévő fennsíkok, gleccserek már nem a turis­ták, hanem az alpinisták, tu­dósok birodalmát jelentik. Tádzsikisztánban a völ­gyekben gyapotot, kukoricát, dinnyét, gyümölcsöt termesz­tenek, míg a hegyekre a fél­nomád juhtenyésztés jellem­ző. Szén, cementipar, villa- mosenergia-ipar, arany és po- limetallikus fémbányászat jellemzi még a Pamír-hegy- ség vidékeit. Jelentős itt a fémfeldolgozó ipar is. A Pa­mir további gazdag és ma még feltáratlan ásványi kin­cseket rejt magában. A vi­lág tetejének platóit nem könnyű megközelíteni, de a helikopter jó közlekedési esz­köznek bizonyul e magas 'hegységben; Szovjetunió Diákkoruk óta tudósok A moszkvai Patrice Lu- mumibáról elnevezett Népek Barátsága Egyetem, létreho­zásának pillanatától fogva, tudományos szerepre is töre­kedett. Az egyetem tanárai­nak több mint 70 százaléka rendelkezik tudományos fo­kozattal. Az oktatók 'a tanítás mellett tudományos-kutató munkát is folytatnak,'E mun­kában a tudományos diákkö­rökben tevékenykedő hallga­tók is sokat segítenek. Az egyetemiisták több mint egyharmada már a második évfolyamtól részt vesz a tu­dományos diákkörök munká­jában. Itt módjukban áll megismerni a tudomány és a technika legújabb eredmé­nyeit. A legnagyobb szovjet és külföldi tudósok előadásait hallgathatják meg az általuk érdékelt témakörökben, meg­ismerhetik a Szovjet Tudo­mányos Akadémia intézetei­nek és laboratóriumainak, az ipari üzemek kutatólabora­tóriumainak munkáját. A diákok külön e célra ren­dezett tudományos konferen­ciákon számolnak be eredmé­nyeikről. A konferenciákat minden karon rendszeresen megtartják. Egyedül csak az orvostudományi karon éven­te 40—60 hallgató készíti el előadását. A konferencia a fejlődő országok gyógyászati és egészségügyi problémáival foglalkozik. A legérdekesebb munkák tudományos folyóiratokban, kiadványokban is napvilágot látnak, és részt vesznek a tu­dományos diákkörök moszk­vai és országos seregszemlé­jén. Az egyetemi hallgatók által készített dolgozatok or­szágos versenyére 1977-ben a műszaki-, humán, és termé­szettudományok kategóriájá­ban a Népek Barátsága Egye­temről 41-et terjesztettek be. 1979-ben már 65-öt. A tudományos eredmények értékéről az is tanúskodik, hogy a diákkörök tagjait az oktatási minisztérium illetve az össz-szövetségi ifjúsági szervezetek dicsérő okleve­lekkel és díjakkal is kitüntet­ték. 1975-foen az egyetemi hallgatók tudományos mun­káinak pályázatán az orvos- tudomány kategóriában a Népek Barátsága Egyetem egy mexikói diákja kapott el­ső díjat. 1978-ban pedig egy kenyai diák nyerte el az el­ső díjat a társadalomtudomá­nyok területén készült egye­temi dolgozatok moszkvai pályázatán., Igen jellemző, hogy a Né­pek Barátsága Egyetem majd minden aspiránsa a tudomá­nyos diákkörökből indulva jutott el a tudomány világá­ba. A korábban említett mexikói hallgató három esz­tendőn keresztül vezette az orvostudományi kar tudomá­nyos diákkörét. Akkor kezdte foglalkoztatni az a téma, ami­ből később megírta kandidá­tusi disszertációját. Az ázsiai, afrikai és latin­amerikai országok illetve a Szovjetunió egyetemeire, tu­dományos kutatóintézeteibe a Népek Barátsága Egyetemen az aspirantúra és a tovább­képző tanfolyamok keretein belül készítik fel a jövő tudo­mányos szakembereit, egye­temi tanárait. Az aspiránsok számára a tudományos kutatás széles lehetőségei nyílnak meg. Az egyik laoszi diák a „Za Ru- bezsom” című hetilapban er­ről így nyilatkozott: „Alig­ha van még olyan egyetem, ahol ilyen feltételek mellett lehet tudományos munkát végezni. Tegyük fel, hogy egy orvos aspiránsnak számí­tógépre vagy a hidraulika törvényeinek ismeretére van szüksége. Ilyen esetekben egyetemünk megfelelő tan­székétől segítséget kérhet....” A disszertációk a fejlődő országokat érintő témákkal foglalkoznak: a szubtrópusi övezetek almafajtáinak nö­vénybetegségeitől Sri Lanka mezőgazdaságának belterjes irányú fejlesztéséig. A disszertációk eredménye­it igen sok esetben a gyakor­latban közvetlenül is fel­használják. így például egy burmai aspiráns Burma víz­készletének komplex haszno­sításáról szóló dolgozatát az ország energiagazdálkodásá­ban értékesítették. 1977-ben az állattenyészté­si tanszék — az egyetem történetében először — egy külföldit készített fel a tudo­mányok doktora cím megvé­désére, Az indiai Dzsanjata iHonmode néhány esztendővel ezelőtt ugyanitt szerezte meg kandidátusi fokozatát. Az in­diai kísérletek eredményeiből készült doktori értekezés he­lyet szentelt a fejlődő orszá­gok állattenyésztése számára értékes szovjet tapasztalatok­nak is. A külföldi szakemberek a továibbhképzés egy éve alatt előadásokat hallgatnak, kon­zultálnak más egyetemek és kutatóintézetek szakértőivel, termelési vagy oktatási gya­korlaton vesznek részt. 1977- től a Népek Barátsága Egye­tem volt hallgatói számára, akik már legalább három év szakmai gyakorlattal rendel­keznek kéthónapos tovább­képző tanfolyamokat szervez a forró égövi gyógyászat, a geológiai és a közgazdaság- tan szakon. A moszkvai Népek Barát­sága Egyetem a tudományos kutatások terén gazdag le­hetőségeket kínál hallgatói, aspiránsai számára. Az érin­tettek pedig élnek a lehető­séggel. A Neretva-delta vidéke kertészkedésre különösen al­kalmas. Ezeket a lehetősége­ket jól hasznosítja az opuze- ni (Bosznia-Hercegovina) „Neretva” agrár-ipari kom­binát, amely legutóbb a hol­landiai Lens céggel kötött öt szerződést. Ennek alapján a jugoszláviai mezőgazdasági üzem szállít majd a tulipá­nok hazájába tulipánhagy­mát A Neretva 52 hektárnyi te­rületen állít elő tulipánhagy­mát és a termés 70 százalé­kát holland partnerének szál­lítja. Az előzetes kísérletek tanú­sága szerint ezen a vidéken jóval rövidebb az érési idő, ami azt jelenti, hogy éven­te háromszor lfehet tulipánt „szüretelni”. Tulipánhagymák Hollandiának évre szóló együttműködési EB EBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBHBBBHBBBMBBHfllaBBBBBflBBBBBBBHMBBMBI Energiahordozók - KGST-együttműködés A XX. század utols’ó ne­gyedét az egyre növekvő olajárak, a kiapadófélben lévő lelőhelyek, a dráguló ki­termelés jellemzi. Ez a világ­méretekben jelentkező prob­léma a KGST-országokat is érinti. Így az elkövetkező tervidőszakban (1981—'1985) a szocialista országok együtt­működésének a növekvő energiaszükségletek biztonsá­gos kielégítése lesz az egyik legfőbb területe. Jelenleg a szocialista or­szágok szén- és földgázszük­ségleteit csaknem teljesen, a szükséges kőolajmennyiség­nek pedig a 80 százalékát a KGST-közösség készletei biztosítják. Dinamikusan növekszik az energiahordozók termelése. Az elmúlt evben a KGST-or- szágok 738 millió tonna kő­szenet, több mint 600 millió tonna olajat és közel 460 milliárd' köbméter földgázt termeltek ki. Az előzetes becslések szerint hasonlóan jók lesznek az idei év ered­ményei is. A KGST-n belül a Szovjet­unió a legnagyobb energia­exportőr. A mostani tervidő­szakban 364 millió tonna kő­olajat, 90 milliárd köbméter földgázt és 36 millió tonna olajszármazékot szállít a szocialista országoknak. Ugyanakkor egyre nőnek a szükségletek. A helyzetet to­vább nehezíti, hogy a jelentős ipari potenciállal rendelkező európai szocialista országok a közösség energiatartalékai­nak mindössze 3 százalékával és az olajvagyonnak alig 0,3 százalékával rendelkeznek. Ugyancsak növeli a gondot, hogy a Szovjetunióban a ki­termelés egyre inkább a fej­letlenebb infrastruktúrájú és kedvezőtlenebb éghajlati vi­szonyú távoli országrészekbe tolódik, s ez jelentősen meg­emeli a termelési költségeket. A hetvenes években a Szov­jetunióban 1 tonna kőolaj kitermelési költsége- már a duplája volt a tíz évvel az­előttinek, az új ötéves terv­időszakban pedig még ez is megháromszorozódik. Az energiakérdés a szó va­lódi értelmében nemzetközi­vé vált, s megoldása csak a KGST-országok összefogásá­tól remélhető. Ennek érdeké­ben hosszú lejáratú együtt­működési célprogramot, va­lamint tíz kormányközi meg­állapodást írtak alá. A ter­vekben az atomenergiaipar fejlesztése, egyesített energia- rendszerek létrehozása, az alacsony fűtőértékű energia- hordozók termelésének növe­lése, az energiahordozók ha­tékonyabb felhasználása és számos más feladat szerepel. A következő tervidőszak, amelynek alapját a szocialis­ta országok fokozódó együtt­működése képezi, fontos ál­lomás lesz a KGST-országok biztonságos energiaellátásá­nak megteremtésében. Az iskolapadban Nehéz körülmények között építi jövőjét Laosz népe, de ar­ra mindenképpen jut ereje, hogy iskoláztassa a holnap nemzedékét. Ma 936 ezer fiú és leány jár iskolába, s ez a lakosság 26,7 százaléka. Az idei tanévben kétszer annyi elemi iskola van, mint hat évvel ezelőtt. Képünkön: ötö­dik osztályosok a Noong Lan-i középiskolában. Megművelik az udvarokat Romániában mintegy 4,5 millió szövetkezeti tagnak van háztáji földje, 717 000 hektáron. Ehhez még hozzá kell számítani a domb- és hegyvidék „nem szövetkeze- tesített övezeteit”. A háztáji gazdálkodásról rendezett bukaresti munka- értekezleten nyíltan szóltak arról, hogy a jövőben több figyelmet kell fordítani a kis parcellákban folyó termelés­re. A magánszéktorban ugyanis erősen megcsappant a szarvasmarha-állomány, sőt a háztájiból piacra kerülő termékek mennyisége sem kielégítő. A felhívásnak van foganat­ja. Sok helyütt a termelőszö­vetkezet serkenti a tagokat, hogy termesszenek a háztáji területeken fóliasátrak alatt primőr paradicsomot. A tsz a fóliasátor megépítéséhez anyagot szerez. A fóliát szin­tén a tsz adja, a felvásárló vállalat pedig szerződésben garantálja a termés átvételét. A háztájiban több helyütt ta­karmánytermesztéssel is fog­lalkoznak. A szövetkezet se­gíti a tagokat a betakarított háztáji termény fuvarozásá­ban, a sürgősebb munka el­végzésére pedig gépet ad. Több szövetkezetnél műtrá­gyával látják el a háztájit. Zöld utat kapott a háztáji állattenyésztés, sőt a váro­sokban szintén akarnak lehe­tőséget adni — természete­sen, ahol erre mód nyílik — az állattartásra: különösen a baromfi- és sertéstartásra. Lehetőséget nyújtanak arra, hogy a falvak minden lako­sa — tehát az ott élő mun­kás is — foglalkozzék mező- gazdasággal, háztájival. Eb­ből a célból tervbe vették a nagyobb udvarok megműve­lését. A tsz a háztáji földért mi­nimális térítést kér. Az onnan származó termék viszont adó- mentességet élvez. A 'háztá­jit Romániában sem lehet ki­adni bérmunkára. A cél, hogy mind intenzívebben ve­gyenek részt a művelésben a családtagok és a nyugdíjasok. (g-n) TT ecaszüret Tudunk indiai, ceyloni, kínai teáról — hamarosan megismerkedhetünk a vietnami teával is. Aromája, ereje vetekszik azokéval. Termesztése felfelé ível. Csupán a Hoang Lien Son tartománybeli teakombinátban kétmillió-kétszázezer kiló tealevelet szüretelnek. HBBBBBHBHBBHBBI BBBBBBB! BWUHBWM

Next

/
Oldalképek
Tartalom