Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

B ^PÜJSÄG 1981. január 11. Bulgária Italexport A bolgár táj és klíma külö­nösen alkalmas a szőlőterme­lésre. Ha ehhez hozzávesszük a korszerű szőlő- és borgaz­daságok jó munkáját, nem lehet csodálkozni a bolgár italok nagy népszerűségén, azon, hogy a VINIMPEX kül­kereskedelmi vállalat közve­títésével tavaly a világ 35 országába szállítottak külön­féle bor- és más, alkoholos italkülönlegességeket. Szovjet, lengyel, csehszlovák, NDK- béli, angol, francia, dán, bel­ga, osztrák, norvég, finn, ja­pán, kanadai partnerek egy­aránt szívesen vásárolják a bolgár termékeket. Ezek mi­nőségét egyébként számos ki­tüntetés is fémjelzi. A ljubl­janai, budapesti, bukaresti, pozsonyi, tbiliszi és más bor­versenyeken, kiállításokon eddig összesen 949 arany-, 993 ezüst- és 56 bronzérmet érdemeltek ki ezek az italok. A VINIMPEX exportlistá­ján eddig 130-féle bor és egyéb szeszes ital — pezsgő, likőr, brandy, konyak — sze­repelt. Tavaly újabbakkal bő­vült a választék; így például a Nesztinarszko, Zagoré és Voévodszko nevű száraz vö­rös borokat, a Ludogorszko nevű illatos fehér bort, a Szliven és a Haszkovo nevű asztali vörös bort is kínálják megvételre. Az algái ifjíság jövőjéért küzd írta: A. Szuhoparov, az APN kabuli tudósítója Szuhoparov, az APN kalbu- li tudósítója interjút készített Bunhundin Ghiaszival, az Af­gán Demokratikus Ifjúsági Szövetség Központi Vezetősé­gének első titkárával az or­szág ifjúsági mozgalmáról. — Immár két és fél éve, hogy szabadságszerető né­pünk új fejezetet nyitott or­szágunk több évszázados tör­ténelmében és a szociális igazságosságon alapuló tár­sadalom megteremtésének út­jára lépett — mondotta Ghi­aszi. — Örökre felszámoljuk a kizsákmányolást, a munka- nélküliséget, az éhínséget, a nélkülözést és az írástudat­lanságot. E nagy feladatok megvalósításában több ezer afganisztáni fiatal vesz részt, az Afganisztáni Demokrati­kus Ifjúsági Szövetség, a DO­MA tagjai. — Az ország lakosságának több mint fele húsz évnél fia­talabb. A fiatalságtól függ, hogy milyen lesz Afganisztán jövője. Éppen ezért mindent megteszünk, hogy minden fi­atal megtanuljon írni és ol­Afgán fiatalok Lagman tartományban, önként fogtak fegy­vert a forradalom védelmében. vasni, és megtalálja helyét az új Afganisztán építésében. — Nem feledkezhetünk meg a számtalan ellenségről sem, amely mindenáron meg­próbálja visszafordítani tár­sadalmunk fejlődését. Mazar-al-Sharif-i iskolában tanuló fiatal lányok. Szüleik 80 százaléka nem tud sem írni, sem olvasni... Washington és Peking az Afganisztánt támadó ellen- forradalmi bandák kiképző táborává változtatta Pakisz­tánt. Az „iszlám védelmezői­ként” fellépő banditák nyo­mát felrobbantott 'hidak és utak, felégetett szántóföldek, lerombolt iskolák, mecsetek, lakóházak mutatják. Was­hington és Peking az ENSZ- közgyűlés 35. ülésszakán rá­erőltette a részvevőkre az úgynevezett afgán-kérdés megvitatását, de ez nem más, mint képmutatás a tények meghamisítása — szögezte le Ghiaszi. — Mi hálásak vagyunk a Szovjetuniónak és az egész világon élő barátainknak őszinte szolidaritásukért. Meggyőződtünk arról, hogy a Világ haladó fiatalsága segít­ségünkre van. A DOMA leg­utóbbi konferenciáján több mint ötven nemzetközi regio­nális nemzeti és ifjúsági szer­vezet képviselői voltak jelen, s ez a mi igazi nemzetközi el­ismerésünk vitathatatlan, jele — mondotta Ghiaszi. Geológiai környezetváltozások atlasza Az ember — miközben épít, kiaknázza az ásványi nyers­anyagkincseket, hasznosítja a talajvizet és a felszíni víz­készleteket — nem mindig a kívánatos irányban és mér­tékben befolyásolja a geoló­giai környezetet. Ez a jelen­ség már világszerte sürgeti a környezetvédelem megszerve­zését. A varsói egyetem hidro­geológiai kutatóintézetének munkatársai szovjet kollégá­ikkal — a moszkvai Lomono­szov Egyetem tudósaival — jelentős vállalkozásba kezd­tek néhány évvel ezelőtt, amikor elhatározták: külön­leges atlaszt szerkesztenek, amelynek térképei Kelet- Európa geológiai környezeté­nek az emberi beavatkozás következtében előállott válto­zásait mutatják. A nagysza­bású feladatnak azóta újabb segítőtársai is akadtak bol­gár, csehszlovák, magyar és NDK-beli tudósok személyé­ben. A vállalkozás a maga ne­mében egyedülálló a világon. A gondosan összegyűjtött adatok topográfiai ábrázolá­sával az atlasz szerkesztői nagy segítséget nyújtanak a geológiai kutató-fúró mun­kákhoz, valamint az ökológiai viszonyoknak megfelelő terü­lettervezéshez, az egyes terü­letek helyes, gazdaságos fel­tárásához. A tudományos munkát prof. dr. Habil W. Kowalski, a varsói és prof. E. Szerge- jev, a moszkvai egyetem ta­nára irányította, az atlasz kinyomtatását az NDK vál­lalta. Kísért a múlt Kambodzsában az emberek ismét kezdik élvezni az életet, a munkát, de újra és újra kísért a borzalmas közelmúlt. Csupán tavaly (1980-ban) és csupán Kandal tartomány­ban, Trea és Prek Róka faluban 129 tömegsírt találtak, bennük 1643 emberi csontvázzal, koponyával és kalapá­csokkal, vasrudakkal... Nemrég Budapesten, a KGST-államok Polgári Repülés Ál­landó Bizottságának (PRAB) ülésén a többi közütt a biztonság kérdését tárgyalták. A radarberendezés kép­ernyőjén megjelenik egy vi­lágító pont. Repülőgép köze­ledik külföldről az államha­tárhoz, a kezelő az elektromos órára pillant. Tudnak érkezé­séről, a Ferihegyi repülőtér telexgépein már 24 órával a repülés előtt jelzik a járatot indító országok, hogy milyen gépeket küldenek, megadják indulási idejüket, útvonalu­kat, magasságukat, jelzik az utasok számát, a kísérő sze­mélyzet létszámát, a kapitány nevét, a gépen lévő üzem­anyagmennyiséget, az irányi­tó pontok fölé érkezés várha­tó idejét és a gép mentőfel­szereléseinek fajtáit. Természetesen ugyanezeket az adatokat Ferihegy is köz­li egy nappal az indulás előtt az érintett országgal. Ezt a telexüzenetet repülési terv­nek (flight plain) hívják a szakemberék. A tényleges re­pülést közvetlen telefonvona­lon, amolyan „forró dróton” jelenti Ferihegynek Bécs, Bratislava, Lvov, Belgrád és Zágráb. Van dolguk a telexe- seknek: télen naponta 40—50, nyáron 100—120 gép érkezik és indul Ferihegyről, ezen­kívül 280—300 gép repül át leszállás nélkül hazánk fö­lött... REPÜLÉSIRÁNYÍTÁS RADARJELEKKEL A radarkészülék pontosan követi a gép útját, regiszt­rálja irányát, magasságát, a számítógép értékeli, összeha­sonlítja a betáplált adatokkal. Mindez az úgynevezett, elsőd­leges radarellenőrzés felada­ta. Most a másodlagos radar­ellenőrzés következik. Rádión nemzetközi kérdőjelet sugá­roznak a közelgő gép felé. Annak automata válaszadója érzékeli ezt és már „válaszol” is. Közli a gép azonosító szá­mát és magasságát. Mindez automatikusan, a személyzet beavatkozása nélkül törté­nik... A másodlagos radarjel kö­veti a gépet vagy a Ferihegyi leszállásig, vagy átrepüléskor addig, amíg a következő irá­nyító körzetet el nem éri. A radarkészülék jelez minden irány;, és magasságváltozást, süllyedést, emelkedést A leszálló gépek típusuktól, terhelésüktől és a repülőtér forgalmától függően süllyedé­si engedélyt kapnak. A Moszkvából érkező gép Feri­hegytől mintegy 150 kilomé­ter távolságban Sajóhídvég környékén kezdi meg a süly- lyedést... LATHATATLAN ORSZÁGUTAK AZ ÉGBOLTON Az érkező gép a hazánkat átszelő hét légifolyosó egyi­kén közeledik Budapest felé. Egy-egy légi folyosó 20 km széles, általában 8—12 kilo­méteres magasságban járnak a gépek a távolságtól függő­en. Érthető, hogy a Bécsben felszállt gép alacsonyabban jön Budapestig, mint a lon­doni gép, hiszen még el sem érné a nagyobb magasságot, máris leszálláshoz készülőd­hetne. A fővárostól nem messze, a Tápió völgyében, lanfcás dombvidéken van egy kis falu: Tápiósáp. Lakói bizo­nyára gyakran pillantanak az égre, mert minden leszálló és átrepülő gép itt fordul be má­sik légi folyosóra, vagy Innen célozza meg a Ferihegy le­szálló betonpályát. A légi fo­lyosók itt minden irányból összefutnak, ez a falu minden gép navigációs térképén sze­repel. A repülőtér irányítószol­gálatainak rádióutasításait követik a gépek pilótái. Velük angol nyelven tartják a kap­csolatot — még a MALÉV pilótái is — azért, hogy a többi, a légtérben tartózkodó külföldi gép pilótái is meg­értsék az adást. így minden gép személyzete tud a másik­ról, ismeri a többiek helyze­tét, irányát, magasságát. A légi folyosóban érkező gépek a főváros körzetében már a re­pülőtér bevezető irányító szolgálatának utasítására manővereznek. A forgalomtól függően esetleg várakozó kö­röket írnak le, meghatározott sorrendben szállnak le a be­tonra. A pilóták ilyenkor azt mondják: „polcra raktak”, ami annyit jelent, hogy a gé­pek egymás fölött mintegy polcokon repülnek körbe, álmíg leszállási engedélyt nem kapnak. Segíti a leszál­lást, hogy a repülőtér 3 fokos szögben irányított rádiójelet sugároz, a gép műszerei ezt a jelet követik, azaz jelzik az ettől való eltérést. A pilótá­nak folyamatosan helyesbíte­nie kell a gép helyzetét, ha a jelet követi, pontosan a le­szállópálya középvonalán ér 'földet. SZEMMEL TART A SZIGMA Hazánkban a repülés biz­tonságát rendkívüli módon megnövelte a Szigma-rend- szer, amely láthatatlan radar­sugarak ernyőjével fedi az ország egész területét. A ke­leti országrészt a Püspökla­dányban felépített, a nyuga­tit a Balatontól északra a Kő­rishegyen létesített radar­torony „tartja szemmel”. Évente 2,2 millió utas ér­kezik a Magyarországot érin­tő repülőjáratokon. Egy érde­kes adat: a világon évente 800 millió utast szállítanak a légitársaságok. Százmilliókat költöttek az elmúlt években Magyarországon a biztonság­ra; e tekintetben Európában tekintélyt szerzett a magyar repülés. 1969 óta hazánk is tagja az ICAO-nak, amely 1944-ben a Chicagói egyez­mény aláírásával született nemzetközi polgári repülési szervezet dolgozza ki a pol­gári repülés rendjét szabá­lyozó előírásokat és ajánlá­sokat. A KGST keretében működő hasonló állandó bi­zottság ezeket teljes mérték­ben figyelembe veszi és a KGST-tagállamok körülmé­nyeinek megfelelően tesz ja­vaslatot a legcélszerűbb mű­szaki és gazdasági eljárások­ra. Magyarországon a Légi- forgalmi és Repülőtéri Igaz­gatóság (LRI) végzi a ma­gyar polgári repülés hatósági szakfelügyeletét, irányítja a személyzet alkalmassági vizs­gálatát, oktatását, tovább­képzését. A repülőgépek mű­szaki alkalmasságát éppen úgy vizsgálja, mint a KPM Autófelügyelet a gépkocsikét. AHOL NEM A KÖLTSÉG A LEGFONTOSABB... Mindez és nem utolsósor­ban a most folyó hatalmas Ferihegyi rekonstrukció a MALÉV-et igen jónevű, meg­bízható céggé avatta. A 75 éves múltra visszatekintő mo­toros repülés a jövőben újabb TU 154-es gépekkel bővül. Pilótáik hat és fél éves tanu­lás után kapják kézbe a „jo­gosítványt”. A személyzet ez­után is állandó oktatásban vesz részt, a legkorszerűbb szimulátorokon, tantermi kö­rülmények között gyakorolják be minden mozdulatukat, az esetleges veszélyhelyzetek el­hárítását. Épül-szépül a magyar légi­kikötő új futópályája a csat­lakozó gurulóút rendszerek­kel és jól látható már az új irányítótorony két hatalmas beton tartópillére is. Az elekt­ronikus leszállító rendszerek, fény-technikai eszközök mind a repülés biztonságát szolgál­ják. A költségek persze óriá­siak, de mindenfajta gazda­ságosságnál fontosabb a re­pülés biztonsága. BERMANN ISTVÄN Egeit — földön: biztonság A püspökladányi radar- tornyon a parabolaantenna az elsődleges, fölötte a víz­szintes cső a másodlagos ellenőrzést szolgálja. r A Ferihegyi irányítótorony rossz időben csak a gépek földi mozgását, jó időben 5 km-es távolságig a gépek le- és felszállását segíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom