Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-09 / 7. szám
1981. január 10. Képújság 3 Miért tanul szabni, varrni ? Asszonyok és lányok ülnek az asztaloknál, előttük munkafüzet, ceruza, vonalzó, olló és centiméter. _Még. néhány perc van három óráig, hogy megkezdődjék Szekszárdon, a megyei művelődési központban a szabbás-varrás tanfolyam foglalkozása. — Korábban is varrogat- tam apróbb dolgokat. Komolyabb munkába nem mertem belefogni, noha szerettem volna. Ezért örültem, amikor olvastam az újságban a tanfolyam indulásáról — mondja Oravecz Jánosné, a Víz- és Csatornamű Vállalat könyvelője. — Jelentkeztem is nyomban... Október óta járunk ide, s már varrtunk is egy-egy szoknyát — s illusztrálásképp munkatársnőjére, Vörös Tivadaméra mutat, aki két részből álló, csinos, gloknis szoknyában van. A kockás alj legnagyobb értéke talán az, hogy az asz- szony sajátkezűleg varrta. — Két gyermekem van — folytatta Oraveczné. — Kilenc- és tizenegy évesek. Jóval olcsóbban jövök ki, ha a ruháikat magam varrom. Egyébként anyósomtól kaptam karácsonyra egy táskavarrógépet. Azt mondta, hogy igyekezetem láttán, örömmel vette a hasznos ajándékot... Gödrei Józsefné, a GYIVI- ben dolgozik. Egyik héten délelőtt, a másikon délután. — A délelőttös hetekben nincs probléma a szerdai tanfolyammal. Viszont, ha dél- utános vagyok, cserélnem kell. A többiek — mutat tanfolyamtársaira — reggel korán dolgozzák le a délután itt töltött másfél órát. Gárdony Zoltánná gondozónő a csecsemőotthonban. Eddig szabás-varrás könyÉdesapja Losoncon lábbal hajtotta az esztergát, de már a nagyapja is a fának volt a mestere a miült században valahol a székelyfölden. Hepp József ezért is vallja magát székelynek? Jóval túl van a hetvenedik éven. De ne számoljuk az éveket, múlnak azok anélkülkül is. * — 1974-ben, december 22- én agyvérzést kaptam. Négy hónapig voltam beteg. De fél év után már a géphez csoszogtam. A bal lábam, meg a jobb kezem károsodott. A jobb kezem még most sem fog rendesen, pedig gyakoroltatom vele a munkát. Nem akar engedelmeskedni,. Megtanultam írni, és rajzolni, bal kézzel. ötven éve mester, de ötvenöt éve dolgozik az esztergályos szakmában. Szekszárd legidősebb magánkisiiparosa. A nagyapja fával dolgozott, de négy fia közül egy sem, annak ellenére, hogy a legkisebb gyerek mestere az esztergálásnak. vekből varrogatott, de nehezen ment a munka, elég sok tanulópénzt kellett fizetnie. Gondot okozott a szabásminta-olvasás is, amit ezen a tanfolyamon szintén megtanulnak. — Most a női nadrág szabását tanuljuk, azután pedig a blúzokét, ingekét, természetesen minden variációjukkal, gallér- és ujjfazonokkal együtt. — Hasznos idejárni azért is, mert kisebb dolgokat, például a villámzár bevarrását, a tisztázást, a gomblyuk készítését is megtanuljuk — teszi hozzá Gödreiné. — A sok átalakításról nem is beszélve — egészíti ki Oravecz Jánosné. — Ügy változik a divat, hogy azt csak az tudja követni, aki varrni is tud, vagy igen jól keres. * A művelődési házak és a TIT egyik legközkedveltebb tanfolyama a szabó-varró. Ezekre soha nem gond a létszám „biztosítása”. Sőt, gyakran a tervezett egy kurzus helyett kettőt vagy hármat kell csinálni. A lányok és asszonyok célszerűnek találják a hasznos „tudomány” elsajátítását, hiszen az itt tanultakat valóban kamatoztathatják. Nemrég fejeződ öt be a TIT szekszárdi szervezetének két — úgynevezett kezdő — tanfolyama. Az egyiket a székházban, a másikat pedig a .Amikor még dolgozott a mester, hozták hozzá a munkát „hét faluból”. Főleg a gépalkatrész-formákat szerette. — Század-, tizedmilliméte- rekkel számoltam, aszerint, hogy milyen fémhez kellett a forma és milyen fából csináltam. Sajnos ma már nem tudok ilyen nagy precízitású feladatot vállalni. Pedig mennyi szép „áru” került ki abból a kis műhelyből, amely a város központjában volt 1919-től, ott ahol most a Horváth órás, a benzinkúti iroda, meg a di- vatárubutik vasn. Ott volt a Hepp-féle műhely, ahol több ezer rokkát csináltak, fogasokat, bútorok alkatrészeit, díszes agancstartót, függönytartót, ... s ki tudja mindezeket számon tartani. Még a székszárdi Garay téri iskola oroszlá.nfejét, a kopogtató- tartót is Józsi bácsi faragta. Oklevelek, diplomák igazolják az idős mester gazdag munkás útját. mérőműszergyárban tartották. Az utóbbiban húszán végeztek, s lettek maguk és családjuk* „házi varrónői”. Közülük többen pedig alig várják, hogy induljon a haladótanfolyam, hogy megtanulhassák a szabás-varr ás legapróbb csínját-bínját is. Agg Dánielné munkaügyi előadó magát „varróanalfabétának” titulálja, ami természetesen a tanfolyam elvégzését megelőző időszakra vonatkozik. — Kilencéves a kisfiam, tehát naponta kell javítani nadrágjait: színes foltot varrni a térdére, a fenekére. Ha kinő egy nadrágot, le kell engedni a szárából, vág*' ki- rojtozott műbőrrel megtoldani, s „átvarázsolni”... ’ Vagy, mivel vékony vagyok, má- gamnak is át kell alakítani, be kell venni a készen vásárolt szoknyákat, ruhákat. Az ilyen munkát nem szívesen vállalják a varrónők. — Mennyibe került a tanfolyam? — Háromszázötven forintba. De nálunk a szakszervezet is részt vett a szervezésben, s mivel négyszáz nődolgozója van a gyárnak, „beszállt” a fizetésbe is. Nekünk mindössze százötven forintot kellett fizetnünk, a fennmaradó kétszázat a szak- szervezet vállalta. Habony Józsefné betanított munkás, forrasztóként dolgozik a műszergyárban. Régi vágya volt megtanulni varrni. — Már varrtam a lányomnak két szoknyát, s azt mondja, hogy Kecskeméten, az — Mindig szerettem dolgozni. A családunkra ez különben is jellemző volt, az is maradt. Ügy neveltem fiaimat is, hogy rendes emberek legyenek, szeressék a munkát. A faesztergályos-szakmábán apámtól tanultam a legtöbbet, de a különlegességekre Keresztes József fővárosi iparos tanított. Néhány évig Pesten dolgoztam, azért is, hogy jobban elmélyedjek a szakmában, meg abban az időben úgy tanultuk, hogy nem árt, ha a fiatal segéd bejárja az országot. Nem tétlen. Nyugdíjasnak sem nyugdíjas, öreg cimborái ...a jobb kéz csak segítőtámasztó... óvónőképzős társai dicsérik is. Tavasszal meg a két kis- unokámnak csinálok ruhát, kabátot, meg ami kell. Van egy régi Singer varrógépem, azon dolgozom. Régen is var- rogattam, de csak otthonkát magamnak, olcsó kis anyagokból. — Örült, hogy a szakszervezet anyagilag is támogatta a tanfolyamot? — Beiratkozás előtt nem is tudtam róla. Csak akkor derült ki, amikor be kellett fizetni a pénzt. Gondolhatja, hogy milyen boldog volt mindenki. * Pajor Józsefné laboráns a gabonaforgalmi vállalatnál. Ö 1977-ben — amikor gyesen volt — járt az alapfokú tanfolyamra a megyei művelődési központba. — Előtte is rengeteget varrtam, de kézzel. Ahogy beiratkoztam a tanfolyamra, vásároltunk egy táskagépet. Azt mondta a férjem — nevet —, hogy valóban kiérdemeltem a gépet. — Egyébként 4800 forintba került, s jó egy év alatt behoztam az árát. __ 9 — Természetesen a varrással. Magam varrom mindkét gyerekemnek a ruhákat, nadrágokat, kabátokat, sőt, a sapkákat is. A férjemnek már gyakorta rányítjá'k az ' ajtót, ő pedig a kisiparosok szövetségénél Jár igen sűrűn, sokéig vezetőségi tag volt; és három ciklusban városi tanácstag. Idén kérte, hogy mentsék fel e pozícióból, állítsanak helyére fiatalt. Erős, izmos keze van, a baljában még nagy az erő. Ezt nyújtja a szerszámért, ezzel fogja a fát, s helyezi a gépre. nem egy inget csináltam, s magamnak is elkészítek mindent. Variálható öltözeteket: kétfajta felsőrészt, hozzájuk szoknyát és nadrágot. Most, a szilveszteri ruhámról is magam gondoskodtam. — Mikor jut ideje a varrásra? — Este, amikor a gyerekek már lefeküdtek. Hisz a rovásukra, mármint az együtt tölthető idő rovására nem varrók... — Végül is nemcsak az anyagiak miatt lett „varrónő”? — Nem, dehogy. A gyes alatt nagyon jólesett kikapcsolódni, új arcokat látni. Este hét és kilenc között jártam a tanfolyamra. Akkor a férjem pesztráltá a gyerekeket. Egyébként is szerettem varrni, most pedig kifejezetten örömmel tölt el, amikor egy bonyolultabb fazont megvalósítok. Én elsősorban a Pramóból dolgozom, abban minden méretre megvan a szabásminta. Persze, hogy valaki amatőr varrónő legyen, nagy türelem, kitartás kell. No és rengeteg szakmai tanács. Ezért határoztam el, hogy hamarosan beiratkozom a haladók tanfolyamára. Ballal indítja a motort, a jobb kéz csak támasztó-segí- tő. De a munkadarab, amely fordulatról-fórdúlátrá alakúi, azt mutatja, hogy a mester még most is mester. Egy a régiek közül, akiket úgy emlegetünk, hogy aranykezű kisiparosok. PALKOVÁCSJENŐ Fotó: GOTTVALD KAROLY A NEB életéből Rendszeresen Vizsgálja a népi ellenőrzés a közérdekű bejelentések és panaszok intézésének a helyzetét. A Dombóvári városi Népi Ellenőrzési Bizottság utóvizsgálat keretében tért vissza a döbröközi és a szákcsi tanácshoz, az Unió Ipari Szövetkezethez és a városi költségvetési üzemhez. Ezenkívül áttekintették a NEB-hez intézett bejelentések és panaszok alakulását. Ez az áttekintés már tulajdonképpen egy utóvizsgálat utóvizsgálata, ugyaffis az alapellenőrzés 1978-ban volt, ezt követően egy évvel később megnézték a népi ellenőrök, hogy milyen változások következtek be, majd az idén — a téma fontossága miatt — ismét visszatértek megnézni, mi is a helyzet a közérdekű bejelentések és panaszok intézésében. A mostani ellenőrzés legfőbb tapasztalata, hogy a tanácsok nagy gondot fordítanak a közérdekű bejelentések és a panaszok intézésére. Erre annál is inkább szükség van, mert a javaslatok száma ugrásszerűen emelkedett az utóbbi évben. A döbröközi tanácsihoz például 1978-ban öt közérdekű bejelentés érkezett, tavaly pedig 20, a javaslátok száma pedig 77-re emelkedett. Hasonló a helyzet Szakoson is — amíg két éve egyetlen közérdekű javaslat nem érkezett a tanácshoz, addig az elmúlt évben 33 hangzott el. A dolog magyarázata igen egyszerű. A képviselő- és tanácstagi választások időszakában, a jelölőgyűléseken, és más tanácsi fórumokon igen megnőtt a lakosság közéleti aktivitása. A javaslatok ezeken a fórumokon hangzottak el. A két vizsgált tanácsnál igen lelkiismeretesen és pontosan kezelik a bejelentéseket és panaszokat. A közérdekű javaslatokat fontosságuk és megvalósításuk anyagi lehetőségei szerint sorolják. A városi tanács szakigazgatási szerve is rendszeresen ellenőrzi ezeknek az ügyeknek az intézését. A két vizsgált gazdasági egységnél már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Az Umió- i nál van előírt nyilvántartás, de abban 1979-ben egy ügyirat kapott helyet, egy évvel később pedig egy sem. A , | költségvetési üzemnél nem is találtak a jogszabályoknak ‘■megfelelő, elkülönített nyilvántartást és a szúrópróbaszerű ellenőrzésből az derült ki, hogy a bejelentések intézése nem felel meg a jogszabály előírásainak. A Népi Ellenőrzési Bizottságnál a közérdekű bejelentések száma felére csökkent. A magyarázat itt is az előbbi, a párt kongresszusát megelőző időszakiban párt-, aztán a választások alatt e tanácsi fórumokon, később a népfrontválasztások alkalmával mondták el az emberek javaslataikat. A hat bejelentésből négy volt névtelen, ezek mind vezetői hatalommal való visz- szaélést jeleztek, de ez csak egy esetben volt bizonyítható. Éppen a névtelenség miatt* jogvédelemre sem volt szükség. Csökkent a magánpanaszok száma is, ami Viszont az ügyintézés általános színvonalának emelkedésére utal. — ihárosi — V. HORVATH MARIA Fotó: K. A. Női nadrágot szerkesztenek a megyei művelődési központ szabás-varrás tanfolyamának résztvevői. Pajor Jőzsefné kislányának, Anikónak maga varrta a bundát ...a mester még most is mester...