Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

2 NÉPÚJSÁG 1981. január 10. Olaszország Folytatódik az alkudozás a terroristákkal Róma, Simó Eridre, az MTI tudósítója jelenti: A „vörös brigádok” köve­telésére Olaszországban egy további terroristát helyeztek szabadlábra abban a remény­ben, hogy ezzel megmenthe­tik az elrabolt Guido D’Urso főbíró életét. Fainának, a 19 évre elítélt terroristának a szabadon bocsátását a trani börtönben fogva tartott tár­sai csikarták ki attól a bírói testülettől, amely az igazság­ügy-minisztérium felügyele­tével a börtönfelügyeletet gyakorolja. Sarti igazságügy-miniszter bejelentette, hogy a bírák lé­pésével nem ért egyet, ellen- intézkedést azonban nem tett. Az olasz kormány egyik ál­lamtitkára bizalmasan közöl­te a L’Unita egyik munka­társával, hogy a különféle hatalmi szervek a kormány­tól önállósult politikát foly­tatnak a D’Urso-ügyben és nem tartják magukat ahhoz a direktívához, hogy nem szabad alkudozniok a terro­ristákkal. A kommunisták lapja „hallatlanul súlyosnak” minősítette, hogy a parla­mentben képviselt radikális párt vezetői közvetítői sze­repre vállalkoztak az alkot­mányos szervek és a trani börtönben fogva tartott „vö­rös brigádosok” között és „gyilkos elvtársaiknak” ne­vezték a terroristákat. Közvetítésükkel a trani börtönből újabb közlemény jött ki. Ebben a terroristák azt követelték D’Urso életé­nek megkímélése fejében, hogy a legnagyobb olasz la­pok teljes terjedelmében kö­zöljék „proletár programju­kat”. Ennek lényege abban foglalható össze, hogy elér­kezettnek látják az időt az olasz proletariátus fegyveres felkeléséhez. Bonyolult és hosszúra nyúló harcra szá­mítanak. Méltatják Galvaligi csendőrtábomok meggyilko­lását és újabb terrorakciókat helyeznek kilátásba. Mindezt egy börtön falai közül, ható­sági közreműködéssel és egy politikai párt közvetítésével teszik I Ebben a légkörben az Olasz Szociális Mozgalom (MSI) nevű újfaiszta párt vezére, Giorgino Almirante „hadi­állapot” kihirdetését sürget­te Olaszországnak azokon a területein, amelyeket. a leg­inkább sújt a terrorizmus. Közölte, hogy pártja törvény- tervezetet dolgozott ki a ha­lálbüntetés visszaállítására. A terrorizmus elleni harc kérdéséről újabb parlamenti vita kezdődött, ezúttal a képviselőházban. Sandro Pertini köztársasá­gi elnök pénteken délelőtt részt vett a szicíliai tartomá­nyi miniszterelnök, Piersanti Mattarella meggyilkolásának első évfordulója alkalmából Palermóban rendezett meg­emlékezésen. (Mattarella Mo­re elvbarátja volt. Feltéte­lezhetően azért gyilkolták meg, mert össze akart fogni a kommunistákkal a sziget életének irányítására.) A L’Unitá, az OKP lapja pénteken szerkesztőségi cik­kében így írt: „Az a keserű igazság, hogy az, ami Moro elrablása után nem sikerült a terroristáknak behódolok tá­borának, ezekben az órák­ban sikerrel kecsegtet. Ha rést ütnének a köztársasági törvényesség falán, elismer­nék a terroristák politikai hatalmi szerepét, anarchiába sodorhatnák az országot. Máris tény, hogy senki sem érezheti magát biztonságban. Mindannyiunk élete veszély­ben forog, veszélybe került a polgári együttélés. Vajon nem értik az emberiességre apellálok, hogy a demokrá­cia sorsát a tábornokok ke­zébe adhatják?” A kommu­nista lap nagyon súlyosnak látja az olaszországi helyze­tet és sürgeti: haladéktalanul fordítsák vissza a folyama­tot, nehogy elkerülhetetlenül a polgári demokratikus in­tézmények összeomlását meg­előző szakaszba jussanak. Washingtoni küldöttség a Közel-Keleten Csádi dilemmák Péntek esti kommentárunk. Melvin Price-nak, az ame­rikai képviselőház hadügyi bizottsága elnökének vezeté­sével amerikai küldöttség indult „tájékozódó utazásra” a Perzsa-öböl és az Indiai­óceán térségébe. A tervek szerint a küldöttség a felke­resendő országok államfőivel és hadügyminisztereivel kí­ván találkozni. A washingto­ni bejelentést kommentálva a pénteki Pravda emlékeztet rá, hogy éppen a képviselő­ház hadügyi bizottsága java­solta az amerikai kongresz- szusnak, hogy szavazza meg a megfelelő pénzösszegeket a Pentagon indiai-óceáni és perzsa-öbölbeli veszélyes ter­veinek megvalósítására. Az „amerikai tűzoltócsa­pat” sürgős utazását a tér­ségben kialakult „kritikus helyzet” tette szükségessé. Ezt pedig a Szovjetunió és India idézte elő, amelyek a térség­ben levő külföldi katonai tá­maszpontok felszámolására felszólító szovjet—indiai kö­zös nyilatkozatot tettek köz­zé — idézte a Pravda a had­ügyi bizottság elnökéneksza­vait. Az amerikai küldöttség út­jának valódi célja egészen más, nevezetesen, hogy kellő nyomást gyakoroljon a tér­ség államainak vezető körei­re és előkészítse a talajt a Pentagon további kalandor terveihez. Párizs politikai berkeiben meglehetősen zavart keltett Lí­bia és Csád egyesülésének terve. Franciaország súlyos dilem­ma előtt áll: ha erélyesen föllép az egyesülés ellen, az arab országokhoz fűződő kapcsolatait — s ezzel olajimportjának zavartalanságát — kockáztatja. Ha nem, ezzel tekintélyén esik csorba egykori gyarmatai és jelenlegi afrikai szövetségesei kö­rében. Úgy tűnik, mégis az előbbit kockáztatják a franciák, miután a francia külügyminisztérium éles hangú nyilatkozat­ban támadta az egyesülés tervét. Más kérdés, hogy a tripoli bejelentés milyen visszhangra talál magában az érdekelt or­szágban, az 1960-ig a francia gyarmatbirodalomhoz tartozó, s azóta önálló Csádban. Valószínű, hogy a belső feszültség nem csitul el, s a törzsi viszályok továbbra is fennmaradnak. An­nál is inkább, mert Líbia már korábban is támogatást nyúj­tott Goukouni Ouddei államfőnek Hissene Habré hadügyi ál­lamminiszter lázadóival szemben.. Az ország lakosságának 50 százaléka szudáni néger, 36 százaléka pedig arab. 'Szembenállásuk nem újkeletű: az észa­kon élő mohamedánok és a déli szudáni eredetű, javarészt keresztény népesség régóta harcolt egymás ellen — a francia gyarmattartók alaposan ki is használták ezt az ellentétet. Habré szakadár egységei nemrég súlyos, de nem végleges vereséget szenvedtek, s Líbia — a csádi elnök kérésére — most csapatokat küld a belső biztonság megteremtésére, a rend helyreállítására. Az egyesülési terv tehát részben Tripoli katonai jelenlétére épül — a múlt év június 15-én írták alá a kétoldalú szövetségi és kölcsönös védelmi szerződést. Meg­figyelők ugyanakkor kétlik, hogy a Csád számára létfontos­ságú déli országrészben az elnöknek sikerülne megszilárdí­tania helyzetét. Goukouni Ouddei egyelőre hivatalosan semmiféle ígéretet nem tett Kadhafinak, s ebből azt a következtetést lehet le­vonni, hogy a tripoli megállapodás sorsáról majd a csádi mi­nisztertanács közeli ülése dönt. Az egyesülés terve Párizsban mégis azonnal heves ellenzésre talált. Arra azonban a fran­cia vezetés, sem számít, hogy ezek után akár az Afrikai Egy­ségszervezet, akár a csádi kormány lépéseket tenne, hogy Párizs ismét csapatokat vezényeljen N’Djamenába azután, hogy 1979-ben végre kivonult onnan. GYAPAY DÉNES Körkép az idén befejeződő nagyberuházásokról PANORÁMA Vili a: HSZK-tan a fegyverexportról A nyugatnémet kormány fegyverexport-politikája he­ves vitát kavar Bonnban. A kormányzó szociáldemokrata párton belül felháborodást keltett a hír, hogy Schmidt kancellár korszerű páncélo­sok és más fegyverek szállí­tását ígérte meg Szaúd- Arábiának. A Der Spiegel című ham­burgi hetilap a hét elején közölte, hogy Schmidt — hosszas vonakodás után — tavaly novemberben ígéretet tett a Bonnba látogató szaú- di külügyminiszternek Ríjad régóta bejelentett vásárlási igényeinek teljesítésére. Mészáros György, az MTI munkatársa írja: Az arab világ Izraellel szembeni egységes fellépését napjainkban éppen úgy, mint az elmúlt évtizedekben, kér­désessé teszi a pánarab esz­mékben egységesnek álmodott arab nemzet tényleges meg­osztottsága. Az egység útjá­ban álló számos akadály kö­zül kiemelkedően fontosak a gazdasági természetűek. Az arab—izraeli konfliktusban közvetlenül érintett arab or­szágok és népek meglehető­sen szegények, viszont az őket jobbára csak szavakban támogató gazdag arab álla­mok többsége — s éppen a leggazdagabbak —■ politikai­lag és gazdaságilag a Nyu­gathoz, elsősorban az Izraelt támogató Egyesült Államok­hoz kötődnek, s ez a tény be­folyásolja állásfoglalásaik következetességét. Az átfogó és igazságos ren­dezés arab híveinek akció­szabadsága e körülmények korlátái közé szorul. Nem szilárd gazdasági helyzetük nagymértékben függ az olaj­országok támogatásától. 1976- tól 1978-ig Szíria — hadsere­gének libanoni szerepe miatt — például nem kapott arab segélyeket. Az 1978. novem­beri bagdadi arab csúcsérte­kezleten a frontországoknak kiutalt évi 3,5 milliárd dol­lárhoz a Szilárdság Frontjá­(Folytatás az 1. oldalról.) dolgoz fel1, 12 ezer tonna do­bozos sonkát és csaknem 5000 tonna Ihúskészítiményt állít elő. • Az év végére kell elkészül­nie a budapesti nagy sport- csarnoknak is, amelynek fő­épületei .már állnak. Fel­épült egyebek között a kör­csarnokot övező több mint 400 méiter hosszú háromszin­tes .gyűrűépület, ugyancsak tető alá Ikerlülit a gyakorlópá­lyák csarnoka. A sportkom­binát energiaközpontja most már ia végleges fűtőberende­zésekkel szolgáltat meleget a nak tagjai — Szíria szövet­ségesei — saját pénzügyi ne­hézségeik miatt csak kisebb összeggel tudtak hozzájárul­ni: Líbia 550 millió dollárt, Algéria 250 millió dollárt ad — miközben Szaúd-Arábia, Kuvait és az Egyesült Arab Emírség vállalta az oroszlán- részt: 1,95 milliárd dollárt fi­zetnek. Jellemző azonban, hogy a hatalmas összegből a PFSZ csak 300 millió dollárt kap évente. Miután a segély­körcsarnokban, ^ így na­gyobb erőkét összpontosít­hatnak a belső építési, szak- és szerelőipari munkákra. A lendületesebb ütemre szük­ség van, mert a körcsarnok kivitelezésénél kéthónapos késiés keletkezett. Ezért a 31. sz. Állami Építőipari Válla­lat és a legnagyobb alvállal­kozók közös ütemtervet dol­goztak ki a késés pótlására. A körcsarnokban már jelentős munkáterület áll. rendelkezé­sükre a nagyobb erők beve­tésére. A Diósgyőri Gépgyár dolgozói még januárban meg­kezdik! a körcsarnok jégpá­lyájának technológiai szereié­hez 520 millió dollárral hoz­zájáruló Irak a jelenlegi hely­zetben megszakította diplo­máciai kapcsolatait Szíriával — újra veszélybe került Szí­ria részesedése. Az arab államok közötti gazdasági kapcsolatok egyéb területeken még ennél is la­zábbak. Az egyes országok teljes külkereskedelmén be­lül az egymás közti forgalom csupán átlagosan 5 százalé­kot tesz ki. A leggazdagabb sét. Már megkezdődött a körcsarnokhoz vezető igyalog- híd építése is, s hamarosan hozzáfognak a Népstadionhoz csatlakozó újabb két gyalogos felüljáró kivitelezésieléhez. Az idei feladatok közé tartozik további utak, a térburkolat, a térvilágítás kiépítése, to­vábbá mintegy félmilliárd forint értékű szak. és szere­lőipari munka elvégzése. Az erők gyors és rugalmas össz­pontosításával akarják pótol­ni a késést, hogy az év vé­gén — de lehetőleg még vala­mivel előbb — átadhassák a korszerű sportkombinátot.- (MIT!) arab olajországok valutafe­leslegüket — 1980-ban leg­alább 100 milliárd dollárt •*- a politikai bizonytalanság és a pénzügyi, műszaki háttér hiánya miatt nem arab test­véreiknél, hanem nyugat­európai és amerikai bankok­ban, aranyban és főként az amerikai piacon helyezik el, ott fordítják befektetésekre, beruházásokra, hiszen ott a kamat is magasabb. Ez az összefonódás immár nemcsak az „olaj fegyver” is­mételt bevetését teszi lehe­tetlenné, hanem egyengeti az utat ahhoz is, hogy az olaj­sejkek elfogadják az ameri­kai „védőernyő” közel-keleti kiterjesztését Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára nemrégiben nyilat­kozatban sürgette az „arab közös piac” megteremtését, mert — mint az európai pél­dára hivatkozva mondta — „a gazdasági együttműködés szálai a legalkalmasabbak a politikai konfliktusok és sé­relmek elkötésére”. Az arab gazdasági és pénzügyi infra­struktúra megteremtésére szánt 62 milliárd dolláros kö­zös beruházási tervet azon­ban a legutóbbi, amani csúcsértekezleten már nem sikerült elfogadni, mert a ta­lálkozó éppen az arab világ belső meghasonlottsága miatt csonka maradt. BUDAPEST Jegyzőkönyv aláírásával pénteken Budapesten befeje­ződtek a magyar—szovjet víz­ügyi tárgyalások, ahol érté­kelték a két ország 1976— 1980. évi vízügyi műszaki­tudományos együttműködésé­nek tapasztalatait és eredmé­nyeit. Megállapították, hogy egyebek között a kutatási együttműködés eredményei szerint építettek föl egy-egy öntözőrendszert hazánkban és a Szovjetunióban is. * Pénteken vettek végső bú­csút Farkasréten az életének 70. évében elhunyt Jócsik Lajos írótól az egykori bará­tok, pályatársak, tisztelők. Ravatalánál Csák Gyula, a Magyar írók Szövetségének titkára a szövetség és a pá­lyatársak, Horváth Ferenc az egykori Sarló-mozgalom, Ka­posi Endre pedig az eszter­gomi Balassi Bálint Társaság nevében búcsúzott az el­hunyttól. * Mély részvéttel kísérték utolsó útjára pénteken a Me­ző Imre úti temetőben olcsai Kiss Zoltán Kossuth-díjas művészt, a munkásmozgalom régi harcosát. Ravatalánál a Művelődési Minisztérium, a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetsége, valamint a művésztársadalom nevében Hincz Gyula Kossuth-díjas kiváló művész vett végső bú­csút a 86 éves korában el­hunyt szobrásztól. MOSZKVA A Szovjetunió zenei életé­nek is jelentős eseménye lesz ez év tavaszán a megemlé­kezés a hagy magyar zene­szerző, Bartók Béla születé­sének századik évfordulóiá­ról. Az évforduló megünnep­lésére emlékbizottság ala­kult a neves zeneszerző, And­rej Espaj elnökletével. Az elnökhelyettesek: Vaszilij Kuharszkij, a Szovjetunió kulturális miniszterhelyette­se és Jurij Melentyev, az OSZSZS2K kulturális mi­nisztere. A bizottság tagjai között neves zeneszerzők, ze­netudósok, művészek van­nak. VARSÓ A januári szabad szomba­tokra vonatkozó állásfogla­lást közöltek a pénteki köz­ponti varsói lapok. A munka-, bér- és szociá­lisügyi minisztérium közle­ménye emlékeztet rá, hogy a kormány döntése értelmében januárban három szabad szombat lesz. A közlemény hangoztatja, hogy a kormány határozata mindenkire köte­lező, tehát a hónap folyamán a munkanapnak nyilvánított szombatokon mindenkinek meg kell jelennie munka­helyén. Aki ezt nem teszi, annak távolmaradása igazo­latlannak minősül. KABUL Csütörtökön Kabulban Bab- rak Karmainak, a forradal­mi tanács elnökének, az Af­ganisztáni Népi Demokrati­kus Párt KB főtitkárának, az ország kormányfőjének el­nökletével ülést tartott a' for­radalmi tanács elnöksége. Az ülésen elfogadták az általá­nos hadkötelezettségről szóló törvényt, amelyet előzőleg már jóváhagyott a miniszter- tanács és a párt kb politikai bizottsága, és amely a csütör­töki ülés nyomán hatályba lépett. Az új törvény értel­mében a hadkötelezettség a 20—40 éves személyekre ter­jed ki. * Csütörtökön az afgán fő­városban sajtóértekezletet tartottak az itt tartózkodó brit parlamenti küldöttség tagjai. Koholmánynak minő­sítették azokat a nyugati sajtójelentéseket, amelyek szerint Kabulban nyugtalan­ság uralkodik. A városban nyugalom tapasztalható, az élet normális mederben fo­lyik — mutattak rá. PÁRIZS Pénteken délben párizsi „felhatalmazott források” be­jelentették : Franciaország csapaterősítéseket küld a Csáddal szomszédos Közép- afrikai Köztársaságba, amely­nek jelenlegi kormányát a francia ejtőernyősök juttat­ták hatalomra a Bokassa „császár” ellen 1979 szeptem­berében végrehajtott állam­csíny során. Valószínű, hogy a francia helyőrségek meg­erősítésére Afrika más nyu­gatbarát országaiban is sor kerül, miután ezekben az államokban a Párizzsal szo­rosan együttműködő vezetők aggodalommal fogadták a csá­di—líbiai egyesülés tervét. Közel-keleti körkép (III.) Az arab egység és a gazdaság Legutóbb a jordániai fővárosban, Ammanban tartotta az Arab Liga csúcsértekezletét, amelyről távol maradtak a Szilárdság Frontja tagországai és a Palesztinái Felszaba­dítás i Szervezet képviselői is. Archíy képünk a múlt év december eleji tanácskozás megnyitásáról készült.

Next

/
Oldalképek
Tartalom