Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 8. szám. ÁRA: 1,40 Ft. 1981. január 10., szombat. Mai számunkból MIÉRT TANUL SZABNI-VARRNI? (3. old.) ÖREG UDVARHÁZ MÉHESE (4. old.) OLVASÖSZOLGÄLAT MESTER (3. old.) Jobb munkáért - jobb díjazást Sokat panaszkodott az egyik nagyvállalat üzem­vezetője, akinek évről évre komoly terveket kell teljesítenie — meglehetősen gyenge képességű mű­vezetőkkel és főművezetőkkel. — Nem volna elég ügytó, rátermett ember a vál­lalatnál? — kérdeztem tőle, áim megnyugtatott: nem erről van szó! Éppenséggel volna, sőt kívülről is tudnának iszerezni rátermett embert. — Csákhogy — válaszolta az üzemvezető —, aki megfelelő lenne a művezetőn posztra, az ezért a pénzért nem Vállalja a műszak irányításával járó terheket és felelősséget. Több pénzt pedig nem ad­hatok, mert -nem léphető át a bűvös határ. ‘ S ha talán nincs is minden iparvállalatnál ilyen gondja az üzemvezetőnek, a példa nem egyedül­álló. Nagyon gyakran egy gyárban a főmérnök nem túl magas fizetése (határozza meg a művezetőkét, sőt a csoportvezetőkét is, ami pedig — az említett példa szerint — egyáltalán nem azt segíti elő, hogy a termelést ügyes, képzett, talpraesett vezetők irá­nyítsák. Halott —■ különösen mai gazdasági helyze­tünkben — erre lenne szükség. De mert a plafont nem lehet áttörni, sok vezetői posztot azzal tölte­nek be, aki elvállalja. Ám nemcsak ez a baj a (bértarifákkal. A jobb munkára ösztönző differenciált (bérezést sok vezető legjobb akarata ellenére sem tudta eddig kivitelez­ni. Mert ha valaki besorolása szerint a legmagasabb fizetést kapta, azt már fizetésemeléssel nem lehe­tett kecsegtetni, vagy netán nagyobb teljesítményre sarkallni! — A többiek alapbérét nem szállíthatom le — mondta egy vezető —, hogy érvényre juttas­sam a munka szerinti elosztás elvét! Megalkudott tehát a helyzettel: aki gyengébben dolgozott, az ugyanannyit kapott, mint aki kiválóan Végezte munkáját. Hogy az 1977 óta érvényben lévő tarifarendszer szétfeszítette kereteit, azt egy tavalyi munkaügyi felmérés is alátámasztotta. A Munkaügyi Miniszté­rium 420 ezer fizikai és nem fizikai dolgozóra kiter­jedő vizsgálatot végzett, aminek egyik sokatmondó megállapítása volt, hogy a dolgozók 13 százaléka évekkel ezelőtt elérte bértételének felső határát, ök azok, akik évek óta jól dolgoznak, munkájukat anyagilag elismerik — ám bérük mégsem emelked­het tovább. Remélhetőleg, minderről múlt időben beszélhe­tünk ezután. A -bértételek alsó és felső határát meg­változtató kormányhatározat éppen ezeket az el­lentmondásokat kívánja feloldani, azzal, hogy a bér­tételek felső határát átlagosan 25, alsó határát pe­dig 8 százalékkal emelték január '1-től. S (bár ez nem fizetésemelést jelent, hanem csak annak lehe­tőségét, mindenképpen nagy jelentősége lehet a vál­lalatok és gazdálkodó szervek ösztönzési rendszeré­ben. Minthogy a felsőbb határokat jobban, az alsó­kat kevésbé emelték, szélesebb határok (között lehet differenciáim a béreket, s most már a jól és a leg­jobban dolgozó anyagi elismerésében is lehet kü­lönbséget tenni. (Ehhez .persze -a vállalatnak kell előteremtenie a pénzt.) A tarifarendszer módosításának szelleme is azt sugallja, hogy a béreket jobban kell igazítani az el­ért teljesítményhez, az elvégzett munka értékéhez, legyen az fizikai vagy szellemi -prodktum. A .rendel­kezés ugyanis hangsúlyozza, hogy a fizikai dolgozók bértételeit — átlagosan — 25 százalékkal emelik, vagyis nem minden kategóriában ennyivel. Különb­séget tesznek az emelés mértékében, vagyis a nor­mál körülmények között dolgozó kisegítő munkások bértételei 18 százalékkal emelkednek, míg például a különleges szakképzettséget igénylő munkásoké 27 százalékkal. Az alkalmazotti állományiban dolgozók bértételei szintén átlagosan 25 százalékkal magasabbak lehet­nek, a vezetői bértételek azonban 30 százalékkal nő­nek. Lehetőség van tehát arra, hogy a termelés fe­lelős irányítóit képességüknek, szaktudásuknak, rá­termettségüknek megfelelően díjazzák. S ennek fe­jében: megkövetelhető a teljesítmény. S remélhe­tőleg az üzemvezetőknek a jövőben kevesebb okuk lesz a panaszkodásra a bérgazdálkodással kapcsolat­ban. N. Gy. Magyar­csehszlovák egyezmény Körkép az idén befejeződő nagyberuházásokról Az idén új beruházások csak szűk körben indulnak, az erőket a folyamatban lé­vők befejezésére, ütemes folytatására összpontosítják: Az év folyamán hat állami nagyberuházást fejeznek be, közülük a Szikra 'Lapnyomda már kész, -termel, rövidesen avatásra is sor terül, s lé­nyegében- beféjeződött a Ma­gyar Gördüliőcsa-págy Művek rekonstrukciója is, ahol 1981- re csak kisebb munkák hú­zódtak Ót. További négy nagyberuházáson- még szá­mottevő feládatöka-t kell megoldani, IJelentős nagyberuházás van folyamatban- Recsken, ahol tovább folytatják az ércmező feltárásának előkészületeit. A bányászati kutatások ebben a térség-ben -1970-ben kezdőd­tek, azóta egyébek között el­készült az 1-200 méter mély függőleges akna, s most a második hasonló akna mé­lyítése a legfontosabb feladat. A vágatok és aknák építésé­nek előrehaladásával5 meg­gyorsult a kutatófúrás. Eddig mintegy 40 ezer méter fura­tót vágtak. Az így nyert le­letekből laboratóriumi vizs­gálatok alakjára állapítják m-ajd meg a térségben elhe­lyezkedő ércvagyon- minősé­gét és értékét. Az idén való­színűleg bizonyossá válik, hogy milyen érteket rej-t a recski ércmező, s így megha­tározhatják az itteni bányá­szat további programját. Az eddi-gi kutatófúrások eredmé­nyei szériát a Mátra északi lábánál jelentős érckészfletek feltárására nyílik lehetőség. Az idén a második függőle­ges akna mélyítésével az 1243 méter mélység élrését terve­zik. A nagy mélység, a nehéz geológiai körüllmiények sok előre nem tervezhető feliada­tot is adnak. Gyakran kell megküzdeni vízbetörésekkel, s a kemény kőzet Is próbára teszi az embert és a gépeket. A tervezettnek megfelelő ütemben épül és az idén be­fejeződik hazánk legnagyobb vízgazdálkodási létesítményé­nek, a kiskörei Tisza—I-I. víz­lépcső második üteme. A több mint egy évtizede üzemelő vízlépcsőhöz kapcsolódva már .teljes .hosszában elkészül a nagykunsági főcsatorna együttesen több mint 90 ki­lométer hosszú ága. A mes­terséges folyam összeköti a Tiszát a Hortobágy—(Berettyó főcsatornával., valamint a Körössel és az Alföldnek olyan térségeibe juttatja el- a vizet, ahol korábban az aszály uralkodott. Üzembe helyezték a két méllékcsator- nát, amelyek Mezőtúr, Túr- keve, illetve Tiszaföldvár és Mezőhék térségébe juttatják el az öntözővizet a nagyüze­mek számára. Az idén készül el az a csatorna, amely Kar­cag térségét látja majd él ön­tözővízzel. A vízlépcső kör­zetében. az idén befejezik a technikái eszközök kiépítését is, felszerelik például a táv­közlési rendszert, a vízmér­céket, a vízészlelő állomáso­kat, s ezzel befejeződik a Ti­sza—II. vízlépcső építésének második üteme. A Minisztertanács múltt évi határozatának végrehajtása­ként meggyorsult a Szekszár­di húskombinát építése. 1,9 milMánd forintos költséggel a múlt év végére túljutottak a beruházás elSő szakaszán, vagyis elkészült a sertéss zál - lás, vágóvonal az előhűtőkkel és a hűtőtárolökkal-, kész a vízmű, és a szennyivíztüsztí- tó-rendszer és több kiegészí­tő létesítmény. így megkez­dődhetett a sertésvágás tech­nológiai rendszerének próba­üzeme, atmely január 20-ig tart, A próba sikeresnek ígérkezik: eddig 8000 sertést vágtak le, ezeket azonban egyelőre féübéhasítvia értéke­sítik. Most a beruházásnak az a része következik, amely­nek segítségévéi rátérhetnék — mégpedig korszerű módon — a hús feldolgozására. Eh­hez körülbelül egymilliárd forint értékű munkált kéd még elvégezni. A terv szerint az idén 200 ezer sértésit és 40-00 sziarVasmarlhát vágnak lé és 500 tanba húskészít­ményt is gyártanak. A béru- házáist ez év végéifi teli: be- féjezni. Teljes kapacitásának elérésékor al húskómbinát évente 050 ezer hízósertést (Folytatás a 2. oldalon.) Pénteken, a Külkereske­delmi Minisztériumban Ve­ress Péter magyar és Andrej Barcak csehszlovák külkeres­kedelmi miniszter aláírta a két ország közötti, ötéves időszakra szóló hosszú lejá­ratú árucsere-forgalmi meg­állapodást. A megállapodás értelmé­ben 1981—85. között 5,6 mil­liárd rubel értékű áruforgal­mat bonyolít le a két ország, 22 százalékkal nagyobbat, mint az előző öt évben. Egyenletesen tovább nö­vekszik a gépipari termékek forgalma, .amely a kölcsönös áruszállítások . mintegy 58 százalékát alkotja. Magyar- ország növeli a csőgyári be­rendezések, vegyipari és élel­miszeripari berendezések, a szerszámgép-tartozékok, erős­áramú termékek, gyengeára­mú elektrotechnikai termé­kek, például az elektronikus építőelemek szállítását. Csehszlovákia az eddiginél több gyenge- és erősáramú elektrotechnikai terméket, kohászati gépet, energetikai berendezést, bányagépet szál­lít hazánkba. Jelentős mér­tékű a csehszlovák gépipar hozzájárulása a magyar épí­tőipar anyagi bázisának fej­lesztéséhez. Tovább növek­szik a mezőgazdasági gépek és traktorok csehszlovák ex­portja, ezen belül kiemelke­dik a Moravia típusú siló- tornyok szállítása. Különböző háztáji kisgépek, kerti trak­torok jelentős magyar igé­nyeket elégítenek ki. A köz­úti járművek és járműipari termékek szállításával a csehszlovák ipar a magyar közlekedés egyik fontos el­látója lett. Namíbia­konferencia A SW-APO felszabadítási szervezet reméli, hogy mára Géniben zajló Namíbia- konferencián aláírhatja a tűzszünetet a délnyugat-afri­kai országot törvénytelen megszállás alatt tartó preto­riai kormányzattal. Theo Ben-Guirab, a SWAPO ENSZ-megfigyelője pénteki sajtóértekezletén leszögezte: a SWA-PO teljes egészében elfogadja a világszervezet rendezési tervét, így most már csakis attól függ a vég­ső megállapodás megkötése, hogy a dél-afrikai kormány­zat képviselői felhagynak-e időhúzó taktikájukkal. Közéletünk Évi első ülésén a bonyhá­di Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága megtárgyalta és elfogadta azt a szabályzatot, amely a Tolna megyei Ta­nács V. B. nemrég hozott határozata alapján a rövidí­tett ügyintézési határidőket rögzíti. E napirendet köve­tően a testület az elmúlt évek során kialakult hagyomá­nyoknak megfelelően kötet­len beszélgetés keretei kö­zött tekintette át munkájá­nak tapasztalatait, kutatva a még eredményesebb tevé­kenység lehetőségeit. A hasznos eszmecsere dr. Hegedűs János tanácselnök zárszavával ért véget. A mőcsényi Völgység Népe Termelőszövetkezet; cikói te­henészeti telepe mellett az elmúlt évben kezdték meg a tejüzem és a hozzá kapcsoló­dó szociális létesítmények építését. Naponta 10 ezer li­ter tejet dolgoznak fel itt: pasztörizálják, hűtik, csoma­golják, tárolják, majd a szö­vetkezet saját termoszautói­val szállítják Bonyhádra és a környező községek üzletei­be a friss tejet. A „Völgység-tej” néven for­galomba kerülő tej zsírtar­talma háromféle — 1,4, 2,8 és 3,6 százalékos — lesz. A friss tej igen rövid idő alatt ke­rül majd a fogyasztókhoz, hisz az este fejt tejet már a kora hajnali órákban szállít­ják. A körzet áfész- és Nép- bolt-üzleteiben eddig elfo­gyott mennyiséget számba vették, s ennek alapján nem­csak tejet, hanem tejfölt és túrót is készítenek, szállíta­nak. A Bátától Bonyhádig terjedő terület községeinek tejjel és tejtermékkel való ellátását az új üzem teljes egészében megoldja. A szociális épület — a fe­kete-fehér öltöző, a fürdő, a tálaló és az étterem — át­adása már az elmúlt évben megtörtént. A korábbi szo­ciális létesítmény helyén lesz a tejüzem, az átalakítás je­lenleg folyik, a munkálato­kat a szövetkezet építőbri­gádja végzi. A feldolgozó gé­peket a Törökbálinton műkö­dő téesz-téj társuláson keresz­tül szerzik be. A beruházási hozzávetölegen IU0 mllllliő fo­rintba kerül, ezt az összeget részben saját erőből, részben hitelből fedezik. Az üzem május elején kezd teljes ka­pacitással dolgozni. d— Fotó: B. J. A kőművesek a. tejkezelö épület belső munkálatait végzik Téesz-tej Mőcsényböl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom