Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-30 / 25. szám
1981. január 30. NÉPÚJSÁG 3 Házgyári lakások Bonyhádon ............................................... ..............................................i Bonyhádon, a Fáy lakótelepen az elmúlt év közepén megjelentek a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. Az a feladatuk, hogy két év alatt a szekszárdi házgyár paneljaiból összeszereljenek az OTP megbízásából 180 lakást. A munkákat a komlói építésvezetőség kollektívája végzi. Az első 90 lakás — amely ötszintes épület — összeszerelésével végeztek, jelenleg a szigetelési munkáknál és a technológiai szerelésnél tartanak. Ezekből a lakásokból már július végén harmincba beköltözhetnek a boldog tulajdonosok. A következő 30 lakás átadását augusztusra tervezik, a többit pedig szeptemberre. Az év elején megkezdték az újabb kilencvenlakásos épület földmunkáit, ennek átadása 1982-ben, az első félévben várható. A második ütem kezdésével egy időben a két épületet kiszolgáló hőközpont alapozási munkálatai is megkezdődtek. Ezek lesznek az első panel-, azaz házgyári épületek Bonyhádon. Összeszerelték az első épületet Megkezdődtek a földmunkák a második 90 lakásos épülethez is Hass, alkoss, gyarapíts! (IV.) Helytállni a világban Jelenünkről, jövőnkről szólva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a világgazdaság alakulását, hatását. Nem fordíthatunk hátat a világ- gazdaságnak, nem vonulhatunk ki a külföldi piacokról, mert ott bennünket kedvezőtlen hatások, veszteségek érnek. Várhatóan 1985-ig további 6—7 százalékkal romlanak a cserearányok. Gazdasági fejlettségünk mai szintjén, ha akarnánk sem rendezkedhetnénk be önellátásra. Nem mondhatunk le az energiahordozók, a nyersanyagok, a korszerű technika rendszeres importjáról. De nem mondhatunk le olyan köznapi dolgokról sem, mint a karóra, a táskarádió, a kávé, vagy a személygépkocsi, hogy a számtalan termelőberendezésről és • alkatrészről ne is szóljunk. Ugyanígy nem mondhatunk le az autóbuszok, a hátsóhidak, a Zsiguli- műszerek, stb. nagy sorozatú gyártásáról és exportjáról sem. Vagyis élnünk kell a világpiac, a nemzetközi munkamegosztás felkínálta előnyökkel. Eszerint azt adjuk a világnak, amiben élen járunk, és azt kapjuk cserébe, amiben mások jobbak. A TERMÉKVÁLTÁS LEHETŐSÉGEI A gazdaság méretétől, fejlettségétől és nyersanyag- forrásaitól függ a nemzetközi munkamegosztásra való ráutaltság mértéke. Egy kis lélekszámú és iparilag fejlett, de nyersanyagkincsekkel korlátozott mértékben rendelkező ország kevésbé függetlenítheti magát a világtól, mint a nagy belső piacú és fejletlen gazdaság. Következésképpen hazánk objektív adottságai, gazdasági előrehaladása — tegyük hozzá, meglévő nehézségeink felszámolása — nem a visszavonulás, hanem a külgazdasági kapcsolatok továbbfejlesztése, elmélyítése mellett szólnak. Nem nehéz belátni e következtetés igazát. Amíg a belföldi felhasználás a következő öt évben mindössze 3— 5, addig a külkereskedelmi forgalom 25—30 százalékkal bővül. Az olyan gyakran szorgalmazott strukturális változásokra, ésszerű arány- és irányváltoztatásra csupán a formális logika szerint is tá- gabb teret biztosít a 25—30, mint a 3—5 százalék. De a teljes belföldi felhasználásban — némi egyszerűsítéssel a fele hazai termelésből, a másik fele importból tevődik össze —, annak összetételében érdemi változást elsősorban a nemzetközi munka- megosztás fejlesztése révén érhetünk el. Még nyilvánvalóbbak a lehetőségek az exporttermelésben. A termékösszetétel szüntelen korszerűsítése, megújítása a kivitelben nemcsak lehetséges, hanem elkerülhetetlen létérdek. A világgazdaság olyan, amilyen, alakulását befolyásolni gazdasági súlyunknál fogva nem nagyon tudjuk. (A világ termeléséből hazánk 0,6, kereskedelméből 0,9 százalékkal részesedik.) Nincs más választásunk, mint •—- arculatunkat, elveinket persze megőrizve — alkalmazkodni a világhoz. Ezért a gazdaságirányítást — és valamennyi elemét: a tervezést, a szabályozást, a szervezeti rendet — következetesen úgy fejlesztettük, s fejlesztjük tovább, hogy a gazdaságot alkalmassá tegyük a rugalmas reagálásra, a szükséges manőverezésre. Mindez feltételezi a vállalatok, az üzemek öntevékenységét, kezdeményezését, kockázat- és felelősség váll alását. A KGST ELŐNYEI A világgazdaság nem egységes. A három jól elhatárolható gazdasági csoportosulás közül hazánkat szoros szálak fűzik a szocialista országok, ezen belül a KGST-államok közösségéhez. Kölcsönös előny, nagyfokú biztonság forrása, hogy a szocialista országok együttműködése hosz- szú távú tervekre épül, s a világgazdaság nagy hullámverései csillapítottan hatnak. A 80-as évek első felében folytatódik a' komplex program megvalósítása, készül a sokoldalú integrációs intézkedések terve. A szocialista országokból származó import a következő öt évben 15—17 százalékkal növekedhet. Ez az ütem kisebb, mint a legutóbbi öt esztendőben; mérséklődött ugyanis a baráti országok gazdasági növekedése és a kivitelre szánt árukínálata. Kivitelünk a behozatalnál lényegesen gyorsabban, mintegy 30 százalékkal növekszik. A rubelelszámolású áruforgalom teljes kiegyensúlyozásához még így is hitelt kell igénybe vennünk. A behozatal és a kivitel jelentős ütem- különbsége a várható és jórészt tervezhető cserearányromlásból adódik. Ismeretes, hogy a KGST- országok kölcsönös forgalmában az árakat mindig a tőkés világpiac előző öt esztendejének átlagáraiból képezik. (Az időleges kilengéseket, a spekulációs ármozgásokat természetesen kiszűrik belőlük.) A KGST-árképzés mérhető gazdasági előnyök forrása. így például 1980-ban 7 millió tonna olajat importáltunk a Szovjetunióból a tőkés világpiaci ár feléért. Az 1979. évi „mini” árrobbanás során éppen megkétszereződtek a tőkés piaci olajárak. Ennek hatása azonban még csak kis mértékben érvényesült az 1980. évi KGST-árakban. De teljes egészével, sőt a későbbi drágulások egy részével is számolnunk kell 1985-ben. A VÁLTOZÁSHOZ IGAZODVA A várható cserearányromlás csakúgy, mint a nehéz gazdasági helyzet, megköveteli a szocialista integrációban és nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek feltárását és következetes hasznosítását. A nem rubelelszámolású kivitel 42—45, a behozatal 18—22 százalékkal nő öt év alatt. Az exportelőirányzat — bár öt esztendőre elosztva nem túl magas — teljesítése mégis nehéz feladat. A magyar vállalatoknak rendkívül éles konkurrenciaharcban kell a világpiacon helytáll- niok. Az elhúzódó gazdasági pangás miatt a kereslet előreláthatóan alacsony szinten marad, ugyanakkor folytatódik az infláció és erősödik az eladók, köztük a fejlődő országok kínálata. A gyors és pontos szállítás, a megbízható minőség, a korszerűség, a kifogástalan vevőszolgálat, a kivitel összetételének rugalmas alakítása, a gondos piaci és ármunka mind-mind a Made in Hungary hírnevének öregbítésére, a versenyképesség fokozására hivatott. A tervezés során nem hagyható figyelmen kívül, hogy öt esztendő alatt sokat változik a világ, s kon- kurrenseink is előrelépnek. Nagy lehetőségek rejlenek a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolataink bővítésében. Sokféle nyersanyagot, energiahordozót szerezhetünk be tőlük, komplex egészség- ügyi, ipari, mezőgazdasági rendszereket szállíthatunk részükre, fejleszthetjük a kooperációt, tartós gyártás- megosztással szűkíthetjük a hazai választékot. A külső gazdasági egyensúly javítását nem az import korlátozásától, hanem a külpiaci kapcsolatok elmélyítésétől, az export bővítésétől, a kooperáció és az együttműködés fejlettebb formáinak bátor alkalmazásától, a korszerűbb, a hatékonyabb, a jobb munkától várjuk. Ahol persze lehetőség nyílik az ésszerű importtakarékosságra és a hazai termelésből való pótlására, ott élünk vele. A világgazdaság felértékelte a természeti erőforrásokat és leértékelte a középszerű késztermékgyártást, a rutinmunkát. Nincs mód a kibúvókra, belső értékrendünket kell a külvilág követelményeihez igazítani, szakítva mindazzal, ami beidegződött. amit a kor túlhaladott. A nemzeti sorskérdés — tudunk-e értelmesen, hasznosan dolgozni, élni? — naponta válaszra vár. (Következik: Egyéni boldogulás — közösségi érdek.) KOVÁCS JÓZSEF Ülést tartott az SZMT elnöksége A lakossági áruellátás helyzete-Az SZMT cselekvési programjának végrehajtása ITegnáP Szekszárdon ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége. Az ülésen megtárgyalták Sólyom Zoltánnak, a Imefgyei tanács kerleslkedellmi osztálya vezetőijének előterjesztéséiben a megye O'a'kossági áruellátásának helyzetét és a társadalmi ellenőrzések tapasztalatait, majd Egyed Dezsőnek, aiz SZMT közgazdasági osztályvezetőjének beszámolója állapján tárgyaltak a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa 1980,. évii cselekvési programja végrehajtásának tapasztalatairól:.. Harmadik napirendi pontiként megvitatták és elfogadták az S22MIT, az elnökség és a titkárság idei első féléves munkaprogramjá t. * A kereskedelem összességében- teljesítette az V, ötéves tervben meghatározott feladatát, a lakosság ellátását biztosította.. Az élelmiszerekből, éiyezetti cikkekből — eltekintve néhány terméktől — egész idő aJlatt folyamatos, kiegyensúlyozott volt az ellátás. Ugyanakkor mirelit- és mélyhűtött árukból csak a városokban és a nagyobb településeken: volt biztosított az ellátás, de itt sem folyamatosain. A vendéglátásban évek óta kedvezően fejlődik az áruforgalom szerkezete, a bevételen bélül az ételeik, javára tolódott él az arány. Ugyanakkor arról se hallgassunk, hogy imég mindig sok a kultúrálatlan egység. Almi a ruházati cikkekből való ellátást illeti: A közepes árú, vagy olcsó cikkekből ném mindig volt kielégítő a kínálat, míg drága árut mindig lehetett kapni,. A gyermekruházati cikkekkel se volt .mindig miniden rendben, itt Ja méretválaszték hiánya okozott gondokat. A tartós fogyasztási és a háztartási munkát könnyítő árúkból a tervezetet meghaladóan fejlődött 'a forgalom, bár választékprob'léma volt, javult az ellátás színvonala. A nagyobb értékű fogyasztási cikkek köziül az elmúlt tervidőszakban különösein nagy volt a televízió (azom belül is a színes televízió)' ési az automata mosógép iránti kereslet. Érdekes, hogy hűtőgépből ugyanakkor mérséklődött a kereslet. (Fejlődött a kereskedelmi szolgáltatások színvonala. A ruházati szakmákban bőívüdt a szolgáltatás, a műszaki szakmában bevezették a gyorsított OTP-ügylmtézésití, bővült Vült a héZhoz szállítás köre a tartós fogyasztási cikkek esetében,. A fogyasztói érdekvédelem alapvető kérdési, ezért az ellenőrzés is folyamatos: Hogy csak a vendéglátásnál maradjunk, tavaly 12)2 egységből 54-mél kellett különböző szankciót alkalmazni. - öt esetben büntető feljelentést tettek, egy esetben szabálysértési feljelentés volt, 24 ízben figyelmeztetés, 61 esetben pénzbírság, 25 esetben pedig javaslat a vállalatinak a fegyelmi büntetés kiszabására. A tárgyalássál és tárgyalás nélkül kiszabott pénzbírságok összege :1|14 500 foirint volt. Ez a megelőző évhez képest tízszázalékos emelkedést jelent. A továbbiakban a kereskedelem, szervezői, irányítód, egyetértésiben és együttműködve a szakszervezeti szervekkel, a XII. pártkongresz- szus szellemében végzik munkájúikat. A kongresszusi határozat kimondja: „Az élet- körülmények alakulásában fontos szerepe viain a kiegyensúlyozott ellátásnak:. Az elért életszínvonal, megtartására, a lehetőségekhez igazodó javítására és a választék bővítésére kell1 törekedni, ügyelve arra,, hogy legyen elégendő olcsó tömegfogyasztási cikk is Váljék kulturáltabbá .a kereskedelmi munka. Fejlődjék, korszerűsödjék az állami és szövetkezeti üzlethálózat.” A tervekből a következők a kiemedkédőék: A VII. ötéves tervben tíz ABC-áirulházat akarnak üzemibe állítani a megyében;, mintegy ötezer niégyzetimót'ér alap területen. Az áthúzódó beruházások közül az idén megnyitják Szek- szárdon a 3500 négyzetméteres Domus-ámíbázat, továbbá égy vendéglátó kombinátot Pakson, * A második napirend tájékoztató jelentése megállapította, hogy az SZMT cselekvési programja megvalósult. Fejlődés következett be a szocialista mumkaverseny szervezésében és eredményeiben, a ballasetmenteís munkavégzés feltételeinek biztosításában, a munkahelyi demokrácia fórumainak működésében, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításában.. A csélSekvésii ipro gr alminak megfelelően foglalkoztak az aüapszarvezetek la termelést segítő tevékenységgel: A szakszervezeti bizottságok munkatérvéiben a termielés i folyamatok segítése, a gazdasági vezetők beszámoltatása rendszeres volt,. A faliádatmeghatáírozások elsősorban arra irányultak, hőgy a termelési veszteségek csökkenjenek, a belföldi kereslet kielégítése mellett növekedjék az exporttermékek aránya, a hélyieá bérpolitika alkalmazásával) a keresetek összhangba kerüljenek az elért eredményekkel, teljesítményekkel. Fejlődött az üzemi demokrácia és annak fórumrendszere. Javult a termelési tanácskozások, bizalmi testületi ülése kszínvonlada, több esetben alternatív javaslatot terjesztettek a fórumok elé. A szocialista munkaverseny megtartotta 1<9<79;. évi lendületét,. A gazdasági, vállalások teljesítésén, és túlteljesítésén túlmenően a szocialista módon élni és tanulni jelszó je- gyében született eredmények elősegítették a, kollektívák tagijai általánosi, szakmai és politikai képzettségének javítását. A választásokat követően mögklezdődött az új tisztségviselők felkészítése az elkövetkező feladatok megoldására. Elbőrendű feladat volt a bizalmiak alaipos felkészítése. Tengellcen tíz tanfolyami csoport, összesen 450 bizalmi, részére szerveztek előadássorozatot. Természetesen még számos ,m,ás tanifoäyamot is szerveztek a múlt évben, eredményességük a szakszervezeti. munka színvonalának émelkedésében mutatkozik majd meg.. A szakszervezeti ala,pszervezeték azon túl,, hogy részesei voltak az SZMT 1980. évi cselekvési programja megvalósításának, részt vettek az üzemi pár taia,pszervezetek cselekvési programijai megvalósításában! is.
