Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-28 / 23. szám
/ ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Rásegítő járat Hagymási Pál, öcsény, Ady Endre u. 18. szám alatti olvasónk leveléből idézünk: „Mi őcsényiek, akik busszal járunk Szekszárdra dolgozni, kértük, hogy a menetrend- szerű járatra adjanak rásegítő buszt. Ez meg is volt sokáig, míg azt nem kérték, hogy a rásegítőt ne öcsényig, hanem Decsig közlekedtessék. A buszról többen lekésnek. Zsúfolt is. Véleményem szerint a Volánnál tudják, hogy mennyi bérletet adtak ki. A Keselyűsi sorompót többször 10—15 percig is lezárják. Emiatt gyakran késünk...” Piegl Ferenc, a Volán 11. sz. Vállalat igazgatója válaszolt a kérdésekre. — A bejelentés alapján a 4971/929 számú járat rásegítő járatát 1980. december 22- től Öcsénytől közlekedtetjük, 5.10 h-s indulási idővel. A levélben hivatkozott bérletjegyeladásból egy-egy járat utasszáma nem állapítható meg, miután a bérlet a feltüntetett viszonylatban a tulajdonos akarata szerinti időben korlátlan számú utazáshoz felhasználható. — A járat zsúfoltságáról, utaslemaradásról a helyszínen győződünk meg. Indokolt esetben — eddig is ezt tettük, a jövőben is ezt tesz- szük — rásegítő járatot közlekedtetünk. — A közút-vasút egyszintű keresztezés sorompóval van ellátva, amit a vasút kezel, a sorompókezelési utasítás alapján. Vállalatunk a hosz- szú ideig zárva tartott sorompó miatt több esetben változtatást kért. Sajnos, eredményt nem tudtunk elérni. Utcai közkifolyók „Mióta Tolnán vízvezetékből kapjuk a vizet, mindig Telefonszámúnk: 12-284 volt közkút a vásártérnél, illetve a Széchenyi út sarkán. A kutat sokan használták, tehát nem volt felesleges. A vízmű minden megkérdezés, minden körültekintés nélkül leszereltette a közkutat. Hiába követelte vissza 30 ember a közkutat, leszerelték” — írta levelében Tóbiás István Tolna, Széchenyi utca 1. szám alatti olvasónk. — Községünkben a közművesített vízellátást biztosító utcai közkifolyók üzemeltetése iránti jogos igények az ingatlanok egyre fokozódó közművesítése miatt csökkennek — kezdte válaszát Toronyi István, a Tolna Nagyközségi Közös Tanács elnöke. — Mindazon területen, ahol a közkifolyók 150 méteres körzetében az ingatlanon belüli vízellátás száz- százalékos, a közkifolyós ellátás további fenntartása nem indokolt. Az ilyen közkifolyók üzemeltetése indokolatlan anyagi ráfordítással jár. Ennek figyelembe vételével 1980. május 19-én a tanács és a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat megbízottai a község területén a felmérést elvégezték és 14 kút további fenntartását nem tartották indokoltnak. Ezek között volt a Széchenyi utca és a Deák utca sarkán lévő is. A kút körzetében minden ingatlanra bevezették a vizet. A közkút fenntartása tehát nem indokolt. Megjegyzem még, hogy a rendelkezések értelmében az ellátott területeken közkifolyó csak úgy üzemeltethető, ha vízórával van ellátva és a fogyasztott víz díját a községi tanács fedezi. Nem tudta... Bizony előfordul ilyen: nem tudja valaki a törvényt és emiatt károsodik. Egy levélírónk — nevét és pontos címét közölte — arról panaszkodott, 1976. február 12-én született gyermeke után utoljára 1977-ben kapott családi pótlékot. 1977. decemberében munkahelyet változtatott. Ettől az időponttól a családi pótlékra jogosult gyermeke után családi pótlékot nem kapott. Azt kérdezte: miért? A Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrzési osztályának vezetője, Sümegi Imre adta meg a választ a kérdésre. — A családi pótlékot — mint minden más társadalombiztosítási ellátást — igényelni kell. A panaszos két alkalommal változtatott munkahelyet. A családi pótlékot — sajnos — egyszer sem igényelte. — A levelét most igénybejelentésnek tekintjük és intézkedtünk a jelenlegi munkahelyének társadalombiztosítási kifizetőhelyén, hogy a családi pótlék igényének rendezése érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A panaszos, mivel nem tett igénybejelentést, sajnos károsodott, mert amint Sümegi Imre tájékoztatott bennünket: „A családi pótlékot a jelenlegi szabályok alapján az igénybejelentés hónapját megelőző hat hónapra lehet folyósítani.” Vásárlás - várakozással „1980. december 15-én vásároltam egy lemezjátszót, erősítőt és két hangfalat 12 390 forint értékben a dombóvári Napsugár Aruház műszaki osztályán. Tízperces várakozás után megszólítottam az eladót, hogy szeretnék vásárolni. Az eladó beszélgetett egy ismerősével. Kétszer is szóltam neki, de a fiatalember tovább beszélgetett. Egy másik eladóhoz fordultam, aki utasította a fiatalembert, hogy szolgálja ki a vevőt. A kiszolgálásban nem volt köszönet... Amikor keserű szájízzel már el akartam menni, akkor jött egy másik eladó, aki elővette az árut és elmagyarázta a lemezjátszóval kapcsolatos tudnivalókat...” — írta le vásárlási kalandját Lalák Gyuláné, Attala, Széchenyi u. 18. szám alatti olvasónk. Tóth Lajos, a dombóvári Napsugár Áruház igazgatója levelünk kézhezvétele után azonnal vizsgálatot indított az ügyben. A fegyelmi vizsgálat során a tanúk is megerősítették, hogy az eladó megvárakoztatta a vásárlót, azzal készségesen nem foglalkozott. A vásárló az osztályvezető-helyetteshez fordult, hogy ő adjon utasítást a kiszolgálásra. Azzal, hogy az eladó — a nevét azért nem közöljük, mert nem tudjuk, megfellebbezte-e a fegyelmi határozatot —, kellő időben és mértékben a vásárlóval nem foglalkozott, a Kereskedelmi Általános Üzleti Szabályzat III/15. § (1) bekezdésben foglaltakat sértette meg. Ezért személyi alapbérét 1981. február 1-től 1981. szeptember 30-ig bezáróan a fegyelmi határozat értelmében havi kétszáz forinttal csökkentették. A fegyelmi határozatban felhívták a figyelmét arra is, hogy a jövőben az üzleti szabályzatban foglaltaknak maradéktalanul tegyen eleget, a vevőket gyorsan és udvariasan szolgálja ki. Az áruház vezetői bíznak abban, hogy a fegyelmi használni fog, a jövőben sem ő, sem más nem szegi meg az üzleti szabályzatot. Ml VÁLASZOLUNK A közúti közlekedési balesetek alakulása 1980-ban Tolna megye íerüllatén az elmúlt éviben, a közlekedési baleseteik száima — az előző évhez viszonyítva — vaüáime- lyest csökkent. Míg egy évvel ezelőtt azt kellett megállapítanunk, hogy 1979-bem lilO-zel több baleset történt, mint azt megelőzően, örvendetes, hogy ma eflimondlhatjuk, a személyi sérlüléses balesetek Ii9®0-'ban 75-tél csökkenték 1979-hez képest; A területi megoszlás szerint a paksi öttel, a dotobóvári, illetve városkörnyéki eggyel emelkedett, -ugyanakkor Szekszárd városban tizenhét- téli, á szekszárdi '.járásban huszonöttel; -Bonyth ádon és környékién tizenöttel, a -tamási járás .területén pedig huszonnéggyel csökkent a balesetek száma. Ugyanakkor — sajnos — a -halálos kimenetelű balesetek száma ném csökkent, haném 44-101 45-re emelkedett; a balesetek következtében meghalt személyek száma viszont 57-ről 49-re csökkent, A halálos kimenetelű balesetek száma a legnagyobb mértékben — 9-ről 16-r a — a paksi járásban és — 4-ről 8-ra — Dombóvár városban és környékén emelkedett. A legnagyobb csökkenés Szek- szárdon és a szekszárdi járásban volt tapasztalható, 26-ről 13-ra. A súlyos sériüléses balesetek száma 99-céll, a könnyű sérüléseseké 37-tél1 csökkent. Meghalt, ilüetve megsérüli a megye közútjain- 1980-ban 850 ember, 98-cal kevesebb, mint a megelőző évbenl -A baleseti okokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a legalapvetőbb okok miatt bekövetkezett balesetek száma csökkent.1 így huszoneggyel kevesebb volt a gyorshajtás miatt bekövetkezet-t baleset. Az elsőbbségi jog meg nem adásából származó balesetek száma nem változott.1 A szabálytalan előzések száma tizenkettővel csőkként, a szabálytalan kanyarodás nyolccal okozott kevesebb balesetet, mint az előző évben. lA többi kategóriák köziül a szabálytalan kikerülés és a szabálytalán balo-ld-ali hajtás összesen nyolccal emelkedett. A műszaki- hibás balesetek . száma nyolccal; a gyalogosok hibája miattié tizennéggyel mérséklődött, a követési távolság be nem tartása miatt nyolccal volt kevesebb a baleset, mint 1979-ben; A személygépkocsik balesetokozása, 33-maJ, a tehergépkocsiké hárommal, az autóbuszoké nyolccal, a motorkerékpárosoké 35-teü, a von-ta-tók-traktorokó néggyel volt kevesebb az előző évinél. A baiesetofcozók közül -két kategória kiemelést érdelmeL Ezek közül' is első helyre kívánkozik a segédmotorosok által okozott balesetek számának 2B-imal való emelkedése. (Hasonló a helyzet a fogatolt járműveknél is. Az ittas állapotban okozott balesetek száma 1980-ban tovább emelkedett, A velük szembeni fokozottabb szigor még mindig nem hozta meg a kívánt eredményt. Addig, amíg az összes balesetek száma csökkent, az ittas állapotban elkövet etteké emelkedett. A járások között e téren is lényeges eltérés volt tapasztalható. Amíg Szekszárd város területén öttel!. Konyhádon és környékén néggyel, a tamási járásban tízzel csökkent az így okozott balesetek száma, addig a paksi járás területén hússzal-, Doimlbóvárott és környékén- néggyel emelkedett. Az Ismertetett számok önmagukért beszélnek. Mutatják hogyan közlekedtünk 1980-ban, de egyben ráirányítják a figyelmet arra; hogy van mit tennünk 1981-ben is a fegyelmezettebb, biztonságosabb közlekedés érdekében. dr. B. I. 1981. január 28. A mezőgazdasági nagyüzemek szakemberellátásának támogatásáról szól a mezőgazdasági és ____ élelmezésügyi miniszter 33/1980. (XII. 28.) MÉM számú rendelete, amelynek hatálya kiterjed a kedvezőtlen adottságúnak minősített, valamint — az egyedi elbírálás alapján kijelölt — nem kedvezőtlen adottságú, de tartósan gazdaságtalanul működő termelőszövetkezetekre. A rendelet alkalmazása szempontjából szakember a mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági, pénzügyi egyensúlyának megszilárdítására írásbeli nyilatkozatban vállalkozó szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettségű és legalább 3 évi szakmai gyakorlattal rendelkező, gazdaságonként legfeljebb 5 fő szakember, ha elnöki, elnök- helyettesi, főmezőgazdászi, főkönyvelői, főmérnöki, fő- kertészi, főállattenyésztői, állatorvosi, ágazatvezetői, szervezeti egységvezetői munkakört tölt be. Kivételesen indokolt esetben a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter az előbbiekben megjelöltnél több szakembert, illetve az előírt képesítéssel, vagy szakmai gyakorlattal nem rendelkező elnököt, elnök- helyettest és főkönyvelőt is támogatásban részesíthet. A jogszabály rögzíti a támogatás megállapításának feltételeit, rendelkezik a fizetéskiegészítő támogatásról, az üzemi lakásépítés és egyéni lakásépítés támogatásáról, a tanulmányi szerződések támogatásáról, a gépkocsivásárlási kedvezményről, szabályozza a támogatás folyósítását és elszámolását is. A rendelet — amely 1981. január 1. napján lépett hatályba — kimondja, hogy a hatályba lépése előtt engedélyezett vagy meghosszabbított támogatásokat az engedélyező határozatban megállapított időpontig a vállalt feltételek maradéktalan teljesítése esetén folyósítani kell, de a támogatásokat meghosszabbítani csak e rendelet szabályai szerint lehet. A pénzügyminiszter 58/1980. (XII. 28.) PM. számú rendelete az állami tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításáról és selejtezé- zéséről, valamint a hiányzó és megsemmisült vagyontárgyak elszámolásáról szól. A rendelet szerint a felesleges vagyontárgyak hasznosításának meghatározása, illetve selejtezése — amennyiben jogszabály kivételt nem tesz — a gazdálkodó szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik, aki oly módon köteles azt szabályozni, hogy a társadalmi tulajdon védelme következetesen érvényesüljön. Kihangsúlyozandó, hogy magán- személy részére felesleges vagyontárgy csak azonnali készpénzfizetés ellenében értékesíthető. Az eladni kívánt felesleges vagyontárgyat, ha annak eladási irányára (forgalmi ára) a 20 000 Ft-ot meghaladja, helyi vagy országos lapban nyilvánosan meg kell hirdetni, és a meghirdetést követő 30 nap után nyilvános versenytárgyalás útján lehet értékesíteni a felesleges vagyontárgyat. A fenti két jogszabály a Magyar Közlöny 1980. évi 98. számában jelent meg. A Magyar Közlöny 1980. évi 99. számában olvasható a Minisztertanács 64/1980. (XII. 29.) számú rendelete, amely a munkavédelemről szóló korábbi jogszabályt módosítja, s ugyanitt jelent meg az egészségügyi miniszter 15/1980. (XII. 29.) Eü. M. számú rendelete a védő ital juttatásáról. Az előbbi jogszabályból csupán ennyit idézünk: „A dolgozó jogosult megkövetelni azt, hogy a munka végzéséhez munka- védelmi szempontból szükséges felszereléseket, munka- és védőeszközöket, az előírt védő italt, valamint tisztálkodószereket rendelkezésére bocsássák.” Az egészségügyi miniszter rendelete megjelöli azokat a munkaköröket, amelyek védőital-juttatásra jogosítanak, tartalmazza a védő ital készítésének, tárolásának és kiadásának közegészségügyi szabályait is. Ugyanitt jelent meg a munkaügyi miniszter 27/1980. (XII. 29.) Mü. M. számú rendelete egyes egészségre ártalmas munkakörökben dolgozók béréről, illetve pótlékáról. A jogszabály szerint: „A dolgozót, ha olyan munkakört lát el, amelyben az 1980. december 31-én hatályos rendelkezések szerint védő étel járt, 1981. január 1-i hatállyal egyszeri alapbér- emelésben kell részesíteni, vagy részére külön pótlékot kell fizetni. Ez utóbb említett jogszabályok is 1981. évi január hó 1. napján léptek hatályba. DR. DEÁK KONRÄD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke. Optikusok lesznek A „Szász Ferenc” Iparcikk-kereskedelmi Szakmunkásképző Iskola optika-fotócikk szakos tanulói gyakorlatukat az Of ötért oktatókabinetjében végzik. Az érettségizett tanulók látszerész és optikai-fotócikk-eladói képesítést szereznek. Az elsőéves látszerésztanulók heti négynapos gyakorlatokon egy tanévben tizenöt-húszezer szemüveget készítenek a kereskedelem részére. A képen: a műhelyben a látszerészgyakorlatot Gödör Istvánné szakoktató vezeti az elsőéveseknek. A síkos út fokozott figyelmet kíván
