Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-28 / 23. szám

1981. január 28. Képújság 5 A dinnye rövid életű siezontermék, amely két, jobb eset­ben három hónapig tarthat dinnyeszelő érdeklődésünkre szá­mot. Nem úgy egy per. Szivósabb természetéből adódóan a pereskedés évekig eltarthat még akkor is, ha nevezetesen cse­megéhez kapcsolódik, és imigyen annak tárgya már rég el­enyészett, mikor a képzeletbeli dinnye még javában gurul — legalábbis passzolják ide-oda —, mígnem a Legfelsőbb Bíró­ság lékeli meg a túlérett ügyet. Nézzük a történeteket. 1979. augusztusának közepén — ja­vában tartott a dinnyeszezon — a pálfai Egyetértés Ter­melőszövetkezet dinnyét szál­lított a nagydorogi vasútállo­másra. Kilencezer-kilencszáz- nyolcvan kilót, azaz egy va­gonnyit. Mindezt a ZÖLD- É(RT-nek és mivel a termék külföldre — exportra — ment, a Zöldség-Gyümölcs Külke­reskedelmi Vállalatnak, a H UNG AROFRUCT-nak. Utóbbi véleménye szerint az áru megfelelt az első osztály követelményeinek. Berakták tehát a vagonba és a dinnye másnap — au­gusztus 16. — elindult Cseh­szlovákia felé, ahova megér­kezett, de egyből fordították is vissza. A Koospol Praha vállalat a fuvarokmányon nem jelezte a szállítmány visszaküldésének okát. Ez enyhén szólva lezserség, de mikor a vagon visszaérkezett a dorogi állomásra és kinyi­tották, az ok egyből nyilván­valóvá vált: az egész szállít­mány elrothadt. Ezután a ZÖLDÉRT megbízottja az egész tételt megsemmisíttet- te (a tanácsi jegyzőkönyv szerint a visszaérkezést kö­vető második napon). A HUNGAROFRUCT közel egy hónap múlva értesítette a ZÖLDÉRT-et, hogy adiny- nyét „rejtett hiba” — fené- sedés — miatt küldték visz­sza a csehek. Ilyen előzmé­nyek után a ZÖLDÉRT a dinnye árát (15 968 forintot) nem fizette ki a tsz-nek. A tsz úgy gondolta, hogy ez cseppet sem méltányos és bí­róságra vitte az ügyet. A Legfelsőbb Bíróság szerint ekkor az történt, hogy „Az első fokú Szekszárdi Járás- bíróság az alperes (ZÖLD­ÉRT) ellentmondása folytán perré alakult eljárás adatai alapján az alperest a kerese­ti követelés szerint elmarasz­talta. ítéletének indoklása röviden abban foglalható ösz- sze, hogy az alperes a diny- nyét kifogás nélkül átvette, következésképp köteles an­nak vételárát a késedelmi kamatokkal együtt megfizet­ni a felperesnek (pálfai tsz.)” Az alperes (ZÖLDÉRT) fel­lebbezett. Következett a má­sodfokú (megyei) bíróság. Szakvélemény beszerzése után a felperes (tsz) kerese­tét elutasította. A szakvéle­mény szerint a fenésedés az átvételkor, illetve átadáskor már megfertőzte a dinnyét. Ebbe az ítéletbe viszont a tsz nem nyugodott bele. Tör­vényességi óvás .iránti kérel­met nyújtott be törvénysér­tés és megalapozatlanság cí­mén és kérte a legfőbb ügyészt, hogy emeljen óvást a jogerős ítélet ellen. Itt ki­derült, hogy a ZÖLDÉRT szakemberei az átvétel és egyben a minősítés helyén és idején a dinnyét kifogásta­lannak találták. Ezzel a kár­veszély a vállalatra szállt, vagyis a rakományért övék a további felelősség. A MÉM kiadta a perbeli dinnye szál­lításához. szükséges növény­egészségügyi bizonyítványt. Eddig tehát a szállítmány rendben volt. Visszaérkezés­kor a szállítmányt megsem­misítették. Közben az is ki­derült, hogy a fenésedés egy­általán nem rejtett hiba, ha­nem szemmel is igen jól lát­ható. Ezt az alperesnek (ZÖLDÉRT) is észlelni kel­lett volna az átvételkor. Mindezekből az a következ­tetés vonható le — mivel a visszaérkezett árut megsem­misítés előtt nem vizsgálták meg —, hogy a dinnye az ide-odaszállítás alatt (meleg, nyári időben) romlott meg, amiért a tsz nem felelős. Ezért a Legfelsőbb Bíróság az első fokú (járásbíróság) ítéletét helyben hagyta. Ma­gyarán a ZÖLDÉRT-nek ki kell fizetnie a dinnye árát (plusz kamatok) és a per­költséget is. A dátum: 1980. december 3. — Megérte-e eddig vinni az ügyet? — kérdeztük dr. Faragó Mártát, a TESZÖV jogász főmunkatársát, aki a törvényességi óvás iránti ké­relmet segítette megszerkesz­teni a termelőszövetkezetnek. — Természetesen megérte, mert bizonyossá vált, hogy a tsz jó minőségben, kifogásta­lanul teljesítette szerződés­ben vállalt kötelezettségét. Örömmel vettük, hogy ér­vényre jutott a mezőgazdasá­gi termékértékesítési szerző­désekről szóló 14/1978. MT. sz. rendeletben foglalt uta­sítás. — steiner — Galamb- és kisállat-kiállítás lesz Tolnán Horváth Gábor a tenyésztéstechnológiáról, felesége a gaz­daságosságról tájékoztatja a tenyésztelepet megtekintő ga­lambtartókat A Tolnai Galamb- és Kis­állattenyésztő Egyesület a Szekszárdi Kisállat,tenyészt ők Beszerző és Értékesítő Szö­vetkezetének közreműköldésé- vell Tottnáni,! a művelődési központban a ihóztáji gazda­ságok legszebb kisállataiból galamb-, nyúl-, nutria-, dísz­baromfi- és díszmadárkiállí­tást rendez február 61—I71—8- án>. A kiállítás elsődleges célja azonos az előző évivél: a hős­program megvalósítását elő­segíteni a tenyészanyag be­mutatásaival, továbbá a tech- noHógiai szaktanácsadással. Célunk továbbá, bogy a la­kosságot megismertessük az egyesület évről évre bőlvülö tevékenységével. Szeretnénk sokak érdeklődését felkelteni az egyéb kisállatok mellett a gál'ámfotenyásztés iránt is*. Célkitűzlésemlk élvről évre mind eredményesebben való­sulnak meg.1 A galamb húster­melés fejlesztése érdekében a szövetkezet által1 kihelye­zett tenyészszülőpár-galam- bok hatása már 1980-ban je­lentkezett. A kiisálfettenyész- tő szövetkezet 1980-bam 81100 kg vágógalambat vásárolt fel a háztáji gazdaságokból az 1979. évi 4000 ikg-mal szem­ben. A felvásárolt húsgalamb teljes egészében exportra ke­rült. A galamfohúistehmelés to­vábbi fejlesztése érdekében a szövetkezet az egyesület által előállított tenyészanyagból 1980-ban — az előző évet meghaladó mennyiségű — 350 tenyészszülőpór-galambot helyezett ki 211 háztáji gazda­ságba, A hústierimelésit biztosító, fajtatiszta szülőpárokat elő­állító — erre a célra alkal­mas és kijelölt — galalmbte- lepék előzetes bejelentkezés után egyénileg és csoportosan megtekinthetők: a kelő ta­paszt alatt all és gyakorlattal nem rendelkező tenyésztők részére mindenre kiterjedő, részletes szaktanácsadást kapnak.; A kiállítás célja természe­tesen az isi, hogy a lakosság­nak bemutassuk az általunk tenyésztett galambok szín- pompás egyedeit, a házinyu- lakat, a nutriát, a diszbarom- fikat és díszmadarakat. A kiállításon 46 tény észtő 20 fájitaváttozatiban 350 dísz- és haszongalambot, 6 fajta há- zinyuiat, 5 fajta dísztoaromfit és díszmadarat mutat be. A kiállításra kerülő galambok at szakemberek küllem alapján egyedenként érték ellik. Az el­bírálás alapján az egyesület jutalomban részesíti a „fajta­győztes” minősítést kiérdemlő galambok tulajdonosait. Az előző év gyakorlatának folytatásaként a község óvo­dás és iskolás fiataljai cso­portosan, pedagógusok fel­ügyeletével díjmentesen .te­kinthetik meg a kiállítást. Szeretettel várjuk látogatá­sukat azért is, mert nem tit­kolt reményünk, hogy ezzel elő tudjuk segíteni a fiatalok körében a kisállat tenyésztés iránti érdeklődést, és gyakor­ló tenyésztőket is áikerlül ne­velni az utánpótlás biztosítá­sa céljából: Az előző évi kiállításon nagy s-ikert aratott 'galamb- tombolát — 22 db tenyészga- lamb került kisorsolásra — ismét megrendezzük. A látogatók 9—118 óráig te­kinthetik meg a kiállítást. H. G. Sertéstelep - fából Egyelőre hó takarja a bordaíveket Fotó: Bj. A (Paksi Állalmi Gazdaság hahdi sertéstelepen hagyomá­nyos épületekben jelenleg 570 anyakoca; 600 tenyészslüldő, és háromezer imalác van. Innen kerülnek a SO kilós malacok a gazdaság más kerületeiben lévő hizlaldákba. A telep mel­letti szabad terület egyene­sen kínálta az alkalmat, hogy új, korszerű sertéstelepet lé­tesítenek. Méghozzá nem is akármilyet: a Mezőgazdásági és Élelmezésügyi Minisztéri­um közvetlen irányításával tíz, teljes egészében fából ké­szült, félköríves kísérleti is­tálló ép® itt. Háromnak az alapja már el is készült, ezekben a napokban az össze­szerelt hordaívéket szállítják Haddra, Karancsaljáról. A haildi telepen a közeljövőben öt, egyenként 864 férőhelyes hizlalda. 2240 férőhelyes ma^ lacuitónevelő 144 férőhelyes fiaztató, ezenkívül hídmérleg, takarmánykeverő és -tároló, valamint víztorony épüli.-d Lesz miből házat építeni A múlt évben 34 ezer ma­gánlakás épült fel az ország­ban. Az idén — becslések szerint — 36 ezer készül a családi- és egyedi többszin­tes házakból. Milyen anyag- ellátásra számíthatnak az építtetők? Az előrejelzés biz­tató. Az építőanyagok piacán az idén érezteti hatását né­hány korábbi beruházás. Nézzük először a magán­építés alapvető szerkezeti anyagát, a téglát. A tervezett lakásszámhoz elegendő a tég­laipar kétmilliárd kisméretű terméke, továbbá a Kazinc­barcikán gyártandó 140 mil­lió darab kisméretű téglával egyenértékű gázszilikát fala­zóblokk. Az elmúlt években kevés volt a kisméretű tég­la. A január 1-től kötelező hőszigetelési szabvány alkal­mazása várhatóan rászorítja az építtetőket, hogy csak pil­léreket és kéményeket rak­janak kisméretű téglából — ezzel megszűnik a hiány is. Cementből lesz elegendő a TÜZÉP- és éfész-telepeken. A belkereskedelem 1,8 mil­lió tonnát rendelt, de ha ez kevésnek bizonyulna, a gyár­tók készségesen adnak töb­bet is a kereskedelemnek. A házak födémjéhez köny- nyű szerkezeti anyagokat ke­resnek az építtetők. A Be­ton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi és lábatlani gyáraiban a tavalyinál 20 százalékkal több, összesen 5,2 millió méter feszített vas- betongerenda készül. Többet gyártanak a kerámiaelemek­ből és vasbetétből összesze­relhető, Fert-gerendákból is: a múlt évi 500 ezer folyómé­ter helyett 600 ezret. Növek­szik a különböző béléstestek és födémpanelek mennyisége is; harmadával készül több az idén. Áz alap, a fal és a födém után nézzük a tetőt. Fenyő­fűrészáruból — akárcsak a múlt évben — 330 ezer köb­méter kerül belkereskedelmi forgalomba. Szintén válto­zatlan a 106 millió daraboa cserépkínálat és a 7 —8 mil­lió négyzetméteres síkpala- termelés is. A korábbi évek­ben több építtető keresett cserepet, mint ahánynak ju­tott. Igaz, hogy palát min­den további nélkül vehettek, de akkor még nagyobb ke­letje volt a hagyományos te­tőfedőanyagnak. Az idén lesz elegendő cserép — ígérik a kereskedőik —, viszont a szürke pala helyett inkább színeset kérnek. Könnyű kezelhetősége miatt hamar megkedvelte a lakosság a mészhidrátot. Mi­után ennek nagyobb hánya­da import, és ezt nem lehet növelni, így a zsákos, por halmazállapotú anyag he­lyett darabos meszet ajánla­nak habarcskészítéshez a ke­reskedők. A csempekínálat az új romhányi gyár termelésének felfutásával nagyobb és talán változatosabb lesz az idén, mint korábban. A múlt évi­hez képest 250 ezer négyzet- méterrel többet, összesen 4,6 millió négyzetméternyit kí­nál a belkereskedelem. Sokáig csak a vállalatok, szövetkezetek használtak az építéshez vegyi anyagokat. Manapság viszont a lakosság is mindinkább igényli a kü­lönféle ragasztókat, (például csempéhez, tapétához) a glett- anyagot (a tapétához), és las­sabban bár, de terjednek a beton- és habarcs-adalék­anyagok is. Értékben mérve az elmúlt évben megduplázó­dott ezek forgalma, de a KEMIKÁL minden nehézség nélkül több építési vegyi anyagot tud adni a lakosság­nak. Ablakokat, ajtókat a vár­ható igény feletti mennyi­ségben kínálnak a gyártók. Egyre nő a piacon a jó hő­szigetelésű — bár viszonylag drága — ablakok aránya. NÉMETH K. GÉZA A belkereskedelem csaknem kétmillió tonna cementet rendelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom