Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-28 / 23. szám
1981. január 28. Képújság 3 Energiagazdálkodás Tanuljunk meg takarékosan élni, gazdálkodni Az ' energiagazdálkodást közvéleményünk elé tárjuk úgy, s annyira, hogy mindenki megértse: együtt kell élnünk az energiaválsággal. Együtt, és meg kell tanulni az új helyzetben élni a számunkra lehetséges eszközök, módok segítségével, s meg kell tanulnunk a pocsékolást megszüntetni, mert valahol itt és ekkor kezdődik az energiával való helyes gaz- gazdálkodás. A múlt hét végén dr. Horváth László, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartott a sajtó munkatársainak tájékoztatót a kormány energiagazdálkodási programjáról. Az előrejelzések szerint a hatodik ötéves terv idején is végigkísér bennünket az energiaéhség, s ezért egyre nagyobb figyelmet kell fordítanunk az energiával való gazdálkodásra. Köztudott, hogy energia- hordozókban nem vagyunk gazdagok. Szénvagyonunk, vízenergiánk véges, a tudósok a megmondhatói, hogy hány évtizedig lesz még gazdaságosan kitermelhető szenünk, s a földgáz is egyre bonyolultabb és drágább eszközök igénybevételével vehető csak ki a mélyből. Folyóinkon csak igen magas költségekkel lehet villamos energiát termelő vízi erőműveket építeni. Marad tehát a nukleáris energia... Ez sem olcsó, egy erőmű felépítése, s üzemben tartása ma még drágább, mint a hagyományos hőerőműveké. Hazánk sem dúskál annyira a javakban, hogy dollárszázmilliókat fordíthatnánk a méregdrága — és egyre drágább — kőolajra. Ezért legkézenfekvőbb, ha körültekintünk a magunk házatáján, vajon mit tudunk mi az egyén, a gyári közösség, a hivatali apparátus — tenni, hogy a meglévő energiát a legoptimálisabb módon használjuk fel. Sokat tehetünk. Nemcsak terveket, szabályozási utasításokat kell gyártani, hanem okosan, és ésszerűen takarékoskodni. Közgazdászok, energetikusok a megmondhatói, hogy egy-egy jelentéktelennek tűnő energiatakarékosság országosan milyen hasznos lehet. Csak egy példa: ha az összes tv-készüléket energia- takarékosra cserélnénk ki, akkor megtakaríthatnánk egy száz megawattos villamos- áram-termelő erőművet, negyed résznyit, mint amekkora a paksi erőmű első egységének teljesítménye lesz. Érdemes jobban körülnézni a gépeket vásárlóknak is a piacon, ha például varrógépet akarnak venni. Azonos teljesítményű varrógépek esetében az energiaigény lehet kétharmaddal is több. Más kérdés: miért szaporodnak nálunk a közepes kategóriába tartozó személy- gépkocsik? Hiszen tudjuk, hogy ezek nemcsak jobb minőségű üzemanyagot, hanem többet is igényelnek. Itt vannak a nagy és nehéz mező- gazdasági erőgépek, amelyek teljesítményükhöz mérten és a fogyasztásuk szerint igencsak válogatásra szorulnának. Mert hiába visznek óriási gépet kisparcellába — manapság a húsz-harminc hektáros táblákat nevezzük így —, ha teljesítményét nem tudja hatásosan leadni, sok az üresjárat, a fordulás, a géphez nem kappsolható megfelelő eszköz. Es még mindig a járműveknél maradva: a teherszállítás sok-sok fölösleges kilométerét vajon meg tudja-e fogni az új rendelet azzal, hogy fizetni kell az üresen futott kilométerek után ? Pedig itt is — mint oly sok esetben — csupán a gondosabb emberi munka, az alaposabb szervezés „százezrek” megtakarítását tenné lehetővé — forintban és olajban. És a ház körüli energia- pocsékolás! Azt senki nem mondja, hogy huszonötös égőket kell becsavarni minden foglalatba, de azt inkább ajánlják a szakemberek, hogy oda tegyünk kis fogyasztású égőt, ahol az is elég. Vége-hossza nincs az energiagazdálkodással kapcsolatos gondolatoknak. Hiszen „felfedezhetjük” újból a biogázt, a konstruktőrök törhetik a fejüket, hogy a mosógépbe ne túlméretezett motor legyen, hogy elterjedjen az olyan vasaló, amely a vasalandó anyagnak megfelelő hőt fejleszti... Fával-szénnel is „megtanulhatunk” fűteni, és saját forintunk „elszelelé- se” érdekében érdemes az ablakok, ajtók hézagait eltömíteni... Az energiatakarékos életre az élet kényszerít bennünket. A világproblémát nem kerülhetjük el, áttör határainkon, beépül gazdasági helyzetünkbe, egyéni életünkbe. S ha jó szervezési, megelőzési intézkedések a pocsékolást nem akadályozzák meg, indokoltak az adminisztratív intézkedések. Tehát „együtt kell élnünk” az energiával, az egyre drágábbal, amelyet takarékosan, gazdaságosan felhasználni valamennyiünk érdeke — egyre nagyobb érdeke! PALKOVACS JENŐ A farkaslyuki bányaüzemben a közelmúltban helyezték üzembe az EHOR SB—40 típusú önjáró rakodógépet, amely nagymértékben könnyíti az elővájáson dolgozók munkáját. A fürge, könnyű, kis helyen fordulékony géppel elsősorban a tektonikailag zavart mezőben dolgoznak. Augusztustól a Északi mező 5-ös szalagvágatában háromszáznegyven métert haladtak előre. A képen: elővájáson. Dobozolják a sonkát Kaposváron Immár egy esztendeje, hogy megkezdte termelését a Kaposvári Húskombinát sonkakonzervüzeme. Az egy év alatt az üzem kétezer-egyszáznegyven tonna dobozolt árut készített, amelyből az USA-ba, a Kanári-szigetekre, valamint Libanonba mintegy hatszáz tonna dobozolt sonkát szállított. A képen a dobozoló gépsor. Hass, alkoss, gyarapíts! (II.)- A fejlesztés lehetőségei Az 1979—80-as évék gazdasági-egyensúlyi eredményeit jórészt az elosztás, a felihasználás visszafogásával, a termelésnövekedés mérséklésével ért ük eh A gazidaiság e tartalékai egyre csökkennek, 1981—82-foen pedig teljesen elapadnak. A hatékonyságjavulás, a szerkezeti változás, minit tartós forrás pedig egyelőre nem buzog megfelelően. Mire számíthatunk a 'VI. ötéves terv 'időszakában'? A gazdaságfejlesztés lehetőségei éppen az elosztás, a felhasználási, a tenmelésmöveke- dés visszafogásával, nem korlátozódnak-e túl szűk területre? A tenmelésvisszafogás, mint ismeretes, nem általános érvényű, a ráfizetéses és kevésbé jövedelmező tevékenységekre korlátozódik. A cél az, hogy csak az igazán jövedelmező termelés növekedjen, elsősorban a meglévő kapacitások jöbib kihasználásával és nem új munkahelyek létesítésével.' MIT FÉKEZZÜNK, MIT FEJLESSZÜNK? A tüzelőanyag- és energiafelhasználás a leginkább visz- szafogott, csak évi 2 százalékkal növekedhet. A többlet vi'llamosenerg ia-igény éket a következő években kizárólag a paksi atomerőműiből és import útiján elégíthetjük ki. A fűtőanyagelllátáslban nem növekedhet a közel-keleti olajimport. A mányi bányaüzem, a mecseki 'kokszolható széntermelés fejlesztése, illetve a Bicskéi Hőerőlmű tervezése szerepel a feladatok között. A gépipar gyorsabban, a vegyipar valamivel' lassabban féjlődiik tníajid, mint az előző öt évben. A gépiparban a félkész tertmékefc, alkatrészek, részegységek, a vegyiparban a gyógyszer, a nö- vényvédőszer-gyártás a fejlesztés súlypontijai. Az építőipar termelése öt év alatt mindössze 1L— 14 százallékkal nő, [főként a fenntartás jellegű munkák dinamikus fejlesztésével, A mezőgazdaságban a növénytermesztés az átlagosnál gyorsabban bővül, a külpiaci , keresletnek és a 'hatékonysági követelményeknek megfelelően. A tervezett aránymódosításokat ezután, is központi fejlesztési programok segítik. A folyamatban lévő kiemelt fejlesztéseket — aiz áiumíniuím- ipari, a petrolkémiai, a számítástechnikai programokat — napjaink követelményeihez igazítják. Két új központi program végrehajtása is megkezdődik. A gyógyszer-, a növényvédőszer- és az intermedier- (előgyártmányok) gyártásprograimjá az iparág nemzetközi versenyképességének fenntartását célozza. Az intermediereik gyártásával bővül a 'petrolkémiai eredetű hazai alapanya'gbázis, s csökken a növényvédő szerek nyugati importigénye. A másik új központi program az elektronikai és mikroelektronikai alkatrészek és részegységek gyártását 'fejleszti, az *ún.' háttéripar megteremtését szolgálja, A szervezeti változásokhoz, a hatékonysági követelmények érvényesítéséhez a szükséges kapacitások és fejlesztési források biztosítottak. A beruházások mérséklése ellenére a VI. ötéves tervidőszakban a termelő állóalapok a termelést meghaladó mértékben 26—28 százalékkal bűvölnek. Ha ezeket az újonnan belépő kapacitásokat korszerű és jövedelmező termékek gyártásával jól kihasználják, ez önmagában is jelentős előrelépést tesz lehetővé a termelés összetételének javításában. Mintegy ezermilliárd forintot fordítunk a 80-as évek első felében beruházásokra, annyit, mint a legutóbbi öt esztendőben. Előre nem tervezhető célok és meglévő bizonytalanságok miatt az előirányzatok közt még 5 százalék tartalékkeret is szerepel. A tervidőszak első felére a beruházási mérséklés, a második felére némi növekedés lesz jellemző. Jobb lenne több pénz és eszköz fejlesztésre. Kár volna tagadni, olykor indokolt és szükséges igények sem elégíthetők ki a lefaragott keretekből. De azért vitathatatlan haszna is van a beruházási szűkösségnek. A kivitelezők nem lesznek elkényeztetve, nem válogathatnak a rendelések közt, s meggyorsult az építés, a szerelés, szünetéiben a pazarlás, a költségtúllépés. Egy dolgot jó lenne még mindenütt megtanulni. A mérsékelt beruházási összegek ésszerű, hatékony hasznosítását. Többfelé máris lépést váltottak. Érdemes lenne a jó példákat népszerűsíteni és követni, s kiegészítő beruházásokkal, kisgépe- sítéssel, egy-egy meglévő berendezés korszerűsítésével nagyobb egységek, üzemek teljesítőképességét növelni; a munkakörülményeket javítani. Az újítóknak, a szocialista brigádoknak, a társadalmi akcióknak nagyobb szerepet lehetne adni a munka- feltételek javításában, a korszerű és a hagyományos technológiák harmonikus összekapcsolásában. Bizonyíthatóan nagyon nagy összeg 1000 milliard forint beruházásokra, ha mindenütt jól sáfárkodnak vele. A korszerű munka egyik legfontosabb forrásáról a tudományos kutatásról', és a műszaki fejlesztésről is érdemes röViden szódn'i. Ilyen célokra 'fordítjuk a nemzeti jövedelem 3 százalékát, Öt év alatt mintegy 1031—104 milliárd forintot.' Ha ezek az ösz- szagek a legégetőbb feladatok megoldását — a természeti-gazdasági erőforrások gyarapítását és ésszerű 'hasznosítását, a nemzetközi versenyképesség fokozását — szolgálják, jövedelmező befektetésnek bizonyulnak, busásan visszatérülnek. i('Következiik: A fejlesztés felelősségei) kovács József