Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-01 / 1. szám

1981. január 1. C TOLNA \ _ nÉPUJSAG 3 Üdvözlő távirat Kuba nemzeti ünnepén Dr. Fidel Castro Ruz elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, * a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a minisztertanács elnökének. Havanna., A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a felszabadulás nap­ja alkalmából, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisz­tertanácsa és egész dolgozó népünk nevében forró, elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük ön­nek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Ku. bai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsak, a testvéri kubai népnek. A kubai forradalmi hagyományok, Jósé Marti eszméinek nyomdokain járó forradalmi nemzedék az elmúlt 22 év során nagyszerű eredményeivel meggyőzően bizonyította, hogy élni tud a számára megnyílt történelmi lehetőséggel; Kuba ma a szocialista közösség megbecsült tagjaként a társadalmi hala­dásért küzdők élvonalában halad.. A magyar kommunisták és egész népünk őszinte tisztelet­tel és elismeréssel tekint a kubai nép forradalmi vívmányaira, a szocialista építőimunka sikereire. A kubai kommunisták, a kubai nép küzdelme egybe for­rott azzal a harccal, amelyet a szocialista országok, a nemzet­közi kommunista és munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozgalom vív világszerte az imperializmus ellen, a társadalmi haladásért, a békéért, az enyhülésért. IA Kubai Köztársaság következetes internacionalista szo­lidaritást vállal az imperializmus és az agresszió ellen küzdő népekkel, s ezért a világ haladó erőinek elismerése és megbe­csülése övezi. Az el nem kötelezett országok mozgalmában kifejtett aktív tevékenységével jelentősen és hathatósan .hozzájárul ahhoz, hogy e mozgalom a nemzetközi helyzet fontos tényezőjeként pozitív szerepet töltsön be. 1980. december 18-án volt 20 esztendeje, hogy az országaink között diplomáciai kapcsolat létesült. Kapcsolataink törté­netének e jelentős jubileumán megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy a két testvéri ország között az érdekek egybe­esése, a célok közössége, a marxizmus—len in izmus és a prole­tár internacionalizmus elvei alapján mély, bensőséges barát­ság és gyümölcsöző együttműködés alakult ki minden téren, amely jói szolgálja népeink, a szocialista közösség, a társadal­mi haladás ügyét. Nagy nemzezti ünnepük alkalmából kívánjuk, hogy kiemel­kedő sikereket érjenek el a társadalom vezető ereje, a Kubai Kommunista Párt közelmúltban befejeződött II. kongresszu­sa határozatainak végrehajtásában, szocialista hazájuk felvi­rágoztatásában a szocialista közösség további erősítése, az egyetemes béke érdekében. Budapest, 1980. december 31. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar .Népköztársaság elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. * Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke táviratban fejezte ki jókívánságait Bias Kocának, a Kubai Köztársaság Népi Hatalmi Nemzetgyűlése elnökének. Távirat­ban köszöntötte kubai partnerszervezetét, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa. Kitüntetések, eskütétel A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a szocializ­mus építésében kifejtett ered­ményes munkássága elisme­réseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Mun­ka Vörös Zászló Érdemrend­je kitüntetést adományozta Keserű Jánosné könnyűipari miniszternek. Eredményes gazdasági munkásságuk elismeréseként, nyugállományba vonulásuk alkalmából a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrend ki­tüntetést adományozta Szili Géza nehézipari miniszter- helyettesnek, a Munka Ér­demrend arany fokozatát Ba­kos Zsigmond könnyűipari minisztériumi államtitkárnak, Csépányi Sándor kohó- és gépipari, valamint Sárosi Sándorné könnyűipari mi­niszterhelyetteseknek. A ki­tüntetéseket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke szerdán az Országház Nándorfehér­vári termében adta át. Ugyancsak szerdán tette le a hivatali esküt Losonczi Pál előtt Méhes Lajos ipari mi­niszter. A kitüntetések átadásánál és az eskütételen jelen volt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Katona Imre, az El­nöki Tanács titkára. Kinevezés, A kormány Bonifert Ádá- mót igazságügyminiszter­helyettessé, Burján Sándort, a Magyar Távirati Iroda ve­zérigazgatójának első helyet­tesévé nevezte ki. A Minisztertanács Vallus Pált az Országos Anyag- és Árhivatal első elnökhelyette­PANORAMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága táviratban köszöntötte a Lu­xemburgi Kommunista Párt Központi Bizottságát a párt megalakulásának 60. évfor­dulója alkalmából. felmentés sévé, Spilák Ferencet a hi­vatal elnökhelyettesévé ne­vezte ki. A Minisztertanács, érdemei elismerése mellett, felmen­tette tisztségéből Tompa Sán­dort, az Állami Termékgaz­dálkodási Igazgatóság veze­tőjét. VARSÓ Stanislaw Kania, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden látogatást tett Gdanskban és Gdyniában. Gdanskban megkoszorúzta az 1970 decemberi tragikus ese­mények tizedik évfordulóján emelt emlékművet, Gdyniá­ban pedig találkozott a „Pá­rizsi Kommün” hajógyár pártaktívájával. Előttünk a VI. ötéves terv Interjú K. Papp Józseffel, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkárával 1. Kérjük, hogy az újesz­tendő alkalmából szívesked­jék a következő kérdéseink­re válaszolni. A megyei párt- bizottság legutóbbi ülésén az 1980. év ga&dasági munkájá­val és a ’81-es év tennivalói­val foglalkozott. Hogyan mi­nősíthető a most befejeződött gazdasági év? Az 1980-as gazdasági év megítélésénél helyes kiindu­lási alapnak az 1979 óta el­kezdődött folyamatot tartom. A Magyar Szocialista Mun­káspárt 1978. decemberi ha­tározata — számolva főkép­pen a külső gazdasági felté­telek romlásával és nem utolsósorban azzal, hogy ha­zánkban is kimerültek az extenzív fejlesztés lehetősé­gei — változtatott a koráb­ban követett, döntően a mennyiségi előirányzatok növelésére irányuló gazdaság- politikai gyakorlatunkon. A gazdasági munka fő feladata a népgazdaság külső egyen­súlyi helyzetének javítása, valamint az elért életszín­vonal megőrzése, megszilár­dítása lett. Ennek kell alá­rendelni a termelés ütemét, hozzáigazítani a fejlesztést és az elosztást. A megye gazdasági fejlődé­sét is e szerint vizsgálta a megyei pártbizottság. Üze­meink jelentős részében el­kezdődött a megváltozott kö­rülményekhez való rugalma­sabb alkalmazkodás. Az V. ötéves terv első három évé­ben jellemző nagy ütemű ipari termelésnövekedés 1979- re megszűnt, sőt 1980-ban az ipari termelés alatta is ma­radt az előzői évinek. Az ipari termelés ilyen alakulásában jelen vannak a céljainkkal összhangban álló kedvező jelenségek. Ott ja­vultak az üzemi eredmények, ahol gyorsan tudtak reagál­ni a fizetőképes keresletre, megszüntették a piaci szük­ségletnek nem megfelelő, veszteséges termékek gyártá­sát, gyorsabban tudták az ex­portot, főként a dollárelszá­molású exportot növelni és a tőkés importot kiváltani. Jelen vannak a tőlünk füg­getlen külső korlátozó ténye­zők is, melyek miatt több üzemünkben nem tudták el­érni az év elején még ked­vezőnek és gazdaságosnak ítélt tőkés export előirány­zatokat. Az elmúlt évi ipari terme­lés alakulását több üzemben kedvezőtlenül befolyásolták az irányítás, a gazdálkodás gyengeségei, a megfelelő gyártmányfejlesztés hiánya, a a veszteséges gyártmányok megszüntetésének, az új gyártmányok bevezetésének vontatott üteme, a szervezet­lenség, a pontatlan szerző­déskötések, és a gyártások, a szállítások, valamint a mun­kafegyelem lazaságai. Ezek arra utalnak, hogy a nehe­zebb gazdálkodási feltételek­hez az üzemek, szövetkezetek egy része még most is kevés­bé, vagy nem tud alkalmaz­kodni. A megye ipari termelésé­nek tendenciáját összességé­ben kedvezőek minősítjük, mivel a termelés a korábbi­nál jobban igazodott a meg­változott körülményekhez, a külpiaci értékesítés lehetősé­geihez, a belkereskedelmi igényekhez és ezzel jól szol­gálta az egyensúlyi követel­mények érvényre jutását. A megye építőiparának a teljesítése kedvezően alakult, összehasonlító árakon 1—■ 2%-kal volt magasabb 1980- ban, mint az előző évben. Az országoshoz hasonlóan a megye mezőgazdasága a viszontagságos időjárás elle­nére teljesítette az 1980. évi tervet. A termelés növekedé­se 5% körül van. A megye közlekedési válla­latainak szállítási teljesít­ménye is fejlődött. Tovább javult a megye hírközlő- hálózata. A beruházások kedvezően alakultak, összértéke kb. 14 milliárd Ft. Különösen fon­tos, hogy a két legnagyobb beruházásnál: a paksi atom­erőmű és a szekszárdi hús­üzem építésénél a lehetősé­gekhez mérten rendben fo­lyik a munka. A tanácsi be­ruházások is teljesültek. A megye dolgozóinak élet- színvonala a gazdasági mun­ka eredményeivel összhang­ban alakult. Az életszínvonal nem csökkent, az életkörül­mények tovább javultak. összességében: az 1980-as év gazdasági eredményeit, a Tolna megyei dolgozók mun­káját jónak lehet értékelni, annak ellenére, hogy fejlődé­sünknek vannak gyenge pontjai is. 2. Most ért véget az V. öt­éves terv is. Kérem, tájékoz­tassa lapunk olvasóit, hogyan ítéli meg a megye pártveze­tése ezt az időszakot? Megyénk az V. ötéves terv időszakában is jelentősen fej­lődött, ugyanakkor gazdasá­gában is éreztette kedvezőt­len hatását a külgazdasági feltételek romlása, valamint az, hogy Tolna megyében is kimerültek az extenzív fej­lődés lehetőségei. A megyé­ben is mindinkább az inten­zív fejlesztés, a megváltozott külső és belső körülmények­hez való alkalmazkodás ‘ ke­rült előtérbe. Mivel nem áll még rendelkezésre más, ezért csak előzetes számokkal pró­bálom bemutatni az öt év alatt végbement fejlődést. Az V. ötéves terv első há­rom évében az ipari terme­lésre a dinamikus növekedés volt jellemző; és bár az utol­só két évben a növekedés üteme megállt, az öt év alatt így is mintegy 25—26%-kal emelkedett az ipari termelés. Az ipar külkereskedelmi értékesítése a termelés üte­mét meghaladóan nőtt, 31— 32%-kal haladja meg az 1979. évit. A megye mezőgazdasága az egy-egy évben jelentkező rosszabb időjárás ellenére ki­egyensúlyozottan fejlődött. Az országos követelménynek megfelelően, változatlan áron számolva a termelés évente több mint 3%-kal növekedett. Az ötéves tervidőszakban több mint 41 milliárd Ft ér­tékű beruházás valósult meg, amelyből kiemelkedik a pak­si atomerőmű időarányos be­ruházása. A tervciklusban felépült 10 000 lakás, 610 böl­csőd«, 2954 óvodai hely, 190 tanterem létesült. Felépült a dombóvári, a paksi, a bony­hádi és a pincehelyi műve­lődési ház. A megye lakossága több mint 40%-kal magasabb pénzbevételhez jutott az el­múlt évben, mint a tervidő­szak elején. Az anyagi ágazatokban a fizikai foglalkozású munka- vállalók átlagkeresete közel 40%-kal fogja meghaladni az 1975. évit. A fogyasztói árak 1979-ben átlagosan 24%-kal voltak magasabbak az 1975. évinél. A kiskereskedelmi forgalom folvóáron számolva közel 60%-kal nőtt 5 év alatt. Mind­ez mutatja, hogy a megyénk életszínvonalának javítását célzó fejlesztések napvrészt a terv szerint realizálódtak, il­letve egyes alapellátási mu­tatók túlteljesültek. E fejlő­dés ellenére változatlanul gond, főként a városokban a lakás-, az általános iskolai tanterem-, az óvodai, bölcső­dei férőhelyhiány, a közsé­gekben pedig az intézmény- hálózat avultsága, az alapel­látás helyenként kedvezőtlen színvonala. Egészében tehát folytató­dott a megye felgyorsult fej­lődése. Az öt év alatt növe­kedett a termelés, és bővült az anyagi, műszaki, techni­kai bázis. Tovább javultak az élet- és munkakörülmé­nyek. Mindezeket figyelembe véve a megyei pártvezetés kedvezőnek ítéli meg a megye elmúlt öt év alatti fejlődését, az V. ötéves terv megyére vonatkozó végrehajtását. 3. Megyénk gazdasági éle­tének elmúlt öt éve miben különbözik az ország többi megyéjétől, és hogyan hat ki az előttünk álló VI. ötéves tervben a tennivalókra? K. Papp József Teljes értékű választ arra nem lehet adni, hogy Tolna megye miben ’különbözik az ország többi megyéjétől. Eh­hez nagyon alaposan ismerni kellene minden megye hely­zetét. Azt tudjuk, hogy Tol­na megye nem tartozik az úgynevezett ipari megyék so­rába, de jelentős változáson ment keresztül. Megszűnt el­enyésző iparral rendelkező, mezőgazdasági megye lenni, Az előállított évi termelési értéket nézve a megye ipa­ra nemcsak felzárkózott a jól fejlődő, termelési értékét az átszervezés óta 100 százalék­kal növelő mezőgazdasághoz, hanem lényegesen túl is szár­nyalta azt. Tolna megye, mezőgazda­ságát tekintve a legjobb adottságú megyék között foglal helyet. Üzemeink egy­re jobban hasznosítják az előnyös természeti adottságo­kat, így mezőgazdaságunk eredményei alapján is a leg­jobbak között van; különö­sen gabonafélékből, napra­forgóból, a különböző takar­mánynövényekből. Állatte­nyésztése is szépen fejlődik. A mi megyénk a többségtől eltérő, de több megyéhez ha­sonló. . Az utóbbi évtizedekben végbement iparfejlesztésben sem vagyunk egyedüli ék; több, korábban iparszegény megye hasonló utat tett meg. A mi megyénk iparosítása viszont annyiban más volt, hogy szinte kizárólagosan kis, legjobb esetben középüzemek jöttek létre. Ez a megállapí­tás sem pontos, ugyanis ezen üzemek jelentős része nem önálló, hanem nagyvállalat gyáregysége. A valójában nagy létesítménynek számí­tó, önálló ’ipari üzemnek épí­tése most van napirenden. Egyik a paksi atomerőmű, ámely nemcsak a megyének, hanem az országnak is leg­nagyobb beruházása. A másik a szekszárdi húsüzem, amely az ország legnagyobb húsipa­ri vállalatai közé fog majd felsorakozni. De a tejipari vállalat most épülő szekszárdi üzemét is itt lehet említem. Az ország valamennyi me­gyéjéhez való viszonyításban nem tévedünk, ha egyedül­állónak tekintjük megyénket abban, hogy az ország eddigi legnagyobb beruházása, a paksi atomerőmű itt valósul meg. Talán abban is külön­bözünk, hogy most egy idő­ben két nagy élelmiszeripari létesítményt valósítunk meg. Ezek után a kérdés lényege, hogyan hatnak ki ezek az előttünk álló VI. ötéves terv­ben a tennivalókra? Az előző kérdésekre adott válaszomnak megfelelően a fő hangsúlyt a népgazdasági terv egy-egy üzemre lebontott feladatainak maradéktalan végrehajtására szükséges he­lyezni. Ezt tartjuk alapköve­telménynek minden területen. A megyei vezető szerveknek vagy ha személyekre vetít­jük, a megyei vezetőknek a munkájában természetesen rangsorolni kell a feladatokat. A megye nagyberuházásai­val elsődlegesen és megkü­lönböztetett módon kell fog­lalkoznunk, de szeretném hozzátenni, hogy ez nem ad­hat felmentést semmilyen más feladat elhanyagolására. A nagyberuházásainkkal való megkülönböztetett fog­lalkozás sokrétű, sőt előre nem látható feladatokat is tartalmazhat. A paksi atomerőműnél, amely négy 440 megawattos reak'toregységből fog majd állni, 1981-ben az első reak- foregység építésének és sze­relésének befejezésére, üze­mi próbáinak megvalósításá­ra kell törekedni. A többi re- aktoregységet is fel kell épí­teni a VI. ötéves tervben és biztosítani a zavartalan üze­melés valamennyi feltételét. Annak érzékeltetésére, hogy ez valóban nagy odafigyelést igényel, egyetlen számot: az V. ötéves terv alatt Tolna megyében 41 milliárd Ft-ot tett ki a beruházás értéke, a VI. ötéves terv idején kizáró­lag a paksi atomerőműnél ennél többet kell beruházni. A szekszárdi húsüzemnél 1980. végére elkészült a ser­tésvágó vonal. A beüzemelés megtörtént. 1981-gyel meg­kezdődik a tényleges üzeme­lés. A teljes kapacitásra va­ló felfutása fokozatosan tör­ténik. Ez évben 200—250 ezer hízott sertés vágására kerül sor. A húsüzemnél tovább fo­lyik az építkezés, az év kö­zepéig be kell fejezni a szarvasmarha-vágó, év végé­re a teljes feldolgozó vonal építését és be kell üzemelni. Ez azonban messze nem elég, a legnagyobb követelmény, hogy megfelelő minőségű húskészítményeket készítse­nek az üzemben. Mindemel­lett a szekszárdi húsüzem me­zőgazdasági hátterét is szük­séges jobban biztosítani. Eredetileg ugyan nem volt ilyen igény, de most fontos követelménynek kell tekinte­ni az üzem vágósertés-alap­anyagának megyében történő előállítását. Ez azt jelenti, hogy a múlt évi 460—470 ezer db Sertésfelvásárlást kb. 8Ö— 90 ezerrel szükséges növelni. A vágómarhának több mint felét Tolnából, a többit a környező megyékből fogja biztosítani az üzem. Érdemes azzal is foglalkozni, hogyan lehetne tovább növelni a me­gyében a húsmarhatartást, illetve -hizlalást. A tejipari vállalat szekszár­di üzemének építésében je­lenleg bizonyos lemaradás van, de a húsüzem építésétől fokozatosan felszabaduló ál­lami építőipari vállalat nö­vekvő kapacitással biztosí­tani fogja az 1982. évi befe­jezést. Az üzemben sajtféle­ségeket készítenek, feladata a tejellátás biztosítása, to­vábbá a sütőipar részére cito- pánt gyártanak. Itt is köve­telmény a beüzemelés, a nor­mális üzemi termelés bizto­sítása. Végső soron ez a három nagyüzem a teljes kapacitás­ra való felfutása után több termelési értéket fog előállí­tani, mint amennyit jelenleg a megye egész ipara produkál. 4. Milyen feladatokat kell megoldanunk 1981-ben ah­hoz, hogy egy esztendő múl­va jónak értékelhessük az eredményeket? Úgy vélem, hogy erre az előző kérdésekre adott vá­laszaim után nem kell rész­letesen kitérnem. Röviden kifejezve: a növekvő népgaz­dasági követelményekkel számolva a lehető legjobban teljesítsük terveinket. Ehhez már az év elejétől kezdve a korábbiaknál is szervezet­tebb, és nem utolsósorban szorgalmas munkára van szükség. Végül élve a lehetőséggel, a megyei pártbizottság nevé­ben ezúton is megköszönöm Tolna megye dolgozóinak az V. ötéves tervidőszakban, ezen belül 1980-ban Is vég­zett szorgálmas munkáját. Az új év kezdetén me­gyénk minden lakosának, a megyében /élőknek és dolgo­zóknak eredményekben gaz­dag. boldog új évet kívánok. Köszönjük a beszélgetést. FEJES ISTVÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom