Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 / 20. szám

1981. január 24. NÉPÚJSÁG 3 Szamuely Tibor és Dobos pilóta moszkvai küldetésbe indul A „Képes történelem” című sorozat az iskolai oktatás jó segédanyaga. Részlet az egyik kötet iskolai tablók készítéséhez is felhasználható mellékletéből. — A középkort! — Miért? Úgy hozta a sors, hogy so­sem jártam általános iskolá­ba. Ezt ma még le merem írni, mert sokan vagyunk ilyenek. Bár el tudom kép­zelni, hogy e fenti önvallo­más első olvasatra a fiata­labb korosztály minden esz­tendővel népesebbé váló tag­jai számára furcsának tűnik. Megnyugtatásukra hadd kö­zöljem, hogy 1934-ben — amikor az első iskolapad megpillantásának csöppet sem örömteli pillanata elkö­vetkezett számomra — még egyáltalán nem volt általá­nos iskola, hanem „elemi”. Ez az iskolázásbeli fogyaté­kosságom azonban nem csök­kenti érdeklődésemet a mai általános iskolások iránt, aminek egyébként felettébb személyes okai Is vannak, így például őszinte örömmel hallom nyolcadikos ismerő­seim szinte teljesen egybe­hangzó véleményét, mely szerint a történelemórák ér­dekesek, szórakoztatók: — Olyanok, mint a mese! A történelem természete­sen egyáltalán nem mese, ha még annyira szeretik is a szekszárdi Zrínyi utcában. (Ami persze nagyon jó do­log!) Volt idő, amikor száraz adathalmaz formájában ta­nították.-Az a diák, aki nem tudta, hogy Mátyás király- lyal 1490. április 6-án vég­zett a (valószínűleg) vakbél­gyulladás, vagy tétovázott afelett, hogy II. Lipót né­met—római császár és ma­gyar király 1790-től 1792-ig ült a trónon, nem számítha­tott elismerésre. A történe­lemtanításnak volt „szellem- történeti” irányzata, ismer­tem spengleriánus tanárt, aki éppenséggel morfológiai ösz- szefüggések tisztázását vélte fontosnak és emlékszem idő­szakra, amikor cseppet sem jelentéktelen történelmi sze­replőkről és eseményekről egyszerűen „elfeledkeztek”. Minderről ma már szó sincs. Nézem a Csiszér Béla és Sá­ri Gusztáv írta „TÖRTÉNE­LEM az általános iskola 8. osztálya számára” című kö­tetet (15. kiadás!), mely tele­van fényképekkel, rajzokkal, diagramokkal, kérdésekkel, összegezésekkel, dőlt betű­vel szedett mondatokkal és a lapszéleken figyelmet felkel­tő, függőleges, piros vona­lakkal. Nyilvánvaló szándé­ka, hogy összefüggé­seket értessen meg. Mégis az az érzésem, hogy ezt túl­ságosan is nagyvonalúan, itt- ott újságírói stílusban és úgy teszi, ami könnyűszerrel va­lamiféle keresztrejtvény­műveltség megszerzéséhez vezethet. — Az általános iskolai tör­ténelemtanítás az V. osztály­ban az -őskor—ókorral kez­dődik — mondja Keresztes Jánosné, a szekszárdi II. sz. Általános Iskola történelem- tanára. — Hatodikban a kö­zépkor következik, hetedik­ben az újkor, nyolcadikban a Nagy Októberi Forradalom­tól napjainkig terjedő idő. — Melyiket szeretik leg­jobban a gyerekek? A Minisztertajnács csütör­töki ülésén — a jogalkotási programnak megfelelően a közlekedés- és postaügyi mi­niszter előterjesztésére — rendeletet hozott a közúti áruszállítási szerződésköté­sekről. A rendelet a húsz esztendővel ezelőtt kiadott gépjárműfuvairozásii szabály­zat helyéibe lépve korszerűsíti a megbízók és a fuvaroztatók szerződéses kapcsolatát. A szabályzat annak idején, kellő tapasztalat hiányában, a vasúti áruszállítás, üzletsza­bályzat mintájára készült, lényegében azt adaptálták az — Az tűnik a legromanti- kusabbnak! A kortársak aligha véle­kedhettek így. — Az idei tanévtől már megváltozott, új tanterv sze­rint tanítunk. Ennek jobb, átfogóbb a korszakonkénti tagolása... Nem annyira a tanterv ér­dekel, mint a tanári módsze­rek, melyekkel fel lehetett kelteni a bevezetőben emlí­tett érdeklődést. Egyetér­tünk abban, hogy oly korok esetében, melyekhez „segéd­anyagul” az Egri csillagok, az Erdőntúli veszedelem, vagy a Vörös-torony kincse áll rendelkezésre, ez viszonylag könnyebb feladat. autóközlekedésre. A szabá­lyozás szinte hatósági jelleg­gel, minden részletre kiterje­dő alapossággal írta elő a közúti áruszállítás szerződé­ses feltételeit, aprólékosan meghatározta például, hogy kinek, miikor, mivel, mit sza­bad és mit nem fuvaroznia. Azóta a szabályzatot többször is igazították, módosították, lényegét tekintve azonban változatlan maradt. Az elmúlt két évtized alatt viszont jelentősen fejlődött a gépjárműközlekedés, válto­zott a fuvarpiaci helyzet. A közlekdési munkamegosztás­— Osztályonként legalább 5—6 gyereknél megvan ott­hon a Móra Kiadó „Képes történelem” sorozatának né­hány kötete. Ezt ugyan kö­zépiskolásoknak szánták, de segítséggel, iránymutatással jól tudják hasznosítani. Történelemóránkon nem kell matematikai képletekkel bajlódni, ez tagadhatatlan. Ha azonban a gyerek az ál­lam funkcióinak kialakulá­sát memoriterszerűen „be- verklizi”, aligha telhet sok öröme benne és a lényeg megértése is kétséges marad. Célszerű tehát megválaszta­ni egy fáraót, aki feláll a pad tetejére és magához szólítja a birodalma igazgatásához nélkülözhetetlen funkcioná­riusokat. Közben természete­ban növekedett a közúti közlekedés részesedése. Idő­közben új fuvarozási rend­szerek alakultak ki. létrejött a darabáru-fuvarozás, az autóközlekedési vállalatok a fuvaroztatók rendelkezésére bocsátanak gépkocsikat, ve­zetővel vagy anélkül teher­autókat adnak bérbe és szá­mos olyan munkára vállal­koznak, sok olyan új szolgál­tatást vezettek be, amelyek­kel a szabályozás nem fog­lalkozott. A két éve érvényes polgári törvénykönyv már sok fuva­rozással kapcsolatos ügyet sen mindenki elmondja, hogy mi a dolga, feladata. Azt a fogalmat, hogy „a mezőgaz­daság szocialista átszervezé­se” szintén közelebb lehet hozni némi szerepjátszással. Egy jól képzett „agitátor” győzködik a kis parcellájá­hoz csökönyösen ragaszkodó „egyéni gazdálkodóval”. Ezt mindketten csak akkor tehe­tik, ha alaposan megtanulták és főleg megértették az anya­got. — Van önállóság, önálló gondolkodásra való hajlam a mai gyerekekben? Kérdezés közben jut eszembe, hogy „mai” gyerek valamikor kortársaimmal együtt én is voltam, így bi­zonyára akadtak, akik ezt rendezett. Rögzítette például, hogy a szállítási szerződések tartalmát az adott feladatok figyelmbevételével a feleik szabadon határozhatják meg. A PTK-nak a fuvarozásra, a bérletre, a vállalkozásra vo­natkozó általános elveit, ren­delkezéseit alapul véve, .azo­kat a közúti szállítás sajá­tosságainak megfelelő ele­mekkel kiegészítve a mostani kormányrendelet megterem­tette az árufuvarozási szer­ződések jogi kereteit, felold­va egyben a korábbi szabá­lyozás merev előírásait, meg­kötöttségeit. Magában foglal­ja a közúti járművekkel vég­hajdanán velünk kapcsolat­ban tudakolták... — Van! Természetesen nem mindenkiben egyfor­mán, de ez a különböző ver­senyekre való felkészülésben, az esetenkénti kis előadások­nál félreismerhetetlenül ész­revehető! Igyekszem óvatosan meg­fogalmazni egy félelmemet: — Sok olyan történelmi esemény került már tanköny­vek lapjaira, melyeknek élő tanúi vagy köztünk vannak, vagy személyes ismerőseink voltak. Nekem a kelleténél is bőségesebbek emlékeim a második világháborúról, a gyerekeimnek 1956-ról sincs semmi. Előfordulhat, hogy az a bizonyos kettős nevelés, melyről többnyire vallás- erkölcsi téren beszélünk, a történelemszemlélet kialakí­tásánál is hat? — Előfordulhat. Éppen ezért próbálok időnként kap­csolatot teremteni a gyere­keink és ideológiailag jól fel­készült veteránok, régi kom­munisták közt. Sok segítsé­get ad például nyugdíjas kolleginája, Pozsonyi Ignác- né. Mariska néni elbeszélé­seit a gyerekek nagyon szí­vesen hallgatják... — Aki a helytörténeti is­mereteiket is gyarapíthatja. Van egyáltalán ilyen jellegű óktatás? — Az eddigi tantervben kevés lehetőség volt... (Ide tessék gondolatban né­hány felkiáltó jelet tenni.) — Az újban már több van! Segédkönyv is van. A meg­lehetősen alacsony példány­számban megjelent megyei kiadvány, az „Évszázadokon át 1.” A történelemtanárok várják második kötetét. — Hogyan lehet a mun­kásmozgalom nagyjait közel hozni a gyerekekhez? — Szerintem csakis embe­ri vonásaik hangsúlyozásá­val, személyes vonatkozások­kal, visszaemlékezésekkel, le- vélrészlétekkel. A szoborrá merevedést csak úgy lehet elkerülni, ha a gyerekek megértik, hogy mártírrá vál­ni nem valamiféle előzetes célkitűzés, hanem egyesek egész életéből, egyéniségük fejlődéséből következő sors- vállalás. A történelem nem mese, tanítása még kevésbé az, ha­nem rávezetés egy folyama­tosság felismeréséhez. Az em­lített nyolcadik osztályos tan­könyv egy „Tanév eleji is­métlés” című fejezettel kez­dődik. Második mondata így hangzik: „Az embert a szer­számmal végzett közös mun­ka emelte ki az állatvilág­ból.” A 187. oldalon találha­tó a következő felszólítás: „írd be a megfelelő ne­veket ! — az országgyűlés elnöke: — az Elnöki Tanács elnö­ke: — a Minisztertanács el­nöke: — a Legfelsőbb Bír óság el­nöke: — a legfőbb ügyész: — országgyűlési képvise­lőnk: — helyi tanácsunk elnöke: — tanácstagunk: Ajánlom, kitöltésre a nem nyolcadikos, hanem felnőtt olvasók figyelmébe! zett árufuvarozás minden faj­táját, módszerét, de csalk né­hány olyan alapvető követel­ményt rögzít, amely feltétle­nül szükséges a népgazdasági érdekek védelme és a szerző­dő felek egyenlő jogainak biztosítása érdekében. Az 1982. január 1-én ha­tályba lépő minisztertanácsi rendelet végrehajtására, a szerződéskötések egyszerűsí­téséhez, megkönnyítéséhez a közlekedés- és posfaügyi mi­niszter — a díjszabások és egyéb rendelkezések kötele­ző erejű feltételeinek figye­lembevételével — irányelve­ket ad ki. (MTI) A NEB életéből A dombóvári városi népi ellenőrzési bizottság is rend­szeresen kér tájékoztatást a vizsgált egységektől arról, hogy milyen intézkedéseket tettek a NEB javaslatai alapján, egy-egy vizsgálatot követően. így került sor a dombóvári Unió Ipari Szövet­kezet tájékoztatójára, -amely­ben a szövetkezet elnöke, Re- gényi Károly, számolt be ar­ról, hogyan gazdálkodik a szövetkezet a nem rubel el­számolású importanyagokkal illetve mit tett azok kiváltá­sáért. Az elnök beszámolt ered­ményekről és nehézségekről egyaránt. A szövetkezet ilyen anyagokat a műanyagfeldol- zás és a gumi termékek gyár­tása során használ. A tőkés országokból származó anya­gokat már a vizsgálat előtt is igyekeztek kiváltani. A másik törekvésük pedig olyan fél- késztermékek előállítása volt amelyeket eddig a további feldolgozok szereztek be tő­kés országokból. Ezért ke­rült sor a cipőipari kaptatömb gyártására és a ládapántoló szalag alapanyagának a ki­váltásárat A helyettesítés nem ment zökkenőmentesen, mert a Ti­szai Vegyi Kombinát, nem szállított időre, ezért egy íz­ben arra is engedélyt kapott a szövetkezet, 'hogy tőkés importból származó alap­anyagot használjon fel. Az elmúlt év novemberé­ben, egy több mint 24 millió forintos beruházás próbaüze­melése kezdődött meg a szö­vetkezetben. A termék egy olyan PVC-színezőanyag, amelyet eddig a felhasználók importáltak. A színezőanyag­nak a jelek szerint biztos pia­ca van, mert a felhasználás növekszik. Ezzel a beruházás­sal mintegy 15—16 millió fo­rintnak megfelelő deviza ta­karítható meg. A szövetkezet számára pedig a műszaki fej­lesztésnek van jelentősége. A termék gyártásához rendel­keznek megfelelő képzettségű műszaki, irányító és előkészí­tő szakemberekkel. A lét­számigényt belső átcsoporto­sítással elégítik iki. PAKSI VÁROSI ÉS VÁROSKÖRNYÉKI NEB A paksi városi és város­környéki népi ellenőrzési bi­zottság saját munkaterve alapján tekintette át a város és a környező falvak egész­ségügyi alapellátásának hely­zetét. A munkatervbe azért vették be ezt a témát, mert az utóbbi időben ezen a terüle­ten nem végezték vizsgálatot. A tájékozódást most sem vizsgálat formájában végez­ték, hanem a NEB mellett működő egészségügyi szak­csoport kérdőíves módszerrel és helyszínen szerzett infor­mációkat. A NEB pedig tájé­koztatást kért az illetékes ta­nács egészségügyi osztályától. Az összegyűlt anyag azt igazolta, hogy az egészség- ügyi alapellátás megfelelő. Az egy orvosra jutó betegek száma általában kevesebb, mint az országos átlag, az álláshelyeik többsége betöl­tött. Ez nem azt jelenti, hogy nincs különbség a város és a községek ellátásában a város javára. A területi központban például az orvosi rendelők többsége az utóbbi 10 évben épült, míg a falvakban van alig megfelelő állapotban lé­vő rendelő is. Javítani lehet még a gyerekorvosi ellátást, és az üzemegészségügyi háló­zat fejlesztését is tervezik. ORDAS IVÁN Rendelet a közúti áruszállítási szerződésekről Lenin egy teherautó tetejéről intéz beszédet a munkás- osztagokhoz. Mellette Szamuely A Vörös Hadsereg támad. Stromfeld Aurél egy ellenséges repülőgép roncsainál fi mese nem mese Mikor érdekes a történelemóra ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom