Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-22 / 18. szám

XXXI. évfolyam, 18. szám. ÁRA: 1,40 Ft. 1981. január 22., csütörtök Mai számunkból GYORSAN, RUGALMASAN — NÉMI KÖZBENJÁRÁSRA (3. old.) MAGYAR GYŐZELEM AZ AREZZÓI FESZTIVÁLON (4. old.) KEZDŐDIK AZ ÖKÖLV1VÓ-CSB (6. old.) TÖBB ACÉLSZALAGOT AD CSEPEL (3. old.) Rendszerelvű építés Néhány éve az egyik építőipari vállalat össze­hívta a szakma hozzáértőit, hogy bemutasson ne­kik egy korszerű, gyors építési eljárást. Valóban, a megfelelő előkészítés után kétnaponta egy eme­lettel nőtt az épület, de még egy év múlva is át­fújt a szél a vasbeton pilléreken álló födémek között. Akkor kőművesek jöttek és a legősibb módon, téglával kezdték falazni a homlokzatab­lakok alatti parapettjeit, majd a válaszfalak kö­vetkeztek, újfent téglából. Ez volna a korszerű eljárás? Csak részben — s éppen ez a baj. Sajnos, a nálunk ma építési rendszereknek ne­vezett eljárások zöme ilyen: nem komplett rend­szer. Erre hívták fel a figyelmet nemrégiben azon a győri tanácskozáson, amelyen a rendszer­elvű építés eddigi tapasztalatait vitatták meg az összegyűlt szakemberek. Az iparosított építés ma a világon midnenütt a nyílt rendszerek felé ha­lad. De ne vágjunk a dolgok elébe. A II. világháború után Európa-szerte olyan módszereket kellett kidolgozni, amelyekkel ha­mar készülhettek a soklakásos házak. így váltot­ták fel a hagyományos téglát az egyre nagyobb építőelemek: előbb a közép- és a nagyblokk, majd hódító útjára indult a falnagyságú panel is. A bolkkos házak még őriztek valami változatos­ságot, de a panelek rendre uniformizált lakóte­lepekké álltak össze. Ezek úgynevezett zárt rend­szerben épültek. Itt a tervezés alapegysége a la­kás, de méginkább az épületszekció vagy éppen a teljes ház. Ezt tipizálják, legyártják és összesze­relik. Az ipari gyártásnak pedig alapkövetelmé­nye a gazdaságos sorozatnagyság, vagyis a minél több egyforma ház. A titok felfedezése után kezdett teret nyerni a nyílt építési rendszer. Itt az építőelemeket — nyílászárókat, tartószerkezeteket, válaszfal ele­meket és így tovább — tipizálják és ezeket a ka­talógusba foglalt alkatrészeket gyártja az ipar. A tervező pedig a rendszer logikájából fakadó elv segítségével a lehető legváltozatosabb épületeket állíthatja össze. így feloldódik az ipari sorozat- gyártás és az uniformizáltság korábbi, feloldha­tatlannak hitt kacsolata. Sőt, a gazdaságosság fokozható azzal, hogy az egyes rendszerek átfe­déséből adódó közös elmek sorozatnagysága nö­velhető is. Hazai számítások szerint például egy típuslakásokat gyártó házgyár, áttérve a nyílt rendszerre, akár a jelenlegi panelfajta egyhar- madából is jóval több lakásfajtát készíthetne. Ha kitekintünk a világba, akkor azt látjuk, hogy a jelenlegi iparosított lakásépítést a zárt és a nyílt rendszerek együttese határozza meg. Ta­lán ma még magasabb a zárt rendszerek aránya, de a jövő feltétlenül az utóbbié. A rendszerelvűség különböző alrendszerek for­májában megjelent már a magánlakás-építésben is. Ilyenek például a különféle födémrendszerek, amelyeknél a gyártók — az igényeknek megfe­lelően — a könnyű, kézzel mozgatható, vékony­falú égetettagyag termékeket részesítik előnyben. A mai tervek szerint az állami építőipar a kö­vetkező évtized végére a beruházás jellegű épí­tés 70 százalékát rendszerelvűvé teszi. így ké­szülnek a komplett lakótelepek — a különböző szociális és kulturális épületekkel együtt — va­lamint az ipari létesítmények is. A házgyári re­konstrukciókkal együtt halad az egységesített típustervek bevezetése. Második lépcsőben a köz­mű- és mélyépítésben, a közlekedés építésében is teret nyer a rendszerelvűség. Mint kiderült, nemcsak esztétikai, városképi követelmények siettetik ezeket az építési eljárá­sokat, hanem a „rideg” gazdaságossági számítá­sok is. Eszerint 1900-ben az építőipar termelé­kenysége 70—80 százalékkal nő, míg az átfutási idő a felére, az építéshez felhasznált energia pe­dig lö—12 százalékkal csökken. Ugyanakkor az építmények ára megegyezik a ma használatos technológiák költségével. Ezért fontos a rendszer­elvű építés. NÉMETH K. GÉZA Brikett Nagymányokról 1932-ben kezdték meg a brikett folyamatos, nagyüze­mi gyártását Nagymányokon. A felszabadulás után az álla­mi kézbe került üzemet egy­re korszerűbb gépekkel sze­relték fel, s évről évre növe­kedő teljesítményről és minő­ségről tudnak beszámolni az üzem vezetői. A gyártáshoz szükséges szenet Bal inkáról, Oroszlányból és Mázáról kap­ják. Tavaly 150 ezer tonna bri­kett gyártása volt a terv, a piaci igények Viszont többlet- termelést követeltek meg. Ezért az elmúlt évben 170 ezer tonna közép kalóriaérté­kű brikettet tudtak előállíta­ni. Az értékesítés során rek­lamáció a termelés elenyésző — 0,08 — százalékát érintet­te. Az üzemben nagy súlyt fektetnek a munkaversenyék- re, és az újítómozgalomra. Tavaly 12 szocialista brigád, 155 fővel vett részt a ver­senyben. A 300 fős üzemben nagy számban nőket is fog­lalkoztatnak: a termelő szak­ban, a kapcsolótáblánál, a szárítónál és a gépkezelőknél 52 nő dolgozik. Tavaly ősz­szel adták át a 7 millió fo­rint értékű új, korszerű für­dő- és öltözőépületet. Munkában a prések Magyar felszólalások Helsinkiben Washington Megkezdődtek Reagan „mézeshetei” Brezsnyev üdvözlete Kedden az éjszakai órákig tartottak a Ronald Reagan beiktatásával kapcsolatos ün­nepségek. Reagan, aki a jövő hónapban tölti be hetvene­dik életévét, felesége, az 55 éves Nancy társaságában ki­lenc beiktatási bálon jelent meg. Az elnök és a First Lady ezután először tért nyugovóra új otthonában — a Fehér Házban. A szenátus — Reagan kéré- • sére — már kedden szavazott Caspar Wein bet gemek, az új kormány hadügyminiszteré­nek jóváhagyásáról, mivel az elnök egyetlen napra sem kí­vánta betöltetlenül hagyni ezt a posztot. Weinberger mind­össze két ellenszavazatot ka­pott — olyan ultrakonzerva­tív republikánus szenátorok­tól, akiknek számára Reagan volt pénzügyi tanácsadója „túlságosan takarékos” és „túlságosan mérsékelt nézete­ket vall” ahhoz, hogy szíve­sen látnák a Pentagonban. Reagan „mézeshetei” meg­kezdődtek, és az amerikai po­litikai élet szokásjoga alap­ján számíthat arra, hogy hi­vatali idejének első száz nap­jában sem politikai ellenfelei, sem pedig az időnként igen „kotnyeles” sajtó nem fogja támadni. Ezzel lehetőséget kap a választási kampányban ismertetett terveinek meg­valósításához. Keddi beikta­tási beszédében Reagan tud- tul adta, hogy az első hetek­ben minden energiáját a rend­kívül kedvezőtlen gazdasági tendenciák megállítására sze­retné fordítani. * Deonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a követ­kező üdvözletét küldte Ro­nald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének! „Tisztelt elnök úr! Fogadja üdvözletünket az Amerikai Egyesült Államok elnökévé történt beiktatása alkalmából. Meggyőződésünk szerint a jelenlegi helyzetben sürgős szükség van az összes álla­mok aktív erőfeszítésére a nemzetközi helyzet rendezése, a béke megerősítése céljából. Meggyőződésem, hogy a Szov­jetunió és az Amerikai Egye­sült Államok közötti kapcso­latok pozitív fejlődése, or­szágaink építő együttműködé­se az időszerű nemzetközi problémák megoldásában — mi a magunk részéről emel­lett vagyunk — jól szolgálná a kijelölt célok elérését.” FIDEL CASTRO BESZÉDE — Az új amerikai admi­nisztráció és az annak csú­csán álló személyiségek kije­lentéseiből kiderült: az im­perializmus régi hatalmának helyreállítására törekednek egy olyan világban, amely időközben mélyreható és ál­talában véve visszafordítha­tatlan változásokon ment át — jelentette ki Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt KözDonti Bizottságának első titkára, az államtanács elnö­ke, miniszterelnök. Fidel Castro kedden beszédet mon­dott a kubai területvédelmi milíciák egyik alakulatának eskütételi ünnepségén, és eb­ben egyebek között az aznap hivatalba lépett új amerikai kormányzat eddig tett meg­nyilatkozásait is értékelte. Fidel Castro rámutatott, hogy az új kormányzat tö­rekvései fenyegetik a békét, és ellentétben állnak az Egye­sült Államok lakossága több­ségének érdekeivel. Hangsú­lyozta, hogy Kubának nem áll szándékában csökkenteni éberségét, különösen akkor nem, amikor az új amerikai kormányzat nemcsak gazda­sági, hanem katonai blokád­dal is fenyegeti az országot, sőt még egy esetleges inter­vencióról is szót ejt. „Abból az elvből indulunk ki, amelyre történelmünk ta­nított bennünket: a népnek nem szabad lazítania védelmi készültségén. Nem kedveljük, ha meg akarnak félemlíteni bennünket és ma már senki sem félemlítheti meg Kubát” — szögezte le Fidel Castro. * Az új amerikai elnök 38 vezető munkatársa szerdán letette az esküt. A Fehér Házban tartott ceremónián részt vett Ronald Reagan el­nök is. James Baker, a Fehér Ház titkára beiktatási beszédében hangsúlyozta, hogy mintegy tíz százalékkal csökkentik az elnöki hivatal alkalmazottai­nak számát. Kijelentette: a fehér házi személyzet egyik fő célja, hogy „a különböző mi­nisztériumok és kormányhiva­talok visszakapják szerepü­ket”. Hozzátette: „egy erős gárda a Fehér Házban és egy erős kabinet nem zárja ki egymást”. Reagan elnök azt emelte ki, hogy munkatársai „egysé­ges csapatot alkotnak és úgy is akarnak dolgozni”. Szerdán reggel a Finlan- dia-házban négy bizottságban folytatta munkáját az ifjúsá­gi leszerelési világfórum. Miroslav Stepán, a Nem­zetközi Diákszövetség cseh­szlovák elnöke aggodalmának adott hangot a nemzetközi helyzet utóbbi időben történt megromlása miatt és rámuta­tott, hogy ezért az amerikai imperializmus kalandor poli­tikája és a hegemonista erők a felelősek. A Szocialista Internacionálé ifjúsági szervezetének (IUSY) nevében felszólalt Jukka Oas kijelentette, hogy a nukleáris leszerelésnek az egyes kato­nai tömbök potenciálja ki­egyensúlyozott csökkentésén kell alapulnia. Szerdán délelőtt szólalt fel az ifjúsági leszerelési világ- fórum 1. számú bizottságában Fejti György, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. A magyar küldöttség vezetője kifejtette a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség ál­láspontját a nemzetközi hely­zet összefüggéseiről, az eny­hülés katonai és politikai vo­natkozásairól. Kedden az esti órákban a 2. számú bizottságban a nem­zetközi diákszövetség küldöt­teként felszólalt György Ká­roly. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kato­nai-ipari körök érdekeit szol­gáló fegyverkezési hajsza fo­kozódása, az imperialista erők közvetlen fegyveres beavat­kozási kísérletei következté­ben megromlott a nemzetközi helyzet. Ugyancsak a 2. szá­mú bizottságban kapott szót Lovassy Tamás, a DÍVSZ küldötte. A régi és az új fürdőépület Gőzölög az elszállításra váró brikett

Next

/
Oldalképek
Tartalom