Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

1981. január 17. (' TOLNA \ _ 2 KÉPÚJSÁG Lengyelország Nem indokolt a paraszti szakszervezet létrehozása Csütörtökön este a lengyel kormány szóvivője — illeté­kes helyről kapott felhatal­mazás alapján — nyilatkoza­tot tett a rzeszowi középület­foglalással egybekötött sztrájk ügyében. Mint a PAP hírügynökség emlékeztetett rá, január 2-án a „Szolidaritás” helyi üzem­közi alapító bizottsága okku- pációs sztrájkot rendezett a régi szakszervezet székházá­ban, amely a vasutasok szak- szervezetének tulajdona. A sztrájk oka — a „Szolidari­tás” alapító bizottsága sze­rint — az volt, hogy „igaz­ságtalanul osztották el a régi szakszervezeti szövetség va­gyonát”. A helyi hatóságok­kal nem került sor tárgyalá­sokra, mivel január 4-én az épületet elfoglalva tartók to­vábbi kívánságokkal álltak elő, azt követelték, hogy re­gisztrálják a mezőgazdasági dolgozók független, önkor­mányzatú szakszervezetét. Mint a kormány szóvivője közölte, a szakszervezetek a munkavállalók érdekeit kép­viselő szervezetek. Az egyéni parasztok azonban nem tar­toznak ebbe a kategóriába, Pártértekezletek a Szovjetunióban Befejező szakaszhoz érkez­tek a Szovjetunióban az SZKP XXVI. kongresszusát előkészítő párttanácskozásoík, a területi párkonferenciák, s megkezdődött a köztársasági pártkongresszusok sorozata Sis. Elsőnek pénteken a Türk- mén Kommunista Párt kezd­te meg kongresszusát. Ugyancsak pénteken ült ösz- sze Leningrádban a területi partikon fereneia. A hét vé­géig a kongresszust előkészí­tő több, mint másfél száz területi pártikonferenciából már százhúszat tartottak meg. Ezeken újraválasztot­ták a területi pártbizottsá­gokat és megválasztották a küldötteket az SZKP február 23-án kezdődő XXVI. kong­resszusára. hiszen saját maguk rendel­keznek termelőeszközökkel. Az egyéni parasztoknak ar­ra van joguk, hogy termelői egyesüléseket, vagy szövetke­zeteket hozzanak létre, ame­lyek azután teljes önkor­mányzati jogkörrel bírhatnak. Ezt a szerepet azonban már betöltik a gazdakörök, ame­lyek általánosan elterjedt ér­dekvédelmi szervezetek. * Az ipari munkássághoz in­tézett felhívást a „Paraszti önsegély” nevű lengyel me­zőgazdasági érdekképviseleti szervezet, amely mintegy hat­millió mezőgazdasági dolgozó önkéntes társulásait tömöríti. A szervezet, amely Varsóban több mint ezer delegátus rész­vételével országos kongresz- szust tartott, arra hívta fel az ipari munkásokat, hogy ne követeljék az összes szabad szombat 1981-ben történő be­vezetését, s hogv erre az év­re tekintsenek el ettől az igénytől. A felhívás a szervezetben képviselt földművesek nevé­ben hangsúlyozza: „Mi nem kívánunk munkaszüneteket, szabad szombatokat, mi a sa­Róma. Az olasz kormány­párt pénteken 353:243 arány­ban bizalmat kapott a képvi­selőháztól a terrorizmusról folytatott vitában. A kor­mánykoalíciót alkotó többsé­gi pártok: a keresztényde­mokraták, a szocialisták, a szociáldemokraták és a re­publikánusok jóváhagyták saját magatartásukat a D’Ur- so-üggyel kapcsolatban. A kommunisták és a független balőldaíiak elítélték a kor­mányt a terroristáknak tett engedményeiért és a kabinet hivataliban maradása ellen szavaztak. Az újfasiszták homlokegyenest ellentétes megfontolásból ugyanezt tet­ték. Giovanni D’Urso bíró, akit csütörtökön reggel engedtek szabadon a „vörös brigádok” terrorszervezet tagjai, hozzá­ját munkánkhoz szükséges eszközöket kívánjuk, ame­lyekből jelenleg nincs elég, s amelyeket csak ti, munkások tudtok előállítani. Országunk földje, ha jól megművelik, képes arra, hogy élelemmel lássa el népünket.” A felhívás éppen azon a napon, azokban az órákban hangzott el, amikor Varsó­ban a „Szolidaritás” mazow- szei szervezetének kezdemé­nyezésére „figyelmeztető sztrájkot” tartottak a tömeg- közlekedés dolgozói. A len­gyel fővárosban pénteken reggel 8-tól déli 12 óráig nem jártak a villamosok, az autó­buszok. Az akció szervezői ezzel kívánták alátámasztani az összes szabad szombat be­vezetésére irányuló, a jelen­legi gazdasági helyzetben tel­jesen irreális követelésüket. Ezenkívül — megfogalmazá­suk szerint — így tiltakoztak az olyan (állítólagos; szank­ciók ellen, amelyek — sze­rintük — a közlekedési vál­lalatok vezetése részéről egyes dolgozókat fenyegetnek. Azokról van szó, akik a hiva­talosan munknapnak nyilvá­nított január 10-i szombaton nem dolgoztak. látott, hogy teljes részletei­ben beszámoljon 33 napos fogságáról. D’Urso első nyi­latkozatában elmondotta: a terroristák egy helyiségben félállírtott sátorban tartották fogva, ahol állandóan harso­gó zenét kéllett hallgatnák. Ezzel elrablói a külvilág za­ját akarták elnyomná, s megakadályozni, hogy tájéko­zódhasson hollétéről. Az olasz igazságügyi szer­vek elfogatási parancsot ad­tak kli hét személy ellen, a)ká- ket Enrico Galvalági csend­őrtábornok meggyiilkolásávál gyanúsítanak, s akik állító­lag részt vettek D’Urso el­rablásában is. Csütörtökön este a rendőrség letartóztatta a héj körözött személy egyi­két, Giulio Cacciotti 25 éves közgazdász hallgatót. Forlani bizalmat kapott PANORÁMA BUDAPEST A Marczibányi téri ifjúsági és úttörőházban pénteken tartotta ünnepélyes évzáró­évnyitó egységgyűlését a bu­dapesti Munkásőrség II. ke­rületi Rózsa Richárd zászló- alja. Az ünnepségen megje­lent és felszólalt dr. Maróthy László, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára, s ott volt Méhes Lajos ipari miniszter, a Politikai Bizott­ság tagjai. * Veress Péter és Metód Ro- tar külkereskedelmi minisz­ter január 15—16-án Buda­pesten véleményt cserélt a magyar—jugoszláv kereske­delmi kapcsolatok fejlődésé­ről és aláírta az 1981—1985. közötti időszakra szóló hosz- szú lejáratú egyezményt. A 3,5 milliárd dollárra terve­zett árucsere és a 800 millió dollárt kitevő szolgáltatás­forgalom a két ország közötti gazdasági kapcsolatok továb­bi jelentős szélesítését és fej­lesztését teszi lehetővé. PEKING Egy tartományi rádiójelen­tés szerint egyes kínai tarto­mányokban megkezdték a felülvizsgálatot olyan pártta­gok ügyében, akik a kultu­rális forradalom évtizedében léptek be a Kínai Kommu­nista Pártba. A nagyarányú felülvizsgálat, vagy ponto­sabban tisztogatás nyilván­való célja az, hogy megsza­baduljanak a kulturális for­radalom ultrabaloldali hullá­mainak hátán a pártba be­sodródott, zömében elméleti­leg képzetlen elemektől. LONDON Észak-írországban merény­letet követtek el Bernadette McAliskey, az ismert republi­kánus politikus, volt parla­menti képviselő és férje el­len. A merénylők több lö­véssel megsebesítették őket, s mindkettőjüket kórházba kellett szállítani. A rendőrség három embert letartóztatott. Bernadette McAliskey — ak­kor még Devlin néven — a 70-es évek elején ^ nagy polgárjogi tüntetések egyik vezéralakja volt. BAGDAD Olof Palme, az ENSZ-fő- titkár különmegbízottja bag­dadi tárgyalásainak befejez­tével pénteken elutazott az áraki fővárosból. Az építész milliéi Péntek esti kommentárunk. A Bahamákon Ilyenkor felhőtlen az ég, kellemesen lan­gyos a tenger. Nassau, a főváros Paradise Island nevű szige­tének luxusszállóiban tömérdek a külföldi: amerikai, euró­pai — élvezik a karibi tél csodálatos adományát, a napfényt. Dietrich Garski nyugat-berlini építész minden bizonnyal jól választott, amikor ebben a turistaparadicsomban keresett menedéket. Anyagi gondok sem gyötörheltik, hiszen a több mint százmillió márkás panamából futja a méregdrága nya­ralásra. Annál nagyobb gondok gyötrik Nyuglat-iBerlin, Európa e neuralgikus pontjának vezetőit. Ott ugyanis Ganskii a múlt év végén kirótíbant botrány révén kormányzati válságot idé­zett elő. Emiatt csütörtök este lemondott Dietrich Stobbe szociáldemokrata korma nyzó-polgármester és vele az egész szenátus. Nyugat-Berlint évtizedek óta a szociál-láberális koalíció kormányozza, Wiilliy Brandt, a szociáldemokrata párt elnöke, akii most sietve ß városba érkezett, maga is hosszú időn át kormányzó-polgármester volt. A jelenlegi feszültséget az vál­totta ki, hogy a panamába keveredett négy szenátor helyébe javasolt személyek nem kaptak bizalmát. Mind a négy szo­ciáldemokrata szenátorjelöltet elvétették, csupán Guido Brun­ner kapott elegendő szavazatot ahhoz, hogy bétöltse a helyet­tes kormányzó-pdlgármesteri és a gazdasági szenátort tisztsé­get. Ö viszont a liberális párt, az FDP tagj'a. Most három hét alatt az SPD-nek és az FDP-nék mindent el kell követnie a szenátus újjáalakítására, a fölbomlott koalíció sorainak rendezésére. Ha próbálkozásuk nem jár sikerrel, új válasz­tást lesznek kénytelenek kiírni. Magától értetődik, hogy az ellenzékben levő CDU szeretné kibiaszniálbi a válságot. Éppen ezért azt szorgalmazza, hogy a rendkívüli választást minél előbb írják ki. Ilyen fordulat azonban a Német Szövetségi Köztársasá­got kormányzó szodiálliberális koalíció létét is megrendíthet­né. A tét tehát óriási. A CDU máris harcba indult, hogy leg­alább népszavazást csikarjon ki Nyuga't-Berlinben, amihez 750 ezer választásra jogosult hozzájárulása — a szavazásra jogosultak több mint felértek aláírása — szükségés. Meglehet, Stobbe most végképp búcsút mond a kormány­zó-polgármesteri rangnak. Az SPD viszont annyira fontosnak tartja ezt a nyugat-berlini tisztséget, hogy arra esetleg Horst Értőikét, a szociáldemokraták bún des tagbeli képviselőcsoport­jának alelnökét, Hans-Jürgen W.ischnewskit, a párt elnök- helyettesét vagy Egon Bahrt, az SPD országos ügyvezetőjét jelölik. GYAPAY DÉNES A lemondott főpolgármester, Dietrich Stobbe, mellette jobbra a panama egyik kulcsfigurája, Klaus Riebschläger. A szovjet-amerikai kapcsolatok jövője Szembenéz-e Reagan a realitásokkal? Pár nap van már csak hátra az új amerikai elnök hi­vatalba lépéséig. A két nagyhatalom viszonya az új, re­publikánus kormányzat alatt is a világpolitika döntő té­nyezője marad. Erről, a szovjet—amerikai kapcsolatok ki­látásairól adott interjút a Központi Sajtószolgálat kikül­dött munkatársának Moszkvában Pavel Terentyevics Pod- lesznij kandidátus, az Egyesült Államok és Kanada Kuta­tó Intézet szakértője. — Először is hadd állapít­sam meg — mondta —, hogy most még nehéz a szovjet— amerikai kapcsolatok jövőjé­nek felvázolása. Az USA-ban átmeneti időszak van: az új — hivatalba nem lépett — adminisztráció várható kül­politikájáról beszélni, konk­rét vonatkozásban, bonyolult dolog. A Reagan-kabinet ál­talános vonásaira nagyjából már következtethetünk, de a külpolitikában épp a konkrét tények számítanak. Egyelőre kevés tényt tu­dunk arról, hogy az új elnök elnökként mit tesz majd? Hiszen egy jelölt tettei nem azonosak a későbbi elnöké­vel, s a kortesjelszavak sem válnak automatikusan elnöki döntéssé. Érdemi értékelésre tehát csak a beiktatás után kerülhet sor. ISMERETLEN TÉNYEZŐK — Lényeges fordulat is el­képzelhető'tehát szovjet vé­lemény szerint Reagan jelöl- ti és elnöki személyisége közt? — Lényeges nem, de félre­vezető volna csak eddigi ki­jelentéseiből ítélni. A másik, ma még ismeretlen tényező a tanácsadógárda és a ka­binet összetételének hatása. A Reagant körülvevő embe­rek befolyása döntő lehet. Beszélhetünk persze az USA- ban kialakult általános han­gulatról, ami az ország jö­vendő politikájára minden bizonnyal erősen hat majd, s ami tükröződött már Reagan megválasztásában is. — Számításba kell venni ezenkívül azt is, hogy az USA-ban jelenleg például nincs olyan vezető csoport egyik pártban sem, amely ne fogadná el a fokozott fegy­verkezés elvét. A vita főleg arról folyik, hogy évi 5—7— 10 százalékkal, vagy esetleg még nagyobb arányban emeljék-e a hadiköltségve­tést, valamint arról, hogy mely fegyvernemet részesít­sék előnyben. Igaz, ezek a „részletek” fontosak lehetnek — választ viszont csak az el­ső költségvetési tervezet is­méiében, tehát a jövő év kö­zepén kapunk. A fegyverke­zési döntést nyilvánvalóan befolyásolja majd az ameri­kai gazdaság helyzetének alakulása. JELSZÓ ÉS PARANCS — De az irányzal nyilván­való: az USA-ban a katonai célokra fordított milliárdok növelésén túl az általános külpolitikai fellépés kemé­nyítősét hirdetik... — Kétségtelenül. De ez csak konkrét lépések nyomán válik értékelhetővé. A „küld­jük oda a tengerészgyálogo- sokat!” lehet jelszó, de ha ilyen parancsot kell kiadni, már más a helyzet. A fegy­veres amerikai beavatkozás lehetősége nőtt, de bekövet­kezése vagy végrehajthatósá­ga teljesen a világpolitikai események függvénye. — Vizsgáljunk meg akkor két olyan témát, ahol a Rea- gan-kormányzat előrelátható­lag változásra törekszik. Az egyik a SALT-égyezmény új­ratárgyalásának szándéka. — Tisztában vagyunk az­zal, hogy Reaganék nem tesz­nek semmilyen erőfeszítést azért, hogy a szerződést je­lenlegi formájában törvény­be iktassák. A legfontosabb kérdés most az, hogy milyen módosítási javaslatokat akar­nak előterjeszteni. A Szov­jetunió álláspontja világos. Ahogy azt Leonyid Brezs- nyev a közelmúltban kifej­tette: célunk a fegyverzet- ellenőrzési folyamat fenntar­tása. Nem lehet szó az ame­rikai héják által sugallt tel­jes felülvizsgálatról, de ké­szen állunk minden konstruk­tív párbeszédre. A konkrét válasz persze csak a hivata­los amerikai kezdeményezés után születhet meg. A HOLTPONT VESZÉLYE — Biztosra vehető, hogy .Reagan elődjénél erősebb formában igyekszik a külön­böző külpolitikai témák ösz- szekapcsolásának, az úgyne­vezett „linkage-elvnek” az al­kalmazására. — Nos, különbséget kell tennünk a „linkage” külön­böző típusai között. Ameny- nyiben egy adott témakörön belüli kérdéscsoportok szem- beállításáról van szó, a „lin­kage” a politikai eszköztár természetes, elfogadott ele­me. Erre legjobb példa épp maga a SALT—2, amelynek kompromisszumai — mert hisz minden ilyen szerződés­hez kölcsönös engedmények­re van szükség — kemény, hosszú tárgyalás során ala­kultak ki. — A szovjet vezetők közel­múltban mondott beszédei­ben, nyilatkozataiban a szov­jet—amerikai kapcsolatok alakulásáról hangsúlyozottan szerepelt, hogy a két ország viszonyának javulása csak akkor remélhető, ha az Egye­sült Államok realista politi­kát folytat. Mi történik ak­kor, ha az USA kitart az erőfölény visszaszerzését cél­zó irányvonal mellett? — Véleményem szerint Reagan kénytelen lesz elfo­gadni a realitásokat. Az erő­fölény megszerzéséről köny- nyebb a választási gyűlésen beszélni, mint a kapcsolatok további romlásához vezető döntést elnöki felelősséggel meghozni. Előbb-utóbb az új adminisztrációnak is fel kell ismernie a világ bonyolultsá­gát, egy-egy elhatározás mesz- szemenő következményeit. Éppen az a kérdés, hogy mi­kor következik be ez a fel­ismerés! Mennyi időbe telik, míg Reaganék szembenéznek a realitással? Egy év? Két év? Vagy még több? A legve­szélyesebbnek azt érzem, hogy mi történik ezalatt az idő alatt. Hiszen például a fegyverkezési spirál új sza­kasza túlhaladottá tehet bi­zonyos korlátozási szándé­kokat. így a múltban elért eredmények maradékai is megsemmisülhetnek. Nem lát­ható előre, hogy milyen hosz- szú lesz ez az időszak, de az biztos, hogy ha a katonai erő­fölény megszerzése marad az amerikaiak célkitűzése, ak­kor az enyhülés óhatatlanul háttérbe szorul. SZEGŐ GÁBOR Reagan két arca

Next

/
Oldalképek
Tartalom