Tolna Megyei Népújság, 1981. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 14. szám

1981. január 17. / TOtN* A _ NÉPÚJSÁG 3 Járási hivatal, Szekszárd Szakmailag felkészültebbek A szekszárdi járási hivatal minden osztályát nem volt mó­dunk felkeresni. Arra törekedtünk, hogy a hivatal tevékenysé­géből adjunk némi izelitöt. Dr. Péter Gergelyt, az igaz­gatási osztály vezetőjét, a hi­vatal elnökhelyettesét a ki- sebb-nagyobb nehézségek el­lenére derűs hangulatban találtuk. Az osztály évek óta létszámgondokkal küzd, még­is zökkenőmentesen megy a munka. — A legnagyobb ügyfél- forgalom nálunk van. Ezt a beérkezett ügyiratok számá­val tudom igazán érzékeltet­ni. Csak gyámügyből évente 7—800 első irat érkezik. Eh­hez csatlakozik 2—3 ezer al- számos irat. Osztályunk 270— 300 határozatot hoz évente. — Milyen hatósági felada­tokat látnak el? — Gyámügyekkel foglal­kozunk első és másodfokon, anyakönyvi felügyelettel és bizonyos első fokú ügyinté­zéssel, kisajátításokkal, sza­bálysértésekkel, valamint a Polgári Törvénykönyvből ere­dő egyes felügyeleti és irá­nyítási feladatokkal is. — Hatan dolgoznak az igaz­gatási osztályon. A létszám­probléma nem akadályozza ezt a sokrétű munkát? — Semmiképpen. Külön­ben is bízom abban, hogy ez Üresek a székek, ottjár- tunkkor nem találkoztunk ügyfelekkel az állapot csak időleges. A Tolna megyei Tanács mosta­ni felügyeleti komplex vizs­gálata megállapította, hogy nemcsak az egész hivatalnál, hanem osztályunknál is ja­vult a hatósági tevékenység színvonala. * A leggyakrabban látoga­tott — a „gyámügyek” fel­iratot viselő — ajtó mögött Vaszariné dr. Főfai Klára hajol az iratok fölé. — Min dolgozik most? — Egy gyermekláthatási ügyön. A helyi tanács hatá­rozatát az apa megfellebbez­te. — Miért? — A tanács teljes egészé­ben eltiltotta gyermeke láto­gatásától. — Nincs szándékomban előre döntésre késztetni, csu­pán arra vagyok kíváncsi, hogy alapos volt-e az apa fellebbezése. — Részben. — A gyakorlatban nap, mint nap vizsgáznak a járá­si hivatal alá tartozó 16 köz­ség és nagyközség gyámügye­sei. Munkájukat milyen osz­tályzattal illetné? — Ezt nem lehet osztályoz­ni. A nagyközségekben szín­vonalasabb a munka, a kis­községekben kevésbé. Dr. Főfai Klárának 88 ál­lami gondozott „gyermeke” van, az első fokú hatáskörrel nem rendelkező községi ta­nácsok állami gondozási, örökbefogadási és a gyerme­kek vagyoni ügyeit intézi. Az előadó kis szünet után kifakad: — Folyton háborgók a csa­ládi jogállás rendezési ügyek miatt. Megszületik egy gye­rek, de az apa nem akarja magáénak elvállalni. Akkor sem, ha bizonyított, hogy a férfi együtt élt az anyával. Leginkább azt mondják az apák; ha majd a bíróság rá­juk bizonyítja a tényt, akkor igen. * A művelődésügyi osztály­hoz leginkább nem ügyfelek, hanem az osztály felügyelete és irányítása alá tartozó in­tézmények vezetői és dolgo­zói térnek be. Néhányszor ellátogat ide egy-két szülő is, hogy tisztázza gyermekének problematikus iskolai ügyét. Jankovlcs Lajosné osztály- vezető mondja: — Három fontos feladatot tűztünk magunk elé. Tovább kell lépnünk a felnőttoktatás területén. Javítani kell a művelődési intézmények kis­csoportjai tartalmi működé­sén. Nem mindenáron vala­mi kierőszakolt új akarásá­val, hanem tényleges prog­ramokkal. Ehhez az is szük­séges, hogy a szekszárdi já­rásban működő csoportok vi­gyék el ismereteiket, tapasz­talataikat és műsoraikat egy­máshoz. — És a harmadik... — Ebben az évben ismét megrendezzük Decsen a sár­közi lakodalmat. Ez nagy erő­próba lesz. Megtudom, hogy a szek­szárdi járásban hiányoznak az egységes közművelődési tervek. — Pillanatnyilag négy he­lyen — Bátán, Faddon, De­csen és Tengelicen foglalkoz­nak ezek elkészítésével. Osz­tályunk, elkészültük után a terveket a megyei közműve­lődési célrendszer szempont­jaival együtt közrebocsátja a többi községeknek is. 1981 szeptembere után már várjuk a járás többi intézményeitől is a terveket. * Gondolom, nincs mindenki tisztában a járási hivatal munkájával és szerepével. Bi­zonyára vannak, akik még az egykori járási tanácsok te­Vaszariné dr. Főfai Klára gyámügyi ügyintéző vékenységét és hatáskörét tu­lajdonítják a mai járási hi­vatali apparátusoknak. — Hivatalunknak az a funkciója — a szakigazgatási feladatok mellett — tájékoz­tat irodájában Kovács János, a szekszárdi járási hivatal elnöke —, hogy segítsük a községi tanácstestületek tevé­kenységét, emellett szakható­sági felügyeleti vizsgálatok­kal javítsuk a községi szak- igazgatási szervek munkáját. Egyik lényeges feladatunk a községi szintű személyzeti munka segítése, és még so­rolhatnám... — Hányán foglalkoznak ezekkel a feladatokkal? — összlétszámúnk 40, hat osztály működik. Vannak olyan járási igazgatási fel­adatok, melyeket a szekszár­di Városi Tanács, a saját vá­rosi feladataival együtt vé­gez. Ez az egészségügyi és a sportigazgatás, valamint a munkaügy. Szakosodási lehe­tőség rejlik ebben a közös munkavégzésben. — Ha jól tudom, belső át­szervezésre készülnek. — Két osztály összevoná­sát tervezzük. Úgy kívánjuk termelésellátási osztállyá összevonni a mezőgazdasági és a műszaki osztályt, hogy az igazodjon az új felada­tokhoz. — A hivatal létszáma az évek alatt csökkent... — 1970 óta ötvenhat dol­gozóról negyvenre. Ez sem­miképpen nem azt jelenti, hogy ennyivel több embe­rünk volt, hanem a járási hivatali feladatok megválto­zása hozta magával a lét­számcsökkenést. Tíz év alatt módosult a hivatal személyi összetétele, és ami nagyon fontos: dolgozóinak szakkép­zettsége is. Most megfelelő munkakörben, megfelelő kép­zettségű emberek dolgoznak. Az ügyintézők fele kicserélő­dött, az osztályvezetői appa­rátus megfiatalodott. Szak­mailag felkészültebbek let­tünk. — szűcs — A dolgozók ßogai IV. Vállalati szociálpolitikai, jóléti juttatások vállalatok dolgozóik életkörülményeit töibb- féle módon javíthatják. Megszervezhetik az üzemi étkeztetést, támogat­hatják a lakásépítést, gyer­mekintézmények létesítését, munkásszállás létrehozását, szervezhetnék kedvezményes üdültetést, nyújthatnak a dol­gozónak segélyt, illetve előle­get. Az üzemi étkeztetést a vál­lalatok kötelesek megszervez­ni, ha ennek feltételei fenn­állnak. Amennyiben a meg­szervezésre sor került, a vál­lalat valamennyi dolgozója jogosult az üzemi étkezés igénybevételére. Ebből kizár­ni tehát senkit sem lehet. Előfordulhat, hogy az üzemi étkezést a vállalattal munka- viszonyban nem álló dolgo­zók is igénybe vehetik. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a kollektív szerződés a dolgozók egyes csoportjai­ra (például nyugdíjasok, szakmunkástanuló stb.) így rendelkezik. A dolgozó csa­ládtagja csak névre szóló en­gedély alapján részesülhet az üzemi étkezésben. Az üzemi étkezésért fize­tendő térítésre, a vállalati tá- ' mogatás mértékére szintén a kollektív szerződések tartal­maznak részletes előírásokat. Nem adható térítési kedvez­mény a dolgozók üzemi ét­kezésben részesülő család­tagjainak. A kedvezményes üdülésben való részvétel feltételeit, a résztvevők körét a szakszer­vezet vállalati szerve hatá­rozza meg. Mivel átalában az üdülésre a lehetőségekhez képest több a jelentkező, a dolgozónak az üdülés nem alanyi joga. Ez azt jelenti, hogy amiatt, mert a kedvez­ményes üdülésben nem ré­szesült, senki nem indítható vállalattal szentben munka­ügyi vitát, döntőbizottsági el­járás.! Abból azonban már keletkezhet munkaügyi vita, ha a térítési díját nem jól határozták meg. Ezért jó tud­ni, hogy a térítés mértéke at­tól függ: az üdülőt a jogsza­bály melyik kategóriába so­rolta. A 2—14 éves korú gyer­mekek után általában alacso­nyabb térítési díjat kell fizet­ni, míg a harmadik, és min­den további önálló keresettel nem rendelkező gyermek in- •gyen üdülhet. Előfordulhat, hogy néhány dolgozó — más jelentkező hiányában — éven­te 14 napnál hosszabb időre is igénybe veszi a vállalati üdülést. Fontos szabály, hogy ilyenkor a teljes önköltséget meg kell térítenie. A vállalatok dolgozóik el­helyezése érdekében munkás­szállást létesíthetnek. Az eb­ben való elhelyezés feltéte­leit, a térítési díjaik mérté­két, a szállás házirendjét a fenntartó szerv, tehát ma­ga a vállalat állapítja meg. Ezeket egyébként a kollektív szerződésben is rögzíteni kell: ebből tehát a szállással kap­csolatos valamennyi fonto­sabb jog- és kötelesség meg­állapítható. A lakásépítés támogatása általában csak új lakás épí­tésére vagy vásárlására ter­jedhet ki. Az egyes dolgo­zóknak nyújtott ilyen jellegű támogatás egyébként három­féle lehet: kölcsön, visszla nem térítendő támogatás és egyéb támogatás. A lakásépítés támogatása általában csak új lakás építé­sére vagy vásárlására terjed­het ki. Az egyes dolgozóknak nyújtott ilyen jellegű támo­gatás egyébként háromféle lehet: kölcsön, vissza nem té­rítendő támogatás és egyéb támogatás. A lakásépítési (vásárlási) kölcsön csSkis az erre a célra képzett lakásépítési alapból nyújtható. A kölcsönt mini­mum 15 évi törlesztési időre kell adni. Ez az idő termé­szetesen hosszabb is lehet, azt a mértéket azonban nem haladhatja meg, amelyet a jogszabályok a hasonló építé­si formára nyújtható OTP- kölcsönre előírnak. A vissza nem térítendő tá­mogatás a részesedési alap­ból, illetve a jutalmazási ke­retből történhet. Ennék ter­hére a munkáltató hozzájá­rulhat a dolgozót te rhelő elő­törlesztéshez, elengedheti a lakásépítési alapból nyújtott kölcsön egy részét és enged­ményt adhat a vállalati bér­lakásért fizetendő lákáshasz- nálatbavételi díjból is. Mit jelent az egyéb lakás- építési támogatás? Ennek többféle formája lehet. Fon­tos hangsúlyozni, hogy a vál­lalat a kölcsönén és a visz- sza nem térítendő támogatá­son kívül egyéb támogatást csak akkor adhat, ha erre a lakásépítés vállalati támoga­tásáról szóló helyi szabály­zat lehetőséget ad. Ilyen támogatás lehet pél­dául az építkezést előkészítő munkák elvégzése, fuvaresz­közök, munkaeszközök, mun­kagépek kölcsönzése, hasz­nált, bontott anyagok értéke­sítése, az építkezés megszer­vezésével, lebonyolításával kapcsolatos teendők elvégzé­se. Ha a munkáltató szerv feladatának végrehajtását nem gátolja, segítségként a dolgozó rendelkezésére bo­csáthatja saját építő-, szak­ipari és szerelőipari, valamint tervezőkapacitását. “—-I endkívül fontos sza- f> bály. hogy az említett lakásépítési támogatá- - . T..1 sokat, kedvezményeket a vállalat csakis a nála mun­kaviszonyban álló dolgozók­nak biztosíthatja. Szigorú korlátozás az is, hogy a jog­szabályban foglaltakon kívül semmilyen másféle lakásépí­tési támogatást a dolgozónak adni nem lehet. DR. DEÄK ANDRAS A népfront életéből Az új népfrontbizottsá­gok megkezdték működésü­ket, jelenleg a munkater­vek kidolgozása a tenni­való. A munkabizottságok is most alakulnak és alakít­ják ki terveiket. A HNF megyei elnöksé­ge lényegében változatlan összetételben tevékenyke­dik hosszú évek óta. Dr. Kolumbusz Lászlóné is 11. éve tölti be ezt a posztot. — Hogyan kezdődött, hogy lesz valakiből a nép­front megyei elnökségének az elnöke? — Azelőtt a nőmozgalom­ban tevékenykedtem, bizto­san emiatt esett rám a vá­lasztás. Ma már nincs miért tagadni, hogy eleinte kicsit furcsa volt, de szívesen vál­laltam, mert hamar fantá­ziát láttam ebben a mun­kában. Rájöttem, hogy ez a mozgalom annyira minden­kihez szóló, hogy nekem is lehet benne mondanivalóm. Arról már nem is beszélve, hogy mindjárt otthon is éreztem magam a népfront- munkában éppúgy, mint a többi aktivista között. Sokat tanultam ez alatt az idő alatt, sokféle em­berrel találkoztam, sokféle témával megismerkedtem. Érdekes és hasznos volt be­pillantani a népfront el­nökségével közösen az élet különböző területeire. Ügy érzem, a sok társadalmi munkás közül én csak egy vagyok, akit éppen erre a posztra választottak meg. — Hogyan győzi idővel, erővel, hogy mindenhol je­len van? — Mindenhol természe­tesen nem lehet jelen len­ni, én is csak azokra a ren­dezvényekre szoktam el­menni, amelyeknek a témá­ja közelebb áll az érdeklő­dési körömhöz. A népfront sok ponton, sőt területen találkozik nemcsak az ér­deklődési körömmel, de a munkámmal is. JVIár a mód­szereink is hasonlóak, én a KÖJÁL-nál is jobban sze­retem a dolgokat szép szó­val, meggyőzéssel elintéz­ni. Sokkal jobb, ha az em­berek tudják, hogy melyik szabályt miért kell megtar­tani, ha vallják, hogy he­lyesek ezek a szabályok, mintha csak azért tesznek eleget az előírásoknak, mert félnek a büntetéstől. — Engem azért megle­pett, hogy milyen szigo­rúan ellenőrzött az iskolai konyhákon egy népi ellen­őrzési vizsgálaton. — Igen, ha nem megy szép szóval, akkor jönnie kell a büntetésnek. Amíg viszont szép szóval meg­győzni próbálok, a saját hi­vatali munkám során is egy kocsit népfrontmunkát vég­zek. A mozgalomban pe­dig, nem is kell talán mon­danom, hogy mennyire fon­tosnak tartom az egészség- ügyi felvilágosító munkát. A környezetvédelem az a terület, ami igazán nagyon szépen megy a megyében. — Feltűnő, hogy milyen sok nő dolgozik a népfront­ban kis faluban és városok­ban egyaránt. — Azt hiszem, Tolna me­gye élen jár abban, hogy a nőket és a fiatalokat be­vonták a népfrontba. A nő­politikái munkát magam sem választom el, azt hi­szem, nem is lehet elvá­lasztani általában a nép­frontmunkától. A járási hivatalnak is otthont adó régi vármegyeháza dél­nyugati homlokzata

Next

/
Oldalképek
Tartalom