Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-04 / 284. szám

AHÉPÜJSÁG 1980. december 4. Tizenöt éves a szekszárdi Liszt Ferenc Pedagóguskórus (TUDÓSÍTÓNKBÓL) Bensőséges ünnepség ré­szesei lehettek mindazok, akik ellátogattak a szekszár­di Babits Mihály művelődési központ márványtermébe, hogy meghallgassák a másfél évtizedes fennállását ünnep­lő Liszt Ferenc Pedagógus­kórus hangversenyét. A do­bogóra lépő együttest az I. sz. Általános Iskola tanulói köszöntötték alkalomhoz il­lő énekükkel, virággal. Dr. Vadas Ferenc, a megyei ta­nács művelődési osztályveze­tője méltatta munkájukat, a közművelődésért végzett ál­dozatos tevékenységüket. Utalt arra, hogy az énekkar tagjai nevelik, formálják a jövő zeneszerető közönségét, miközben öntevékeny művé­szetükkel saját és mások sze­mélyiségét gazdagítják, az al­kotó közösség szép példáját adják. Az igényesen össze­állított műsor minden elő­adott műve antológiaszerűen, kronologikus sorrendben je­lezte a kórus történetének egy-egy állomását, s bemu­tatta a fejlődést, melyet az elmúlt 15 év alatt elértek. 1965—70-ig a szekszárdi Ga­ray téri iskola szűkre sza­bott padjaiban próbált az akkor 35 tagú énekkar. A pedagógusszakszervezet egyengette útjukat, emberi törődéssel, kevés pénzzel. Kézzel írott kottából tanul­ták az első műveket, melyek­ből néhányat a jubileumi koncerten újra felidéztek. 1970-től a Babits Mihály Me­gyei Művelődési Központ kó­rusa lettek. A működési fel­tételek javulásával évről évre nőtt a tagok száma. Ez a tény egyben új zenei lehető­ségeket is teremtett számuk­ra. Műsorra tűzhettek olyan szerzeményeket, melyeknek drámai ereje, mondanivaló­juk súlyossága tömör hang­zást, a szólamok felerősítését igényelte. Kétévenként részt vettek az országos minősíté: seken, s töretlenül előreha­ladva kaptak egyre magasabb kvalifikációt. Jelenlegi minő­sítésük „Fesztiváldíj”. Része­sei voltak társadalmi ünne­peknek és rendezvényeknek, felléptek kis községekben, hazai fesztiválokon és ered­ményeik alapján többször külföldön is. Munkájuk ré­sze a megye kórusmozgal­mának, amelynek közegében alakult, fejlődött az együttes, velük és általuk lépve éve­ken át mind előbbre. Jubi­leumi koncertjük, melyet Fertőszögi Béláné, Gerse Jó­zsef és Thész László vezé­nyeltek — közreműködött Marczis Demeter Liszt-díjas operaénekes — kellemes es­tét, igazi zenei élményt nyúj­tott. LEMLE ZOLTÁN Szombathely új szobra... Szombathelyen, az Isis Szentély fogadóterén állí­tották fel a város legújabb szobrát, az Ünnepi menet című bronz kompozíciót, Majthényi Károly alkotá­sát. A műemlékek városa A Harz-hegység vidékének városkája, a Halle megyei Quedlinburg az NDK legré­gibb és legszebb városai kö­zé tartozik. A már 1050-ben létező — bár ekkor még „Quitlínburg” néven említett — település zárt történelmi városmagja a középkori épí­tészet remekeit foglalja ma­gában. Sziklák tetejére épült várát, sok szép helyreállított középületét, templomát évről évre turisták milliói keresik fel. Stralsund és Görlitz mel­lett Quedlinburg is az NDK műemlékvédelem alatt álló városai közé tartozik. Munkásőrök Másfél millió kilométer után — A társadalomtól én tu­lajdonképpen mindent meg­kaptam, anyagiakban és er­kölcsiekben, kötelességemnek tartottam tehát, hogy én is megtegyem a társadalomnak azt, amire erőmből, képessé­geimből tellett — mondja G. Kiss Mihály, nyugdíjas dom­bóvári mozdonyvezető. Amit mond, azt tulajdon­képpen meg lehet fordítani: Miska bácsi úgy végezte munkáját négy évtizeden ke­resztül, hogy azért megérde­melte a társadalom elismeré­sét. Munkakönyvébe huszon­hat dicséretet, elismerést je­gyeztek be 1980 április 1-ig, nyugdíjazásáig. — Mennyi időt töltött el a vasút szolgálatában? — Negyvenegy évet, két- százhét napot, ebből utazó szolgálatban harminchárom évet, 284 napot, fűtőként, majd mozdonyvezetőként. Havonta átlagban 4000—4500 kilométert tettem meg. Nagy­jából számolva, több, mint másfél millió kilométert, bal­eset nélkül. — Milyen mozdomytípuso- kon utazott? — Majdnem mindegyiken, ami a MÁV-nál futott. 370- es, 375-ös, 324-es, olasz 729- es, 424-es dízel, M—31-es, a szovjet M—62-es mozdonyo­kon. 1959-ben szereztem meg a képesítést a dízelvezetés­ből. Hogy úgy mondjam, ki­vettem a részem a vasút nagy megmozdulásaiból, a felsza­badulás után a helyreállítás­ból, és a dízelesítésből. Nem volt könnyű a gőzösökről át- szállni a modernebb gépekre. Ha jól körülnézünk, már nincs is gőzös Dombóváron. — Ügy hallottam, párttag­sága egy balesetelhárításhoz kapcsolódik... — 1952 telén a zirci vona­lon közlekedtünk. Tél volt, nehéz helyzetben voltak a szénbányák. Szóval, a pályán megszaladt egy szerelvény, sikerült elfognom. Utána vet­Ügyeleti szolgálatban tek fel párttagnak. Még könyvben is írtak rólam. A könyvet valakinek kölcsön­adtam és nem kaptam vissza. — A munkásőrség hogyan kezdődött? — 1956 november 4-ével. Akkor kaptunk néhányan fegyvert. Töreki Béla, Magyar János, Tóth Ferenc, aki most a csomópont pártbizottságá­nak titkára, jómagam. . A rendőrség keretében 21 szol­gálati napot teljesítettünk a közrend helyreállításában. Amikor ötvenkét februárjá­ban megjelent a rendelet a munkásőrség felállításáról, nyomban megkezdtük a szer­vezést. Egyenruhánk még nem volt, emlékszem, Vörös Imrével vasutassapkában mentünk Szekszárdra, az első felvonulásra. Kezdetben ne­hézfegyveres rajparancsnok voltam, majd amikor kivon­ták ezeket a fegyvereket, sza­kaszparancsnok lettem. Énekkarunk volt, zeneka­runk is, már akkor olyan ba­ráti, családi légkört alakítot­tunk ki, amely ma is él. — És már közeledik a szol­gálat huszonötödik éve. — A szakaszparancsnoki tisztemet még a 25. évfordu­lóig akarom megtartani, utá­na maradok sima parolis munkásőr, ameddig csak az egészségem engedi. Az után­pótlást kineveltük, lesz ki­nek átadni a helyet, A dom­bóvári egység parancsnoka, Kircz László is mozdonyve­zető volt, rajparancsnok a szakaszomban. A szakasz munkásőreinek 96 százaléka párttag, a szakmunkások hat-f van százalékának legalább két szakmája van. Nagyon jól együtt vagyunk. Azt tartjuk, ne csak a munkásőrségben, a munkahelyen, a szocialista brigádban legyen meg az összetartás, hiszen az tulaj­donképpen kötelesség. Az is lényeges, mit nyújt kifelé, mi az a többlet, amitől tényle­gesen szocialista a szocialista brigád: G. Kiss Mihály munkáséle­tének négy évtizede, másfél millió kilométere példás élet­út. Háromszoros Kiváló dol­gozó, Érdemes vasutas, Ki­váló vasutas, megkapta a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát. Munkásőr szolgála­tát egy Kiváló Munkásőr, öt Kiváló Parancsnok jelvény, a Haza Szolgálatáért Érdem­érem bronz- és arany fokoza­ta „fémjelzi”, valamint a tíz-, a tizenöt-, a húszéves Szol­gálati Érdemérem. A fegyve­res erők napján, szeptember 29-én a Vörös Csillag Ér­demrendet vette át a Parla­mentben Losonczi Páltól, az Elnöki Tanács elnökétől. Bognár István Szovjet lapokból SZOVJETUNIÓ A vezércikk azokat a főbb kérdéseket foglalja össze, amelyekről A népek világ- parlamentje a békéért elne­vezésű szófiai találkozón tár­gyaltak. A kezdet éls a wattok szim­fóniája című írás emlékeztét a 60 éve elfogadott országos villamosítási 'terv eredmé­nyéire, és részletet közöl azokról a történelmi órákról, amikor a moszkvai Nagy Színházban a szovjetek VIII. öslszoroszországd komgresz- szusának küldöttei elfogadták a Gleb Krizsizsanovszfcij ál­tal előterjesztett tervet. Nemcsak a villamosítás, hanem az egész energiater­melés és nyersanyag-haszno­sítás nagyszabású fejlesztése áll annak a programnak a középpontjában, amelyet Gu- rij Marcsuk mániszterelnök- helyettes körvonalaz a Szibé­riát a saját természeti kin­cséi elsőszámú felhasználójá­vá kell tenni... kezdetű írá­sában. Egy képes összeállítás a cikk által' súlyponti helyen említett körzetre, a nyugat­szibériai iparvidékre kalau­zol el. Egy délsaakibb országrész égető gondjainak bíztató megoldásáról szól a Jereváni lakásszentelők című riport. Ebből egyebek között meg­tudhatjuk, hogy évente tíz­ezren kapnak Jerevánban ál­lami lakást, és az örmény építészék önálló iskolát te­remtettek az úgynevezett fö. démemeléses módszer töme­ges alkalmazásával. A műveltségterjesztés egy kevésbé ismert hálózatával, a Moldavad SZSZK-ban műkö­dő, 600-nál több falusi köny­vesbolttal ismertét meg A tudás boltjai című képes hír­adás. Tudósítás olvasható a lap­ban a világegyetem egyetlen csillagvizsgálójáról, amely nem valamely magas he­gyen, hanem többszáz méter mélyen az Elbrusz-h egység gyomrában vizsgálja a koz­mikus sugárzást és elsősor­ban a rejtélyes nyalábokat. Helyszíni tudósítást készí­tett a lap munkatársa A Szfklifoszovszkij Mentőorvosi Kutató Intézetben, ahol ult­rahangos módszeréket alkal­maznak a különféle betegsé­gek gyors és megbízható fel­ismerésére és kezelésére. Magyar közéleti személyi­ségek ezúttal is megszólalnak a folyóirat hasábjain. Vas János külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, a két or­szágnak az utóbbi öt évben végzett közös beruházó te­vékenységéről tájékoztat. Varga Ferenc a tíz legna­gyobb magyar termelőszövet­kezet egyikének és az Óbudp Tsz-nek az elnöke, a-gazda­ság szovjet kapcsolatait is­merteti. A Mellékletben ezúttal is olvashatók könyv- és film- ismertetések, helyet kap az olvasók kérdéseire válaszoló Fórum és a keresztrejtvény. Képes riport található a budapesti Gorkij és Melódia Könyvesboltról, az orosz nyelvű kiadványok és hang­lemezek legnagyobb magyar árusítási helyeiről és a jubi­láló KISZ Központi Művész- együttes munkájáról. A Phenjani Népgazdasági Intézet a Koreai NDK-ban dolgozó gazdasági vezetők állami oktató- és továbbkép­zőközpontja. A tágas, korszerű épület- csoport oktató- és előadóter­meiben két-, négyéves tan­folyamokon képezik a gyá­rak vezetőit, a szövetkezeti gazdaságok vezetőségi tagjait LÁNYOK,ASSZONYOK A Repin Emlékmúzeum című képes összeállításból többek között megtudhatjuk, hogy évente több mint 130 ezren látogatják a világ min­den tájáról a nagy orosz fes­tő, Hja Repin emlékmúzeu­mát. A Karélá'ái földszoroson fekszik az a Penatas nevű udvarház, ahol a híres mű­vész életének utolsó három évtizedét töltötte. Itt írta meg visszaemlékezéseit, amelyek­ből később a Távoli közelség című könyve készült. A mú­zeumban Repin személyes tárgyain kívül megtalálhatók barátainak, nagynevű mű­vészeknek szobrai és festmé­nyei. Vörösmarty születésének 180. évfordulójára emlékezik J. Malihina Vörösmartyról szóló cikke. A nagy magyar költő válogatott műveit tar­talmazó összeállítást 1956-ban adták ki orosz nyelven. A nagyszerű orosz költő, Leo- nyiid Martinov fordította A két szomszédvár című elbe­szélő költeményt, a Csongor és Tünde című mesedrámát, és legtragikusabb történelmi versét ,a Vén cigányt. Nyi- kolaj Csukovszkij és David Szamojlov is dolgoztak a nagy magyar költő műveinek fordításán. A Csúkcsföldön című írás számos fényképpel mutatja be azt, hogy e föld népei a szóvjetlhata 1 om évei alatt ju­tottak el a képírástól és az ujjúkon végzett számolástól saját irodalmuk megteremté­séig, a sámánnak való vak engedelmességtől az állami ügyekben való aktív részvé­telig. Termelőszövetkezetek női brigádjainak tartalmas éle­tét mutatja be Bozóky Éva: Asszonybrigádok Veszprém megyében című riportja. A Mellékletben kézimun­ka-leírásokat, ételrecepteket, a ^mindenki által kedvelt me­sét találjuk és javaslatot ka­punk arra, hogy milyen le­gyen az ünnepi asztal. SZOVJET IRODALOM A folyóirat prózarovata Vlagyimir Tyendrjakov új kisregényével örvendezteti meg az olvasót. A Leszámo­lás hőse alig néhány évvel idősebb a nemrég megjelent Tavaszi tótágas Gyuskájánál. A Tavaszi tótágas varázslat: történéssé nagyítja a ka­masszá válás villanásnyi pil­lanatát. A Leszámolás tragé­dia, pedagógiai eposz, társa­dalmi krimi, portrésorozat. Kinek kell a vádlottak pad­jára ülni, ha egy tizenhat­éves iskolás fiú agyonlövi al­koholista apját? A cselék- mény izgalmas olvasmányél­ményt ígér, Tyendrjakov bá­mulatos konfldktus-tenemtő érzéke pedig szinte készen adja a színpadi formát — re­méljük, ezúttal a magyar dramaturgok számára is. A lírarovat a hatvanéves David Szamojlovot köszönti, ■akiiből, mint annyi kortársá­ból, a háború faragott köl­tőt. Az Európa Könyvkiadó 1968-ban adta ki A’ fekete nyírfa címmel válogatott ver­seit. Szamojlov költészete a klasszikus orosz költészet formavilágát, mondandóját, világosságra és pontosságra törekvését örökíti tovább. és más irányító munkakör­ben dolgozókat. Van ezenkí­vül egyéves és féléves to­vábbképző tanfolyam is ugyanitt gyárigazgatók és szövetkezeti elnökök számá­ra, nemkülönben egyhónapos rövidített intenzív kurzus az állami gazdasági szervekben dolgozók politikai és gyakor­Emlberileg, nyelvileg csöndes és hiteles Szamojlov minden megszólalása. Verseit egy klasszikus tájképfestő gon­dosságával és alázatával raj­zolja meg, de a látszólag egyszerű, népdalszerű forma mély gondolati elemeket tar­talmaz: az olvasót egyetlen varázsütésre a vers legben­sőbb tartományába viszi, fel­oldja a legsötétebb látomást is. Költészetének lényege: csillogóra tisztítani a köznapi szavakat. A lírikus Szamojlov és a prózaíró Tyendrjakov alkotá­sai ezen a ponton találkoz­nak. Az irodalom emberi vi­szonyokat mutat be, ahol a jóság megütközik az alapos­sággal, a becsület a hazug­sággal, a nagylelkűség az alattomossággal, az erkölcs az erkölcstelenséggel. szputnyik Az Afgán Tudományos Akadémia elnöke interjút adott a lapnak országa fejlő­déséről. Az írásból megtud­hatjuk, hogyan vélekednek az afgánok hazájuk helyzeté­ről. A Fenyegeti-e nyersanyag­hiány a világot? című Cikk megállapítja: ,yA világot fe­nyegető nyersanyaghiány prófétái többnyire olyan adatokra hivatkoznak, ame­lyéket az egyesült államok­beli Massachusetts! Techno­lógiai Főiskola egy tudóscso­portja publikált. Meadows és kollégái szerint a Földön az utolsó uncia aranyat még 1976-ban kellett volna kibá­nyászni; 1980-ban kimerültök a higany- és ezüstkészletek, néhány esztendő múlva pe­dig a cink, a réz, az ón és az ólom ,is elfogy. Ezzel szemben az igazság az, hogy egyre nagyobb mennyiségű aranyat, higanyt, ezüstöt és más fémet bányásznak...” A csodálatos lencséről, il­letve azokról a szemészeti műtétekről ír Ljudmilla Lo- paityina, amelyeket a szovjet szemészek az egyik moszkvai klinikán végeznek Látok, új­ra látok című riportjában. A folyóirat Tudomány és technika című rovata ezúttal is számos érdekes olvasmányt kínál. így például: Gólyaorr úszik a tengeren, A föld alatti óoöán meghódítása, Ro­bot a tenger mélyén, stb. A lap kulturális rovatában Örök újrakezdés címmel egy lettországi festőművésszel, Ind'ulis Z'arinnal ismerkedhe­tünk meg. A két szerző, Vera Andrejeva és Igor Ivanov egy irányzatot, az úgyneve­zett szigorú stílust magyaráz­za az olvasónak. A Könyvespolc-rovat ezút­tal Dmitrij Gorjunov irodal­mi riportját közli, Találkozá­saim Joy Adamsonnal cím­mel. Joy Adamson ismert író­nő, kiváló Afrikia-toutató, az oroszlánok nagy barátja és az Elza című világsikerű könyv szerzője. A szerző Dmitrij Gorjunov, több évet töltött diplomataként Afriká­ban. (A Konyhaművészet-rovat a tadzsik konyha titkaiba ka­lauzol el. Az érdekes recep­tek mellett megtudhatjuk a cikkből azt is, hogy Tádzsi­kisztánban nem számít igazi (férfinak az, aki nem tud pi­láfot készíteni. lati ismereteinek a bővítésé­re. Az elméleti tárgyak között államigazgatási, jogi, ipari, mezőgazdasági, külkereske­delmi, pénzügyi ismeretek szerep>elnek. A gyakorlati oktatásban fontos szerepet kap mindaz, amit a vezető­nek éppen olyan jól kell tud­nia az adott szakmában, mint beosztottainak. A jól felszerelt gyakorlószobákban, műhelyekben, mintakertek­ben sokoldalú gyakorlati képzésre van lehetőség. Továbbképző központ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom