Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-04 / 284. szám
1980. december 4. KÉPÚJSÁG 3 Kényszerpihenő a mezőgazdaságban A tomerömű-építkezés Szkafander, álonfal és egyebek A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben még javában volna tennivaló a földeken, de a szokatlanul korai havazás kényszerpihenőre ítéli a cukorrépa-betakarító gépeket és a kukoricakombájnokat. Nem tudják folytatni az őszi mélyszántást sem a nagy hó miatt. A nagydorogi termelőszövetkezetben is várják az idő javulását. Már csak 140 hektár kukorica vár betakarításra, ez szerencsére szilárd burkolatú út mellett van, ami könnyíti a szállítást. 1850 hektár őszi szántásból 960 hektár van vissza. A gépek az állattenyésztésben a ta- karmányosok munkáját segítik, valamint kukoricát szállítanak és műtrágyát. A szövetkezet asszonyai decemberben és januárban a dohány válogatásával lesznek elfoglalva. A pálfai termelőszövetkezet tagjainak munkáját jelzi és minősíti az a tény, hogy már október 25-én befejezték az őszi kalászosok vetését és egy hónapra rá, november 25-én az utolsó hektár kukoricát is levágták, így a földeken csak az őszi mélyszántás egyharmada van vissza. A hóesés után az erőgépek és a vontatók a tsz négy állattenyésztési telepét látták el takarmánnyal, szalmával. A napokban pedig az istállóktól és a hodályokból A bonyhádi tsz-ben is megpróbálkoztak a kukorica vágásával. Itt még a térés 30 százaléka lábon van. hordják ki a táblák szélére a szervestrágyát, hogy amint az idő engedi, szórni tudják. A sík fekvésű táblákon néhány üzem a viszonylag vastag hótakaró ellenére megpróbálja folytatni a kukorica * betakarítását, többkevesebb sikerrel. JAVULT A KÖZLEKEDÉS Valamelyest javult a vonatközlekedés. Igaz, hogy a Budapest felől érkező gyorsvonat Szekszárdig hetven percet késett, a késés általános, de valamennyi vonat közlekedett. Rétszilasig jó a helyzet, onnan Kelenföld felé már rosszabb. Az autóbusz-közlekedésben járatkimaradás nem volt, viszont a szegedi járat tegnap két órát késett. Tegnap délben még nem érkezett meg Szekszárdra a pécsi járat, amelynek pedig reggel lett volna az érkezési ideje. A Postának műszaki szempontból nem okozott gondot ■ a korai tél. A telefonok, telexek működnek. A küldeményeket, köztük az újságokat is, mindenhova ki tudják juttatni, egy-két órás késésre azonban számítani kell. A tűzoltóságnak nem kellett a havazás miatt kivonulnia. A mentők nem jeleztek kiemelkedő esetet, a kéz- és lábtörések száma azonban szaporodik. Közlekedjünk megfontoltan. A Tolna megyei Tanács V. B. tárgyalta A tanácsok káderhelyzete, személyzeti munka a téeszekben Tegnap délelőtt megtartott ülésén dr. Szabópál Antal megyei tanácselnök előterjesztése alapján tekintette át a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a tanácsok káderhelyzetét. E fontos témával ezt megelőzően 1977-ben foglalkozott a testület, mely három év elteltével most azt állapította meg, hogy 1977-ben hozott határozatának végrehajtása során következetesebbé vált a káderpolitikai elvek tanácsi területen történő érvényesítései a követelményeknek megfelelően alakult a tanácsi tisztségviselők és apparátusi vezetők összetétele, sokat javult az ügyintézők ké- pesítettségi szintje. Mint az a vitában csakúgy, mint az elnöki összefoglalóban elhangzott: a tanácsi tisztség- viselők és apparátusi vezetők ma fontosabb jelentőséget tulajdonítanak a személyzeti munkának, érezve annak minden felelősségét. Az elmúlt három esztendőben tervszerűbbé vált az utánpótlás biztosításának munkája, a vezetésre alkalmas személyek kiválasztása, a nevelés feladataival, az utánpótlással történő foglalkozás. S ami nem csekély eredménynek tekinthető: szélesedett a káder- és személyzeti munka demokratizmusa is. A végrehajtó bizottság, hatályon kívül helyezve 1977- ben hozott határozatát, tegnapi ülésén nyolc pontba foglalta az elkövetkező évek tennivalóit. Ennek vezérgondolata a tanácsi vezetői és ügyintézői állomány folytatólagos minőségi erősítése és fiatalítása. A Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága ülésének második felében azt a beszámolót vitatta meg, amit Barsi Mihály, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának vezetője készített a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben folyó káder- és személyzeti munkáról. E téma felett kialakult igen széles körű és szenvedélyes vitában részt vett dr. Dajka Balázs, a MÉM személyzeti főosztályának vezetője és Horváth József, a TESZÖV megyei titkára is. Gyorsabb és olcsóbb beruházások A mezőgazdaság új pénzügyi szabályozó rendszere 1981. január 1-től egyebek között azzal is ösztönzi a beruházások gyorsítását, hogy az állami támogatást — az eddigiektől eltérően — utólag, a létesítmény átadását követően fizetik ki a gazdaságoknak. Ez új helyzet elé állítja mindenekelőtt az állattenyésztési, -tartási telepeket építő, nagyobb beruházásokat megvalósító tsz-eket, állami gazdaságokat. Arra lehet számítani, hogy — amint a MÉM-ben elmondották — még hangsúlyozottabban előtérbe kerülnek az olcsóbb építési megoldások. Lévén, hogy a gazdaságokban saját pénzforrásaikból, vagy hitelből kell megelőlegezniük az állami támogatást. Ennélfogva nemcsak a gyorsított ütemű beruházások időszaka következhet el, hanem az olcsó, általában tipizált létesítmények korszaka, amely várhatóan végérvényesen felváltja az elmúlt évek gyakran túlzottan költséges építészeti divatját. Az -embert mindig érik meglepetések. Paksot, az atomerőmű-építkezést már úgy kellene ismerni, mint a tenyerünket. Kellene, évek óta járunk oda, s -igyekszünk részletesen beszámolni -az olvasónak mindenről, ami lényeges. Aztán jön egy fiatalember, Konczhidai Miklós, az EBBE műszaki ellenőre és érdekességeket kínál, olyat, amit még nem láttunk. Miklós az a fajta szakember, aki töviről-hegyi re ismeri munkájúit. Nem látványosan dolgozik, de érződik; a munkája leköti, szereti azt, amit rábíztak. Neki — meglepődésünk tárgya — a speciális öltöző, mosdó és laborépület, egyszerűbben fogalmazva, az egészségügyi épület építésének műszaki ügyintézése, ellenőrzése a feladata. Az ERBE irodaházából elég fázósan indultunk el az egészségügyi épületbe, megismerkedni Konczhidai Miklós birodalmával. Az épület munkálatait a KISZ építőbrigéd kezdte meg, később a DÉLÉP vette át tőlük fővállalkozásban. Az átadási határidő 1981. VI. 30-a. Az építőmesteri munkákkal már végeztek. Jelenleg az első emeleten hiánypótlást végeznek és a burkolást fejezik be. Az épület- gépészeti feladatokkal is végeztek, az ivóvízhálózat, a szellőzés a befejezés stádiumában van. Pontosabban a beszabályozásokat végzik, az aiuiomatikákra töréntő átalakítás van még vissza. Megkezdődött a dozimetriai vezénylők technikai szerelése. Elsőként egy vas csigalépcsőn a ,/pincébe” jutunk, itt van a hőközpont. A CSŐSZER Vállalat befejezte a szerelést, a szigetelési munkákat a Hőtechnika végzi. — Ez a rendszer egy nagyon lényeges berendezés. Az ivóvízellátás úgy van megoldva, hogy visszafelé véletlenül sem tud szennyeződni a hálózat. Ezt minden szinten egy-egy légtartály- szerű berendezéssel oldják meg — mondja Konczhidai Miklós. — Különleges eljárással készül itt minden, azt hiszem, nem érdemes belebonyolódni. A 12 tonnás ólomajtó A „pincében” befejezés előtt a szigetelés Az atomerőmű kezelőinek munkaruhája Selymes László, a CSŐSZER Vállalat művezetője lép hozzánk: — Befejeztük az ötödik emeletig az ivóvízhálózat és a használtvízhálózat klórozását, fertőtlenítését a KÖJÁL- előírások alapján — a mondat akár jelentésnek is felér a műszaki ellenőr számára, de egyben azt is jelenti, hogy ez a vállalat az egészségügyi épületben munkái nagyrószét befejezte. Láttuk a „pincében” azo- ikat a rozsdamentes tartályokat, amelyekben összegyűjtik a szennyezett vizet, mert innét a szabadba nem kerülhet olyan víz, melyet nem ellenőriztek. A következő állomás: a második emeleti primerköri öltözők — mondjuk így —, komolyan megtervezett rendszere. Itt azok a dolgozók ölt őznek, fűrödnek műszak utón, akik a reaktorberendezés körül, tehát a primer- körben dolgoznak. Egy folyosó köti össze a főépületet az egészségügyi épülettel. Ezen keresztül jutva először egy sugárkapun ellenőrzik, hogy szennyezett-e a műszak után a dolgozó ruhája. Ha igen, akkor elterelik a fürdő felé, ott miniden ruhaneműt lead és megfürdik. A következő sugártaapunál ismét ellenőrzik a szennyezettséget. Gaál László, a PAV sugármentesítő üzemvezetője veszi át a kalauz szerepét: — Mi már megkezdtük a technikai feltételek megteremtését. Kdlencszáznyolcvan ember ruházatának és egyéb felszerelésének tervezése és beszerzése megtörtént — mondja az üzemvezető. Kérésünkre Pozbai András magára öltötte a közel ötezer forint értékű, különleges pa- nam/éterekkel rendelkező öltönyt. — Ebből minden dolgozónak három váltás készül. Mielőtt véglegiesen döntöttek, komoly kutatás előzte meg a végső kialakítást. Minden lehetőségét ki kell zárni annak, hogy valaki szennyeződjön — mondják az itt dolgozók. Az épületben egy nagy teljesítményű mosoda is működik. Bármelyik Patyolat megirigyelhetné. Innét semmilyen sugárszennyezett anyag nem juthat ki. Ezért a munkaruhákat is a helyszínen tisztítják. A sók néznivaló közül utoljára hagytuk a radiokémiái labort. Az egyik „szoba” előtt már elkészült az ólomajtó — megpróbáltuk megmozdítani — 12 tonna súlyú. Itt, ezen a területen már csak szkafanderben közlekedhetnek az emberek. Többek között itt lesz a láncbontókészülék. A reaktorban egy hatalmas láncon lóg miniden ott lévő anyagból minta, harminc évre megfelelő mennyiségben. Ez lehet csőrendszer vagy bármilyen berendezés. Minden üzemanyagcserénél ezeket a mintadarabokat komoly vizsgálatnak vetik alá. Ebből meg tudják állapítani, mennyire elhasználtak szerkezetileg a reaktortérbe beépített anyagok. Ezzel be is fejeztük sétánkat — felért egy komoly ismeretterjesztő előadással. Az épület ötszintes, csak egy részét tudtuk bemutatni. Az atomerőmű működéséhez feltétlenül szükséges a biztonságos munkavégzés, az emberek egészsége, a környezet tisztasága. Ebben lesz nagy szerepük az itt dolgozó embereknek, az egészségügyi épületnek. H. J.—G. K. Nagy teljesítményű mosóautomaták Pál fán az istálló trágyát hordják
