Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-03 / 283. szám

1980. december 3. KÉPÚJSÁG 5 Bataapati Ott jártunkkor, az egyik őszi mlapon, h'ét utcában öt­százhatvan ember él. A ku­tak zöme fertőzött, Szek­szárdiéi lajtkocsi hordja a faluba az ivóvizet. A község- lalkók ennek ellenére inkább saját kútijükből húzzák a vi­zet, az ötszázhatvan lakónak mnidössze tíz százaléka ve­szi igényibe a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szolgáltatását. A község, Bátaapáti, egyet­len élelmiszerboltját most tatarozzák, mellette a kocs­ma — bocsánat, italbolt — korszerűsítését már elvégez­ték a bonyhádi ÁFÉSZ építő- munkásai. Kocsis Lajosnié, az italbolt vezetője aliig fél éve került e posztra. — Előttem egy férfi volt a vezető, de felkészülték az ide­géi, faképnél hagyta az ÁPÉSZ-t. Itt sörisszák az emberek, annál is inkább, mert nemigen kapók folyó- bort az ÁFÉSZ-től. iHotfiferosik Jánosné kiren- deltiségvezető, bár munkaide­je lejárt, szívesen ad infor­mációt a község életéről. Szó­ba kerül a lakosság társadal­mi munkája,-*mi nem éppen sok, de van. Az idén. elké­szült egy száz méter hosszú járda, amihez az anyagot a tanács biztosította, a munka­erőt a lakosság. Minden ut­cának megvan a maiga ta­nácstágja, ők szervezték a társadalmi munkát. Novem­berben a kultúrotthon tata­rozásához kérték az emberek segítségét, s ez ideig úgy tű­nik, hogy lesz is társadalmi munka a kissé megviselt épület helyrehozásához. A községben. nagy a szarvasmiarha-tartásii kedv, és csak kevés helyen hiány­aik az ólakból a disznó. A lakosság java a tsz-ben — a mőcsényi Völgység Né­pe Tsz-ben — dolgozik, né­hányon Bonyihádra, Szek­szárdira és Bátaszékre járnak dolgozni. A bátaapáti moziban he­tente egyszer vetít Hoff ercsik János, a kirendeltségvezető férje. Ilyenkor, ha a műsor is „jó”, megtelik a mozihe­lyiség emberekkel, főleg fia­talokkal. A kultúrház évente két-három alkalommal bizto­sít szórakozást az apátiaknak. Vagy a fővárosból érkező művészékkel, vagy valame­lyik környékbeli beategyüt- tessel. Olykor szüreti bált, máskor névnapi mulatságot szerveznek a község vezetői. Gróf Apponyi Károly va­lamikori vadászkastélyát ma is lakják. A Tolna megyei Festő- és Lakáskarbantartó Szövetkezet bátaszéki építő- és festőbrigiádja szinte újjá­varázsolja a régi, megkopott falakat. Ezt a több mint nyolcszáz­ezer forintos munkát a Ge- menci Állami Erdő- és Vad­gazdaság finanszírozza, ép­pen egy régebbi Népújságban megjelent bíráló cikk után, természetesen a Műemlékvé­delmi Felügyelőség engedé­lyével. A kastélyban lakók alig várják, hogy az építők és a festők befejezzék mun­kájukat, mert igencsak „fel­túrták” az udvart és a laká­sokat. Krachun Elemérek té­lire eltett paprikái, uborkái is a festés miatt egyelőre az egyik szóba ablaka alá ke­rültek, az éléskamrában most csak a Lehel mélyhűtő áll, tele fagyasztott zöldséggel és hússal. Kraohun Elemérék huszon­öt éve élnek Apátiban, s így emlékezik Vissza, a régmúlt­ra: — Akkor is ilyen szép volt a falu, mint most. Igaz, az eltelt huszonöt év alatt nem bontottak le összesen húsz házat, de nem is építettek ennyit. Amikor idejöttünk a feleségemmel, arra gondol­tam, hogy végre jó helyen leszünk. Kraohun Elemért tavaly nyugdíjazta az erdőgazdaság, de mint nyugdíjas tanács­adót, néha ma is fölkeresik. Az istállóban négy tehene van, ezenkívül tizenöt disz­nója, amiből ötöt „széthord” a család, a többi szerződte­tett.' — Ebben az évben leadok húszezer liter tejet. És meg­van a család napi másfél li­ter teje is. Az istálló falán egy szögön lóg a fejőgép, ami könnyíti Kratíhunék munkáját; az esti és a reggeli fejest. Tavaly a bátaszéki erdé­szet tizenkétezer forintot adott a bátaapáti óvodának játékvásárlásra, az egres- menti Vadásztársaság pedig négyezret az apáti iskolának, amelyből a község pedagógus házaspára — Solymosi Géza és felesége — a főváros ne­vezetességeit mutatta meg a harmincnyolc ailsótlagozatos gyereknek és néhány szülő­nek. A (bátaapáti iskolában kí­sérleti jelleggel magnetofo- nos oktatás- folyik, a tanter­Krachun Elemér és felesége mek ruha akasztóin ott lóg­nak a fülhallgatók. Tizen­nyolc második és negyedik osztályos és húsz első és har­madik osztályosnak folyik egyiidőben a tanítás. Addig, amíg a pedagógus mondjuk a másodikos gye­rekekkel foglalkozik, a • ne­gyedik osztályos csemeték a magnóról kapják meg felada­taikat, így egymást nem za­varhatják az oktatásban. A harmincnyolc gyerek mellett még tizennégy alsótagozatos jár el a községből Nagymá- nyokra és Mórágyra. Naigy- mányokról hárman csak hét­végeken jönnek haza Apá­tiba. — A szülői értekezletek őszinte légkörűek, s szépen dolgozik a szülői munkakö­zösség is. Évente többször rendezünk összejöveteleket, farsangi álarcosbált, teadél­utánt, gyakran visszük á gye­rekeket 'és a szülőket is ki­rándulni Pécsre, Harkányba, a Balatonra — mondja Soly- mosi Géza. Hidat épít az erdészet a Hutai patakon. Kraohun Ele­mérrel a Dutrát várjuk,'hoz­za a kövét. Fölöttünk az apáti erdő piros-sárga lom­bozata... S. J. Fotó: Bakó Jenő Beteg borok kezelése Mint minden munkának, így a borkezelésnek is van­nak szabályai. Ezeket ponto­san követni kell azoknak, akik borászattal foglalkoznak. Az elhanyagolt, pontatlan munka idézi elő a bőrbeteg­ségeket és borhibákat. A kel­lemetlen elváltozások általá­ban színben, tisztaságban, il­lat- és zamatanyagban je­lentkeznek. Nagyon fontos a betegség megelőzése, illetve minél előbbi kezelése. Bőrbe­tegségről beszélünk akkor, ha a rendellenes elváltozást mik­roorganizmus okozza. A bor­hibákat általában a bele ke­rülő idegen anyagok okozzák. A bor — lévén sok szerves vegyület oldata — többféle mikroorganizmusnak nyújt táptalajt. Ezek zömmel a sző­lőről kerülnek a mustba, majd a borba. Jelenlétüket tehát megszüntetni nem le­het. Egyetlen védekezési mód: szaporodásuk gátlása. Leggyakoribbak a bakté­riumos bőrbetegségek. Legve­szélyesebb az ecetesedés, me­lyet az ecetbaktériumok idéz­nek elő és a mannitos erje­dés, keseredés, illetve glice­rin-erjedés, melyet a tejsav- baktériumok okoznak. Az ecetesedés veszélye fennáll szürettől egészen a bor fogyasztásáig. Az ecet­baktériumok által fertőzött bor szúrós, ecetszagú és -ízű lesz. Az ecetesedés mértékét a bor egy literében levő ecet­sav grammjaiban fejezzük ki. Kezdeti szakaszban a beteg­ség megelőzésére a pasztőrö­zés még elegendő. Később ké- nezéssel kezelhetjük a bort. A kezdeti stádiumban levő, gyengén ecetes íz házasítással közömbösíthető. Előrehala­dottabb állapotban a bor már csak párlásra használható feli A tejsavas erjedést a roan- nit-'baktériumok okozzák. Leggyakoribb a veszély ak­kor, ha a bor túlmelegszik (30—32 Celsius fok). Ilyen esetekben ugyanis az alkoho­los erjedés megakad; az el­szaporodó mannitbaktériu- mok pedig a borban levő cuk­rot és almasavat elbontják tejsavra, ecetsavra és szén­dioxidra. Ilyenkor a bornak kellemetlen, savanyúkáposz­tára emlékeztető íze van. A megelőzés érdekében célsze­rű 50 mg/1 kénes savval ke­zelni. A túlmelegedési lehe­tőleg kerülni kell. Kezdeti stádiumban a bor még átfej­téssel javítható. Barnatörés leginkább a rot­hadt szőlőből nyert borban fordul elő. Barna csapadék keletkezik a felszínen, és fo­kozatosan halad lefelé. Leg­jobb módszer a megelőző nyálkázás. Ha a betegség már előrehaladottabb, akkor fel­tétlenül kénezni, majd cser- sav-zselatinos derítés után a bort át kell fejteni. Nyúlósodáskor a bor olaj- Ezerűen folyik. Ez viszonylag könnyen kezelhető bőrbeteg­ség, mert levegőztetéssel tör­ténő átfejtéssel és kénezéssel teljesen megszüntethető. Élesztők által okozott bőr­betegségek : a kénhidrogén- szag, seprőíz, egéríz. Ezek ál­talában nem veszélyesek. A kénhidrogénszag nyílt fejtés­sel és kénezéssel megszüntet­hető. Seprőízt általában a túl késői fejtés okozza. Szel­lőzéssel, derítéssel és aktív szénnel kezeljük a bort. Az egéríz kénezéssel megszüntet­hető. Gyakori bőrbetegség még a virágosodás. A darabban tar­tott bor felületén hártyát ké­peznek az úgynevezett virág- élesztők. A bor alkoholtartal­mát fogyasztják, azonkívül az alma- és tej savból vajsavat készítenek. Legfontosabb vé­dekezés — a bort ne hagyjuk darabban. KALOCSAY KLÁRI Helyesbítés A Tolna megyei Népújság 1980. november 29-i számá­ban „Ipari szakemberek” címmel cikk jelent meg a megye iparának fejlődéséről. A szerző a téma alátámasz­tásához megfelelő hivatko­zással felhasználta a KSH Tolna megyei Igazgatóságá­nak kiadványát is, azonban a benne szereplő adatokat néhány esetben nem helye­sen alkalmazta, ami félreér­tésre adhat alapot. Az állami ipar létszáma 1975-ben a közölt 51 639 helyett 22 174, 1979-ben a közölt 58188 helyett 23 642 a) fő volt. a) Tolna megye 1979. évi Statisztikai évkönyve, 89. ol­dal. A cikkben helyesen közölt szövetkezeti ipari létszámmal együtt a megye szocialista iparának foglalkoztatotti lét­száma 1975-ben 31 419, 1979-ben 32 453 fő volt. A gyors ütemű iparosítást jelzi, hogy 1965-ben Tolna megye iparában még 20 ezer főt sem foglalkoztattak. A fent közölt pontosított adatok a cikk mondanivaló­ját is jobban alátámasztják, hiszen az ötödik ötéves terv első felében a létszám las­suló mértékben növekedett, majd 1978 után csökkenésre váltott át. Ezt a tendencia­változást éppen az extenzív munkaerő-tartalékok kimerü­lése és az ehhez kapcsolódó közgazdasági szabályozó mó­dosítások idézték elő. Ez a tervidőszak, mint ahogy a cikk is írja „a minőségi- fejlődés időszaka”. Megállapítja az írás azt is, hogy „Tolna megye nem ön­álló megye”, mert „kevés az olyan vállalat, amelynek köz­pontja itt van...” Valóban igaz, hogy az or­szágos átlaghoz viszonyítva — létszám és termelés alap­ján számítva egyaránt — ma­gas a más megyei székhelyű vállalatok súlya, ami igen sok gondot okoz az irányító­szervek számára. A 32 453 ipari foglalkoztatott közül azonban 20 335 olyan vállalat vagy szövetkezet alkalmazá­sában áll, amelynek székhe­lye Tolna megye területén található, tehát a megye ipa­rában mégis a megyei szék­helyű egységek a meghatá­rozóak. Elírás történt a szállítás­hírközlés ágazatban foglal­koztatottak létszámánál is. A cikkben közölt 1866 fizi­kai foglalkozású dolgozóval szemben 1979-ben az ágazat­ban 6861 a) fizikai foglalko­zású munkavállaló dolgozott. a) Tolna megye 1979. évi Statisztikai évkönyve, 90— 91. oldal. Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatósága Híd épül a Hutai patakon ... ott lógnak a fülhallgatók Apátiban sörisszák az emberek Gróf Apponyi Károly vadászkastélya

Next

/
Oldalképek
Tartalom