Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-03 / 283. szám
1980. december 3. KÉPÚJSÁG 5 Bataapati Ott jártunkkor, az egyik őszi mlapon, h'ét utcában ötszázhatvan ember él. A kutak zöme fertőzött, Szekszárdiéi lajtkocsi hordja a faluba az ivóvizet. A község- lalkók ennek ellenére inkább saját kútijükből húzzák a vizet, az ötszázhatvan lakónak mnidössze tíz százaléka veszi igényibe a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szolgáltatását. A község, Bátaapáti, egyetlen élelmiszerboltját most tatarozzák, mellette a kocsma — bocsánat, italbolt — korszerűsítését már elvégezték a bonyhádi ÁFÉSZ építő- munkásai. Kocsis Lajosnié, az italbolt vezetője aliig fél éve került e posztra. — Előttem egy férfi volt a vezető, de felkészülték az idegéi, faképnél hagyta az ÁPÉSZ-t. Itt sörisszák az emberek, annál is inkább, mert nemigen kapók folyó- bort az ÁFÉSZ-től. iHotfiferosik Jánosné kiren- deltiségvezető, bár munkaideje lejárt, szívesen ad információt a község életéről. Szóba kerül a lakosság társadalmi munkája,-*mi nem éppen sok, de van. Az idén. elkészült egy száz méter hosszú járda, amihez az anyagot a tanács biztosította, a munkaerőt a lakosság. Minden utcának megvan a maiga tanácstágja, ők szervezték a társadalmi munkát. Novemberben a kultúrotthon tatarozásához kérték az emberek segítségét, s ez ideig úgy tűnik, hogy lesz is társadalmi munka a kissé megviselt épület helyrehozásához. A községben. nagy a szarvasmiarha-tartásii kedv, és csak kevés helyen hiányaik az ólakból a disznó. A lakosság java a tsz-ben — a mőcsényi Völgység Népe Tsz-ben — dolgozik, néhányon Bonyihádra, Szekszárdira és Bátaszékre járnak dolgozni. A bátaapáti moziban hetente egyszer vetít Hoff ercsik János, a kirendeltségvezető férje. Ilyenkor, ha a műsor is „jó”, megtelik a mozihelyiség emberekkel, főleg fiatalokkal. A kultúrház évente két-három alkalommal biztosít szórakozást az apátiaknak. Vagy a fővárosból érkező művészékkel, vagy valamelyik környékbeli beategyüt- tessel. Olykor szüreti bált, máskor névnapi mulatságot szerveznek a község vezetői. Gróf Apponyi Károly valamikori vadászkastélyát ma is lakják. A Tolna megyei Festő- és Lakáskarbantartó Szövetkezet bátaszéki építő- és festőbrigiádja szinte újjávarázsolja a régi, megkopott falakat. Ezt a több mint nyolcszázezer forintos munkát a Ge- menci Állami Erdő- és Vadgazdaság finanszírozza, éppen egy régebbi Népújságban megjelent bíráló cikk után, természetesen a Műemlékvédelmi Felügyelőség engedélyével. A kastélyban lakók alig várják, hogy az építők és a festők befejezzék munkájukat, mert igencsak „feltúrták” az udvart és a lakásokat. Krachun Elemérek télire eltett paprikái, uborkái is a festés miatt egyelőre az egyik szóba ablaka alá kerültek, az éléskamrában most csak a Lehel mélyhűtő áll, tele fagyasztott zöldséggel és hússal. Kraohun Elemérék huszonöt éve élnek Apátiban, s így emlékezik Vissza, a régmúltra: — Akkor is ilyen szép volt a falu, mint most. Igaz, az eltelt huszonöt év alatt nem bontottak le összesen húsz házat, de nem is építettek ennyit. Amikor idejöttünk a feleségemmel, arra gondoltam, hogy végre jó helyen leszünk. Kraohun Elemért tavaly nyugdíjazta az erdőgazdaság, de mint nyugdíjas tanácsadót, néha ma is fölkeresik. Az istállóban négy tehene van, ezenkívül tizenöt disznója, amiből ötöt „széthord” a család, a többi szerződtetett.' — Ebben az évben leadok húszezer liter tejet. És megvan a család napi másfél liter teje is. Az istálló falán egy szögön lóg a fejőgép, ami könnyíti Kratíhunék munkáját; az esti és a reggeli fejest. Tavaly a bátaszéki erdészet tizenkétezer forintot adott a bátaapáti óvodának játékvásárlásra, az egres- menti Vadásztársaság pedig négyezret az apáti iskolának, amelyből a község pedagógus házaspára — Solymosi Géza és felesége — a főváros nevezetességeit mutatta meg a harmincnyolc ailsótlagozatos gyereknek és néhány szülőnek. A (bátaapáti iskolában kísérleti jelleggel magnetofo- nos oktatás- folyik, a tanterKrachun Elemér és felesége mek ruha akasztóin ott lógnak a fülhallgatók. Tizennyolc második és negyedik osztályos és húsz első és harmadik osztályosnak folyik egyiidőben a tanítás. Addig, amíg a pedagógus mondjuk a másodikos gyerekekkel foglalkozik, a • negyedik osztályos csemeték a magnóról kapják meg feladataikat, így egymást nem zavarhatják az oktatásban. A harmincnyolc gyerek mellett még tizennégy alsótagozatos jár el a községből Nagymá- nyokra és Mórágyra. Naigy- mányokról hárman csak hétvégeken jönnek haza Apátiba. — A szülői értekezletek őszinte légkörűek, s szépen dolgozik a szülői munkaközösség is. Évente többször rendezünk összejöveteleket, farsangi álarcosbált, teadélutánt, gyakran visszük á gyerekeket 'és a szülőket is kirándulni Pécsre, Harkányba, a Balatonra — mondja Soly- mosi Géza. Hidat épít az erdészet a Hutai patakon. Kraohun Elemérrel a Dutrát várjuk,'hozza a kövét. Fölöttünk az apáti erdő piros-sárga lombozata... S. J. Fotó: Bakó Jenő Beteg borok kezelése Mint minden munkának, így a borkezelésnek is vannak szabályai. Ezeket pontosan követni kell azoknak, akik borászattal foglalkoznak. Az elhanyagolt, pontatlan munka idézi elő a bőrbetegségeket és borhibákat. A kellemetlen elváltozások általában színben, tisztaságban, illat- és zamatanyagban jelentkeznek. Nagyon fontos a betegség megelőzése, illetve minél előbbi kezelése. Bőrbetegségről beszélünk akkor, ha a rendellenes elváltozást mikroorganizmus okozza. A borhibákat általában a bele kerülő idegen anyagok okozzák. A bor — lévén sok szerves vegyület oldata — többféle mikroorganizmusnak nyújt táptalajt. Ezek zömmel a szőlőről kerülnek a mustba, majd a borba. Jelenlétüket tehát megszüntetni nem lehet. Egyetlen védekezési mód: szaporodásuk gátlása. Leggyakoribbak a baktériumos bőrbetegségek. Legveszélyesebb az ecetesedés, melyet az ecetbaktériumok idéznek elő és a mannitos erjedés, keseredés, illetve glicerin-erjedés, melyet a tejsav- baktériumok okoznak. Az ecetesedés veszélye fennáll szürettől egészen a bor fogyasztásáig. Az ecetbaktériumok által fertőzött bor szúrós, ecetszagú és -ízű lesz. Az ecetesedés mértékét a bor egy literében levő ecetsav grammjaiban fejezzük ki. Kezdeti szakaszban a betegség megelőzésére a pasztőrözés még elegendő. Később ké- nezéssel kezelhetjük a bort. A kezdeti stádiumban levő, gyengén ecetes íz házasítással közömbösíthető. Előrehaladottabb állapotban a bor már csak párlásra használható feli A tejsavas erjedést a roan- nit-'baktériumok okozzák. Leggyakoribb a veszély akkor, ha a bor túlmelegszik (30—32 Celsius fok). Ilyen esetekben ugyanis az alkoholos erjedés megakad; az elszaporodó mannitbaktériu- mok pedig a borban levő cukrot és almasavat elbontják tejsavra, ecetsavra és széndioxidra. Ilyenkor a bornak kellemetlen, savanyúkáposztára emlékeztető íze van. A megelőzés érdekében célszerű 50 mg/1 kénes savval kezelni. A túlmelegedési lehetőleg kerülni kell. Kezdeti stádiumban a bor még átfejtéssel javítható. Barnatörés leginkább a rothadt szőlőből nyert borban fordul elő. Barna csapadék keletkezik a felszínen, és fokozatosan halad lefelé. Legjobb módszer a megelőző nyálkázás. Ha a betegség már előrehaladottabb, akkor feltétlenül kénezni, majd cser- sav-zselatinos derítés után a bort át kell fejteni. Nyúlósodáskor a bor olaj- Ezerűen folyik. Ez viszonylag könnyen kezelhető bőrbetegség, mert levegőztetéssel történő átfejtéssel és kénezéssel teljesen megszüntethető. Élesztők által okozott bőrbetegségek : a kénhidrogén- szag, seprőíz, egéríz. Ezek általában nem veszélyesek. A kénhidrogénszag nyílt fejtéssel és kénezéssel megszüntethető. Seprőízt általában a túl késői fejtés okozza. Szellőzéssel, derítéssel és aktív szénnel kezeljük a bort. Az egéríz kénezéssel megszüntethető. Gyakori bőrbetegség még a virágosodás. A darabban tartott bor felületén hártyát képeznek az úgynevezett virág- élesztők. A bor alkoholtartalmát fogyasztják, azonkívül az alma- és tej savból vajsavat készítenek. Legfontosabb védekezés — a bort ne hagyjuk darabban. KALOCSAY KLÁRI Helyesbítés A Tolna megyei Népújság 1980. november 29-i számában „Ipari szakemberek” címmel cikk jelent meg a megye iparának fejlődéséről. A szerző a téma alátámasztásához megfelelő hivatkozással felhasználta a KSH Tolna megyei Igazgatóságának kiadványát is, azonban a benne szereplő adatokat néhány esetben nem helyesen alkalmazta, ami félreértésre adhat alapot. Az állami ipar létszáma 1975-ben a közölt 51 639 helyett 22 174, 1979-ben a közölt 58188 helyett 23 642 a) fő volt. a) Tolna megye 1979. évi Statisztikai évkönyve, 89. oldal. A cikkben helyesen közölt szövetkezeti ipari létszámmal együtt a megye szocialista iparának foglalkoztatotti létszáma 1975-ben 31 419, 1979-ben 32 453 fő volt. A gyors ütemű iparosítást jelzi, hogy 1965-ben Tolna megye iparában még 20 ezer főt sem foglalkoztattak. A fent közölt pontosított adatok a cikk mondanivalóját is jobban alátámasztják, hiszen az ötödik ötéves terv első felében a létszám lassuló mértékben növekedett, majd 1978 után csökkenésre váltott át. Ezt a tendenciaváltozást éppen az extenzív munkaerő-tartalékok kimerülése és az ehhez kapcsolódó közgazdasági szabályozó módosítások idézték elő. Ez a tervidőszak, mint ahogy a cikk is írja „a minőségi- fejlődés időszaka”. Megállapítja az írás azt is, hogy „Tolna megye nem önálló megye”, mert „kevés az olyan vállalat, amelynek központja itt van...” Valóban igaz, hogy az országos átlaghoz viszonyítva — létszám és termelés alapján számítva egyaránt — magas a más megyei székhelyű vállalatok súlya, ami igen sok gondot okoz az irányítószervek számára. A 32 453 ipari foglalkoztatott közül azonban 20 335 olyan vállalat vagy szövetkezet alkalmazásában áll, amelynek székhelye Tolna megye területén található, tehát a megye iparában mégis a megyei székhelyű egységek a meghatározóak. Elírás történt a szállításhírközlés ágazatban foglalkoztatottak létszámánál is. A cikkben közölt 1866 fizikai foglalkozású dolgozóval szemben 1979-ben az ágazatban 6861 a) fizikai foglalkozású munkavállaló dolgozott. a) Tolna megye 1979. évi Statisztikai évkönyve, 90— 91. oldal. Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei Igazgatósága Híd épül a Hutai patakon ... ott lógnak a fülhallgatók Apátiban sörisszák az emberek Gróf Apponyi Károly vadászkastélya
