Tolna Megyei Népújság, 1980. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-03 / 283. szám
A "népújság 1980. december 3. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jogos volt a panasz Apacaeller Istvánná „sok fagyoskodó lakó” nevében írt Bonyhádról, a Fáy lakótelep 11—12-ből. „Fűtésügyben kérjük a segítségüket. Tavasszal költöztünk új lakásba* Akkoriban csak egy kicsit fűtöttek. Volt, ahol már akkor sem lett meleg a radiátor. Október 15- én megkezdődött a hivatalos fűtési szezon. A helyzet jelenleg is változatlan. Sőt a közelmúltban megjelentek a fűtésszerelők, hogy a radiátorokat beszabályozzák. Ez annyira „sikerült”, hogy amelyik eddig egy kicsit is langyos volt, hideg lett. Egész nyáron fizettük a fűtést. Mire? A hideg lakásokra? Most még hősugárzót is kellett vennünk, hogy valamennyire meleg legyen. A tetemes villanyszámlákat kinek nyújtsuk be? Azt mondják, valami műszaki hiba van. Az egész nyár a rendelkezésükre állt, hogy kijavítsák, de ez nem történt meg, pedig ahol probléma volt, ott már akkor is szóltak. Akkor azt mondták, ha jobban rákapcsolják a fűtést, majd akkor ellenőrzik és beállítják. A lakásunk olyan, mint a jégverem. A gyerekek fáznak, lázasan fekszenek. Mi felnőttek is fázunk. A lakásokban a 17 Celsius-fok a maximum, de az is akkor, ha süt a Nap. Értesítettek bennünket, hogy november 19-én tartózkodjunk otthon, mert Pestről jön a tervező, a kivitelező, stb. Mind a 44 lakásban volt otthon valaki. Állítólag itt is voltak, de mi a színüket sem láttuk. Senkinek nincs fölösleges ideje! Legközelebb megint maradjunk itthon? Meddig legyünk még a hideg lakásban? Mindazokkal, akik a fűtéssel kapcsolatban illetékesek, csak egy hétig cserélnénk el a mi lakásunkat. Akkor talán gyorsabban intézkednének...” Bonyhádról a Városi Tanács V. B. műszaki osztályáról Müller József osztály- vezető így válaszolt a hozzá továbbított levélre: „...A Bonyhád, Fáy lakótelep 11—12. szám alatti 44 lakásos épület lakóinak fűtéssel kapcsolatos panasza megalapozott volt, mivel az épületben kialakított hőközpont hibás működése következtében a lakások egyhar- madában egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben fűtöttek a radiátorok. A hőközpont üzemzavarát a hőcserélő készülékbe került porvédő sapka okozta. A tervező, a kivitelező és az üzemeltető csak többszöri felülvizsgálat után tudta megszüntetni a hibát. A hatásfok javítása érdekében a tervező nagyobb teljesítményű keringtető szivattyúk beépítését rendelte el. A szivattyúkat már beépítették. A dugulás megszüntetése és az új szivattyúk beépítése után a fűtési rendszer megfelelően üzemel. Utólag nem deríthető ki, hogy a porvédő sapka a gyárban, szállítás közben, vagy a kivitelezés során került a készülékbe. A beruházás lebonyolításával megbízott TOOJNABER, az Ybl Miklós Építőipari Tervező Szövetkezet és a Bonyhádi Építőipari Szövetkezet jobb együttműködéssel, a fűtési idény kezdete előtt meg tudta volna szüntetni a hibát. A költségvetési üzem, mint a fűtőmű kezelője az adott esetben a tőle várható módon járt el, mulasztása nem állapítható meg. A kiesett fűtési napok díját a rendeletben meghatározott módon a lakók részére visszatéríti...” Megvizsgálták — intézkedtek Nagyné Magyart Ibolya az alábbi panasszal fordult szerkesztőségünkhöz: „...Egy közlekedési problémát szeretnénk felvetni. A Györköny és Nagydorog közötti útszakaszról lenne sző. Hét végén sokszor utazunk a szülőkhöz, nagyszülőkhöz a családdal együtt. Mivel busz és vonat „megoldás” is van Szekszárdról, úgy tűnne, semmi probléma. Az odaér- kezéssel minden rendben is lenne, ha visszafelé is ilyen helyzet volna. Vasárnap délután kevés busz közlekedik Györkönybe és azok sem „okosan”. Délután a Szek- szárdra utazás nagyon körülményes. Általában a székes- fehérvári busszal jönnénk vissza, ez időben, kényelemben meg is felelne, ha elérnénk. Jómagam a férjemmel és három kiskorú gyerekünkkel utazunk mindig. A sok csomag és a három gyerek már magában elég ahhoz, hogy egy-két perc lassulás és lekéssük a buszt. A nagydorogi vasútállomásról megy be a busz Györkönybe az 5 óra 19-ös vonattól és mire beér, fél hat van. Felszáll 15—20 utas, az is időt vesz igénybe. Ezután a kocsi Bikácsra megy és az utasokat az első megállóban leteszi. Innen a postai megálló elég messze van és ezt gyalog (futva) kell megtenni, 5—10 perc alatt, mert háromnegyed hatkor van az ideje a székesfehérvári busznak. Már sokszor előfordult, hogy a fele utat tettük meg és jött a .busz, bennünket meg otthagyott. Ezután bandukolhattunk gyalog a vasútra a sok csomaggal és a három kicsivel — a harmadik még menni sem tud. — Jó volna, ha hét végén is ugyanúgy közlekedne a busz, mint hétköznap, tehát egyenesen az állomás felé menne, s akkor nem volna semmi probléma. Az illetékesek találhatnának valamilyen megoldást...” A Volán 11. számú Vállalat igazgatója, Piegl Ferenc Szekszárdról a következő választ adta: '■ „...Megvizsgáltuk az ünnepnapokon a biztosabb Szek- szárdra való eljutás lehetőségét a komáromi járat csatlakozására, s az alábbiak szerint intézkedtünk: A Nagydorogról munkaszüneti napokon 17.20-kor közlekedő járatunkat Nagydorog—Györköny—Nagydorog—Bikács viszonylatban közlekedtetjük. A módosítással a györkönyi utasok 17.30- kor Nagydorogra érkeznek, így a 17.44-kor érkező komáromi járatra a csatlakozás és ezzel a gyors Szekszárdra való eljutás biztosított...” Telefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Prohászka János akadémikust Szaktudását az egész világ elismeri. Itthon címek, rangok, kitüntetések birtokosa. És mtégiis arra a legbüszkébb, hogy szüleitől rokonaiig mindenki fizikai dolgozó, és nem szakadt el a nagytétényi munkáskörnyezettől, ahol 60 'éve fein evei kedett. Sajátos, nehéz .úton jutott el Prohászka János a 'tudomány legfelső lépcsőfokaiig: Budafokon végzett polgári iskolai tanulmányai után üveg- csiszolósegéd lett, és fizikai munkásként dolgozott 1946- ig. Ez évben történt, hogy a mérnökszakszervezet módot, lehetősiégét keresett tehetséges fiatalok egyetemi képzésére, akik addigi helyzetük misltt ezt nem tehették. Érettségi nélkül hatvan fiatal kezdhette vendéghallgatóként a műegyetemen a tanévet, és az első félév eredménye döntött: végleges, teljes jogú hallgatókká válnak-e? 18 diák állt helyt, közöttük Prohászka János. Amikor 1950-ben diplomázott (diplomamunkája egy forgácsolókészülék tervezésé), nem sejtette még, hogy tudományos kutató lesz. A változást az jelentette, amikor a Vörös Akadémiáira került oktatónak, ahol későbbi neves gazdasági vezetők sorát készítette fél. Az akadémia megszűnte után a Vasipari Kutató Intézetbe került, Gillemot professzor aispirátn- saként, és itt készült fel kandidátusi értekezésére. Ezt 1957-ben védte meg. Témája: a titán hatása a szén' diffúziójára a vasiban, lényegileg a fémek felületi edzésével foglalkozott. (Ettől kezdve a Híradás- technikai Kutató Intézetben dolgozott, a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Fizikai Kutató Intézetének megalakulásáig, ahol tudományos osztályvezetőként Prohászka János működött. Itt készült fel doktort értekezésére. 1964-ben lett a tudományok doktora, értekezésében a szilárd testek szerklezétének akkor igen aktuális kérdését, a kristály- rácsok hibáit vizsgálta, pontosabban egy speciális kris- télyrácshiibia keletkezési módját írta le. Ugyancsak 1964-iben nevezték ki egyetemi tanárnak a Budapesti Műszaki Egyetem villaimosípari anyagtechnológia tanszékére. 1965—1966- ban Ford-ösztöndíjjal az Amierikái Egyesült Államokbeli Harvard egyetemen dolgozik.1 1969-ben választ ják meg az Akadémia levelező tagjává. Székfoglalójában a szerkezeti anyagok szilárdságnlövelésé- nek lehetőségeit taglalja. 1977-ben aiz egyetemen szervezeti változás történik: létrehozzák a Gépészmérnöki Kar M echan ikai Technoi ág ia. és Anyagszerkezéttani Intézetét, amelynek előbb igazgatóhelyettesévé, majd igazgatójává nevezik ki, 'emellett tanszékvezetői tisztét is megtartja. (Munkásságát a Munka Érdemrend arany fokozatával ismerte el a kormányzat. A szakmai közvélemény pedig egy sor választott tisztséggel: az Akadémia elnökségének tagja, a gépész-kohász szakcsoport vezetője, a tudományos minősítő bizottság gépész-kohász szakbizottságának tagja, az Akadémia elméleti, tedhnológiai bizottságának vezetője, és még lehetne folytatni a felsorolást. önmaga nevelő-oktató munkáját értékeli legtöbbre, különösen büszke arra, hogy jelenleg is négy aspiránsa van. Sokrétű elfoglaltsága mellett is mindennapi tevékenységi' körébe tartozik az aktív kutatómunka. Méghozzá ollyan, amelynek közvetlen, gyakorlati vonatkozásai is vannak. A problémai, amelyre a megoldást keresték, ismert: különösen az autóiparnak van szüksége olyan szerkezeti anyagokra, elsősorban acélra, amely változatlan teherbírás, terhelhetőség mellett kisebb súlyú, hiszen az ilyen anyagból készült jármű kevesebb önsúlyt hord, ennélfogva fogyasztása is kevesebb, tehát energiatakarékos. A japán és amerikai kutatóik mikroötvözési módszert dolgoztak ki. Ugyancsak külföldi kutatók foglalkoznak hőkezelési eljárásokkal is: A Budapesti Műszaki Egyetem kutató kollektívája, amelyet Prohászka professzor vezet, más úton indult el. Elektromos árammal folytatják az acél hőkezelését 2 másodpercig, igen nagy áramsűrűség mellett. És ez az eljárás az említett külföldi módszereknél jobb szilárdság elérését teszi lehetővé. A kutatók szerződést kötöttek a Dunai Vasművel az idén. A szükséges üzemi berendezést már tervezik, és talán 1982-ire üzembe is lép majd. (Érdemes lenne eltűnődni azon: feltétlenül szük- ségesek-te egy világviszonylatban is új és eredményes eljárás esetében az ilyen hosszú átfutási idők? Hiszen mire az új termék a piacra kerül, lehet, hogy már elavult lesz?...) És Prohászka János, a magánember? Elsősorban fiára büszke. Amikor megtudta, hogy villamosmérnöknek készül, rábeszélte: tanuljon olyan külföldi egyetemen, ahol apja nevét nem ismerik. így került Ilmemau- ba, ahol kitüntetéssel végzett, és ma már a Kandó Kálmán főiskolán tanársegéd. Ma is vitákat folytatnak édesapjával a pályaválasztás helyességéről, Prohászka János ugyanis azt vallja: az ember hivatásként azzal foglalkozzék, amit egyébként is legjobban szerét. És fia legjobban kocsit szeret vezetni. Ezért nem is egészen tréfás néha az apai kérdés: Nem erezné magát jobban például taxisofőrként? És az apa kedves időtöltése? Ideje nincs — höbbira, kedvtelésre legalábbis. Valamikor maga is futballozott, később sokat járt meccsre. Most már televízión nézi a labdarúgó-mérkőzéseket, da- .oolva a magyar foci jelenlegi színvonalával... Ha már ez is szoba került: ráférne a magyar sportéletre is néhány tucat olyan keményen dolgozó, céltudatos egyéniség, mint amilyen a saját szakmájában Prolh ászlka akadémikus.1 SZATMÁRI J. A földértékelésről szól a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának 1980. évi 16. számú törvényerejű rendeleté, amelynek végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 26/1980. (XI. 9.) MÉM számú rendeleté intézkedik. A hivatkozott tvr. a természeti tényezők összhatását kifejező földértékelési rendszert vezet be, és kimondja, hogy a természeti tényezők összhatását a föld tényleges művelési ágától függetlenül a talaj alaptermékenységével kell kifejezni. A talaj alaptermékenységét befolyásoló domborzati adottságok megállapításakor a lejtőviszonyokat, a vízelöntés mértékét, a fakadó vizek károsító hatását, az ártereken a fokozott mértékű termelési bizonytalanságot, az éghajlati adottságok megállapításakor a csapadék mennyiségét és elosztását, a levegő nedvességtartalmát, stb. kell figyelembe venni és értékelni. A földértékelés megkezdését legalább harminc nappal előbb az érintett községben, városban közhírré kell tenni, a föld tulajdonosa (kezelője, használója) pedig köteles tűrni, hogy földjén földértékelési tevékenységet végezzenek. A földértékelési tevékenység során okozott kárt meg kell téríteni. A földértékelés eredményét 1-től 100-ig terjedő termőhelyi értékszámmal kell kifejezni, az eredményt tartalmazó ingatlannyilvántartást a községi tanács végrehajtó bizottságánál 30 napig közszemlére keli kitenni, erről az érdekelteket azzal kell értesíteni, hogy a közszemle utolsó napjától számított harminc napon beiül az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalnál a. földértékelési adatok ellen felszólalhatnak. A hivatkozott jogszabályok a Magyar Közlöny 1980. évi 84. számában jelentek meg és 1981. év január hó 1. napján lépnek hatályba. A Minisztertanács 1043/1980 (XI. 11.) számú, a Magyar Közlöny idei 85. számában megjelent határozata a tehergépkocsik gazdaságosabb kihasználásáról rendelkezik, s abból itt csupán ennyit idézünk: „A nagy teherbírású tehergépkocsi üzemben tartója 1981. január 1-től térítést köteles fizetni, ha tehergépkocsija jelentősebb távolságon üresen, vagy nem Vegyületek vizsgálata gyógyászati célokra A közlekedés- és postaügyi miniszter 20/1980. (XI. 11.) KPM számú rendelete — mely a tehergépkocsik üres futásának korlátozásáról szól — kimondja, hogy az üzemben tartó 100 kilométert meghaladó szállítási távolság esetében akkor köteles térítést fizetni, ha a tehergépkocsival üresen megtett út hosszabb, mint a rakot- tan megtett út 30 százaléka, üresen megtett útnak pedig az tekintendő, melyet a tehergépkocsi rakomány nélkül, vagy a teherbírásának 10 százalékát el nem érő rakománnyal tesz meg. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének az üvegpalackok és az öblös (kon- zerves) üvegek betétdíjáról és forgalmáról szóló 4/1980. (XI. 11.) ÁH számú rendelkezéséből kiemelendőnek tartjuk, hogy a boltok és vendéglátóipari egységek kötelesek bármilyen zárási rendszerű hazai gyártású, valamint ezekkel azonos űrtartalmú és formájú import öblös (konzerves) üveget az árhatóság által megállapított betétdíj ellenében visszaváltani, az üvegek betétdíját tartalmazó árjegyzéket az üzlet- helyiségben jól látható módon ki kell függeszteni, a betétdíjas üvegpalackok és az öblös üvegek betétdíjcsökkenéséről az üzletekben — az alacsonyabb betétdíjak hatályba lépése előtt 30 nappal — a vásárlókat hirdetmény útján tájékoztatni kell. (Ugyancsak a Magyar Közlöny idei 85. száma.) A Kereskedelmi Értesítő f. évi 31. számában állásfoglalás jelent meg a hibás teljesítésből eredő igényeknek árváltozás esetén történő érvényesítése tárgyában, amely állásfoglalásból idézendőnek tartjuk, hogy: „Ha a vásárlás és a minőségi kifogás elintézésének időpontja között a hibás áru ára emelkedett, akkor a ténylegesen kifizetett vételár visz- szatérítése mellett a vásárló joggal követelheti — kártérítés címén — az időközben bekövetkezett árváltozásból eredő különbözetet is, hiszen újabb vásárlásra csak a felemelt áron kerülhet sor.” DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke. A Kőbányai Gyógyszerárugyár Farmakológiai Kutató Központjában a vegyészek által előállított vegyületek hatékonyságát vizsgálják. Megállapítják, hogy melyik alkalmas gyógyászati célra és hogy nincs-e káros mellékhatásuk. Képünkön: a vegyületek mellékhatásait korszerű biokémiai módszerekkel és eszközökkel vizsgálják. megfelelő terheléssel közlekedik.”
