Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-23 / 275. szám
1980. november 23. Képújság 3 Egységes cselekvés, hatékonyabb munka Összevont beszámoló taggyűlés a 22-eseknéi Hat évvel ezelőtt — nyolc párttaggal — alakult meg, elsőként a paksi atomerőműépítkezésen a 22. számú Építőipari Vállalat építésvezetőségének alapszervezete. Azóta fokozatosan főmérnökséggé nőtt a vállalat itteni részlege. Tavaly létrehozták a négy alapszervezetet és a pártvezetőséget, és most a négy alapszervezetbe tömörült száz kommunista közel egyéves tevékenységéről számolt be az üzemi pártvezetőség. A főmérnökség generálkivitelező. Generálterve az idén megközelíti a kétmilliárd forintot, a síkját termelés több mint kilencszázmillió forint. Ennyit kell ez évben beépítenie, illetve alvállalkozóival beépíttetnie, hogy a nagyberuházás ütemesen valósuljon meg. A pártvezetőség feladatai meghaladják egy hasonló „méretű” üzem politikai vezetéséét. Egyrészt, a saját területén irányítania a politikai munkát — a főmérnökség termelési-gazdálkodási tevékenységének ellenőrzését, az ailapszervezetek segítését-irányítását, a propaganda és a,z agitáció eszközével a dolgozók mozgósítását, másrészt. Szoros kapcsolatiban a vállalati központ pártbizottságával és az alvállalkozók pártszervezeteivel elérni hogy mind a vállalati központ, mind az alvállalkozók kiemelten kezeljék az itteni tevékenységet. Közel egyéves munkáról számolnák be ezekben a hetekben az alapszarvezetek, üzemi pártvezetőségek. A végzett munka legfontosabb mércéje: hogyan valósultak meg a termelési-gazdasági feladatok, mennyiben tett eleget a gazdasági egység, a pártszervezet a XII. kongresszus határozatában megjelölt követ élménynek: „A gazdaságban a fő tennivaló a hatékonyság erőteljes növelése.” Első látásra-hallásra rossznak tűnik a kép: A beszámolóban — amelyet. Szabó József pártvezetősógi titkár terjesztett elő — a számok, a forintális adatok lemaradásról tanúskodnak. Az első háromnegyedévi teljes termelés tervét 89,3, az árbevételi tervet 81,3 százalékra teljesítették. Ennek azonban ellentmond az a megállapítás, hogy „javult a munkák előkészítése és eszközellátása, fegyelmezettebbé vált az együttműködés. amelyek eredményeképpen június végére elértük a kellő átadási ütemet.” Valóban, a különböző, kritikus részhatáridőket teljesítették. Néhány ezekből ; Határidő ellőtt tíz nappal elkészült az 1. számú reaktor henmetikus zárófödémének első betonrétege, augusztus 20-ra megteremtették a reaktortartály fogadásának és elhelyezésének építőmesteri feltételeit, október végére elkészült a 2. számú csarnok szerkezete és ma már biztosra vehető, hoigy december lóig lefedik a csarnokot, biztosítva ezzel a téli munka egyik alapvető feltételét. Kutas István főmérnök, hozzászólásában megvilágította, hogy itt csak látszólagos az ellentmondás. A korábbi gyakorlat az volt — és ez évtizedeken keresetül volt, és jó néhány helyen ma is a beruházások „betegsége”, — hogy a forintban meghatározott tervek teljesültek, ám műszakilag az egyes részhatáridők nem valósultak meg. Most ennek a fordítottja következett be.. És ez a jó. Különben is. a pénzügyi tervek lemaradását részben a szabályozók változása okozta, és a negyedik negyedév eddigi számlázásaiból bizton lehet következtetni arra, hogy az év végéig a forin.tterveket is teljesíti. Egyébként a ter- ,mialés,-gázd<álkodás eredményessége javult. Az év első felében — á tervezettnél-nagyobb nyereségre számítva — a vállalat „megelőlegezett” egy terven1 felüli, 3 százalékos bérfejlesztést. A merész lépés kockázatos volt, ám helyénvaló: az első háromnegyed év nyeresége nagymértékben meghaladta a tervezettet. Hatékonyabban dolgoztak, takarékosabban gazdálkodtak: És még egy adat a beszámolóiban felsorolt tizenkettőből: : kilencmillió forinttal alacsonyabb készletállománnyal valósította meg feladatait a főmérnökség ’ a tervezettnél. Korábban tiz- húsz-harminc millióval is túllépték a kószlethortmát, A január 15—i küldöttértekezleten fogalmazták meg: „A pártvezetőség irányító-, szervező és ellenőrző munkájának megerősítése a munkahely cselekvési egységének fokozása.” E téren' történt nagy előrelépés, elsősorban ennek köszönhetők az eredlmények. Rendszeres beszámoltatás mind a pártvezetőség, mind az alaipsaemvezeteknél, a felmerülő néhézségek' léküzdésére szervezeti intézkedések, agitációs munka, az átcsoportosításoknak nemcsak elrendelése, hanem megmagyarázása, a kommunistáik példa- mutatása a legfontosabb tényezői voltak a tavasszal bekövetkezett fordulatnak. Kialakult a munkahely politikai, cselekvési egysége, s „ebben az egységben réjlő erő képes a későbbi nagy feladatok megoldására is” — állapította meg a beszámoló. Ám szó sincs valamiféle önelégültségről. Előtérbe kell helyezni a termelés emberi tényezőit: jobban oda kell figyelni a dolgozók javaslataira, ezeket gyorsan kell megvalósítani, szükség van a jobb szociális körülmények biztosításária; szorosabbá kél! tenni a vezetők és a dolgozók kapcsolatát. Vannak még tartalékai az eredményesebb munkának — több felszólalás is ezt támasztja alá. A folyamatos munkarend ciklusait jobban össze kell hangolni, ezt tette szóvá nemcsak a beszámoló,, hanem több felszólaló is. A váltáskor két-két napig együtt dolgozik a „pihenőre menő” és a „frissen jött” műszak. Gyakori hogy nem jut ilyenkor mindenkinek munka., iBár az elmúlt évben javult a párttagság és a pártunk í- vüliek tájékoztatása, az információs tevékenység azonban még nem kielégítő. Érthető, hogy az agitációs és a propagandamunkában nagyobb részt továbbra is a gazdaság- politika képvisel — egyébként a pártoiktatásiban jelentős előrelépések történtek —, ám az ideológiai munkát nem szabad a pártoktatásra leszűkíteni.! Fejlődött a pártvezetőség 'alapszervezeteket segítő-irányító tevékenysége, ezáltal azok elismert politikai vezetőivé váltak területüknek. Fellendült a KISZ- és a szak- szervezeti munka, az if júsági munkaVerseny jelentősen hozzájárult az eredményekhez, a KISZ-ben dolgozó párttagok többsége becsülettel végzi megbízatását. Több párttag kapott az idén megbízatást a szakszervezetekben végzendő munkára, ők is eredményesen tesznek eleget eme kötelezettségüknek. Jó kapcsolat alakult ki a vállalati pártbizottsággal és az alvállalkozók pártsizierve- zieteivel. — „Magunk mögött érezhetjük az egyre erősödő vállalati hátteret” — állapítja meg a beszámoló. A fejlődést, az eredményeket rögzíti a beruházás pártbizottságának értékelése is, amelyet Hegedűs György, a pártbizottság titkára ismertetett. Az ez évben elért eredményeket. tóiafliaikítoítf módszereket továbbfejlesztve a következő évben, években is eleget tudnak tenni a főmérnökség kommunistái, egész kollektívája a növekvő feladatoknak. J. J. Cukorrépa-betakarítás A hét »égére megyénkben felszedték a cukorrépa 82 százalékát. Ha az idő továbbra is kedvező, azaz száraz marad, akkor a megyében november 25-ére mindenütt végeznek a cukornak- való betakarításával. Képünk a faddi Lenin Mezőgazdasági Termelőszövetkezet' területén készült. E gazdaságban 217 hektáron termeltek cukorrépát. A felvételek az utolsó 50 hektár termésének betakarítása közben készültek. A munka a sáros, felázott földön nagyon lassan halad, mert a sár rendre eltörni a szedő- gépet, és a szokásosnál többször kell megállni, hogy a gépeket kitisztítsák. Tájékozott Ön, igazgató elvtárs? Információrobbanás. Ez az összetett szó évtizedünkben vált divatossá. Sokszor úgy vagyunk — és egyre inkább jelentkezik is ez a gond —, hogy sokat tudunk a világról és mégis érezzük, hogy valamilyen információ hiányzik. Ez abból is következik; nincs időnk rendszerezni, mert az újabb információk már más következtetést igényelnek. Vajon üzemeink vezetői, egyszemélyi felelősei hogyan tudnak eligazodni ebben az információáradatban? Milyen információkra van szüksége az első számú vezetőnek ahhoz, hogy dönteni tudjon? Körtés István igazgató Körtés István, a Simton- tornyai Bőr- és Szőrmefel- dolgozó Vállalat igazgatója készségesem állt a kérdések „elé”; A-simontoimyai üzem a kis vállalatok sorába tartozik, ugyanakkor term ékeinek jelentős része — több mint 30 százalék — exportra készül. A bőr- és szőrmeiparban éles csaták dúlnak manapság, az alapanyag ára emelkedik — ez mais iparágaikban is így van —, a késztermékeké pe- dik csúszik lefelé. Ugyanakkor jelentős konkurnencia alakult ki a világpiacon. Eredményesen gazdálkodni ezen a területen egyre nehezebb, csak az a vállalat tud a felszínen maradni, amely lépni tud, amely új termékekkel, jó minőséggel jelentkezik a piacon. Körtés Istvánnal november 14-én beszélgettünk, a következő héten Franciaországban tárgyait a jövő évi export ügyében. Beszélgetésünket is ezzel kezdtük: — Mivel jelentős exportálók vagyunk, nekünk mindent ezzel a szemüveggel kell néznünk. Tudnunk (kell a piacról, azaz a megrendelőkről, hogy milyen meny- nyi'séget kívánnak vásárolni, milyen határidőre. Azt is kell tudni, hogy a világban erre a megrendelésre hány vállalat rajtol. Főlieg a mai helyzetben, mivel pillanatnyilag csökkent ia labdák iránti vásárlási kedv. Egy olyan vállalatnak — ADIDAS —, amelynek mi dolgozunk, több partnere van. Csak attól vásárolnak, aki olcsón, jó minőségiben és határidőre tud szállítani. A legfontosabb információ számomra: tudjam, aktar-e viaigy nem velünk dolgoztatni? — Ezt szerződéskötéskor kell1 tudni? — Szó sincs róla. Előre kell ismerni a megrendelő igényét. Mi az ARTEX-en keresztül exportálunk labdákat. Itt van előttem a jövő évi szerződéstervezet. Éz annyit jelent, hogy 300 ezer labdát rendelnek tőlünk. így el kell menni Franciaországba tárgyalni. — Ahhoz milyen információ kell, hogy tárgyalni tudjon? — Mint már mondottam, ismerni kell a világot. Tudom, hogy egyre inkább előretör Tajvan, India, Pakisztán, Kína és némelyük más fejlődő ország. Hihetetlenül olcsón dolgoznak, 5—6 dollárt kérnék egy labdáért. A miénk 11—12 dollárba kerül. Jelenleg még a magasabb árainkat elfogadják, mert minőséget adunk. Akik ma olcsón gyártanak, rosszabbat tudnak, de meddig? Tehát: tudnom kell: a mi minőségünk megfelel-e? Az ár kérdésében azt, hogy mennyit hajlandó adni a partner és mi meddig engedhetünk. A harmadik: a többiek mit tudnak, és a nagy cég megtart-e bennünket, mint szállítót? — Nézzünk a jövőbe. Ha bedugulna’ a labdapiac, mit tennének itt Simontomydn? — Ha akkor tennénk, késő lenne... — Módosítom a kérdést: mit tették? — Két éve a Budapesti Bőripari Vállalattal közösen megkezdtük az uniclaszt ha- sítékbőr gyártását. Ez annyit jelent, hogy a bőrgyártás során, a színbőr hasznosítása mellett marad egy másodrendű anyag, a hasíték. Ennek a feljavításét végezzük, pontosabban olyan bevonattal látjuk el, amely ugyanolyan felületet ad, mint a színbőr. — Ez kiválthatja a labdát ? — Teljes egészében nem, de nem jelentene termeléskiesést, ha labda helyett az uniclasztot gyártanálak. — Ismert ez az anyag? — Még nem alakultak ki a külföldi piacai. Amit eddig gyártottunk, azt a Tisza Cipőgyár exportálta. Egy osztrák cég kért tőlünk 60 ezer négyzetmétert, ha elfogadják, alkkoir nagyobb megrendelésre is számíthatunk. — Eddig csak a külföldről beszéltünk, mintha hazai1 piac nem létezne. — Egy exportáló vállalatnak ez a legfontosabb. Ha leáll a labdaexport, akkor a felesleget a hazai kereskedelem nem tudja felvenni. Ezért beszélünk sokat az exportról, meg a népgazdaság helyzete is ezt kívánja. Nagy. szerű kapcsolataink vannak a hazai társakkal. Az alap-, anyaggyártók közül a Hortobágyi Állami Gazdasággal, a Budapesti Bőripari Vállalattal, a kereskedők közül a Debreceni Nagykereskedelmi Vállalattal, most alakul a kapcsolat a Pannónia Szőrme Vállalattal. — Mit kell tudni a hazai piacról ? — Ma már megkívánja a minőséget és a határidők is lényeges kérdéssé váltak. — Úgy tudom, hogy Önök jó áron exportálnak. A legújabb közgazdasági szabályozók szerint ezt érvényesíthetik a hazai piacon,. Élnek ezzel a lehetőséggel? — Nem. A bőr- és szőrme- áruban a Május 1. Ruhagyár és a Pécsi Kesztyűgyár előttünk jár. Jobbat tudnak piacra dobni, mint mi. Ezért az ő áraik magasabbak. Ez is információ kérdése és még ehhez az is párosul, hogy el kell tudni ismerni a másik munkáját. Azt is tudni kell még, hogy manapság a fogyasztásban nem a bunda és a bőrkabát jár az élen. Ezek együttes ismerete helyes gyártmánypolitikát eredményez. — Tehát az igazgató elvtárs ismeri a világ- és a hazai piacot. Miit kell tudni üzetmen belül, hogy eredményes legyen a vezetés? — Az ár- és kereskedelmi osztály munkáját teljes egészében ismernem kell. Any- nyira, hogy együtt dolgozunk ki témáikat, kalkulációkat. Mert ha nagyon szükséges — ezt most Párizsban is tudnom kell —, az árban lefelé, kell menni, de azt is tudni kell, hogy meddig mehetek el. — Milyen, mélységig kell ismernie a témát? — Olyannyira, hogy egy előadó munkáját bármikor át tudjam venni. Ez egy ilyen kis vállalatnál, mint a miénk — szerintem — kötelező jellegű. Nagyobb cégeknél az igazgató nem teheti ezt meg. Ezért rugalmasabb a kis vállalat. — A helyes információk témaköréhez tartozik az is, hogy fiatal vezetőkkel vette körül magát? — Fiatal szakemberekkel... Van olyan osztályvezető, aki tímárként kezdte és ma ősz. tályvezető, vagy főosztály, vezető., — Milyen felkészültségű embernek kell lennie a mai vezetőnek ? — Gyakorlatinak is és elméletinek is. — A gyakorlatin a hangsúly? — Azt mondtam először. A beszélgetés során eszembe jutott egy furcsa dolog. A Simontomyiai Bőr- és Szőr- mefeldolgózó Vállalat szoros kapcsolatban van a Budapesti Bőrgyárral. Nem veszélyes ez? — fia nem vigyázunk, akkor igen. Ami nekünk a csődöt jelentheti, az nekik csak egy orrfricska és könnyedén kivédik. Ez ,is információ kérdése. Tudnunk kell a partnervállalat lépéseiről is. — -Nem beszéltünk még a riendeletekről... — Azért nem került szóba, ment az természetes, hogy a különböző szabályozókat,- törvényeket, rendelet eket ismer, ni kell. Ugyanígy vagyunk az 'alapanyagok árával, a kikészítővegyszerek és még egy csomó anyag beszerzésének körülményeivel. Ezeket fújni kell, mint eminens diáknak a leckét. Sőt; nemrégen járt nálunk Csáki Ti- borné, az ARTEX új vezér- igazgatója, információt gyűjtött az üzemről, közben mi is megtudtunk nekünk lényeges dolgokat. — Sokat utazik? — Kell menni. Minden évben ott vagyunk Kőimben, a Spóga-lkdállításon — sportszergyártók seregszemléje —, ott látjuk a jövőt: mit kell fejlesztenünk ahhoz, hogy meg őri zzük lépéselőny ünk et. — Tájékozott ön, igazgató elvtáns ? — Nyitott szemmel járok. — Köszönöm a beszélgetést ! HAZAFI JÓZSEF Telexjelentés lapzárta előtt Simontornyára és szerkesztőségünknek: „Szerződést kötöttünk 160 ezer labdára az ADIDAS céggel, nagyon nehéz árkialakítás mellett. Körtés István”.
