Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-18 / 270. szám

Mai számunkból TANÁCSKOZTAK A VASASOK (3. old.) A POLITIKAI FŐISKOLA KÖZLEMÉNYEI (4. old.) SZEKSZÁRD ÖT, A DOMBÓVÁR TIZENÖT HETE NEM NYERT (5. old.) AVULT VÁROSRÉSZEK REKONSTRUKCIÓJA (3. old.) Nemcsak Dániában Nemrég szűkszavú jelentés számolt be arról, hogy ha­zánkban az idén számos mezőgazdasági üzem hektáron­ként több mint hatvan mázsa búzát termelt, sőt akad közöttük néhány ahiely 'hetvenmázsás — hétezer kilo­grammos — eredményt ért el. Hozzá kell tennünk: ezek az eredmények nem kísérleti parcellákon születtek, ha­nem több száz hektáros, esetenként ezer hektáron felüli nagytáblákon, állami gazdasági, termelőszövetkezeti át­lagban, mint Bolyban, vagy Tiszaiföldváron, de hozhat­nánk példákat máshonnan is. Olyan tájairól az ország­nak, ahol nem is rég — tíz, tizenöt évvel ezelőtt — a mostani hozamok fele is szép sikernek számított: talán elegendő utalnunk az 1966—70 közötti öt esztendő or­szágos átlagtermésére, amely alig valamivel haladta meg a huszonnégy mázsát. Igen, az intenzív fajták, a nagy adagú műtrágya, a gépesítés viszonylag magas szintje — mondják azok, akik számára ismerős a téma, mint­egy magyarázatként a titkok nyitjára. És ez a summá- zat valóban a lényeget hangsúlyozza, természetesnek véve azt az össztársadalmi erőfeszítést, a tudomány, az ipar maximális segítségét a mezőgazdaságnak, amely­nek révén ennyire jutottunk. Mégis, úgy gondolom, többről van itt szó. Dániában jártamban, annak idején, elidőzve az otta­ni falusi portákon, szót váltva a legkülönbözőbb korosz­tályokhoz tartozó gazdálkodókkal, leginkább a szemlé­letük korszerűsége hatott rám. A fogékonyság minden iránt, ami új fejlemény a termelésben, a nyitottság an­nak befogadására, megvalósítására, törekvés az eszkö­zök koncentrálására egy-egy új módszer alkalmazásá­nál. Az akkori, mien/kénél jóval fejlettebb kulturált­sággal találkoztam, aminek csak egyik tükröződése volt a búzából elért, akkor negyven mázsa körüli, országos termésátlaguk. A hatvanas évek elején jártunk, nálunk idehaza akkoriban kezdett terjedni a szélesebb körű mezőgazdasági szakmunkásképzés. Ha néhol gonddal-bajjal is, de benépesült az új in­tézményhálózat. önmagában ez a körülmény azonban nem oszlatta el a mezőgazdasági üzemek vezetőinek /élelmeit. Hányszor hallottam mondogatni: „nem lesz majd, aki átveszi tőlünk a stafétabotot, ha mi nyugdíj­ba megyünk...” Az újat 'teremtés lendületében nagyon gyorsan múlik az idő: mire körülnéztünk, elkövetkezett falun a nem­zedékváltás ideje. Ma pedig elmondhatjuk, hogy a hat­vanas évek végének ifjú szakmunkásai mára a derék­hadhoz tartoznak, s kapcsolatuk a földhöz, a gazdálko­dás régebbi hagyományaihoz merőben más, mint apái­ké volt. Kevesebb benne az érzelmi momentum, sokkal több az ésszerűség. S ami különösen figyelemre méltó: megváltoztak a gazdálkodás méretei. Mondhatná erre valaki: ez aztán a nagy felfedezés, hiszen ezért tüntettük el a mesgye- karőkat. Igenám, csakhogy jó időnek kellett eltelnie, hogy a tudatban is bekövetkezzék a méreteknek ez a változása. Meg kellett tanulni nagyobb méretekben gondolkod­ni. Nem volt ez egyszerű. Kiváltképp nem a tényleges érdekek helyes felismerése vonalán. Emlékszelm: hosszú éveken át lehetetlennek tűnt megvalósítani az irányító testületeknek azt a törekvését, hogy október végéig föld­be kell kerülniük az őszi gabonaféléknek, be kell fejezni a vetést. Akkor vált csak lehetségessé, amikor a határ­idő betartását központi alapból jutalmazták, szép össze­gekkel. Egy-két év után azonban ez elmaradt, s azóta sem jött elő. Mégis, friss vetés várja a téli hótakaröt mindenütt, reméljük, így lesz az idén is. A nagyobb tudás, a korszerű szemlélet, s tegyük hoz­zá, a korszerű eszközök birtokában, a mostani gazdál­kodók nem érzik többé kiszolgáltatottnak magúkat, mint elődeik. Holott milyen közelről csengenek még Erdei IFerenc szavai, azok is, amelyeket a iFutóhomok-ban le­írt: „...örökkévaló világnak tetszik ez a parasztvilág, eleve elrendeltnek és megváltoztathatatlannak a világ- egyetemben. A termőföld kiismerhetetlen és szenvtelen szeszéllyel tartja tenyerén az embert. Terem, vagy nem terem az elvetett mag, abban a föld, az eső, és a nap­sütés a döntő, sem az ember, sem az elültetett mag nem vehet erőt rajta ...” Legutóbb, az országgyűlés őszi ülésszakán hangzott el, hogy gabonatermelésben hazánk világviszonylatban az elsők közé került. Annyi bizonyos: nem kell már Dániába mennünk, hogy a korszerűséget búzatermelés­ben és gondolkodásban megcsodáljuk. Itt van előttünk. KOVÁCS IMRE Samora Maciiéi Moszkvába érkezett A gazdaság, a kultúra, a közélet kölcsönös és egységes minőségi fejlesztéséért Hegy«! közművelődési aktívaértekezlet Szekszárdon Dr. Szabőpál Antal előadását hallgatják a közművelődési szakemberek Hétfőn délelőtt 9 órától Szekszárdon megyei közmű­velődési aktívaéntekezlietet tartottak, amelyen értékelték az 1974 óta végzett munkát, s meghatározták az 1985-ig sdóló feladatokat. A jelenlé­A megyei tanács elnöke vitaindító .beszédének első részében áttekintést adott az MSZMP XII. kongresszusa és az ez év márciusi megyei pártértekezlet dokumentu­mai alapján közművelődé­sünkről, s megállapította: — A gazdaságfejlesztés je­lenlegi intenzív szakaszában és társadalmi fejlődésünkben legnagyobb tartalékunk a dolgozó ember tudatossága, korszerű szemlélete, kezde­ményezőkészsége, magas fo­kú általános és szakmai mű­veltsége, közéleti, társadalmi elkötelezettsége, felelőssége önmaga és a kollektíva mun­kája iránt. A szigorúbb mi­nőségi követelmények — mint a növekedés kiemelt fontosságú tényezői — foko­Kekkonen hazautazott Befejezte azerbajdzsáni lá­togatását és hétfőn elutazott Bakuból Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, aki hivatalos, baráti látogatást tett a Szovjetunióban. A különgép rövid időre le­szállt Moszkvában. A repülő­téren Urho Kekkonent Vaszi- lij Kuznyecov, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagja, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének első elnökhelyettese és több más hivatalos személyiség fo­gadta. Rövid repülőtéri tar­tózkodás után Kekkonen el­nök és kísérete hazautazott a Szovjetunióból. Kekkonen Moszkvában megbeszélést folytatott Leo- nyid Brezsnyewel, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnökével és más szovjet vezetőkkel. Moszkvai tartózkodása során ünnepé­lyesen nyújtották át neki a nemzetközi Lenin-békedíjat. vöket István József, a megyei tanács .elnökhelyettese kö­szöntötte, majd felkérte dr. Szabópál Antalt, a megyei tanács elnökét, hogy tartsa meg vitaindító előadását. zatosan előtérbe kerülnek mind a gazdaságban, mind a kultúrában 'és a közéletben — mondotta dr. Szabópál ■Antal, majd eképpen foly­tatta: — Néhány éve úgy fogal­maztuk meg feladatainkat, hogy a gazdasági munka mel­lett fontos kérdés a kulturá­lis feladatok megoldása is. Meggyőződésem: a gazdaság és a kultúra egysége elvének elfogadása, kölcsönhatásai­nak állandó vizsgálata, elem­zése és a tapasztalatok fel­használása korszerűbbé és életszerűbbé teszi közműve­lődési gyakorlatunkat. Paran- csolóan szükséges, hogy a népművelők még jobban ért­sék a gazdasági folyamatok Második munkahetét ple­náris, zárt ülésekkel kezdte a madridi találkozó. A hel­sinki záróokmány aláíró ál­lamainak képviselői a beve­zető politikai nyilatkozatok múlt heti meghallgatása után hétfőn megkezdték az általá­nos vitát a záróokmány tel­jesítésének helyzetéről. Mint ismeretes, Helsinki­ben 1975. augusztus 1-én ál­lam- és kormányfőit írták alá az európai biztonsági és együttműködési értekezlet öt fejezetből álló terjedelmes záróokmányát, és három év­vel ezelőtt a harmincötök belgrádi találkozója már megvonta a végrehajtás köz­bülső mérlegét. A hétfői ülésekre egyrészt ismét a NATO-államok vá­daskodása volt jellemző, rész­ben a találkozóra nem tarto­zó úgynevezett afganisztáni kérdésben, részben az embe­lényegét, tendenciáit, társa­dalmi összefüggéseit. A kongresszusi irányelvek a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésében is a mi­nőségi követelményeket hangsúlyozzák. Pártunk szük­ségesnek tartja, hogy a poli­tikai, közéleti tevékenység­ben a legszélesebb dolgozó 'tömegeik számára biztosítsuk az alkotó munka lehetőségét a szocialista demokrácia ke­reteiben állami szinten és konkrét munkahelyen egy­aránt. A demokratikus fóru­mok bővülő kereteit megfe­lelő tartalommal kell kitöl­teni. 'Ez pedig elképzelhetet­len a magas színvonalú szo­cialista kultúra nélkül. — Kulturális politikánk egyik fontos feladata volt és az is maradt, hogy intéz­ményrendszere segítségével juttassa el a megye lakossá­gához szűkebb régiónk és népünk, valamint az emberi­ség múltjának és jelenének haladó szellemi értékeit, al­kotásait, segítve ezzel a cse­lekvő hazalfiságra és interna­cionalizmusra nevelést. (Folytatás a 3. oldalon) ri jogok egy szűk csoportja kérdésében. A brit felszólaló ezekre hivatkozva a kelet— nyugati kapcsolatok beszűkí- tésével is fenyegetőzött, ami nyilván ellentmond a helsin­ki ajánlásoknak. A vitát másrészt az jelle­mezte, hogy a szocialista kö­zösség országai továbbra is kerülték és kerülik a polé­mikus hangvételt. Szovjet részről világosan közölték, hogy Afganisztán törvényes kormányának kérésére tör­tént a katonai segítségnyúj­tás, érvényes kétoldalú szer­ződés alapján, s ennek meg­kérdőjelezése alaptalan, az „intervencióval” való vádas­kodás célzatos, az afgán kér­dés felvetése az afgán bel- ügyekbe való beavatkozás, és túllépése a madridi találko­zó napirendi-tematikai kere­teinek. Katonai tiszteletadással fo­gadták Moszkvában hétfőn Samora Machelt, a Mozambi­ki Felszabadítási Front (FRE- LIMO), a Mozambiki Népi Köztársaság elnökét, aki az SZKP KB, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksé­ge és a szovjet kormány meg­hívására érkezett hivatalos, baráti látogatásra párt- és kormányküldöttség élén a Szovjetunióba. A mozambiki elnököt a re­pülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke, Andrej Gro- miko külügyminiszter és más hivatalos személyiségek kö­szöntötték. Ott voltak a szov­jet főváros lakosainak kép­viselői is, hogy kifejezésre juttassák baráti érzéseiket a fiatal afrikai független ország iránt. A FAO főigazgatója Magyararszágan Dr. Eduard Szauma, az ENSZ Élelmezési és Mező- gazdasági Szervezete, a FAO főigazgatója a magyar kor­mány meghívására hazánkba érkezett. A Ferihegyi repülő­téren Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter fogadta. A főigazgató látogatásának célja Magyar- ország és a FAO közötti, va­lamint a fejlődő országokkal kialakított mezőgazdasági együttműködés elmélyítése és továbbfejlesztése. Dr. Eduard Szaumát a Gö­döllői Agrártudományi Egye­tem tiszteletbeli doktorává választotta. Az avatása hét­főn történt meg. Az ez al­kalomból rendezett ünnepi tanácsülésen dr. Cselőtei László akadémikus, az egye­tem rektora köszöntötte a nemzetközileg ismert mező- gazdasági szakembert, majd dr. Lőrincz József egyetemi tanár, a mezőgazdaság­tudományi kar dékánja mél­tatta munkásságát. A FAO főigazgatója ezt követően át­vette az oklevelet, majd fo­gadta az egyetem hallgatóit képviselő fiatalok köszönté­sét. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn hivata­lában fogadta a hazánkban tartózkodó Eduard Szaumát. Szovjet részről hangsúlyoz­ták továbbá, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartják, érvényesítésükre alkotmányos garanciákat teremtettek. A ciprusi elnöklettel meg­tartott hétfői munkanap és az általános vita plenáris szakasza előkészíteni hiva­tott a bizottsági szakaszt, amely november 24-én kez­dődik. A helsinki záróok­mány öt fejezetének megfele­lő öt bizottság az egyes terü­letek beható, ugyanakkor arányos áttekintését teszi le­hetővé. Búcsút vettek Madridtól a külügyminiszterek és kül­ügyminiszter-helyettesek, s a küldöttségek vezetését zöm­mel ismét a nagykövetek vet­ték át. Dr. Szabópál Antal előadása Madridi találkozó Zárt üléseken folytatódik a politikai vita

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom