Tolna Megyei Népújság, 1980. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-16 / 269. szám
1980. november 16. NÉPÚJSÁG 5 Nem lesz többé aranykorona „Kivonatos másolat az 1875-ik évi VII. törvényczikk a földadó szabályozásáról. Szentesítést nyert 1875. márczius 21-én. Kilhirdettetiett az országgyűlés mindkét házában 1675. évi márczius hó 30-án. Kedvelt Magyarországunk, és társországai hű Főrendéi és Képviselői közös egyetértéssel a következő törvényczik- két terjesztették szentesítés végett Felségünk elé: A füld- birtok; általános megadóztatása czéljából a magyar állam területén fekvő minden földbirtok tiszta jövedelme ezen törvény rendeletéi szerint kinyomozhattok, és általános földadókateszter készíttetik. A föld tiszta jövedelmének vétetik a közönséges gazdálkodás mellett tartósan nyerhető középtermések értéke, levonván belőle a gazdálkodási rendes költségeket. A földbirtokkal összefüggő jogok, úgyszintén annak valamely iparággal, vagy más földbirtokkal való gazdasági összefüggés a tiszta jövedelem kiszámításánál tekintetbe vétetnék, de viszont az aizon fekvő terhek is figyelmen kívül hagyhatnak. A tiszta jövedelem a művelési ágak, és minőségi osztályok szerint becslés útján nyomoztatok ki. Kelt Bécsiben, Ezernyolcszázhetven ötödik évi márczius hó huszonnegyedikén. Az aláíró: Ferenez József sk.” Az adózási rendszer alapja hazánkban a múlt század hetvenes éveiben bevezetett aranykorona volt, amely a különböző minőségű földek úgynevezett tiszta hozadékát mutatta, amit úgy állapítottak meg, hogy a gazdálkodás színvonalén tartósan elérthető átlagtermés értékéből levonták a gazdálkodás rendes költségeit. Az eredményt kiateszteri holdra vetítve aranykoronában állapították meg. Az aranykoronát bevezetése óta lényegében folyamatosan használjuk a termőföld minőségének meghatározásához. A köztudatban még ma is szorosan kötődik az aranykorona a föld minőségéhez. Eléggé általánosan elfogadott az a vélemény, hogy például a hektáronkénti 30 aranykoronás szántóföld — ha azt a jó gazda gondosságával művelik — lényegesen magasabb hozamot ad, mint a hektáronkénti tíz aranykoronás 'értékű föld. A VI. ötéves terv időszakában az aranykoronás rendszer helyett új földértékelés bevezetésére kerül sor. Miért? Az aranykorona elsődlegesen a földek használatából eredő jövedelmek megadóztatását szolgálta. Választójoga például annak volt, akinek meghatározott nagyságú föld volt a birtokában, és az aranykorona értéke elért egy bizonyos hiatárt. A felszabadulás utáni időszakban az aranykorona mint értéktneghatározó nem volt nélkülözhető, hisz a föld értékét nem lehetett ennél jobb módon meghatározni. Ennek alapján került sor a juttatott földek megváltási árának kiszámítására, a földek adóztatására. Az aranykorona-érték mai használatai azonban, — minthogy a gazdálkodás színvonala, az intenzív művelés miatt a talaj termékenysége megváltozott —, továbbra már nem indokolható, és már csupán hazánkban van érvényben ez a’ monarchia- korabeli „örökség”. Az elmúlt évben több alkalommal is vizsgálták az új, a szocialista fejlődés igényeit hosszabb távon is kielégítő földértékelési rendszer bevezetésének lehetőségét. A mezőgazdasági termelés eredményét, a 'hozamúk mindenkort alakulását általában két tényező befolyásolja. Az egyik: a hosszú távon ható, és viszonylag állandó természeti tényezők, a másik pedig a mindenkort közgazdasági tényezők befolyása, a gazdálkodás adott színvonala. A kettő állandó kölcsönhatásban van egymással. Az új földértékelési rendszer ezek közül a természeti tényezők együttes hatását veszi figyelembe és a végrehajtás első szakaszában nem számol a gazdálkodás emberi, közgazdasági tényezőivel. Ezáltal teszi lehetővé egyik természeti kincsünknek, a termőföldnek olyan értékelését, amely csak a hosszú távon viszonylag állandó természeti tényezők hatását mutatja. A későbbiek során a természeti tényezőkre folyamatosan ráépül a közgazdasági tényezők hatása. Az új rendszer az előforduló leggyengébb 'és legjobb termé- kenységű talajok alapján ezt '1-től 100-ág terjedő érték- számmal fejezi ki. Az alaptermékenységet lényegesen befolyásolják az éghajlati, hidrológiai, domborzati viszonyok, amielyéket az új íöTdértékelési rendszer mint korrekciós hatásokat veszi figyelembe, — kedvezőtlen hatásukkal csökkentik az alaptevékenységet kifejező értékszámot. A korrigált talajértékszám az úgynevezett termőhelyi értékszám, amely ugyancsak 1-től 100-ig terjed. Megyénkben a legjobb szántóterület'* aranykorona értéke 52,10, amely Dalimandon található, a legkisebb értékű szántó — 1,7 aranykorona értékű —, a közeli Kaposszek- csőn van,. A szőlőterületek legjobbika a szekszárdi borvidék, ahol 139 aranykorona értékű föld is van, ugyanebben e művelési ágban a leggyengébb talaj a Paks környékén lévő, 3,80-as homok. Az új földértékelés valamennyi külterületi, és zártkerti, valamint a belterületen nagyüzemi művelés alatt álló földre kiterjed. Bevezetése 1981-ben kezdődik, és 1985 végére fejeződik be — 8 millió hektár mezőgazdasági és erdőművelésű földét érint, s összesen mintegy 275 ezer talajminta részletes vizsgálatára kerül sor. A termőhelyi értékSzámok megállapítása a földhivatalok hatósági feladata. A földértékelés eredményét bejegyzik az ingatlannyilvántartásba, s az eredményt 30 napig községenként, városonként közszemlére teszik. Ezáltal lehetőség nyílik arra, hogy mindenki megismerje a földértékelés eredményét, felszólaljon az 'esetleges téves minősítés ellen. Az új, tudományosan megalapozott földértékelési réndszer bevezetéséhez fontos társadalmi érdek fűződik. Nem kis feladatra vállalkoznak mindazok, akik az aranykorona-érték 'helyett a pontrendszer bevezetését szorgalmazzák. dKlub Mitől klub a klub? Az azonos érdeklődésű emberek társadalmi, tudományos, politikai, kulturális és sportkérdések megvitatását szolgáló családi érintkezéseken kívüli szervezete. Az első klubok Angliában keletkeztek a XVI. század közepén, és ma is ott a legelterjedtebb a klubélet. Magyar- országon a ma működő klubok közül a legismertebb az írók és művészek 1901-ben alapított „Fészek klub”-ja. Az utóbbi időben újra mozgalmasabbá vált a klubélet, jelenleg megközelítően 150 aktív klub működik megyénkben. Felvételeink a megyeszékhely klubjaiban készültek. Kártyacsata a Tartsay asszonyklubban Sok a közös téma Tetszik a minta? Kell egy kis disco is Nagy csatában a vegyespáros Cím nélkül Fotó: Kapfinger
