Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

4- KÉPÚJSÁG 1980. október 1. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Szabad szombat Szekszárdiról, a Korzó Áru. ház dolgozóitól kaptuk az alábbi szövegű levelet: .......A szabad szombatun­kat, megkérdezésünk nélkül egyszerűen elvették tőlünk. Helyette kaptunk egy hétfői szabadnapot. Van közöttünk jó pár anya, akinek a gyereke óvodába, iskolába jár, s ott szabad szombat van. Ha az anyuka ráadásul vidéki is, mit csináljon a gyerekével?” A levelet a KPVOSZ Tolna megyei Bizottságának .küld­tük meg, ahonnét Molnár Lajos titkár az alábbikait vá­laszolta: „. Megvizsgáltuk a Tolna megyei Népbolit Vállalat Kor­zó Áruház dolgozóinak pana­szát és megállapítottuk, hogy valóban a korábbitól — illet­ve a kollektív szerződésben rögzített szabadnapok kiadá­sától — eltérően átszervezték a szabadnapok kiadását, amely néhány dolgozót, kö­zöttük kisgyermökés anyákat is, kedvezőtlenül érintett. A vizsgálat után áz áruház ve­zetőjével és az áruház, főbi­zalmijával megállapodtunk, hogy újra felülvizsgálják a szabadnapok kiadásának rendszerét és olyan beosztást készítenek, amely megfelel a kisgyermekes anyák érdekei­nek és az áruház vagyonvé­delmének (mivel a szabad szombatokon a legnagyobb a forgalom) is. Az új beosztás megvan, amelyet megbeszíéltek az áru. ház középvezetőivel, bizalmi­jaival és rajtuk keresztül va­lamennyi dolgozóval. A be­osztásnál érvényre jutott a kisgyermekes, valamint a gyermeklüket egyedül nevelő anyák kérése, így ők szabad­napjukat a páros szombato­kon kapják meg, míg az egye­dülálló és gyermektelen dol­gozók hétfőn kapnak szabad­napot ...”. Ki ápolja az idős beteget? Ezzel a témával azért kívá­nunk foglalkozni, mert elég gyakran kap szerkesztősé­günk hasonló szövegű levelet: .......Előre is elnézést kérek a z írásért, mert nem asztal­hoz ülve írok, hanem ágyban fekve. Sajnos a közelmúltban baleset ért, eltörött a lábam, amit begipszeltek, s nem sza­bad felkelnem. Ketten va­gyunk a családban, én és a fiam. Ö huszonöt éves, a ter­melőszövetkezetben dolgozik, nem is itthon, hanem a szom. széd faluban. Reggel 6 órakor már elmegy hazulról és este fél hat-hat óra körül jön ha­za. Azt szeretném tudni, hogy ha a fiam itthon marad en­gem ápolni, akkor kap-e fi­zetést? Azt tudjuk, hogy ha az embernek a gyereke beteg, akkor az anyja otthon ma­radhat vele, s még a fizetésen sem esik csorba. Ha viszont az anya kerül olyan helyzetbe, hogy megbetegszik, van-e ar­ra lehetőség, hogy a gyereke ápolja, és ezért fizetést kap? Az a helyzet ugyanis, hogy ha a fiam nem kap fizetést, akkor miből élünk?...” A levelet a Társad'aIombiz, tosítási Igazgatóságnak küld­tük meg Székszárdra, ahon­nét Heiitzmanm Frigyes he­lyettes igazgató a következő választ adta: „ ... Levelében leírtak sze­rint ön balesete miatt fekvő beteg, gondos ápolásra szo­rul, ápolását termelőszövet­kezetben dolgozó 25 éves fia lát'ja el. Tájékozitiatalúk, hogy az ér­vényben lévő jogszabályok értelmében, táppénz — a jo­gosultsághoz szükséges felté­telek fennállása esetén is — csak akkor jár, ha a dolgozó saját maga beteg, vagy az anya, illetőleg egyedülálló apa hatévesnél fiatalabb be% teg gyermekét ápolja. A ren­delet sajnos nem teszi lehe­tővé, hogy a beteg szülő ápo­lását ellátó gyermek táppénzt kaphalsson. A fia az ön ápolása miatt fizetéses vagy fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. Abban az esetben, ha fia nem termelőszövetkezeti tag, hanem alkalmazott és az ön ápolása miatt tartósan fizetés nélküli szabadságot kényte­len igénybe venni, akkor egy­szeri segély iránti, kérelmet nyújthat be a Társadalom- biztosítási Igazgatóság címé­re. Ha fia termel ős zövetkezet i tag, akkor egyszeri segélyt a termelőszövetkezet vezetősé­gétől kérhet...” Kisajátítás Horváth Mihály Szekszárd- ról kérdezi: „ ... Azt szeretném megtud­ni. hogy a Szekszárd, Hosszú­völgy utca 5. szám alatt lévő ingatlanom mikor kerül ki­sajátításra? Ebben az ügyben jártam már a városi tanács műszaki osztályán, ott igen udvariasan elmondták, hogy az ingatlanra mi van tervez­ve, csak az időpont maradt tisztázatlan. Mivel a jelzett terület hagyományos műve­lésű szőlő, gyümölcsös, sze­retnénk pótolni, mivel na­gyon hiányos. Kérem, hogy a lehetősége­ken belül a kisajátítás idő­pontját közölni szíveskedje­nek ...” A levelet a 'Szekszárd Vá­ros Tanácsa V. B. műszaki osztályának küldtük meg, ahonnét GallaS Ferenc osz­tályvezető főmérnök az aláb- biákat válaszolta: .......A Hosszúvölgy utca 5 . szám alatti ingatlanát Szekszárd város Séd völgy részletes rendezési terve érinti, szanálásra kijelölt te­rület. A szanáláshoz szüksé­ges feltételek azonban nem állnak rendelkezésre, így ki­sajátítás ezen a területen 10 —16 éven belül nem várható. Szőlő és gyümölcsös pótlásá­nak, valalmint az épület ál­lagmegóvási munkálatai el­végzésének nincs akadálya”. T elefonszámunk: 12-284 Ml VÁLASZOLUNK A tűz elleni véde­kezésről és a tűzol­tóságról szól a bel- igyminiszter 30/1980. (VIII. 30.) BM. szá­mú rendelete, amely meghatározza a • tűzoltóság szervezetét, feladatait, tagjai­nak képzését, stb., s ezek a rendelkezések természete­sen elsősorban magát a szer­vezetet, annak tagjait érintik, azt azonban mindenkinek tudnia kell, hogy: „Aki tü­zet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, köteles azt elsősorban a tűzoltóságnak, akadály esetén községben a legközelebbi rendőri vagy ta­nácsi szervnek késedelem nélkül jelezni”, a tűzjelzés­nek, kárjelzésnek pedig tar­talmaznia kell: a) a tűzeset, káreset pontos helyét, b) an­nak megjelölését, hogy mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyben, c) em­berélet veszélyben van-e, va­lamint d) a jelző nevét, a jel­zésre használt távbeszélő számát. A vállalatok, a tár­sadalmi szervezetek, vala­mint az állampolgárok a tűz­oltóság közreműködése nél­kül eloltott, illetőleg az em­beri beavatkozás nélkül meg­szűnt tüzet is kötelesek az állami tűzoltóságnak bejelen­teni. Esetleges kellemetlenségek, félreértések elkerülése vé­gett is jó tudni, hogy a tűz­oltás vezetője a kárterületet zárt területté nyilváníthatja, e zárt területen minden te­vékenységet vagy mozgást korlátozhat, megtilthat, el­rendelheti az illetéktelen sze­mélyeik eltávolítását, a terü­let kiürítését, elrendelheti azt is, hogy a tűzoltóság vagy annak tagja a vállalat, a magánszemély tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe behatoljon, a jogszabályban meghatározott esetekben ke­rítést, épületet, nyílászáró szerkezetet megbontson. Meghatározza a rendelet azt is, hogy az önkéntes tűzoltók munkaidejükben, a vállalati tűzoltók pedig munka- és szabad idejükben milyen tűz­oltói feladatok ellátására ve­hetők igénybe, s' hogy őket ilyen esetekben milyen térí­tés, díjazás illeti meg. A jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 62. számában jelent meg és kihirdetése napján (1980. augusztus 30.) hatály­ba lépett. Indokoltnak tartjuk fel­hívni a figyelmet a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Értesítő idei 16. számában megjelent arra a közle­ményre, amely a mező^ gazdasági termények betaka­rítás utáni összegyűjtéséről (böngészés) szól, az egyes mezőgazdasági betakarító gé­pek után — még a leggondo­sabb beállítás és üzemeltetés esetén is — visszamaradt kisebb-nagyobb mennyiségű termény a földet használó mezőgazdasági nagyüzem tu­lajdona, így annak össze­gyűjtése vagy legeltetése a nagyüzemek kizárólagos jo­ga, egyben kötelessége is. A termények engedély nélküli összegyűjtése és eltulajdoní­tása lopásnak, az etulajdoní­tott termény értékétől füg­gően szabálysértésnek vagy bűncselekménynek minősül. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Értesítő idei 17. számában útmutató je­lent meg az iparjogvédelmi (újítási) szabályzatok elké­szítéséhez arra is figyelem­mel, hogy a jelenlegi terv­időszakra készült szabályza­tok csak 1980. év végéig van­nak érvényben, és az 1981— 1985. évekre — az érintett szakszervezetekkel egyetér­tésben — ezeket a szabályza­tokat korszerűsíteni kell. Az útmutató részletesen megje­löli a korszerűsítés során figyelembe veendő körülmé­nyeket is. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke ocz Ernő, Bogyiszló, Kossuth u. 22. szám alatti lakos 1977. jú­lius 22-én Tolnán, az OTP-fiókban befizetett 16 ezer forintot Zsiguli VÁZ 2101 típusú személygépkocsi­ra. Két nap múlva, július 24-én a MERKÚR címére fel­adta az OTP által kiadott be­fizetési bizonylatot. Azt hitte, ez elég lesz ah­hoz, hogy a gépkocsit meg­kapja. Gondolta: ő megtette a kötelességét, a többi a MERKUR dolga. 1977. au­gusztus 29-i dátummal — 114981/Bp. — 1980-ra vissza­igazolta a MERKÚR a gép­kocsiszállítást. 1979 novemberéig úgy tűnt, minden rendben megy. Gocz Ernő 1979. november 2-án befizette a szükséges ki­egészítést. A 25 000 forintról szóló bizonylatot postázta a MERKUR-nak és várt. Egy ideig türelmesen, majd mind türelmetlenebbül. 1980. január elsejétől min­den héten felírta a naptárba a rádióban és a Népújságban közölt sorszámokat. A naptá­ri bejegyzésekből kitűnik: 109 806-nál váltott a régi sor­szám. Ekkor már kezdett nyugtalan lenni. Minden oka megvolt erre. 1980. március 29-én küldte el az első levelet, amelyben kérte az új sorszámát. Választ nem kapott. Június 29-ig várt. Gondol­ta: „Talán elvesztek a befi­zetést igazoló szelvények, ezért nem válaszolnak!” Jú­nius 29-én ismét levelet írt és mellékelte az OTP-nél be­fizetett 16, illetve 25 ezer fo­rintról szóló elismervényt és kérte: közöljék vele az új sorszámot. Se válasz, se igazoló szel­vény. Most már azt sem tud­ta igazolni, hogy a kocsira befizette a szükséges előleget. Az OTP-től szerzett egy iga­zolást, mely szerint a befize­tés megtörtént és most már telexen teremtett kapcsolatot a MERJKUR-ral. Az 1980. augusztus 13-án feladott telex szövege a kö­vetkező: Gocz Ernő esete a MERKUR-ral Nem a számológép lelkiismeretlen „MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat részére. 1977. augusztus 29-én kelt szgk. megrendelő lap szerint Zsiguli 1200. sz. személygép­kocsit a 114 981/Bp. sorszám alatt előjegyezték az 1980-as évre. A sorszámot figyelem­mel kísértem és már meg kellett volna kapnom a gép­kocsi átvételére szóló értesí­tést. Az 1980. március 29-i érdeklődő levelemre választ nem kaptam. 1980. június 19- én a befizetési elismervényt ajánlott levélben feladtam. Kérem szíves és sürgős telex­válaszukat, hogy a gépkocsit mikor vehetem át. Tisztelet­tel: Gocz Ernő, Bogyiszló, Kossuth u. 22.” Tisztelettel kérte a választ. A MERKUR azonban nem tisztelte meg a válasszal. Nem várta ő, hogy ilyeneket írja­nak neki: „Tisztelt Ügyfe­lünk! Elnézését kérjük, hogy leveleire, telexüzenetére munkatorlódás miatt eddig nem tudtunk válaszolni...” Megelégedett volna ennyivel is: új sorszáma ennyi meg ennyi, a gépkocsit itt és ek­kor veheti át. Téved, aki azt hiszi, hogy a telexre végül választ kapott a megrendelő, illetve vásárló, aki 41 ezer forint előleget fi­zetett be, hogy ezzel is meg­erősítse vásárlási szándékát. Csoda-e, hogy türelme egy­re jobban fogyott? Négy nap múlva, 1980. au­gusztus 17-én ismét levelet írt, most már egyenesen Csű­ri Istvánnak, a MERKUR vezérigazgatójának címezve. „Tisztelt vezérigazgató elv­társi Elöljáróban is elnézést ké­rek a panaszos levelemmel való zavarásért, de már odá­ig jutottam, hogy minden próbálkozásom csődöt mon­dott, olyannyira, hogy már csak ez az egy lehetőségem van arra vonatkozóan, hogy a személyes panaszom elinté­zést nyerjen. 1977. július 2-án Zsiguli VÁZ 2101 típusú személygép­kocsira befizettem. Ezt a MERKUR 114981/Bp. sorszám alatt előjegyezte 1980-ra. 1980. március 29-én írtam egy levelet, melyben kértem az új sorszámomat. Választ nem kaptam rá. Majd 1980. június 29-én újból írtam, egy­ben elküldtem az OTP-nél befizetett 16 000 Ft-os befi­zetési elismervényt és a 25 000 Ft-os postai feladóvevényt a kiegészítésről. Hangsúlyozni kívánom, hogy a kiegészítés összegét 1979. november 1-én adtam fel. 1980. augusztus 13- án 13,45 órakor telexen kér­tem a már eddig leírt dátum szerinti leveleimre és egyben a gépkocsi átvételével kap­csolatos választ, de a mai napig sem kaptam egyikre sem. Kérem a tisztelt vezér- igazgató elvtársat, szívesked­jen utánanézni az ügyem­nek. Elég sajnos, hogy az ügy­nek már a vezérigazgatóhoz kell eljutni, akinek tudvalé­vő, hogy sok a lekötöttsége és egy ilyen és más apró pa­naszos levelekkel kell fog­lalkoznia. Bízva ügyem elin­tézésében és a válasz remé­nyében, tisztelettel maradok bocsánatkéréssel a levelem­mel való zavarásért...” Hiába a kérő és a kétség- beesett sorok. Gocz Ernő ismét levelet írt. Most már nem a MERKUR- nak, hanem szerkesztősé­günknek. A levelei személye­sen hozta be. A levélben el­ismételte kálváriájának ed­digi állomásait. A fent leírtak alapján már minden bizalmam elve­szett. Semmire választ nem kaptam: sem az új sorszá­mot, sem a kocsi átvételi idő­pontját nem közölték. Pedig már augusztus 26-án a rádió­ban bemondott és 27-én a Népújságban közzé tett sor­számok alapján 373 kocsival túllépték az én általam ve­zetett sorszámokat. Ezt úgy számoltam ki, hogy 109 806- nál váltott a régi sorszám, azóta 5548 kocsit adtak ki. Ez összesen 115 354. Az én ré­gi sorszámom 114 981 volt. A MERKUR mindig a szá­mítógép hibájára hivatkozik. Lehet, hogy hibás a számító­gép, de a levelek válasz nél­kül hagyása már nem a tech­nika hibája, hanem azoké az embereké, akik nemtörődöm munkát végeznek. El sem tudom képzelni, hogy a kun­csaftot, akinek a pénzét há­rom évig használják, még annyira sem képesek, högy pár sorban vigaszképpen tá­jékoztassák, kérését elintéz­zék...” Szeptember 3-án levélben kértük Csűri István vezér- igazgatót: vizsgálja ki az ügyet. 1980. szeptember 13-i dá­tummal, szeptember 18-i pos­tai bélyegzővel a következő levelet kaptuk Csűri István vezérigazgatótól: „Hivatkozással 1980. IX. 3- án kelt, 322/1980. számú leve­lére, szíves tájékoztatása vé­gett mellékelten másolatban megküldöm Gocz Ernő bo­gyiszlói olvasójuk panaszle­velére küldőt válaszunkat, valamint az eredeti panasz­beadványt”. Az eredeti panaszbeadvány nem volt a levélben, a Gocz Ernőnek szóló válasz pedig a következő: „Tisztelt vásárlónk! Hivatkozással a Tolna me­gyei Népújság szerkesztősé­géhez írt és illetékességből vállalatunkhoz továbbított levelére, szíves tájékoztatá­sa végett az alábbiakat kö­zöljük: Sajnálatos adminisztrációs hibánk miatt nem került mind ez ideig az ön részére kiadásra a gépkocsi átvételé­re szóló felhívásunk. Mind­ezért csak szíves elnézését tudjuk kérni. Azóta minden bizonnyal kézhez vette értesítésünket, melyben tájékoztatjuk önt, hogy 1980. IX. 17-én tudnánk az ön gépkocsiját átadni. Őszintén reméljük, hogy a gépkocsi átvételével kapcso­latban a továbbiakban prob­léma nem lesz. Dr. Oroszi János kereskedelmi ig. Nemes Tiborné főosztályvezető” Hogy a levelekre, a telexre, a vezérigazgatóhoz írt levél­re miért nem válaszoltak, ar­ról mindenki hallgat. Mintha nem is lettek volnak ezek a levelek. Mintha senkit sem terhelne felelősség azért, hogy törvényeinket sutba vágva, válaszolatlanul hagy­ják a leveleket. Ezzel szem­ben őszintén remélik, hogy „a gépkocsi átvételével kapcso­latban a továbbiakban prob­léma nem lesz”. Lett! Gocz Ernő 1980. szeptember 17-én, amikor munkából ha­zaérkezett, a levélszekrény­ben egy levelet talált. A MERKUR-tól kapta. A dá­tum nélküli levélben közölték vele, hogy a 6200 sorszámú gépkocsiját szeptember 17-én délelőtt 10-én 11 óra között Budapesten átveheti. Aznap és akkor hozta a postás a levelet, amikor már lehetetlen volt átvenni a gép­kocsit. Kétségbeesetten tele­fonált a MERKUR-nak, ahol Falkai János osztályvezető intézkedett: rendben van, 19- én jöhet a kocsiért. 19-én boldogan utazott fel Budapestre azért a kocsiért, amit már korábban meg kel­lett volna kapnia, hisz szá­mításai szerint 1798-cal már túlhaladtak az ő jogos sor­számán. Mindegy, kapott egy 6200 sorszámú kocsit, először szeptember 17-i, majd szep­tember 19-i átvételi időpont­tal. Ez a sorszám szeptember 1. és 8. között szerepelt. A szerkesztőség a panaszos és a kivizsgálást kérő levelet 1980. szeptember 3-án adta fel. Az intézkedés tehát gyors volt. Gocz Ernő végre megkapta a kocsiját. Örömében már arról is el­feledkezett, hogy korábbi le­veleit még válaszra sem mél­tatták Szeptember 19-én, amikor az új kocsival végre hazaérkezett Budapestről, egy levelet talált a levélszek­rényben. A levelet 13-án ír­ták, a posta 18-án bélyegezte és a következőket tudatta vele is. Dr. Oroszi János kereskedelmi igazgató és Ne­mes Tiborné főosztályvezető: „Kedves vásárlónk! Hivatko­zással a Tolna megyei Nép­újság szerkesztőségéhez írt és illetékességből vállalatunk­hoz továbbított levelére, szí­ves tájékoztatása végett az alábbiakat közöljük: Sajná­latos adminisztrációs hibánk miatt nem került mind ez ideig az ön részére kiadásra a gépkocsi átvételére szóló felhívásunk. Mindezért csak szíves elnézését tudjuk kérni. Azóta minden bizonnyal kéz- H hez vette értesítésünket, melyben tájékoztatjuk önt, hogy 1980. IX. 17-én tudnánk az ön gépkocsiját átadni, őszintén reméljük, hogy a gépkocsi átvételével kapcso­latban a továbbiakban prob­léma nem lesz.” Volt. " ■ ocz Ernő végül is meg­© kapta a kocsiját. De csak kocsit kapott és------ választ nem. Választ a rra, hogy miért hagyták figyelmen kívül a leveleit. Ki a felelős azért, hogy a leve­lek válaszolatlanul marad­hattak. A kérdésre választ várunk. SZALAI JÁNOS V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom