Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-01 / 230. szám

1980. október 1. ^EPÜJSÄGs Szocialista munkaverseny: “égieTnmT nőségileg magasabb formája, a munkához, a társadalomhoz való szo­cialista viszony megnyilvánulása. A szocialista munkaverseny az egyé­nek és kollektívák részéről kiinduló, a munkaköri követelményeket meghaladó, bizonyos többleteredményre törekvő, önkéntes kezdemé­nyezés. (Gazdaságpolitikai kisszótár) A Hőgyészi ÁG nagytormási kerületének gépész szocialista brigádjai is részt vesznek a szocialista munkaversenyben: az őszi árpa alá készíti elő a talajt Schumacher Márton. Tolna megyei Építőanyag-ipari Vállalat Új formák keresése Pontosabban nem is annyi­ra új formák kereséséről van szó a Tolna megyei Építő­anyag-ipari Vállalatnál folyó munkaversenyben, inkább a meglévő fonnák, módszerek jobbításáról, finomításáról. Az igazgató azzal vezeti be a beszélgetést, hogy bár ered­ményeik miatt nincs szégyen­keznivalójuk, de korántsem elégedettek. Uj formákat kell keresni és alkalmazni, jobbí­tani kell az üzemek között folyó szocialista munkaver­senyt és soha nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a ver­senyben részt vevő dolgozók anyagi és erkölcsi érdekelt­ségét. A munka verseny-felei őssel már a gyakorlat oldaláról közelítjük meg a kérdést. Megállapodunk, hogy az el­ért eredményekről most nem beszélünk, a verseny sokat hozott, nélküle szegényebb lenne a vállalat — és szegé­nyebb lenne a vállalat min­den dolgozója. A szó anyagi és erkölcsi értelmében egy­aránt. Néhány szót a vállalat be­mutatására: öt üzem tartozik hozzá, a paksi, a szekszárd- csatári, a mázai, a fadd- dombori és az építőrészleg. Mindegyik sajátos feladato­kat old meg. Valahol azon­ban lehet találni összehason­lítási alapot. Nos, először itt van szükség a finomításra. Azt, hogy mi is történt ed­dig, egy elnagyolt példával próbáljuk érzékeltetni. Eddig az egy főre jutó egy verseny­pont ugyanúgy egy pontot ért, mint — mondjuk — a kultu­rális vállalások teljesítésének egy versenypontja. Anélkül, hogy az utóbbi jelentőségét lebecsülnénk, ez a fajta ösz- szehasonlítás nem tartható. Tizenkilenc szocialista bri­gád 202 tagja vesz részt a szocialista munkaverseny­ben. A vállalatnál végzett te­vékenységen túl, segítettek különböző gyermekintézmé­nyeknek, Pakson a városfej­lesztésben, Tengelicen a szo­ciális otthonban — hogy csak néhányat említsünk. Most a vállalat belső életében vár nagy szerep a brigádokra. Pakson az idén be kell fejez­ni az áttelepítéssel kapcsolatos munkát. Ehhez nem elegen­dők csak a paksiak, a többi üzem brigádjai is felajánlot­ták részvételüket. Az idei versenyvállalások értéke mintegy másfélmillió forint. Középpontban a haté­konyság-eredményesség, a minőség javítása és a taka­rékosság áll. Ez utóbbira egy­két példa. Ha egy termék gyártásánál selejt keletkezik és a dolgozók azt nem jel­zik kellő időben, hanem csak a leszállítás után derül ki ró­la, hogy használhatatlan, vagy jobb esetben csökkent értékű — kár a vállalatnak, de kár minden dolgozónak. Egyéb­ként ilyen jellegű kár évente egymillió forint értékben éri a vállalatot. Nos, ha ezt az egymillió forintot meg lehet­ne takarítani, akkor az egy­szeriben kétmilliót jelentene, hiszen egyszer nem esik ki ez az összeg, másodszor pedig plusz bevételben jelentkezik. Takarékosság a szakérte­lemmel. Itt is előbbre tudnak lépni. Tarthatatlan az az ál­lapot, hogy egy kvalifikált szakmunkás hozzáértést nem igénylő segédmunkát végez­zen munkaidejében. Van még erre példa itt is, de mód is van a helyzet javítására. Javítani az anyagi és er­kölcsi elismerés igazságossá­gában úgy, hogy az érték­ítélet azt a tevékenységet be­csülje többnek, amely a leg­fontosabb célkitűzések meg­valósítását segíti. Ez most a termelékenység javítása, azon belül is a minőség számot­tevő javítása. A vállalatveze­tés és a társadalmi szervek ezt felismerték, el is határoz­ták új munkaverseny-szabály- zat kimunkálását, amely el­engedhetetlen a célkitűzések eléréséhez. Néhány brigád már alkal­mazza a brigádnak adott pénzjutalom differenciált el­osztását a tagok között, más brigádok még nem. A cél ál­talánossá tenni ezt a gyakor­latot. A Tolna megyei Építő­anyag-ipari Vállalatnál is ke­resik a „magasabb osztály­ba” lépés módozatait. Hogy megtalálják, arra biztosíték az eddigi eredmény. L. Gy. Kárpáti Jánosné naplóvezeti — Szerét írni? — Nem.. Sose szerelttöm, az iskolában sem. — Miért vállalta a brigád­napló írását1, vezetését? Ép­pen elég az, hogy brjgáüve- zető, nein? — Itt a konzervgyárban' ez a szokás alakult ki. A brigád- vezetők írják a naplót. Nem is töhéttelm mást, nem volt választásom, mert a brigád többi tagja már idős . — Mutassa be röviden a brigádot. A munkájúkat. — A Paksi Konzervgyár­ban dolgozunk, a feldolgozó­üzemben. Váci Mihály arany- koszorús szocialista brigád. A vállalásaink a minőségre vo­natkoznak, hogy megtartjuk az állandó jó minőséget. Meg az anyagok takarékos fel­használása is benne van a brigád vállalásaiban. — A minőségi mUnkla fo­galma érthető. De milyen anyagokkal tudnak takaré­koskodni és hogyan? — Ciltrotmsawal, cukorral, dobozokkal. Ügy takarítha­tunk meg anyagot, hogy na­gyon vigyázunk mindig, ne vesszen' kárba semmi. A fel- önto lé, amiben van cukor is, citromsav is, ne löttyenjen ki, ne folyjon el belőle. Lehet takarékoskodni.. — Tehát maga a legfiata­labb a brigádban. Mi a vég­zettsége? — Konzervipari szakmun­kás. Én még úgy tanultam folyamatosan', tehált mielőtt elmentem volna dolgozni. A konzervgyár az első munka­helyem. Brigádvezető csak egy év ótia vagyok. A naplót is attól kezdve írom. — Mi mindent ír bele? — Az eredményeinket, örü­lünk, ha sikerül jól elvégezni a munkát és ahogyan ml ér­tékeljük ezt, erről írok. A mi­nőségről, a megtakarításról. — Mikor jut ideje a napló- írásra? Nyilván' otthon, este még van mit tenni. — Van, nem is kevés. El kell látni a családot. Késő es­te ülök neki, úgy íróm. Nem könnyű, elhiheti. — Elhiszem és gratulálok a sikereikhez. G. J. Fadd, Lenin tsz „Változott a munkaverseny minősége” A melléküzemben többnyi­re hiánycikkeket, apró gumi, műanyag alkatrészeket, önt­vényeket gyártanak. A fad- di Lenin Tsz dolgozói közül majd háromszáz embernek itt van a munkahelye, csak­nem egész évben — a beta­karítás idején mindannyian a terményt, jórészt a fűszer- paprikát szedik. Egymást se­gítve, egymás mellett dolgo­zik a mezőgazdasági és az ipari munkás. Megszokott rend ez a faddi tsz-ben. A tsz 16 szocialista bri­gádja közül hat a mellék­üzemben található: 3 brigád a műanyagüzemben, 2 az ön­tödében, és egy a gumiüzem­ben. Osztermayer János, a szövetkezet párttitkára sze­rint a dolgozók segítenek az üzem előtt álló feladatok jobb végrehajtásában, s nem kis részük van abban, hogy a gazdaság szép eredménye­ket mutat föl. Az év első há­romnegyedében a 16 brigád 800—830 ezer forint ered­ményt produkált. A brigádok vállalásaikat év elején rög­zítik, az értékelés negyed­évenként, majd év végén tör­ténik — ekkor ül össze a versenybizottság, ahol kép­viselteti magát a párt-, a KISZ-szervezet, a nőbizott­ság. A vállalások teljesítésé­nek megfelelően kapják a brigádok a pontokat, a zöld­koszorús, a bronz-, az ezüst­ös az aranykoszorús jelvé­nyeket. — Fellendült-e a verseny során az újítómozgalom, meghonosodtak-e célsze­rűbb, takarékosabb módsze­rek? — Mindenképpen. Mosta­nában Böcz István újítását vezettük be: egy egyszerű szerkezettel a technológiai sor egyik gépét kiváltotta. Persze az újítás nálunk meg­szokott, ahogy a dolgozók mondják; munkaköri köte­lesség. T — A munkaversenyben el­ért eredmény nemcsak er­kölcsi, hanem anyagi elis­meréssel is jár. — A pénz elosztását a bri­gádokra bízzuk. Megkapják az összeget, és közösen sza­vaznak arról, hogy kinek mennyi jusson belőle. Vagy éppen ne jusson. Mert az is előfordult már a traktoro­soknál, hogy felállt az egyik brigádtag és javasolta, hogy egy társukat zárják ki a ju­talmazásból, mert nem ment ki a második műszakra. A brigád egyöntetűen úgy vél­te, hogy a hanyag traktoros a közös pénzből ne részesül­jön. — A társadalmi munka vállalásai mi szerint történ­nek? — Legfontosabb szempont, hogy mindenki ott vállaljon munkát, ahol az a legjobban hasznosul. Célszerűtlen lenne az autóvillamossági szerelőt paprikaszedésre kérni akkor, mikor úgyis van munka a szakmájában. A Vörös Októ­ber gépjavító brigád például személyenként 80 óra társa­dalmi munkát vállalt. A bri­gád tagjai egyébként idén márciusban kapták meg a Szakma Kiváló Dolgozója cí­met. Munkaidő végeztével nem túlórában, hanem társa­dalmi munkában 2 IFA te­herautót javítottak meg a szövetkezet gépműhelyében. A kevésbé kvalifikált munka­erő a kertészetben vállal tár­sadalmi munkát — épp teg­nap kezdődött a fűszerpap­rika szedése. A melléküzemágban Lan­tos István brigádvezetővel beszélgetünk. A Május 1. szocialista brigád 1974-ben alakult, s 16 tagja van. A gu­mi- és a műanyagüzem mun­kásai tartoznak ide: homok­fúvók, beállítok, gumisütők, gépkezelők. — Jól jött ki a lépés ta­valy is, meg idén is a bri­gádban — mondja Lantos István. A megalakulás ide­jén a vállalásaink főleg a termeléssel voltak kapcsola­tosak — nem túlmunkát vál­laltunk, hanem azt, hogy hozzuk a tervet. Az idők fo­lyamán lényeges minőségi változás történt: a brigád bármilyen értelmes cél érde­kében szívesen dolgozik a munkaköri kötelességén túl. — Idén melyek voltak ezek? — Részt vettünk természe­tesen a XII. kongresszus, va­lamint hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulójára meg­hirdetett versenyben. A vál­lalásainkat teljesítettük, sőt, úgy néz ki, hogy túlteljesít­jük. Megkerestek ugyanis bennünket az általános is­kola tanárai, s kérték, hogy patronáljon minden brigád egy-egy osztályt. A Május 1. brigád osztálya a hetedik bé. Ügy tervezzük, kihozzuk a gyerekeket az üzembe, meg­mutatunk nekik mindent, s leülünk velük egy kis tere- ferére. — Egyéb vállalásaik? — Immár három éve min­den brigádtag politikai to­vábbképzésen vesz részt. Vállaltuk, hogy az üzemünk előtti udvart szebbé tesz- szük, parkosítjuk. Egy napi munkánk bérét küldtük el a mozgássérült gyerekek üdü­lőjének építésére. Az iskola udvarára társadalmi munká­ban hintákat, padokat he­lyezünk el. — Hol áll a brigád az üze­men belüli munkaverseny­ben? — Tavaly aranykoszorút kaptunk, s megnyertük azt a munkaversenyt, amelyet a szövetkezet megalakulásá­nak 20 éves évfordulójára ír­tak ki. Az első dij: három­napos észak-dunántúli kirán­dulás volt a szövetkezet autóbuszával. Haglimajer János műveze­tő, a brigád tagja részt vett a kiránduláson. — Sopronban, Pannonhal­mán, Sopronkőhidán, Fertő­dön és Bükfürdőn járt a brigád. Három napig kirán­dulni, nézelődni, ismerkedni az ország egy nagyon szép tájegységével, nem kis dolog. Talán, ha nem „hajtunk” úgy a munkaversenyben, mint ahogy tettük, sdhasem látjuk Sopron csodálatos ódon városközpontját. D. V. M. Fotó: B. J. A műanyagüzem egyik brigádja Talajelőkészítés Hőgyészen Lantos István: Túlteljesítjük a vállalásainkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom