Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

[Képújság 1980. október 12. Mongólia A legősibb tó A Hubszugul Mongólia leg­nagyobb tava, egész Közép- Ázsia legősibb édes vizű víz­tárolója. Erre a következte­tésre jutottak az ott dolgozó mongol—szovjet közös geoló­giai expedíció résztvevői. A tó körülbelül egymillió évvel ezelőtt alakult ki és többször változtatta partvonalát. A Hubszugulon kívül a Mongol Népköztársaság területén még több mint háromezer tó van, de egyik sem idősebb 10—15 ezer évnél. Új szőnyeggyár A mongóliai Erdenet váro­sában új szőnyeggyár épül. Termelése kétszerese lesz az ulánbátori szőnyeggyárénak. Az üzem első gyártósora, amelynek évi termelése több mint 650 ezer négyzetméter szőnyeg lesz, az év végén lép üzembe. A vállalat teljes ka­pacitása évente 1,3 millió négyzetméter. A Szovjetunió­ból és más szocialista orszá­gokból már megérkeztek az első gépek és berendezések, szerelésük sikeresen halad. Egyidejűleg folyik a gyár részére a szakképzett káde­rek képzése is. Hét szovjet városban tanul az a 250 mon­gol fiatal, aki elsajátítja a szőnyegszövő, karbantartó, minőségi ellenőr szakmákat, a művezetői tennivalókat. A KGST-országok műszaki­gazdasági segítségével a Mon­gol Népköztársaságban 20 nagy könnyűipari létesítmény fel­építését tervezik. Szociálpolitika az NDK-ban Visszanyerik életkedvüket Vidáman csattog a szövő­szék. A szép színes faliszőnye­gek, asztalterítők és más tex­tíliák a szövő ügyességét ta­núsítják. Ha azonban köze­lebbről megfigyeljük, azt ta­pasztaljuk; hogy a kezek ne­hezen mozognak. Wally Jep- sen asszony, akit felkeres­tünk, súlyos beteg: az egyik lábát amputálták. Itt va­gyunk a Berlin-buchi III. szá­mú klinika mozgásterápiái osztályán. A 75 év körüli asz- szony egy éve került az osz­tályra, reménytelenül, maga­tehet etlenül. A kezelés ered­ményeként életkedve, önbi­zalma lassan kezd vissza­térni. Az intézet vezetője, Bruno Koch kalauzol végig a barát­ságos, korszerűen berende­zett termeken és súlyosan sérült emberekkel ismertet meg. A munkaasztalok mellett nőket, férfiakat, időseket, de mozgássérült fiatalokat is ta­lálunk. Naponta átlagosan 150 beteget kezelnek, évente 1300-at. Hímeznek, hajtogat­nak, fonnak, formáznak, cso­móznak, osztályoznak vagy csomagolnak. A legsikerül­tebb alkotásokat kiállításon tekinthetjük meg: szép kerá­miacsészék és -korsók, fali­csempék, szobrocskák sora­koznak az állványokon. Egy ládában textiltermékek van­nak. Néhány közülük valósá­gos remekmű. Készítményei­ket szívesen vásárolják. A cél persze elsősorban nem a gazdaságosság, sokkal inkább az eredményes kezelés. Ve­zetőnk meg is jegyzi: „Ter­mészetesen több a kiadásunk, mint a bevételünk. Az a fon­tos, hogy a betegek örömet találjanak a maguk készítet­te tárgyakban, mert ez siet­teti a gyógyulásukat.” Persze, nem mindegyik pá­ciens tud bánni a komplikált, eszközökkel. Agyvérzés után például az első feladat, hogy a karok mozgásképességét — amennyire ez lehetséges — helyreállítsák. Erre a célra különleges készülékeik van­nak, például egy szecskavágó­hoz hasonló szerkezet szige­telőcsövek szétvágásához, Vágókészülék a kozmetikai készítményekhez használatos ragasztószalagok feldarabo­nek a vezetőknek egyszer látniok kellene ápoltjaink örömét, munkájuk sikere után érzett jogos büszkesé­gét. Az INTERFLUG-gal és a VEB BERLIN-KOSMETIK- kal szerződésünk van. Ezek a vállalatok segítik betegeink gyógyulását, de az itt végzett munka ugyanakkor számuk­ra is hasznos.” Wally Jepsen így beszél: „A napi munka számomra nemcsak örömet, változatos­ságot jelent, de segít a be­tegség leküzdésében is.” Amikor két óra múlva visszatérünk a munkahelyek­re, már másokat találunk ott. A betegek munkaideje ugyan­is — teherbíróképességükre való tekintettel — általában napi két óra. Távozásunkkor Bruno Koch a 74 éves Martha Wemesre hívja fel a figyelmünket. Né­hány éve teljesen magatehe- tetlenül érkezett az intézet­be az idős asszony. Nem hagyhatta el az ágyat sem. Türelmes, együttérző kezelés után ismét a lábára tudott állni. Most maga hozza le az anyagot, a harmadik emelet­ről és szállítja vissza a kész kézimunkákat. Igaz, mankó­val, de — egyedül. Sőt, ma már kijár a közeli üzletbe is, bevásárolni. G. I. Vidáman csattog a szövő­szék lásához. Egyik-másik készü­lékkel még olyanok is meg­tanulnak bánni, akiknek egyik karját amputálták. Valamennyien Ipari meg­rendelők számára dolgoznak. „Sajnos, a munka néha ép­pen ezért akadozik, mert egyes üzemvezetők még ért­hetetlen fenntartásokkal él­nek — mondja kísérőm. Ezek­A mélységi fúrások világcsúcsa A Szovjetunió fúróteohni- kusai világrekordot könyvel­hetnek el maguknak. Az „SG—3” mélységi fúrásuk, a Kola-félszigeten, elhagyta a 10 000 méteres mélységi ha­tárt és a fúrás még tovább folyik, egészen a nagy cél, a 15 000 méteres mélységi ha­tár felé. Kerek öt évvel ez­előtt az Egyesült Államokban túlfúrtak a 9000 méteres ha­táron, de egy fúrást sem si­került a 9600 méteres szint alá vinni. A kola-félszigeti fúrásról már néhány hónap­pal ezelőtt azt jelentették, hogy a 9700 méteres fúrási mélységgel megdöntötték az amerikaiak rekordját. A 10 000 méteres határ túllépé­sével a szovjet fúrótechniku­sok legutóbb elérték és túl­haladták a mélységi fúrások terén az eddigi világcsúcsot. A Kola-félszigeten már több év óta folytatott és vi­tatott fúrást nem szabad a Szovjetunió különösen hala­dó fúrótechnikája közvetett bizonyítékának tekinteni, ha­nem inkább bizonyítéknak arra, hogy türelemmel és vi­szonylagosan konvencionális eszközökkel és nem utolsó­sorban állami pénztámoga­tással, tekintet nélkül a ke­reskedelmi érdekekre, mit le­het elérni. A kola-félszigeti fúrást egyáltalán nem túl­dimenzionált vagy különösen modern eszközökkel kezdték el, hanem egy különösen nagy átmérőjű fúrólyukkal, amely­nél az igen nagy mélységek­be való fúrásnál nem lehetett nehézségekre számítani. Na­gyon lassan fúrtak és a fúró­berendezéseket többször vál­tották. Csak az utolsó fázis­ban fejlesztettek ki egy nyil­ván igen nagy teljesítményű fúróberendezést és alkalmaz­ták a fúrás helyén: az „Ural- mas”, „BU 1500” típusú be­rendezés egyesíti a szovjet és a külföldi fúrótechnika leg­újabb vívmányait. A típus­jelzés kétségtelenül a vele elérhető legnagyobb, 15 000 méteres mélységre utal, ami az egyik legnagyobb műszaki teljesítmény, tekintve, hogy az Egyesült Államokban, a legnehezebb fúróberendezé­sek máig is csak alig 10 000 méteres legnagyobb mélysé­gekre vannak méretezve, mint például az „IDECO H 3000”, egy olyan típus, amely­nek egy példánya Európá­ban, Bécs közelében működik. Mi a jelentősége ennek a fúrásnak? Nyilvánvalóan nem az, hogy olajat vagy . gázt találjanak, hanem eset­leg nikkelt, krómot, platina­ércet, amelyek az orosz Észak- Európa geológiai formációi­ban előfordulnak. Ez azon­ban csak mellékes cél lehet. Elsősorban tudományos alap­kutatás céljából végzett fú­rásról van szó. Nyugaton ed­dig nincs hasonló méretű terv, csak most kezdenek az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban nagy kutatófúrások fejlesztésébe a szárazföldön. A fúrás a föld felszínétől elkülönülve, úgynevezett „kristályos szerkezetű kőze­tekben” van, mint például gránit, amelyek feltehetően a föld igen korai múltjából tűzfolyós állapotból mereved­tek meg. A fúrások egyik leg­érdekesebb célja a „mélyen fekvő földgáz” keresése a föld belsejében lévő „kristá­lyos szerkezetű kőzetekben”, amelyek mindenekelőtt szov­jet földtantudósok, de leg­újabban amerikaiak feltéte­lezése szerint is nagy tömeg­ben tartalmaznak földgázt. Ez állítólag a Föld keletkezése alkalmával a világűranyag kondenzációja által került a Földbe. A világűrben lévő gázködök és meteoritok való­ban tartalmaznak földgázzal rokon szénhidrogéneket. A Kola-félszigeten végzett fúrásokról szóló hírekből de­rül majd ki, hogy a Kola- félsziget „ősi kőzeteiben”, e mélységben valóban talál­tak-e ilyen gázt? Földrengések előrejelzése A Szovjetunió területének körülbelül 20 százaléka föld­rengésveszélyes övezetben ta­lálható, s ott több mint 50 millió ember él. Ezért lett nemzeti program a földren­gések előrejelzésének meg­oldása. Ebben a munkában tucatnyi tudományos intézet, több száz szeizmikus állomás vesz részt a Szovjet Tudo­mányos Akadémia geofizikai intézetének irányításával. Közéjük tartozik az Azer­bajdzsán Tudományos Aka­démia Geofizika nevű kutató- központja is. Igazgatója Tofik Iszmail-Zade az azerbajdzsán tudósok kutatási eredményei­ről tájékoztatta az APN mun­katársát. A Geofizika nevű azer­bajdzsán tudományos köz­pont a földrengés hosszú és rövid távú előrejelzésének témáját kutatja és az ország szeizmikus állomásainak ter­vez egyedi geofizikai műsze­reket. A hosszú távú előrejelzés ma már elég átfogóan kidol­gozott téma. A szovjet tudó­sok feltérképezték és leírták az ország földrengésveszélyes övezeteinek nagy részét. Eze­ket az adatokat felhasználják a földrengésbiztos építkezé­seknél. Ami pedig a rövid időre szóló előrejelzést illeti, csak az idő és hely tényezőt ne­vezhetjük viszonylag kidolgo­zottnak. A szeizmikus jelen­ségek leírásánál azonban rendkívül fontos számolni a földkéreg várható mozgásá­nak erejével és intenzitásá­val is. Ezen a téren azonban még csak az elképzelések és a kísérletek idejét éljük. Az egyik ezek közül a Föld mélyén végbemenő radioaktív bomlási folyamatokkal fog­lalkozik. Bármily kicsi is a „mélység lehelete”, a föld­kéreg töréseinél és repedései­nél, a radioaktív bomláster­mékek felszínre jutásának természetes útjainál a mű­szerek állandóan regisztrál­ják. A központ tudósai kísér­letekkel bizonyították, hogy a földrengés fészke fölött a tö­résvonalaknál és a repedé­seknél jóval szélesebb kör­zetben észlelhető a gamma- sugárzás. Sokféle töréselága­zás is létrejön, s ez bővíti a a felszínre törő radioaktív elemek útját. A földrengés­fészkek fölötti gammasugár­zás az epicentrum állapotá­tól függően erősödik, vagy gyengül. Ha tehát a földrengés fész­kei fölött a gammasugárzás intenzitása az epicentrumok­ban végbemenő szeizmikus folyamatok ingadozása miatt változik, a „mélység radio­aktív lélegzését” a, földren­gés egyik előjelének tekint­hetjük. Ezt bizonyították az utóbbi időben Azerbajdzsán­ban és más szovjet kutató- központokban végzett kísér­letek. Az azerbajdzsán kutatók' másik érdekes munkája az úgynevezett piezoeffektussal függ össze. A Föld természe­tes elektromos mezejében lé­vő kőzetek rendkívül sok kvarcásványt tartalmaznak. Amikor növekszik a kristá­lyos kvarcra nehezedő nyo­más, ezekben további elekt­romos feszültség keletkezik, ezt nevezik piezohatásnak. A tudósok megállapították, hogy a kvarckőzetekben minden földrengés előtt 6—7, és 2—3 órával változás áll be. így le­hetővé vált, hogy nagyobb valószínűséggel előre jelez­zük a rengés eredő helyén a földrengés lehetőségét. Eddig a földrengések előre­jelzésének hagyományos módszereiről beszéltem, ami­kor a megfigyelő műszereket közvetlenül annak gócpontja fölött helyezték el. Ilyen esetben azonban, különösen a rezgési központ aktivizálódá­sának idején olyan sok infor­máció érkezik, hogy azokban lehetetlen eligazodni. Ezért merült fel a kérdés, hogy nem lehet-e szeizmikus szem­pontból nyugalmasabb kör­zetben elhelyezni a műszere­ket, s távolból figyelni a földrengés fészkét. A Geofi­zika központ munkatársai évek óta dolgoznak ennek megoldásán, s az eredmény a legmerészebb várakozást is felülmúlta. Segítségével 15— 20 órás pontossággal előre lehet jelezni a földrengése­ket, amelyek közül a legkö­zelebbi a megfigyelési hely­től 1,5 ezer, a legtávolabbi pedig 15 ezer kilométerre volt. És a jövő? Jómagam meg vagyok győződve róla, hogy már a következő évtizedben megoldjuk a rövid időre ér­vényes, pontos földrengés­előrejelzés feladatát. Derű­látásomat a szovjet tudósok legutóbbi munkáira alapo­zom. Moszkva Nyugdíjas színészek otthona A Moszkva nyugati részén nemrégiben épült szép, mo­dem épület művészek és épí­tészek kezenyomát viseli. Nagy szeretettel alakították ki azok számára, akiknek a szovjet film megszületését kö­szönheti. Olyan emberek lak­nak, pihennek itt, akik sok évüket szentelték arra, hogy létrejöjjön és fejlődjék a szovjet filmművészet. Az épület a nyugdíjas filmmű­vészek otthona. Minden nyugdíjasnak egy­szobás lakása van, ha ketten vannak — férj és feleség — kétszobás lakás áll rendelke­zésükre; továbbá saját kony­hával felszerelt étterem, or­vosi rendelő, könyvtár, fod­rász. A házat a Szovjetunió Filmművészeti Szövetsége tartja fenn. A légkör itt mindig jól- esően nyugodt. Lakói gyak­ran fogadják barátaikat; a vendéglátás céljárU kényel­mes társalgók állnak rendel­kezésre. A vetítőteremben he­tenként kétszer játékfilmet mutatnak be. Gyakran talál­koznak itt az ország külön­böző részében élő filmesek is. A kumisz hatása A tudományos vizsgálatok megerősítették a kancatejből készült kumisz diétás, gyó­gyító hatását. A közép-ázsiai és kazah állattenyésztők már régen ismerik és készítik ezt az italt. Kiderült a többi kö­zött, hogy alkalmas az öre­gedés folyamatának lelassítá­sára is. Á gerontológusok be­bizonyították: a vitaminok és á nyomelemek a kumisz­ban olyan összetételben for­dulnak elő, amely a legked­vezőbb az emberi szervezet számára. A kumiszt fogyasz­tók ritkábban betegeskednek, életkoruk magasabb. Kétszintes tenger A kazahsztáni homoktáb­lák között fekvő Aral-tó alatt 300—500 méter mélységben víztárolót találtak. A két víz­medence összeköttetésben áll egymással. Feltevésük sze­rint az alsó tenger a Tiensan- hégységnek köszönheti létét. Megállapították ugyanis, hogy a hegységben eredő töbhjöld alatti folyó az alsó víztároló­ba ömlik. A kutatások eredménye­ként a tudósok elkészítik az Arai-tenger modelljét, amely segíteni fog az elsekélyese- dés elleni küzdelemben. Idősek és fiatalok a munka­asztalok mellett Wally Jepsen. Kezd vissza­térni az önbizalma. Nina Li, a szovjet filmművészet egyik első csillaga emlék­iratait rendezi sajtó alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom