Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-12 / 240. szám
[Képújság 1980. október 12. Mongólia A legősibb tó A Hubszugul Mongólia legnagyobb tava, egész Közép- Ázsia legősibb édes vizű víztárolója. Erre a következtetésre jutottak az ott dolgozó mongol—szovjet közös geológiai expedíció résztvevői. A tó körülbelül egymillió évvel ezelőtt alakult ki és többször változtatta partvonalát. A Hubszugulon kívül a Mongol Népköztársaság területén még több mint háromezer tó van, de egyik sem idősebb 10—15 ezer évnél. Új szőnyeggyár A mongóliai Erdenet városában új szőnyeggyár épül. Termelése kétszerese lesz az ulánbátori szőnyeggyárénak. Az üzem első gyártósora, amelynek évi termelése több mint 650 ezer négyzetméter szőnyeg lesz, az év végén lép üzembe. A vállalat teljes kapacitása évente 1,3 millió négyzetméter. A Szovjetunióból és más szocialista országokból már megérkeztek az első gépek és berendezések, szerelésük sikeresen halad. Egyidejűleg folyik a gyár részére a szakképzett káderek képzése is. Hét szovjet városban tanul az a 250 mongol fiatal, aki elsajátítja a szőnyegszövő, karbantartó, minőségi ellenőr szakmákat, a művezetői tennivalókat. A KGST-országok műszakigazdasági segítségével a Mongol Népköztársaságban 20 nagy könnyűipari létesítmény felépítését tervezik. Szociálpolitika az NDK-ban Visszanyerik életkedvüket Vidáman csattog a szövőszék. A szép színes faliszőnyegek, asztalterítők és más textíliák a szövő ügyességét tanúsítják. Ha azonban közelebbről megfigyeljük, azt tapasztaljuk; hogy a kezek nehezen mozognak. Wally Jep- sen asszony, akit felkerestünk, súlyos beteg: az egyik lábát amputálták. Itt vagyunk a Berlin-buchi III. számú klinika mozgásterápiái osztályán. A 75 év körüli asz- szony egy éve került az osztályra, reménytelenül, magatehet etlenül. A kezelés eredményeként életkedve, önbizalma lassan kezd visszatérni. Az intézet vezetője, Bruno Koch kalauzol végig a barátságos, korszerűen berendezett termeken és súlyosan sérült emberekkel ismertet meg. A munkaasztalok mellett nőket, férfiakat, időseket, de mozgássérült fiatalokat is találunk. Naponta átlagosan 150 beteget kezelnek, évente 1300-at. Hímeznek, hajtogatnak, fonnak, formáznak, csomóznak, osztályoznak vagy csomagolnak. A legsikerültebb alkotásokat kiállításon tekinthetjük meg: szép kerámiacsészék és -korsók, falicsempék, szobrocskák sorakoznak az állványokon. Egy ládában textiltermékek vannak. Néhány közülük valóságos remekmű. Készítményeiket szívesen vásárolják. A cél persze elsősorban nem a gazdaságosság, sokkal inkább az eredményes kezelés. Vezetőnk meg is jegyzi: „Természetesen több a kiadásunk, mint a bevételünk. Az a fontos, hogy a betegek örömet találjanak a maguk készítette tárgyakban, mert ez sietteti a gyógyulásukat.” Persze, nem mindegyik páciens tud bánni a komplikált, eszközökkel. Agyvérzés után például az első feladat, hogy a karok mozgásképességét — amennyire ez lehetséges — helyreállítsák. Erre a célra különleges készülékeik vannak, például egy szecskavágóhoz hasonló szerkezet szigetelőcsövek szétvágásához, Vágókészülék a kozmetikai készítményekhez használatos ragasztószalagok feldarabonek a vezetőknek egyszer látniok kellene ápoltjaink örömét, munkájuk sikere után érzett jogos büszkeségét. Az INTERFLUG-gal és a VEB BERLIN-KOSMETIK- kal szerződésünk van. Ezek a vállalatok segítik betegeink gyógyulását, de az itt végzett munka ugyanakkor számukra is hasznos.” Wally Jepsen így beszél: „A napi munka számomra nemcsak örömet, változatosságot jelent, de segít a betegség leküzdésében is.” Amikor két óra múlva visszatérünk a munkahelyekre, már másokat találunk ott. A betegek munkaideje ugyanis — teherbíróképességükre való tekintettel — általában napi két óra. Távozásunkkor Bruno Koch a 74 éves Martha Wemesre hívja fel a figyelmünket. Néhány éve teljesen magatehe- tetlenül érkezett az intézetbe az idős asszony. Nem hagyhatta el az ágyat sem. Türelmes, együttérző kezelés után ismét a lábára tudott állni. Most maga hozza le az anyagot, a harmadik emeletről és szállítja vissza a kész kézimunkákat. Igaz, mankóval, de — egyedül. Sőt, ma már kijár a közeli üzletbe is, bevásárolni. G. I. Vidáman csattog a szövőszék lásához. Egyik-másik készülékkel még olyanok is megtanulnak bánni, akiknek egyik karját amputálták. Valamennyien Ipari megrendelők számára dolgoznak. „Sajnos, a munka néha éppen ezért akadozik, mert egyes üzemvezetők még érthetetlen fenntartásokkal élnek — mondja kísérőm. EzekA mélységi fúrások világcsúcsa A Szovjetunió fúróteohni- kusai világrekordot könyvelhetnek el maguknak. Az „SG—3” mélységi fúrásuk, a Kola-félszigeten, elhagyta a 10 000 méteres mélységi határt és a fúrás még tovább folyik, egészen a nagy cél, a 15 000 méteres mélységi határ felé. Kerek öt évvel ezelőtt az Egyesült Államokban túlfúrtak a 9000 méteres határon, de egy fúrást sem sikerült a 9600 méteres szint alá vinni. A kola-félszigeti fúrásról már néhány hónappal ezelőtt azt jelentették, hogy a 9700 méteres fúrási mélységgel megdöntötték az amerikaiak rekordját. A 10 000 méteres határ túllépésével a szovjet fúrótechnikusok legutóbb elérték és túlhaladták a mélységi fúrások terén az eddigi világcsúcsot. A Kola-félszigeten már több év óta folytatott és vitatott fúrást nem szabad a Szovjetunió különösen haladó fúrótechnikája közvetett bizonyítékának tekinteni, hanem inkább bizonyítéknak arra, hogy türelemmel és viszonylagosan konvencionális eszközökkel és nem utolsósorban állami pénztámogatással, tekintet nélkül a kereskedelmi érdekekre, mit lehet elérni. A kola-félszigeti fúrást egyáltalán nem túldimenzionált vagy különösen modern eszközökkel kezdték el, hanem egy különösen nagy átmérőjű fúrólyukkal, amelynél az igen nagy mélységekbe való fúrásnál nem lehetett nehézségekre számítani. Nagyon lassan fúrtak és a fúróberendezéseket többször váltották. Csak az utolsó fázisban fejlesztettek ki egy nyilván igen nagy teljesítményű fúróberendezést és alkalmazták a fúrás helyén: az „Ural- mas”, „BU 1500” típusú berendezés egyesíti a szovjet és a külföldi fúrótechnika legújabb vívmányait. A típusjelzés kétségtelenül a vele elérhető legnagyobb, 15 000 méteres mélységre utal, ami az egyik legnagyobb műszaki teljesítmény, tekintve, hogy az Egyesült Államokban, a legnehezebb fúróberendezések máig is csak alig 10 000 méteres legnagyobb mélységekre vannak méretezve, mint például az „IDECO H 3000”, egy olyan típus, amelynek egy példánya Európában, Bécs közelében működik. Mi a jelentősége ennek a fúrásnak? Nyilvánvalóan nem az, hogy olajat vagy . gázt találjanak, hanem esetleg nikkelt, krómot, platinaércet, amelyek az orosz Észak- Európa geológiai formációiban előfordulnak. Ez azonban csak mellékes cél lehet. Elsősorban tudományos alapkutatás céljából végzett fúrásról van szó. Nyugaton eddig nincs hasonló méretű terv, csak most kezdenek az Egyesült Államokban és Nyugat-Németországban nagy kutatófúrások fejlesztésébe a szárazföldön. A fúrás a föld felszínétől elkülönülve, úgynevezett „kristályos szerkezetű kőzetekben” van, mint például gránit, amelyek feltehetően a föld igen korai múltjából tűzfolyós állapotból merevedtek meg. A fúrások egyik legérdekesebb célja a „mélyen fekvő földgáz” keresése a föld belsejében lévő „kristályos szerkezetű kőzetekben”, amelyek mindenekelőtt szovjet földtantudósok, de legújabban amerikaiak feltételezése szerint is nagy tömegben tartalmaznak földgázt. Ez állítólag a Föld keletkezése alkalmával a világűranyag kondenzációja által került a Földbe. A világűrben lévő gázködök és meteoritok valóban tartalmaznak földgázzal rokon szénhidrogéneket. A Kola-félszigeten végzett fúrásokról szóló hírekből derül majd ki, hogy a Kola- félsziget „ősi kőzeteiben”, e mélységben valóban találtak-e ilyen gázt? Földrengések előrejelzése A Szovjetunió területének körülbelül 20 százaléka földrengésveszélyes övezetben található, s ott több mint 50 millió ember él. Ezért lett nemzeti program a földrengések előrejelzésének megoldása. Ebben a munkában tucatnyi tudományos intézet, több száz szeizmikus állomás vesz részt a Szovjet Tudományos Akadémia geofizikai intézetének irányításával. Közéjük tartozik az Azerbajdzsán Tudományos Akadémia Geofizika nevű kutató- központja is. Igazgatója Tofik Iszmail-Zade az azerbajdzsán tudósok kutatási eredményeiről tájékoztatta az APN munkatársát. A Geofizika nevű azerbajdzsán tudományos központ a földrengés hosszú és rövid távú előrejelzésének témáját kutatja és az ország szeizmikus állomásainak tervez egyedi geofizikai műszereket. A hosszú távú előrejelzés ma már elég átfogóan kidolgozott téma. A szovjet tudósok feltérképezték és leírták az ország földrengésveszélyes övezeteinek nagy részét. Ezeket az adatokat felhasználják a földrengésbiztos építkezéseknél. Ami pedig a rövid időre szóló előrejelzést illeti, csak az idő és hely tényezőt nevezhetjük viszonylag kidolgozottnak. A szeizmikus jelenségek leírásánál azonban rendkívül fontos számolni a földkéreg várható mozgásának erejével és intenzitásával is. Ezen a téren azonban még csak az elképzelések és a kísérletek idejét éljük. Az egyik ezek közül a Föld mélyén végbemenő radioaktív bomlási folyamatokkal foglalkozik. Bármily kicsi is a „mélység lehelete”, a földkéreg töréseinél és repedéseinél, a radioaktív bomlástermékek felszínre jutásának természetes útjainál a műszerek állandóan regisztrálják. A központ tudósai kísérletekkel bizonyították, hogy a földrengés fészke fölött a törésvonalaknál és a repedéseknél jóval szélesebb körzetben észlelhető a gamma- sugárzás. Sokféle töréselágazás is létrejön, s ez bővíti a a felszínre törő radioaktív elemek útját. A földrengésfészkek fölötti gammasugárzás az epicentrum állapotától függően erősödik, vagy gyengül. Ha tehát a földrengés fészkei fölött a gammasugárzás intenzitása az epicentrumokban végbemenő szeizmikus folyamatok ingadozása miatt változik, a „mélység radioaktív lélegzését” a, földrengés egyik előjelének tekinthetjük. Ezt bizonyították az utóbbi időben Azerbajdzsánban és más szovjet kutató- központokban végzett kísérletek. Az azerbajdzsán kutatók' másik érdekes munkája az úgynevezett piezoeffektussal függ össze. A Föld természetes elektromos mezejében lévő kőzetek rendkívül sok kvarcásványt tartalmaznak. Amikor növekszik a kristályos kvarcra nehezedő nyomás, ezekben további elektromos feszültség keletkezik, ezt nevezik piezohatásnak. A tudósok megállapították, hogy a kvarckőzetekben minden földrengés előtt 6—7, és 2—3 órával változás áll be. így lehetővé vált, hogy nagyobb valószínűséggel előre jelezzük a rengés eredő helyén a földrengés lehetőségét. Eddig a földrengések előrejelzésének hagyományos módszereiről beszéltem, amikor a megfigyelő műszereket közvetlenül annak gócpontja fölött helyezték el. Ilyen esetben azonban, különösen a rezgési központ aktivizálódásának idején olyan sok információ érkezik, hogy azokban lehetetlen eligazodni. Ezért merült fel a kérdés, hogy nem lehet-e szeizmikus szempontból nyugalmasabb körzetben elhelyezni a műszereket, s távolból figyelni a földrengés fészkét. A Geofizika központ munkatársai évek óta dolgoznak ennek megoldásán, s az eredmény a legmerészebb várakozást is felülmúlta. Segítségével 15— 20 órás pontossággal előre lehet jelezni a földrengéseket, amelyek közül a legközelebbi a megfigyelési helytől 1,5 ezer, a legtávolabbi pedig 15 ezer kilométerre volt. És a jövő? Jómagam meg vagyok győződve róla, hogy már a következő évtizedben megoldjuk a rövid időre érvényes, pontos földrengéselőrejelzés feladatát. Derűlátásomat a szovjet tudósok legutóbbi munkáira alapozom. Moszkva Nyugdíjas színészek otthona A Moszkva nyugati részén nemrégiben épült szép, modem épület művészek és építészek kezenyomát viseli. Nagy szeretettel alakították ki azok számára, akiknek a szovjet film megszületését köszönheti. Olyan emberek laknak, pihennek itt, akik sok évüket szentelték arra, hogy létrejöjjön és fejlődjék a szovjet filmművészet. Az épület a nyugdíjas filmművészek otthona. Minden nyugdíjasnak egyszobás lakása van, ha ketten vannak — férj és feleség — kétszobás lakás áll rendelkezésükre; továbbá saját konyhával felszerelt étterem, orvosi rendelő, könyvtár, fodrász. A házat a Szovjetunió Filmművészeti Szövetsége tartja fenn. A légkör itt mindig jól- esően nyugodt. Lakói gyakran fogadják barátaikat; a vendéglátás céljárU kényelmes társalgók állnak rendelkezésre. A vetítőteremben hetenként kétszer játékfilmet mutatnak be. Gyakran találkoznak itt az ország különböző részében élő filmesek is. A kumisz hatása A tudományos vizsgálatok megerősítették a kancatejből készült kumisz diétás, gyógyító hatását. A közép-ázsiai és kazah állattenyésztők már régen ismerik és készítik ezt az italt. Kiderült a többi között, hogy alkalmas az öregedés folyamatának lelassítására is. Á gerontológusok bebizonyították: a vitaminok és á nyomelemek a kumiszban olyan összetételben fordulnak elő, amely a legkedvezőbb az emberi szervezet számára. A kumiszt fogyasztók ritkábban betegeskednek, életkoruk magasabb. Kétszintes tenger A kazahsztáni homoktáblák között fekvő Aral-tó alatt 300—500 méter mélységben víztárolót találtak. A két vízmedence összeköttetésben áll egymással. Feltevésük szerint az alsó tenger a Tiensan- hégységnek köszönheti létét. Megállapították ugyanis, hogy a hegységben eredő töbhjöld alatti folyó az alsó víztárolóba ömlik. A kutatások eredményeként a tudósok elkészítik az Arai-tenger modelljét, amely segíteni fog az elsekélyese- dés elleni küzdelemben. Idősek és fiatalok a munkaasztalok mellett Wally Jepsen. Kezd visszatérni az önbizalma. Nina Li, a szovjet filmművészet egyik első csillaga emlékiratait rendezi sajtó alá.
