Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

19a0. október 12. NÉPÚJSÁG 9 Magyar—szovjet kapcsolatok Filmesek barátsága Alkotói kapcsolataink igen sokrétűek, s nem korlátozód­nak egymás alkotásainak megismerésére — mondta Alekszandr Karaj anov, a Szov­jet Filmművészek Szövetsé-' gének elnökségi titkára. — Kiterjednek forgatásokra, konferenciákra, vitákra és ta­nácskozásokra is. A magyar—szovjet film- művészeti kapcsolatokról szólva feltétlenül említést ér­demel az a konferencia, ame­lyet 1977-ben Budapesten tar­tottunk arról, milyen helyet foglal el a szocialista film a világ filmművészetének fo­lyamatában. A találkozó si­keréhez hozzájárultak a ven­déglátók, köztük Fábri Zol­tán, Jancsó Miklós, Kosa Fe­renc és mások érdekes, igazi alkotókra valló hozzászólásai. Az azóta eltelt két és fél év alatt sikeresen fejlődtek kap­csolataink magyar kollégáink­kal. Magyarországra 37 szov­jet filmművész utazott, a Szovjetunióban pedig több mint 50 magyar kollégát fo­gadtunk. Minden találkozón megvitattunk egy-egy filmet, a tanácskozások pedig min­dig gazdagítják a filmművé­szetet, s előmozdítják az al­kotói tapasztalatcserét. Tbilisziben 1978-ban Az if­júság és a film címmel szer­veztünk szakmai találkozót. A témaválasztás önmagában is sokat mondó. Magyar ba­rátainkkal együtt úgy értel­meztük ezt, hogy a filmmű­vészet jövőjéről van szó, te­hát a fiatalokkal végzett munka mindkét szövetség te­vékenységében elsőrangú te­endő. Ez a beszélgetés azért volt különösen érdeke», mert ma­gyar barátaink figyelemre méltó tapasztalatokat szerez­tek a Balázs Béla-stúdióval, amelyből a mai filmes kö­zépnemzedék legtöbb mestere indult. A Szovjetunióban is vannak jó tapasztalatok e téren. Ugyancsak abban az évben találkoztak a két ország tele­víziósai és grúz művészek lá­togattak Magyarországra új alkotásaikkal.-Nagy érdeklődés mellett zajlott le 1979 decemberében a Szovjet Filmművészek Szö­vetségének és a magyar test­vérszervezetnek az elnökségi ülése. Ma már hagyomány, hogy 2—3 évenként együttes ülést tartanak a szövetségek titkár­ságai, s ezen elemzik az együttműködés fejlesztéséért végzett munkát és a tapasz­talatokat összevetve megjelö­lik az új terveket. Január közepén a Jancsó- filmek retrospektív vetítésé­nek végére Moszkvába érke­zett Jancsó Miklós állandó munkatársaival — Hernádi Gyula forgatókönyvíróval és Kende János operatőrrel. A vitában újra meg újra szóba kerültek a filmdrámák prob­lémái, az epikus és a drámai elemek összekapcsolása a for­gatókönyvben és az egész filmben. A már említett együttes titkársági ülésen szó volt arról is, hogy nemcsak szakmai találkozókra van szükség, hanem közvetlen kapcsolatra a közönséggel is, hogy az alkotók a Szovjet­unióban, illetve Magyarorszá­gon együtt vegyenek részt filmjeik bemutatóján és vitá­ján építkezéseken, vállalatok­nál, falvakban. Az ilyen ta­lálkozók sok újat hozhatnak, ami majd visszatükröződik a filmötletekben, forgatóköny­vekben és a kész filmekben. A példa: Kisinyov A tiszta városi levegőért Az elmúlt öt év során a moldáviai főváros, Kisinyov légterének szennyezettsége a két és félszeresére csökkent. Ez egy komplex környezet­védelmi program megvalósí­tásának köszönhető. A város­medence légterének speciális térképén nagy pontossággal jelölhetők be az atmoszféra szennyezettségének határai, s így könnyebbé vált a harc felvétele is. Az „egészségtér­képen bejelölik a város vala­mennyi szennygócát; a fő közlekedési utakat, a hőerő­műveket, az ipari üzemeket. A kapott adatok alapján, összeegyeztetve az ipar és a természetvédelem érdekeit, a városi hatóságok megteszik a megfelelő intézkedéseket. Ki­sinyov több kerületében mű­ködik automata gázanalizátor, az üzemekben pedig porelszí­vókat szereltek fel. A Kisinyóvi Hidrometeoro- lógiai Obszervatórium mun­katársai óránként végeznek légpróbát az ipari körzetek­ben, az autósztrádákon szi­gorúan ellenőrzik, hogy az elhaladó kocsik kipufogójából mennyi káros anyag kerül a levegőbe. . A természetvédelmi prog­ram megvalósításából . aktí­van részt vállalnak a tudó­sok is. A Moldáviai Egészség- és Járványügyi Tudományos Kutatóintézet kidolgozta a városi környezet helyzetének jellemzőit és ennek előrejel­zését. Az ökológia problé­máit vizsgálják a Moldáviai Tudományos Akadémia és az egészségügyi szolgálat mun­katársai, akik a mellékter­mékmentes technológiákat és berendezéseket tervezik és próbálják ki. Nagy figyelmet szentelnek a város parkosításának. Ma Kisinyov területének egyhar- madát parkok, erdők foglal­A kisinyóvi városi park látképe ják el, vagyis egy-egy város­lakóra 90 négyzetméter par­kosított terület jut. * A környezetvédelmi prog­ram széles körű megvalósítá­sának eredményeként a fél­millió lakosú város levegőjét sikerült jelentős mértékben megjavítani, annak ellenére, hogy Kisinyovban a szovjet hatalom győzelme óta több mint százharminc ipari üzem épült. (APN—KS) Korea története A Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság könyvkiadá­sának talán egyik legnagyobb vállalkozása az a harminc- egynéhány kötetesre terve­zett, nagyszabású történelmi kiadvány, amely az ország teljes történetét felöleli. Az első kilenc kötet már elhagyta a sajtót. Közülük az első az őskorral foglalko­zik, amikor a koreai félszi­geten a mai koreaiak ősei él­tek. A második az időszámí­tás előtti XVII. századtól a kora-közénkorig kíséri figye­lemmel a koreai nép törté­netét. A 3—12. kötet a feu­dális társadalmat mutatja be a XIX. század közepéig. Kö­zülük hét már megjelent. Az 1976-ban kezdett nagy­szabású vállalkozásról a Ko­reai Társadalomtudományi Akadémia Történeti Intézeté­nek vezetője, dr. Kim Szók Hjon akadémikus többek kö­zött a következőket mondot­ta a KCNA riporterének: — A koreai történészek úgy tervezik, hogy a modern korral, a jelennel foglalkozó részekkel is egy-két éven be­lül elkészülnek. — A „Korea teljes történe­te” szerkesztésében profesz- szorok, docensek, különböző szakterületek tudósai és ta­nárai vesznek részt, így tör­ténészek, filozófusok, közgaz­dászok, nyelvtudósok, nép­rajzosok, régészek, irodalmá­rok, műszakiak és így tovább. A munkánál felhasználják a világszerte e témában meg­jelent történelemkönyveket, fellelhető tárgyakat, a régé­szeti leleteket egyaránt. A teljes anyagot úgy rendsze­rezik és válogatják, hogy az egykori torzításoktól mente­sen, hű képet adjon a koreai dolgozó tömegek életéről, harcáról, eredményeiről. Ez a mű világosan megmutatja majd, hogy a mi történettu­dományunk hű a néphez, hű a valósághoz. Egyedülálló lelet A mezozoikus kor jura­korszakából, mintegy 150 millió évvel ezelőttről fenn­maradt ichtyosaurus csont­vázat találtak Szaratov kö­zelében, Gornij település tég­lagyárának agyagbányájában. A Szovjetunióban ezen ős­állat maradványa most ke­rült először felszínre. Az egyedi leletet most a szarato- vi Csernisevszkij Tudomány- egyetem történelmi geológia- és paleontológiái tanszékén tanulmányozzák. Magasabb az Eilfel-toronynál Tádzsikisztánban, a Vahs folyón elkészült KöZép-Azsia legnagyobb energetikai léte­sítménye, a 2 millió 700 ezer kilowatt teljesítményű Nure- ki Vízierőmű. Kilencedik gép­egysége egy évvel a tervezett határidő előtt kezdte meg az üzemelést. Az erőmű-óriás nehéz he­gyi terepen épült. Több mint 300 méter magas zárógátija az erős földrengéseknek is el­lenáll. Az erőmű melletti mesterséges víztározó 10,5 milliárd köbméter víz befo­gadására alkalmas. A hegyek­be vájt alagutak hossza meg­haladja a 36 kilométert. Az erőmű mellett új város szü­letett — Nurek. Az új vízierőlmű jelentős szerepét játszik Tádzsikisz­tán és a szomszédos köztár­saságok — Üzbegisztán és Türkménia — gazdasági éle­tének további fejlődésében. (APN—KS) Lengyelország Gyermekegészségügyi központ Két évvel ezelőtt fogadta az első 46 fős csoportot a varsói gyermékegészségügyi központ. Lengyelország távol eső váro­saiból, falvaiiból érkeztek a kis betegek. Az új intézet a legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátást nyújtja az ország valamennyi 18 év­nél fiatalabb állampolgárá­nak. A 15 szakorvosi rendelőben már eddig 50 ezer gyermeket fogadtak. A legtöbben a bel­gyógyászokat, a fül-orr-gégé- széket, az ideggyógyászokat, az urológusokat és a kardio- lógüsokat keresték fel. Sürgős esetben az ország minden egészségügyi intéz­ménye jogosult a betegeket az intézetbe szállítani. Egyiéb- kéntí valamennyiük rendel­kezésére állnak azok a spe­ciális megkülönböztető jel­zéssel ellátott postai levele­zőlapok, amelyeken indokolt esetben javasolják páciensük felvételét. E javaslatokról 5— 6 napon belül döntenek az intézetben. Fél éve nyílt a világvi­szonylatban is páratlan szál­loda, ahol a kis betegek szü­leinek nyújtanak átmeneti szállást méltányos árakon. Velük laknak a fekvőbeteg- ellátást nem igénylő gyerekek is, akik természetesen nem fi­zetnek térítést. Eddig 11200-an töltöttek el hosszabb-rövidebb időt az úlj létesítményben. Mellette rehabilitációs köz­pont építésiébe fogtak. Itt, el­készülte után, az eddigi gya­korlattól eltérően a mozgás- sérültek mellett más betegek utókezelésére is mód lesz. Jugoszlávia „éléskamrája” Nagyszerű terméseredmé­nyeiről, kiváló élelmiszeripa­ráról . méltán híres a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság autonóm tarto­mánya, a Vajdaság. Nem hiá­ba nevezik az ország „élés­kamrájának”. Több mint másífélmillió hektárnyi termőföldjéről, amelyét a Duna és a Tisza vízéből levezetett 900 kilo­méter hosszú öntözőcsatoma- hálózat segítségével tesznek még termékenyebbé, nem egy termékből — így minde­nekelőtt zöldségfélékből — évente kétszer is aratnak. Az utóbbi időben — évi át­lagban —, több mint kétmil­lió tonna búza, 3,9 millió ton­na kukorica, 350 ezer tonna napraforgó, 4,2 millió, tonna cukorrépa, jelentős mennyisé­gű ipari növény, gyümölcs, zöldség termett ezeken a föl­deken. Különösen bő termést takarítanak be és eredményes feldolgozó tevékenységet foly­tatnak a Vajdaság tizenegy mezőgazdasági-ipari kombi­nátjában. A Vajdaság mezőgazdasá­gának idei eredményeit is nagyrészt ezeknek a korsze­rű nagyüzemeknek a további fejlesztése szabja meg. Je­lenleg 35 ezer hektárnyi föld­jüket művelik öntözéses gaz­dálkodással. 1985-ig 200 ezer hektáros földterület kapja már a jótékony vizet az ön­tözőhálózatból. Ennek megfe­lelően számolnak a zöldség- termelés eredményeinek ug­rásszerű növekedésével, para­dicsomiból például a jelenlegi 33,5 ezer helyett 211 ezer, paprikából 55 ezer; helyett 116 ezer,' sárgarépából 34 * ezer helyett 78 ezer tonna évi termésre számítanak a jövő­ben. A takarmánytermő földek öntözésével — kétszeri ara­tással — a tej. és hústerme­lés jelentős növekedését ter­vezik. 1985-re már 400 millió liter tejet termelnek évente a vajdasági tehenészetekben, a hústermelést pedig előrelát­hatóan 40-ről 46 ezer tonnára emelik. Az öntözőhálózat kiterjesz­tése, az élelmiszer-feldolgozó ipar fejlesztése természetesen újabb jelentős beruházásokat is igényel, amire a követke­ző években 3 milliárd dinárt szánnák ezek a nagygazdasá­gok. Üdülő és kikötő Csónakoktól az óceánjárókig Hetvenöt évvel ezelőtt Konstanca lakóinak ezrei gyűltek össze a tengerparti sétányon, hogy megnézzék a kikötőben horgonyzó neveze­tes hajót. A Patyomkin pán­célos árbocán büszkén len­gett a vörös lobogó, ami a helyi hatalmasságokat ugyan­csak nyugtalanította. Joggal féltek attól, hogy náluk is fellobban a forradalom tüze. A Patyomkin cirkáló há­romnegyed évszázaddal ez­előtti látogatásának emlékére a közelmúltban egy szovjet hajóraj vizitelt a konstancai kikötőben. A késői utódok természetesen egy másik ten­gerparti várost láttak vi­szont: Konstanca ez alatt a 75 év alatt sokat gyarapodott. Lakóinak száma ma már meghaladja a 270 ezret. Nem­csak közigazgatási, hanem kultúrközponttá is vált: 81 könyvtár, négy színház, s több mint tíz múzeum épült ez idő alatt. A konstancai változásokról azonban a leg­többet a tengerparti szálloda­sor beszél. A román tenger­part fővárosa nyáron élénk, zajos turistaparadicsommá válik. Tizennégy tengerparti szállodakomplexuma egy­szerre 110 ezer üdülővendé­get képes ellátni. Ám Konstanca mégsem csak üdülőváros, sőt, azt is írhatnánk, hogy nem elsősor­ban az. Sokkal inkább kikö­tő. A tervek szerint a legna­gyobb fekete-tengeri kikötő­várossá válhat. Növekedési üteme meghökkentő: 1970- ben a kikötő 12,4 millió ton­na terhet fogadott, tavaly 40 milliót, az idei terv pedig öt­venmillió tonnás forgalom­mal számol. Érthető, ha az itt vendé­geskedő szovjet matrózok eb­ben a kikötőben töltötték szabad idejük nagy részét. A szakember szemével vizsgál­ták a korszerűen felszerelt dokkokat, amelyekből 84 van, a hatalmas hajódarukat, amelyeknek nagy része Ma­gyarországról származik, Konstanca hajóépítő város is. Hatalmas hajógyárának elődje még csak csónakokat gyártott, majd a második vi­lágháború után, szovjet se­gítséggel Románia legna­gyobb hajógyárává vált. Idő­vel azonban felnőtt a „tanít­vány”, s ma már szép szám­mal hajóznak szovjet zászló alatt az itt, Konstancában épült vízióriások. SERES ATTILA ' ‘2 Rendszeresen ellenőrzik a főutak légtisztaságát 1- L _______________________________:------------------------------­A Nureki Vízierőmű a Vahs fnlvnn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom