Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-12 / 240. szám

1980. október 12. Képújság 7 Az ellenőrzöttek fejével Két héten belül kétszer volt ellenőrzési tanács- ---------------------------------- kozás színhelye egy-egy du­nántúli nagyváros. Augusztus végén Pécsett tartották a IV. ellenőrzési konferenciát, szeptember első felében Székesfehérvárott az országos élelmezés-egészségügyi konferenciát. Bár a két eszmecsere középpontjában különböző kérdések álltak, mégsem függetlenek egy­mástól. A lényeg: reálisabb, lényegretörőbb ellenőrzés­re van szükség. M indenekelőtt érdemes leszögezni: nincs több el­lenőrizni való, mint korábban volt! Mégis középpontba kerültek az ellenőrzés kérdései. Éppen azért, mert a termelésnek, a népgazdaságnak, mindennapi életünk­nek fontos kérdéseire kell összpontosítani az erőket. Az ellenőrökét is. Hogy mennyire ez kell, ahhoz elég em­lékeztetni az élelmezés-egészségügyi konferencia egyet­len megállapítására: több százezer ellenőrzést végeztek tavaly az élelmiszeripari és vendéglátó üzemekben — mégis sok volt az ételmérgezés. Értelmezhetjük ezt más területekre is. Sok válla­latnál, üzemben, intézménynél jártak népi ellenőrök, más főhatóságok ellenőrei, .árellenőrök és így tovább — mégsem mondhatjuk, hogy ott, ahol vizsgáltak, nem történt többé semmi szabálytalanság. Ez bedig koránt­sem az ellenőrök hibája. De igen sok esetben arra ve­zethető vissza, hogy nem a legfontosabb dolgokat vizs­gálták, sok „kiskapu” maradt az ellenőrzések mellett. S ami ennél is fontosabb: az egy-egy területen tapasz­talható legégetőbb hiányosságokat nem pótolta a lelki- ismeretes ellenőrzés sem. Megvizsgálják például az ellenőrök, hogy egy üzem hogyan bánik az importanyagokkal, félkész gyártmá­nyokkal. Mindent rendben találnak, az átvizsgált irat­hegy egyetlen darabján sem állapítanak meg szabály­talanságot vagy gondatlanságot. És mégis: a gyár nem olyan termékekhez használja fel a drága importcikke­ket, amilyenekre a hazai vagy a külföldi piacokon szükség van. Inkább gyártja régi, „beverklizett” ter­mékeit némi módosításokkal, amelyek révén viszont emelni tudja az árakat. Ellenőr legyen a talpán, aki ezt feketén-fehéren bebizonyítja. Többek között erről esett sok szó a két tanácsko­záson. Arról, hogy olyan ellenőrök kellenek, akik két lábbal állnak a maguk munkaterületén. Vagyis — az ellenőrök képzésére és továbbképzésére az eddiginél nagyobb súlyt kell helyezni! Tisztelet illeti meg azt a népi ellenőrt, aki kereső foglalkozásából már nyugdíj­ba ment, de az ellenőri munkát tovább folytatja. Ám nehezen kívánható meg tőle, hogy ismerjen minden változást, ami munkaviszonyának megszűnése óta kö- yetkezett be szakterületén. Nagyobb gondot hell fordítani a specializáló­_________________dásra is. Évtizedekkel ezelőtt m ég elegendő lehetett, hogy valaki — például — finom- mechanikai, híradástechnikai, esetleg éppen élelmiszer- ipari szakember. Azóta a tudomány és a technika na­gyon sokat fejlődött és alighanem már csak egy-egy szűkebb terület szakemberei tudnak kétségbevonhatat­lan ítéletet mondani. Akár arról is, hogy a 'technikai, technológiai változtatás, a gyártmány- és gyártásfej­lesztés indokolja-e a magasabb árat. Elhangzott a IV. ellenőrzési . konferencián az is, hogy az ellenőrök próbáljanak az ellenőrzöttek fejével is gondolkozni. Természetesen ez nem úgy értendő, hogy igyekezzenek a mulasztások, gondatlanságok el­kendőzésére megfelelő kifogásokat találni, hanem hogy gondolkozzanak el rajta: ők hogyan csinálnák ugyan­azt. S ha megtalálják a jobb, korszerűbb, gazdaságo­sabb megoldást, hozzák az ellenőrzött vállalat illetéke­seinek tudomására. Hiszen a cél — s ezt ajánlatos mindig szem előtt tartani — korántsem az, hogy mindenáron hibákat ta­láljanak az ellenőrök. Hanem, hogy a dolgok jobban menjenek. Ellenőrök és ellenőrzöttek ugyanannak a népgazdaságnak, a társadalomnak a javát kell hogy előmozdítsák. Lehet és kell is vitatkozni azon, hogy mi és hogyan lesz jobban. De ha az ellenőrök ismerik az éppen vizsgált vállalat minden szakmai „titkát”, kétségbevonhatatlan megállapításokra tudnak jutni. S ez elsősorban segítő, előre mozdító javaslatokban kell megnyilvánuljon. Ám ez semmiképpen sem jelenheti a^t, hogy ne vegyék észre a visszahúzókat. Nemrégiben a Népi El­lenőrzés című szaklapban kriminológiai szakember tet­te szóvá: erősen csökkent a népi ellenőri vizsgálatok nyomán indított bűnügyi eljárások száma. Egyáltalán nem biztos, hogy ez a visszaélések számának csökke­nését jelenti. Inkább azt, hogy — ismét elsősorban a szakma hiányos ismerete miatt — bizonytalanok az el­lenőrök abban; véletlenről, elnézésről, gondatlanságról, vagy éppen bűncselekményről van-e szó. Mindkét tanácskozáson sok szó esett a belső ellen­őrzésről. Kétségtelen, hogy a kis hibákat legkönnyebb „belülről” észrevenni — mielőtt nagy bajokká nőnének. Például: garanciális idejének végén járó élelmiszeripari terméket ki sem engednek a kapun, nehogy néhány nap vagy hét múlva esetleg ételmérgezést okozzon. Vagy: már a gyártás helyén kifogást emelnek az ex­portra szánt termék ellen, ami ezerszer jobb, mintha ez a határon túl következik be. Mindezek természetesen csak találomra ---------------------------------------------- vett példák, aho­gyan az ellenőrök idejéből, energiájából sem futja oly­kor többre, mint néhány szúrópróbára. A megoldás semmi esetre sem lehet az, hogy tartsanak több ellen­őrzést vagy mozgósítsanak több ellenőrt. A szakmai színvonal emelése mellett elsősorban az segíthet leg­többet, hogy —■ mindenki önmaga legyen saját mun­kája legszigorúbb ellenőre. Akkor biztosan nem talál a munkában kivetnivalót a legjobb szemű ellenőr sem. VÁRKONYI ENDRE Merkur-park, Budapest Vásárlás előjegyzésre, szabadpiaci áron Tudnivalók: 1. Az eladónak egy héttel előbb be kell jelentkeznie. 2. Gépkocsival nehéz meg­közelíteni, a helyszínen kicsi a parkoló. 3. Wartburgot csak bizo­mányba vesznek át. Szeptember harmadikén nyitotta meg kapuit az ország legnagyobb és legkorszerűbb használtautó-telepe Budapes­ten. Az előbb már említettük, hogy nehéz megközelíteni, de ez csak fél igazság, mivel a 67-es és a 69-es villamossal és a 24-es, 70-es autóbusszal egyszerű eljutni az Erzsébet királyné útja 125-be. Aki sze­mélygépkocsival megy, előt­te jól nézze meg a térképet. A 4300 négyzetméter alap- területű használtautó-telepen korszerű, minden igényt ki­elégítő tesztelő berendezése­ket állítottak üzembe. Napon­ta 40—50 személygépkocsit „hívnak” be, tehát előre kell jelentkeznie annak, aki érté­kesíteni szeretné gépkocsiját. Előnyben részesítik a három évnél fiatalabb kocsikat, azok számára várakozási idő nincs. Kertész Béla telepvezető nem kis büszkeséggel mutatja be az „üzemet”. — Egy órán belül árait mondunk, csak ennyi a vá­jogot. Ha nepper húzza, ak­kor mindenhogyan meg kell vásárolnia a gépkocsit, az át­írási illetéket is fizetnie kell, utána azt csinál a kocsival, amit akar. Ha lemond, akkor csak másnap sorsoljuk ugyan­azt a gépkocsit újból. Ezzel nehezebbé tettük a manipu­lálást, de teljesen így sem lehet letörni a feketepiacot. — Az árak emelése miatt nem marad-e a nyakukon egy csomó gépkocsi? — Nem. De ezzel sikerül elérnünk, hogy nem utcán vá­sárolnak az emberek „zsák­bamacska” gépkocsit. Mi minden géphez aprólékos tá­jékoztatót adunk, így a vevő megismeri, fel tud készülni az esetleges javításokra és na­gyobb biztonságban is érzi magát. ­A Merkur-park épületében két és fél millió forintos áru­készlettel autós szaküzlet is működik. A zuglói KÖZÉRT pedig ABC-boltot üzemeltet. Már csak kíváncsiságból is érdemes ide,ellátogatni! H. J. — G. K. rakozási idő, azt hiszem, ez méltányos. Az új árképzési rendszer, amelyet másfél hó­napja vezettünk be, eredmé­nyes. Az árakról: A legdrágább kocsi, amit láttunk, egy Cadillac volt; potom 260 ezerért. Egy UM- es Trabant Combi 52 ezer, 1977-es kiadású, 1500 köbcen­timéteres Lada 93 ezer és egy 1975-ös kiadású Wart­burg 62 400 forint volt. A te­lep előtt kialakult szabadpia­con is hasonló árakat láttunk. Ami feltűnt, hogy sok a Tra­bant és a Wartburg személy­gépkocsi. sőt, Warburgot már csak bizományba vesz­nék át, a vételárat akkor fi­zetik, ha elkelt a kocsi. — Mit tesznek a nepperek ellen? — kérdezem Kertész Bélát. — Nálunk pingponglabdás módszer van. Aki a fehéret húzza, az nyert. Annyi meg­kötést vezettünk be: — ered­ményes is — aki nyert, nem adhatja át senkinek a vételi A választék: Ladák, Trabantok, Wartburgok Motorvizsgálat Sok a kíváncsiskodó, kevesebb a vevő Ára potom 260 ezer forint A dunaföldvári Virágzó Tsz búzája A megye termelőszövetke­zetei közül a legmagasabb termésátlagot a dunaföldvári Virágzó Tsz érte el az idén búzából.! A siker hátteréről, a ter­mesztés körülményeiről Fe- renczy János elnök adott tá­jékoztatást, de mindjárt az elején megjegyezte, az ered­mény főként három vezető szakemberük kitartó munká­jának tulajdonítható. Termé­szetesen azon kívül, hogy a munkában részt vevő egész kollektíva kifogástalanul te­vékenykedett, tehát a trakto­ros-, a szállítóbrigád, min­denki, akinek csak köze van a búzához. A három agrár- szakember — Farkas István termelési elnökhelyettes, Du- bicz István növénytermesztési főágazátvezető, Pataki Dezső növényvédő szakmérnök — három év óta végzett kísérle­teket a búzával, a növényvé­delemben és a tápanyag-el­látásban. Olyan kísérletek ezek, amelyeknek eredménye látható és várható volt, csak finomítani kellett a módsze­reket, az adagok és időpontok megválasztását. Teljes részletességgel nem tudjuk ismertetni a munká­jukat, csak utalunk rá: bebi­zonyosodott, hogy a növény- védelem döntő fontosságú a búzánál. Például nagyon bír­ja a vihar ostromait a gabo­na, nem dől meg, legalábbis nagy területen nem, ha meg­védik a lisztharmat, a rozsda és más betegségek károsításá­tól. A Virágzó Termelőszö­vetkezetben így történt, és a szemveszteség elenyésző volt. Ugyanilyen jelentőségű ter­mészetesen a vegyszeres gyomirtás. A műtrágyák adagolásánál nemcsak a mennyiség megha­tározása számít sokat, hanem — különösen nitrogéntartal­múból — az időpont. Ebben a szövetkezetben háromszor kap a búzaföld nitrogént: ősszel, télen, és tavasszal. Köztudott, de érdemes ki­emelni, mennyire jó hatású a megfelelő elővetemények ki­választása. A Virágzó Tsz- ben három év óta nem vetet­tek búzát búza után. A leg­jobb előveteménynek tartják az olajlent, de jó a naprafor­gó és a kukorica is. Megem­lítette Ferenczy János, hogy a napraforgót áltálában ta­lajzsaroló növénynek tartják, de megfelelő tápanyag-ellátás mellett ez nem érződik, ma­rad tápanyag a búzának is. Feltétlenül hasznos a lomb­trágyázás. Ezt a gombabeteg­ségek elleni védekezéssel együtt végzik, repülőgéppel. Az előveteményekkel kapcso­latban még annyit: az olajlen betakarítása után nem szánt­ják a talajt, csak tárcsázzák. Ezeken a földeken kiugró terméseredmény született a Rana—2 fajtából. Négy fajtát termesztettek az utóbbi években, és ezekből sikerült beszerezni a vetőma­got. Három külföldi és egy magyar búzafajtát vet évről évre a dunaföldvári Virágzó Tsz: a Száva, Rana—2, Ju- bilejnaja és a martonvásári MV—4-es fajtákat. Ügy lát­ják a szövetkezetben; kezd „letisztulni” a fajtakérdés, a legjobban vizsgázó búzák kerülnek be a köztermesztés­be. A betakarítás 12 munkanap alatt megtörtént, július 15. és 29. között. Hat kombájn dolgozott, de úgy, hogy még ebédszünetben is mentek a gépek, volt váltótárs mindig. A szemveszteség annyira ke­vés, hogy annak további csökkentése már külön fel­adat, módszer, fejtörés. Pontos önköltségről még nincs adat, de az. biztos, hogy sikerült sokat megtakarítani a szárításnál. Az energiafel­ügyelet 0,85 kiló olajat ír elő egy mázsa gabonaszárításra (átlagnak), de a Virágzó Tsz csupán 0,60 kilót használt fel. A megtakarítás az energeti­kus szakember számítása sze­rint 12 ezer 818 liter tüzelő­olaj. Nem kis pénz. GEMENC1 JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom