Tolna Megyei Népújság, 1980. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-05 / 234. szám
1980. október 5. KÉPÚJSÁG 5 Nemcsak a szakszervezetről van szó A szakszervezeti kongresszusra való készülődés félidejében vagyunk. Véget értek a helyi választások, megtartották a megyei küldöttértekezletet és megkezdődtek a szakmai kongresszusok. A „félidő” lehetőséget ad valamiféle összegzésre az eddigi tapasztalatokról, bőven felhasználva benne a nemrég zajlott megyei küldöttértekezleten hallottakat, kiegészítve egyéb — közöttük saját — véleménnyel. Kezdem azzal, amely most az előrelépés, a szakszer- vezti munka továbbfejlesztésének alfája és ómegája. Szinte egyetlen felszólaló sem feledkezett meg az új szervezeti rendszer — közkeletűen a bizalmiak és bizalmi testületek szerepe megnövekedésének — egyelőre még csak nyomokban mérhető jelentőségéről. Az új „fölállás” jó. Számos példa bizonyítja máris. Elevenebbé vált nagyon sok üzemünkben a szakszer- vezti élet, ami önmagában is fontos, de ami ennél jelentősebb, megjavult a véleménycsere, gyorsabbá vált a felmerült gondok közmegelégedésre történt rendezése, a megoldandó feladatok az „elvi” síkról a gyakorlat síkjára kerültek, az örömök és gondok közösségivé nemesedtek. Hogy vannak még problémák? Természetesen. Akad a bizalmiak között is, aki nem tud felemelkedni tisztéhez, van javítani való a bizalmiak és gazdasági vezető partnereik kapcsolatában, sőt, tisztázni kell még nem egy helyen a bizalmi testületek és a szakszervezeti bizottságok egymáshoz való viszonyát is. Ezek feladatok, amelyek alapos, átgondolt, higgadt politikai munkát követelnek. A megyei küldöttértekezleten nagyon tetszett a társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjének felszólalásában az, hogy több ízben is hangsúlyozta: munkájukban az embercentrikusság volt a vezérelv. Hej,, de jó lenne, ha ezt az élet minden területéről nyugodt lelkiismerettel elmondhatnánk. A fenti kérdéskör nagyon is szoros kapcsolatban van, a bizalmiak megnövekedett jog- és hatáskörével. A szakszervezeti bizalmi mindennap találkozik valameny- nyi dolgozótársával és valamennyi partnerével a gazdasági vezetésből. Ismeri az emberek véleményét, gondjaikat, egyike a legalkalmasabbaknak „fölfelé” és „lefelé” közvetíteni, egyik letéteményese a kielégítő információcserének oda és vissza. A dolgozók érdekvédelmében sokat léptünk előre már eddig is. Eredményeink tiszteletre méltóak, de önteltség elégedettnek lenni velük. Nekem nagyon tetszett, hogy a tanácskozáson kimondatott: a szakszervezet ugyanazt a kérdést másképpen nézi, mint a gazdasági vezetés. Nézze is másként, ez egyáltalán nem baj. Ha vita lesz a megközelítésben, még kevésbé baj. Biztos, hogy nem az a jó szakszervezeti aktivista, legyen bármilyen tisztségben, aki mindenre nemet mond, aki úton-útfélen ellenkezik. De legalább olyan, ha nem még rosszabb az, aki mindenre rábólint, aki mindenkinek igazat ad. Hogy ez a más területen dolgozók estében is veszedelmes? Úgy igaz. Az érdekvédelemtől indultunk el. Nem árt megismételni azt a már százszor és ezerszer hangoztatott igazságot hogy meg kell találni és teremteni az igények és lehetőségek összhangját. Nem minden igény teljesíthető, de amelyiket kell és lehet annak teljesítését bűn elmulasztani. Vannak valós és vannak vélt érdekek. A vélt érdekek teljesítését — természetesen — el kell utasítani, de ne feledjük, hogy vélt érdeke nemcsak a dolgozónak lehet, hanem a gazdasági vezetésnek is. Sok szó esett különböző fórumokon arról, hogy legtöbbször rangsorolni kell, el kell dönteni melyik tennivaló a sürgősebb és melyikkel várhatunk még. A szak- szervezet szerepe itt is nagyon fontos. Szabadjon a megyei küldöttértekezleten felszólaló SZOT-titkárra utalni, aki kétségbe vonta, hogy tavaly mind a négymillió ember jogosult volt segélyre Magyarországon, aki kért és kapott. Mind a négymillió jogosultságát valóban nem lehet elhinni, sőt, ez a differenciálás nélküli segélyosztogatás — amely ebben a formában csak arra ' volt jó, hogy az aláírók mindenki előtt „jófiúk” legyenek — azt eredményezte, hogy számosán nem kaphattak segélyt, akik pedig valóban rászorultak, mások kevesebbet kaptak, mint amennyi ténylegesen kellett volna nekik, megint mások olyan célokra kértek és kaptak, amelyek elérése minden, csak éppen nem társadalmi szükséglet. Ami a rangsorolást illeti, nagyon sokszor elmondtuk az utóbbi időben, hogy első a népgazdasági érdek. Kétségtelenül az, de ez nem egyszer egyfajta leegyszerűsítést is rejt magában. Sokkal célszerűbb és igazabb úgy fogalmazni — és úgy is cselekedni —, hogy meg kell teremteni a különböző érdekek összhangját, amikor az egyik érdek érvényesülése nem csorbítja a másikakat, sőt kiegészíti azokat. A társadalmi szervek, higgadt, okos politizálásukkal, mint annyi más helyütt, ebben is sokat tehetnek. Talán mondani sem kell, hogy ebben a dologban is milyen nagy felelősség van a dolgozókkal legközvetlenebb kapcsolatban lévő bizalmiak vállán. És befejezésül azt sem szabad elhallgatni, hogy van az embereknek egy — szerencsére kis — csoportja, amely a „pályán” kívülről ítélkezik így aztán nékik semmi sem elég jó, mindenben a hibát látják, akkor is csomót keresnek a kákán, ha nincs rajta. Nos, nem ezek véleményére van szüksége a társadalomnak, hanem azokéra, akik a „pályán” belül érzik magukat, örömeinkben osztoznak, gondjainkat vállukra venni nem restek, akarnak, hajlandók együttmunkálkodni velünk. LETENYEI GYÖRGY A Keselyiisi til Szekszárd sokáig a mező- gazdasági városok kategóriájába tartozott, fejlődését csupán a közigazgatási és mezőgazdasági irányító szerep ösztönözte. A városnak a felszabadulás előtt jelentősebb ipara nem volt, az iparfejlesztés a 60-as évektől bontakozott ki és gyorsult fel. A megyeszékhely 29 ipari, 5 építőipari .és 21 más vállalata mintegy 180 hektáron, a város északi és keleti részében kapott helyet. A legnagyobb kiterjedésű a keleti, köznyelven szólva a Keselyű- si úti ipartelep. Az összes iparterület 73 százaléka koncentrálódik itt. Kifelé a Keselyűsi út felé átmegyünk a síneken. Rögtön jobbra három műszakban a DÉDÁSZ dolgozói gondoskodnak a villamosenergiaellátásról. Sorrendben a BHG Híradástechnikai Vállalat szekszárdi gyáregysége következik, amely az ipartelep egyik legnagyobb létszámát foglalkoztató üzeme, körülbelül 1100 — majdnem fele ingázó — fővel. Fő profiljuk a crossbar rendszerű kapcsológépek nagy sorozatú gyártása. A BHG és a TITÁN közé ékelődik a Tolna megyei Gabona- és Malomipari Vállalat karbantartó és tárolótelepe, ahol a 12 silóban 2230 vagon gabonát tudnak elhelyezni. Hogy mit takar a TITÁN Kereskedelmi Vállalat neve? A vasműszaki áruk készletezését és nagykereskedelmi raktározását. A Tolna megyeiek által közkedvelt Szalon sör — Pannónia Sörgyár — palackozó üzeme következik, ahol üdítő italt is palackoznak. Az út jobb és bal oldalán helyezkedik el a MEZŐGÉP. Itt öntözőberendezések, cukorrépa-betakarítógépek, acélcsövek és hajlítot acélidomok gyártása folyik. A Keselyűsi úti üzemek, vállalatok „doyenje” lehetne — 30 éve alakult — a TOTÉV, amelynek közel 1500 dolgozója szorgoskodik megyénkben H MT1136' Állandóan nagy a forgalom utak, vezetékek és különböző rendeltetésű épületek építésén, felújításán. Nagyberuházás keretében új húskombinátot építenek a teljes termelési felfutás 1984- re várható. Az út bal oldalán elsőként a TÜZÉP-telepet kellene bemutatni, dehát ez fölösleges, jól ismerik az építkezők és a tüzelőt vásárlók egyaránt. A 70-es évek derekán a város központjából költözött új helyére a Rákospalotai Bőrés Műanyagfeldolgozó Vállalat Szekszárdi Gyára. A hazai igények kielégítése mellett termékeiknek 85 százalékát exportálják. A Tolna megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának felügyelete alatt működik a Növényvédő és Agrokémiai Állomás. A Keselyűsi út végén a tejipari vállalat központi irodaépülete található, ahol az irányítás a fő tevékenység. A vállalat a húskombinát mellett építi egymilliárd forintos beruházással a tej- és sajtérlelő üzemét. Nap mint nap 2—3 műszakban megközelítően öt és félezer ember dolgozik a Keselyűsi úton, ki-ki tudásának, szorgalmának megfelelően. Kép és szöveg: KAPFINGER ANDRÁS Műszakváltás Á BHG mögött a 2230 vagonos terménytároló „Választóvonal” A zsúfolt iparterület mögött már a szántóföldek látszanak----------------------------------------------------------------------------------------------*—*-----------------A-Keselyűsi út, háttérben a EMZŐGÉP ____________________________________________________________________________, 1115
